Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Vérből késsült életmentő gyógyszerek Ismeretes, hogy Kecskemé­ten április 18—23-a között rendezik meg a véradó­napokat, melynek előkészüle­tei már februárban megkez­dődtek. Ez is, valamint a szer­vezésben résztvevők sokasága bizonyítja, hogy nem jelen­téktelen „eseménysorozatról” van szó: dolgozó felnőttek ez­reit hívják, kérik, fel önkén­tes, térítésmentes véradásra. Az érvek, indokok? A véradás lehetősége és cél­szerűsége legalább egy gene­ráció távlatában közismert. Napjainkban csaknem min­den felnőtt tisztában van azzal, hogy nagyfokú vér- veszteség, műtétek eseté­ben, égett és sérült bete­gek ellátásánál, koraszü­löttek felnevelésénél, vér­képzési zavarok fellépése­kor szinte nélkülözhetet­len a vér adása. Ily módon csupán a vérát­ömlesztés alkalmazásának is sok tízezer ember köszönheti életét, visszanyert egészségét. De a vérből gyógyszerek is készülnek, s mivel erről álta­lában eddig kevesebbet hal­lott a közvélemény — ezúttal célszerű részletesebben szólni. A vér sejtes elemekből és sejtmentes plazmákból áll.. A plazma 90 százaléka víz, 7—8 százaléka fehérje. Ezenkívül ásványi e lenieket tartalmaz. De vannak vérben zsír, szénhidrát, festékanyagok és hormonok, valamint fermen- tumok. A ' sejtes elemek több­ségükben vörös vérsejtek, me­lyek az oxigén szállításában játszanak — többek között — fontos szerepet. A keringő vér­ben található fehérvérsejtek, melyek a fertőzések leküzdé­sében elengedhetetlenül fon­tosak, s a trombociták, me­lyeknek kellő mennyiségű je­lenléte a véralvadásnál szük­séges. A vért nemcsak teljes egészében, hanem egyes al­kotóelemeit külön-külön is adhatjuk a betegség természe­tének megfelelően. Adhatjuk például a sejtes elem,eket masszában, ha erre szükség van (például nagyfokú vörös vérsejt pusztulás esetén). De általánosabban és szé­lesebb körben használato­sak a plazmából készült gyógyszerek. Olyan tisztított készítmények ezek, melyek a plazmának bi­zonyos alkatrészeit tartalmaz­zák, s fajlagos hatásúak. A vérben szereplő és felhaszná­landó hatóanyag töménysége növelhető, ennek eredménye­képpen a beadásra kerülő fo­lyadékmennyiség jóval kisebb, mintha plazmába^ — az ere­deti töménységben — kíván­nánk a szervezetbe juttatni. Egyik plazmából készült anyag, az albuminoldat. Fe­hérjehiányos állapotokban al­kalmazható. így égésnél, éhe­zésnél, elhúzódó hasmenésnél, fertőző betegségeknél, sokkos állapotban. Másik plazmából készült gyógyszer a gamma­globulin. Leggyakrabban a ka­nyaró és a fertőző májgyulla­dás elleni védekezés keretében használatos, viszont sűrűn indokolt lehet alkalmazása veszélyeztetett betegeknél is. Így koraszülötteknél, m,ütőitek­nél, szívbetegeknél, tuberkolo- tikus betegeknél. Figyelemre méltó az az igyekezet, hogy a gamma­globulin készítmények az országosan előforduló fer­tőző betegségek mindegyi­kével szemben tartalmaz­zanak ellenanyagokat. E célból az ország különböző területeiről több száz véradó Régiből újat plazmájából gyűjtik össze, s azokból összekeresés után tör­ténik az ampullázás. Különö­sen a vírusok okozta kórké­pek és a nehezen befolyásol­ható fertőzések eseteben lehet