Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
Sokat fejlődött a társadalombiztosítási fanunk mnnkáia Ki kapia a sesélyt? lanacsoK mu iikaja Elégedetteltanyugdiiasoh AZ ÉDOSZ megyei bizottsága az elmúlt hónapokban megvizsgálta az üzemi társadalombiztosítási tanácsok munkáját. A tapasztalatok szerint — elsősorban a nagyobb élelmiszer- ipari üzemekben — sokat fejlődött a tanácsok munkája, de még mindig kívánni valót hagy maga után. Számos alapszervezetnél nem készültek el a TT-k munkatervei és nem mindenütt szervezték meg _ jól az albizottságok tevékenységét sem. A részletes — munkaterületenkénti — értékelés többek között megállapítja, hogy ma már mindegyik üzemi kifizető- hely mellett működik társadalmi ellenőrző albizottság. Sajnos, a vizsgálatok sokszor csak névlegesek. Egyes vállalatoknál így vélekednek a szakszervezeti vezetők: — A „hivatalos” ellenőrzések úgyis feltárnák a hibákat, felesleges még- egyszer társadalmi úton is elvégezni ugyanazt a munkát. Álláspontjuk helytelen, hiszen számos példa van arra, hogy a dolgozók jogait sértő intézkedésekre a társadalmi aktivisták hívták fel az illetékesek figyelmét. DICSÉRETES munkát végzett e téren a Kecskeméti Konzervgyárban, a Barnevál kecskeméti és kiskunhalasi gyáregységében tevékenykedő társadalombiztosítási tanács. Nem véletlen, hogy e vállalatoknál igen kevés reklamáció fordult elő a táppénzek és egyéb szolgáltatások helytelen számfejtése miatt. A DOLGOZÓK általános megelégedését vívta ki az elmúlt időszakban a nyugdíj-előkészítő albizottságok tevékenysége. A nyugdíjt kérő dolgozók szinte kivétel nélkül megkapták a kellő segítséget az ilyenkor szokásos — eléggé bonyolult —. adminisztratív teendőkhöz és átlagosan 23 napra csökkent a várakozási idő. A szak- szervezeti aktivisták figyelemmel kísérik az idős dolgozók sorsának az alakulását nyugdíjazásuk után is, s ha szükséges, javasolják a vállalat vezetőségének az anyagi, vagy egyéb jellegű támogatásukat. SOKAT fejlődött a segélyezést intéző albizottságok munkája is az üzemek zömében. Alig találkozott olyan panasz- szal az ÉDOSZ megyei bizottsága, hogy nem a legjobban rászorulók kaptak segélyt. Mindenekelőtt annak köszönhető ez, hogy az albizottságok a döntés előtt, meghallgatják — a dolgozók körülményeit jól ismerő — bizalmiak véleményét is. A szakszervezet aktivistáinak egészségügyi munkáját dicséri a fertőző betegségek csökkenése az élelmiszeripari üzemekben. A gombás bőrbetegségek miatt kiesett munkanapok száma például az 1964. évi 20 ezerről 12 ezerre csökkent tavaly. KEVESEBB jót mondhatunk az üdültetési albizottságok munkájáról. Még a nagyobb vállalatoknál is többnyire egy ember — általában az albizottság vezetője — végzi ezt a munkát és dönt arról, kit illet a kedvezmény. Felesleges bizonygatnunk, hogy az ilyen módszer elégedetlenséget szülhet még akkor is, ha valóban becsületesen jár el az üdülőjegyek szétosztásánál a megbízott. Az üdülőjegyek mennyisége sajnos, tavaly is messze alatta maradt az igényeknek: 8700 szervezett dolgozó között mindössze 546 felnőtt és 86 gyermekbeutalót oszthattak szét az élelmiszeriparban. És ez ismételten aláhúzza annak a fontosságát, hogy az igények elbírálásánál a legteljesebb demokratizmus és körültekintés érvényesüljön. B. B. Megoldható a házi permetezés A háztáji - házikerti gyümölcsű- ] rét — már az első félévben át- sökben minden évben nagy adják a kereskedelemnek. Vá- mennyiségű kül- és belföldön | sáriunk jugoszláv és bolgár házi egyaránt jól értékesíthető áru ; permetezőt is. megy veszendőbe a növényvéde- Május végére, június elejére lem elhanyagoltsága miatt. A elkészülnek a műanyag hátigé- probléma megoldására az