életmentő. A véralvadásban a fibrino- génnek van nélkülözhetetlen szerepe. A fibrinogénhiány alapján kialakuló vérzé­kenység, májbetegségek csont­velőelégtelenség, rosszindulatú daganatos megbetegedések, su­gárártalmak következménye í lehet. A vérzékenység vagy j haemophilia esetében többé- j kevésbé hiányzik a vérből egy j fehérjeféleség, amelyet anti- [ haemophiliás globulinnak ne­vezünk. A vérzékenység ke- | zelésében alkalomszerűen élet­mentő lehet az antihaemophi- liás plazma (AHP) készítmény, mely szintén a plazmából ál­lítható elő. Az említettek is bizonyít­ják, hogy a vér milyen fon­tos gyógyszeralapanyag. Éle­tet mentő, betegséget megelő­ző gyógyszerek készülnek be­lőle, s ki tudja: mikor lehet rá személy szerint is szüksé­günk? Dr. Honfi Géza A gondos háziasszony elte­szi a szakadt ágyneműt, a di­vatjamúlt megunt ruhadara­bokat, mert egy kis ötletes- seggei, ügyességgel „még ki lehet hozni belőle valamit”. Csak rendszerint a varroga- tásra már nem futja a sza­bad időből, így azután egyre gyűlik a polcon a sok hasz­nálhatatlan holmi. Nos, ebben kívánt a dolgozó asszonyok segítségére sietni a Kecske­méti Háziipari Szövetkezet ve­zetősége, amikor harmadéve létrehozta szolgáltató és javí­tó részlegét. S hogy ez a kez­deményezés szükséges volt, azt bizonyítja a három var­rónőnek — a nagyobbrészt alakítási, javítási munkák dí­jából összegyűlő — öt-hatezer forintos havi forgalma. — Csak hozott anyagból dolgozunk, de készítünk új da­rabokat is. Sok olyan megren­delőnk van, aki annyira elé­gedett volt az újjávarázsolt ruhával hogy azóta mindent nálunk varrat — mondja egy kis büszkeséggel Alfnási Ilo­na, a részleg vezetője. — Mostanában gyorsan vál­tozik a divat, és a nők is na­gyon igényesek lettek. Nem HÉTFŐ: Kömén V magos IV V es. pa- raj főzelék, sült sonkasz-elet vasár­napi tész tám ara d ék. KJEDD: Lebbencsleves, töltöttká­poszta. SZERDA: Paradicsomleves, stíriai metélt, alma. / CSÜTÖRTÖK: Sóskaleves, fehér pecsenye burgonyával, fejessaláta. PÉNTEK: Gombaleves, rántott ponty, krumplisaláta. SZOMBAT: Bogrács-gulyás, al­ma. VASÁRNAP: Húsleves, sertés karaj egybesütve, párolt borsos rizs, fejessaláta, fatörzsszelet. FEHÉRPECSENYE: Veszünk egy szép darab gömbölyű marhahúst szalonnasziel-etekkel megtűzdeljük, besózzuk és borsozzuk. Lábasban zsírt melegítünk, beletesszük a húst, kevés fokhagymát és minden ol­dalán kissé barnítjuk, mindaddi; kevés víziét öntünk alája. amíg a hús megpuhul. Ekkor szeletekre vágjuk, mártását ráöntjük és bur­gonyával tálaljuk. BOGRÁCSGULYÁS: ©0 deka mar­hahúst apró kockákra vágunk, majd megmossuk és leszűrjük. 15 deka finomra vágott vöröshagymát 5 deka zsírban megpirítunk, 1 evő­kanálnyi édespaprikával elkeverjük, beletesszük a felvágott húst és egy kis paradácsoonlevet. Kissé megpi­rítjuk, kevés vízzel felengedjük és enyhén megsózzuk. Néhány szem köménymagot teszünk a forrásban levő gulyásba. Ha a hús puha. fél kiló burgonyát apiró kockákra vá­gunk, s a gulyással együtt puhá­ra főzzük. Nagyon apró szaggatott csipetkével tála lj ük. STÍRIAI METELT: Hozzávalók: 40 deka tehén túró, 15 deka cukor, 15 deka liszt. 10 deka vaj, 5 deka mazsola. 