idén 1 pék mintapéldányai is. tették meg az első fontos lépést: j részben hazai gyártással, rész- j ben importtal megszüntetik a háztáji — házikerti gyümölcsösök. ; ben nélkülözhetetlen háti permetező gépek hiányát. Az AG- j ROTRÖSZT információja szerint a hazai ipar az év végéig A. központi távíróhivatal tizenhétezer réz hátigépet ké- nemzetközi munkaterme szom' ■ baton érdekes esemény színhelye volt. Délelőtt 9 óra 53 perckor továbbították a hivatal üdvözlő táviratát az amerikai IT f- COM távközlési társaság New York-i központjának. Huszonöt perc maiivá az ITTCOM jelezte a szövegek vételét. Ezzel megindult a közvetlen távíróforgalom Budapest—New York között. A poJinozikus szít, s ennek jó részét — netezközvetlen fávirókapcsoiat New Yorkkal VASÁRNAP 9.25: Híreik. — 9.30: Népi muzsika. — 10.00: Faluműsor. — 10.45: Kíváncsiak egyesülete. — 11.30: Lassie-sorozat. — 12.00: Létünk. Népszerű tudományos film. — 12.30: Az állam és a munka között. — 14.55: Hírek. — 15.00: Tv-büro. — 15.15: Kerékpárverseny. — 16.00: Üszóver- seny. Közv. Strassburgból. — 17.30: A Dinamó olimpiai labdarúgó-mérkőzés közv. — 19*54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.45: Ifjúsági olimpia. — 2,2.00: Hitchcock önöknek. — 22.50: Hírek. HÉTFŐ 10.00: Iskola-tv. — 17.00: Hírek. — 17.05: Létünk, népszerű tudományos film. — 17.35: Angol nyelvoktatás. — 18.05: Mazsola. Bábfilm gyerekeknek. — 18.25: Műsorismertetés. — 18.30: Tv-újdonságok. — 18.45: Az állam és a munka között. — 19.15: Heti sporfcszemle. — 19.40: Tv-büro. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.30: Mbeckoiic. Szemüveges vonat tv-játók. — 21.30: Kamarahangverseny. — 21.45: Riportműsor. — 22.00: Lírai percek. — 22.15: Sakk. — 22.30: Hírek. a sztár A szakemberek véleménye szerint a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűipari kiállításán a textíliák közül a polinozikus szálból szőtt anyagok lesznek a sztárok. A polinozikus szaknyelven modifikált, regenerált cellulóz az eddig ismert viszkóznál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, szakítószilárdsága nedvesség hatására sem gyengül, jó a nedvszívó képessége, tehát kellemesebb viselet, mint a nylon, és szépen színezhető. A későbbiekben ha már nagy tömegben gyártják, várhatóan olcsóbb is lesz, mint a pamutkelme. A triöcetát, továbbá a poliészter és a hagyományos nyersanyagok keverékeiből készített újszerű textíliák szintén megtalálhatók majd a kiállításon. A labdarúgó VB-k nagy egyéniségei Montevideótól Rómáig A világot * ® roham- gyorsasággai meghódító labdarúgás hamarosan az olimpiák műsorában is helyet kapott. 1908- ban Londonban és 1912-ben Stockholmban Anglia szerezte meg az aranyérmet. 1920-ban Antwerpenben Belgium bizonyult a legjobbnak, majd 1924- ben Párizsban és 1928-ban Amszterdamban kétszer egymás után Uruguay lett az olimpiai bajnok. Az olimpiai játékok labdarúgó tornáit eleinte nem hivatalos világbajnokságnak nevezték. Az érdekelt csapatok körében azonban egyre hevesebb csata dúlt az amatőrség és a profizmus kérdésében, s ez a szópárbaj odáig fajult, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 1928. évi amszterdami ülésén elhatározta: 19?0-tól kiírja a világbajnokságot, s ezzel „oly díjmérkőzést indít, amelyben profi és amatőr csapatok egyaránt részt vehetnek, s nem teszik vita tárgyává a részt vevő játékosok amatőrségét”. 1930. július 13. és 30. közötti időre az olimpiák labdarúgó bajnoka, Uruguay kapta az első világbajnokság rendezési jogát, Az időben az európai csapatok számára körülbelül kéthónapos távollétet jelentett volna az oda-vissza hajóúttal együtt a világbajnoki szereplés. így mindössze 13 ország indult, Európát Franciaország, Jugoszlávia, Románia és Belgium képviselte. Az elődöntőben Argentína 6:l-re legyőzte az Egyesült Államokat, Uruguay ugyanilyen arányban Jugoszláviát. A döntőben 120 ezer néző előtt a hazai közönség tom.bolása közben Uruguay 4:2 (1:2) arányban legyőzte Argentínát, s ezzel az első világbajnokság a kétszeres olimpiai bajnok sikerével ért véget. Uruguaynak adta át így elsőízben Julius Rímet, a FIFA akkori elnöke a francia szobrászművész, Abel Lafleur alkotta, 30 centi magas, négy kiló súlyú arany világbajnoki díjat. Az első orriundi A világbajnokságok lassan már négyévtizedes történetében jó néhány kiváló játékos neve került fel a legjobbak aranylapjára. Hírnévben, sikerekben azonban még ma sem akad olyan, aki Luigi Montival vetélkedhet. Planicska, Piola, Puskás, Pelé — hogy csak a ,,P”-betűs nagyágyúkat említsük — egyedülálló volt a maga idejében, a maga posztján. Monti emel- tett azzal büszkélkedhet, hogy hat esztendő leforgása alatt egy olimpiai és két világbajnoki döntőben játszott, méghozzá két ország csapatában, s ' egyszer világbajnoki aranyéremhez is jutott. A zömök, rendkívül erősnek látszó Monti Argentínában született, s hazája színeiért harcolt az 1928-as olimpián és az 1930. évi világbajnokságon is. A montevideói döntő után sütötték ki róla, hogy „olasz vér folyik az ereiben”, s 1931-től már az olasz labdarúgás szolgálatában állt. 0 volt az első orriundi, azaz olyan játékos, akit más országból, visszahonosítottak Itáliába. Senki sem vitatja, korának kimagaslóan legjobb játékosa volt. A támadó középfedezet posztján nem akadt párja. Munkabírás és karmesteri képesség dolgában talán későbbi honfitársa, Alfredo Di Stefano hasonlítható hozzá. A pályán nem ismert akadályt, csak csapata sikerét tartotta szem előtt. Argentínai sikerei után tizennyolcszor játszott az ólasz válogatottban s klubjában, a Torinóban, éveken át a csapatkapitányi tisztet is betöltötte. Amikor abbahagyta a játékot, visszatért szülőhazájába, ahol úgy fogadták, mintha még 1928-at vagy 1930-at írtak volna, amikor Luigi csillaga a legfényesebben ragyogott. Csodakapusok parádéja A második világbajnokság rendezését Olaszország kapta. A küzdelembe már 32 ország nevezett, s így a 16-ba kerülésért selejtezőket játszottak. A római döntőben hosszabbítás után Olaszország 2:l-re győzött Csehszlovákia éllen, s így újra a világbajnokság rendezője kapta meg az aranyérmet. A bolgárok elleni sikeres selejtező eredményeként Magyarország is ott volt a 16-os döntőben. Nápolyban az egyiptomiak elleni 4:2-s győzelemmel csapatunk a nyolcig jutott el, itt azonban megrekedt, mert a következő fordulóban Ausztria 2:1 arányban jobbnak bizonyult. Az olasz stadionok kitűnő képességű kapusok nagy randevújának adtak otthont. A spanyol Zamora és a csehszlovák Planicska külön versenyt vívott a világelsőségért, s Planicska lett a győztes. A világ legjobb kapusa 1904ben született s 74 alkalomma. kapott helyet a csehszlovák v - logatottban. Nem volt igazi kapustermet. A maga 175 centijével eltörpült korának óriásai között. Alacsony termetét utolérhetetlen ruganyossággal, helyezkedés! érzékkel nemcsak kiegyenlítette, hanem még pluszt is szerzett. Karrierjét különben éppen annak köszönhette, hogy viszonylag alacsonyra nőtt... Gyerekkorában minden vágya az volt, hogy a Spártához kerüljön. Amikor próbajátékra jelentkezett, furán hatott az óriástermetű Sparta kapus, Pe- yer mellett. Kinevették, s az ifjú Planicska a rivális Slaviá- hoz szerződött. Pályafutása befejezéséig hű maardt a Slavia színeihez, innen került 1925- ben a csehszlovák válogatottba, s SJavia-tag volt akkor is, amikor 1938. évi világbajnokságon Bordeauxban, a Brazília elleni drámai mérkőzésen a kezét törte s visszavonult a labdarúgástól. A sok felejthetetlen szereplés közül az 1934. évi világbajnoki döntőben, az olaszok ellen nyújtott teljesítménye emelkedik ki. Az óriási fölényben levő olaszokat Planicska szinte egyedül tartotta és csak a hosszabbításra adta meg magát. Planicska ma sem hűtlen nagy szenvedélyéhez. Prágában, mint a sport érdemes mestere, a legtehetségesebb fiatalokból Csehszlovákia kapusutánpótlását neveli. Becs István és Boskovics Jenő Élménybeszámoló a K. Honvéd SE-nél Nagy számú érdeklődő jelenlétében, kitűnően sikerült élménybeszámolót tartott a Kecskeméti Honvéd SE-nél Titkos Pál, egykori válogatott játékos, a Dózsa edzője. Elmondta a magyar labdarúgás történetét 1863-tól egészen napjainkig. Vázolta a labdarúgásban kialakult játékrendszereket és észrevételt tett a magyar labdarúgásnak legjobban megfelelő játékrendszer, az úgynevezett „interrendszer” hasznosságáról. Mint érdekességet mondta el. hogy ott volt az úgynevezett „aranycsapat” megalakulásánál, Sebes Gusztávval együtt, és természetesen a londoni 6:3 mérkőzésen is, mint szövetségi főtitkár. Elmondotta még, hogy 47 alkalommal volt válogatott, részt vett az olaszok elleni olimpiai döntőn és ő rúgta a kiegyenlítő gólt is. Többek között három hónapos túrán vett részt Dél-Amerikában, mint válogatott játékos. Sok érdekes élményt mesélt arról a két és fél évről, melyet Athénben töltött, mint edzőr Végül beszélt a magyar labdarúgás várható perspektívájáról, beleertve az idei labdarúgó világbajnokságot is. Befejezésül, annak a reményének adott kifejezést, hogy a kecskeméti labdarúgás számára ez az év hozza meg a megbékélést a csapatok között, hogy a továbbiakban osztálykülönbség nélkül, egyetemesen mindenki megelégedésére szolgálják városunk, megyénk, és ezen túlmenően a magyar labdarúgás ügyét. Pozsonyi István Sakkhírek Befejeződött a bajai városi sakkcsapatba jnokság tavaszi fordulója. A bajnokság állása a tavaszi forduló végén: 1. Fiúkollégium 37 pont, 2. Ganz Villamossági Gyár 31,5, 3. Németnyelvű Gimn. 23, 4. Lakberendező ütsz 119,5, 5. Bajai Türr Köz- gazdasági Teehn. 19, 6. Bajai m. Béla Gimn. 10, 7. Kertészeti Technikum 9, 8. Bútor- és Épületasztalos V. 2,5 pont. A bajnokság őszi fordulója október hónapban kezdődik. A kiskunhalasi járási sakk-csapatbajnokság H. fordulójának eredményei: Mélykút—Tompa 4—2. Győztek: Komáromi, Horváth, Dér. ülés Ül.: Varga és Szabó. A Rém—Csikéria mérkőzés elmaradt. A Kelebia II.—Balotaszállás mérkőzés eredménye még nem érkezett be. A bajnokság állása: 1. Mélykút 10, 2. Rém 5, 3. Tompa 4*5 4. Csikéria 3,5, 5. Balotaszállás lt 6. Kelebia II. 0 pont. T ermészetjárás Hazánk felszabadulása után a természetbarátok elhatározták, hogy a hősi halált halt szovjet katonák és magyar tűristák emlékére a főváros közelében egy emlékművet emelnek. Falus Lajos tervei alapján 1948-ban a Leányfalu feletti Vöröskősziklán elkészült az emlékmű. Azóta a magyar természetbarátok minden április 4-e utáni vasárnap összegyűlnek, hogy megemlékezzenek azokról, akiknek köszönhetik, hogy Vörös- kőn, s a felszabadulás előtt még a természetjárók számára tiltott helyeken szabadon járhatnak. Idén is több mint tízezer természetjáró vett részt az ünnepségen, ahol Pozsonyi Vilmos, az MTS Budapesti Tanácsának elnökhelyettese emlékezett rr-g erről az eseményről, maid különböző természetbarát szöv - ségek helyezték el koszorúik it az emlékmű lábánál. Itt osztották ki a Kéktúra útvonalát bejárt természetjáró'- nak — köztük két kecském természetjárónak is — a Kél, túra-jelvényt. A felszabadulási emlékve <■_ seny eredményhirdetésére is itt került sor. Répánszky Attila