2 deci tejföl, fél citrom reszelt héja, fél csomag vaníliás cukor, só, 4 tojás. A túrót drótszitám áttörjük, hoz­záadunk 1 tojássárgáját, megsóz- zuk és annyi liszttel gyúrjuk ösz- sze amennyit könnyedén felvesz. Lisztezett deszkán kisujjnyi vas­tagságúra kinyújtjuk és vastagabb metélt formára összevágjuk. Sós vízben kifőzzük és leszűrjük. Tűz­álló edényt vajjal kikenünk, a megmaradt vajat három tojássár­gájával és 10 deka cukorral habos­ra keverjük, hozzáadjuk a reszelt citrom héját, a mazsolát, a 4 to­jás fehérjébőd vert kemény habot és az 5 deka cukrot, tejfölt, s eb­be a masszába belekeverjük a ki- főtt tésztát. Beleöntjük a kivaja­zott edénybe és nem túl forró sü­tőbe téve. kissé pirítjuk. Tetejét megszórjuk vaníliás cukorral és így tálaljuk. FATÖRZS-SZELET: 8 tojás sár­gáját 1.7 deka cukorral jól elkeve­rünk, majd hozzáadunk 4 deka kakaót, 8 tojásfehérje kemény hab­ját, kis vaníliát és 2>0 deka darált diót. A tepsit kikenjük vajjal, liszt­től kiszórjuk és beletesszük a masszát. Közepes meleg sütőben sütjük, ha kihűlt, fehér papírra kiborítjuk, málna, vagy - egyéb íz­zel megkenjük és a papír segítsé- | gével felgöngyöljük. Kakaókrém­mel is tölthetjük: 3 deka kakaót 4 deka cukorral, 2 evőkanál víz­zel folytonos keverés mellett sű­rűre főiünk. 3 tojássárgáját 1£ de­ka cukorral jó habosra keverünk. A kakaót hozzáadjuk és gőzön süni krémmé főzzük. Ha kihűlt 10 dkg habosra kevert vajhoz vegyítjük. Tetejét is ezzel a mázzal vonjuk be és villával fatörzshöz hasonló cirádákat húzzunk rajta. • Kopott férfiingből divatos blúz • Molyrágta köpenyből csinos gyermekkabát szívesen hordják a következő idényben is a tavalyi kiskosz­tümöt, kabátot — teszi hozzá mosolyogva Szabó Borbála, aki maga is fiatal és csinos, tehát nemcsak mint varrónő szakavatott ebben a kérdés­ben. — Az állandó vevőink rend­szerint sohasem döntenek egyedül. Elhozzák az alakí­tandó ruhát és közösen meg­beszéljük, mit lehet belőle csinálni. Van, amikor csak egészen apró változtatással: egy új gallérral, zsebmegol­dással, vagy elütő színű pasz- polozással már kész is a leg­divatosabb fazon. Ezért érde­mes vásárláskor az anyagból mindig egy fél méterrel töb­bet venni. 0 Bende Ferenc né a praktikus ötletek mestere. Mert készül itt a mama régi köpenyének szétfejtett vészeiből csinos gyermekkabát, kopott nyakú puplin férfiingből könnyű nyá­ri blúz és a mosásban elsza­kadt ágyneműt is ügyesen megjavítják. Legnagyobb sikerük mégis a kiszabott és csak az első pró­báig elkészített ruháknak van. Ez is új ötlet és nagy öröm­mel fogadták azok a nők, akik szívesen varrogatnak otthon maguknak, de a nagy rutint igénylő szabás műveletében nem járatosak. A félkész ru­hának a munkadíja is sokkal kevesebb, a fazontól függően negyven-ötven forint. A GYERTYA: VILÁGDIVAT A gyertya valamikor régen közszükségleti cikk volt: a vi­lágítás egyik legfontosabb esz­köze. A híres és rangos gyer­tyaöntő mestereket egy sorban emlegették a csizmadiákkal, szűrszabókkal, patkolóková­csokkal, süvegesekkel... Az elektromosság felfedezésével, a villanyvilágítás elterjedésével a gyertya jelentősége is csök­kent, s hosszú időre eltűnt hétköznapjainkból. A gyertyát most ismét „fel­fedezték”, s manapság világ­divattá lett! A különféle ala­kú. színű és nagyságú gyertyák szépen díszítik a modern la­kás sima vonalú bútorait, s kü­lönleges hangulatot adnak a vendégváró terített asztalnak. A gyertya egyaránt ülik a világos és sötét színű búto­rokhoz, s ez talán a legol­csóbb, legszínesebb és legprak­tikusabb szobadísz. Ha sajnál­juk is elhasználni, fehér kanó­cát egy pillanatra gyújtsuk meg, hogy a lángban megfeke­tedve egy kis patinát kapjon Van, aki kis ideig égve is hagyja, hogy a lecsurgó és megdermedt viaszcseppek még érdekesebbé és díszesebbé te­gyék síma felületét. A gyertyák és gyertyatartól kiválasztásánál pnem szabac' szem elöl téveszteni a harmc nikus beilleszkedést: sötét bú torhoz általában világos val> és fordítva. A gyertyák színé- a közelben levő falfestés szí néhez. vagy a bútort borító te rítő. stóla vagy rafia színé­hez igazítsuk. Ünnepi ebédhez és vacsorá­hoz általában magas nyakú gyertyatartót és hosszú gyer­tyát használjunk, hogy ne za­varjon a tálalásban és az ét­kezésben. A gyertyadíszt bele­állíthatjuk magas, talpas üveg- pohárba is. Ha nem sajnáljuk az időt és a fáradságot, s több napon át különféle színű gyertyákat égetünk egy régi, üres italos­üveg nyakúba szorítva: sajátos szobadíszt készíthetünk. Az egymásra csurgó cseppek alatt idővel teljesen eltűnik az üveg. A gyertyadivat joggal hódít az egész világon. Lakásunkat még otthonosabbá teszi, ven­déglátásunk bensőséges han­gulatát növeli, s ünnepélyessé teszi étkezéseinket, családi ösz- szejöveteleinket. Gondoljanak a férfiakra is I A kozmetikai szalonban a ! délutáni csúcsforgalom ideje | van: nők ülnek a kezelőszékek - | ben fehér pakolással az arcu- ; kon, vagy lehunyt pillájukon i vastag festékréteggel; többen 1 újságot lapozva türelmesen vái rakoznak sorukra. E meghitt hangulat kellős közepébe csöppen az üzletbe belépő fiatalember. Körülnéz, majd zavartan elrebegi a koz­metikusnőnek, hogy az arcát borító pattanásoktól szeretne megszabadulni. Gyors vizsgá­lat a lámpa előtt és a biztató/ I válasz: néhány, kvarcolással | egybekötött kezelés után lö- j kéletesen rendbe jön. Egy óra | múlva rákerülhet a sor, ad- | dig várjon, vagy sétáljon j egyet. A fiú megígéri, hogy az I adqtt időpontra visszajön, j Azon a délutánon azonban, I sem egy óra múlva, sem ké­rőbb nem jelentkezett. Nem volt bátorsága a sok nő közé beülni? Szégyellte a j pattanásait, de jobban zavar­ta volna a tortúra, melynek árán eltüntethetnék? Valószí­nűleg ez is, az is közrejátszott. Éppen ezért javasoljuk a Kecskeméti Fodrász Ktsz ve­zetőségének, hogy valamelyik, | központban levő férfifodrá­szatában rendezzen be egy le­választott sarokreszt, ahol a kozmetikus csak a férfivendé- gek rendelkezésére áll. Nem kell ehhez nagy beruházás, csupán egy fekvőszék, izzasz­tóbúra, kvarclámpa és a női részlegből a hét egy megha­tározott napjára „kikölcsön­zött” szakember. Kezdetnek ennyi is elegendő, később az­tán — a forgalomtól függően j — növekedhetne a rendelési I idő. Természetesen az új szol- } góltatást propagálni is kelle* ! ne és nemcsak Kecskeméten, j hanem az egész megyében. I D. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents