Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-17 / 90. szám

Sokat fejlődött a társadalombiztosítási fanunk mnnkáia Ki kapia a sesélyt? lanacsoK mu iikaja Elégedetteltanyugdiiasoh AZ ÉDOSZ megyei bizottsá­ga az elmúlt hónapokban meg­vizsgálta az üzemi társadalom­biztosítási tanácsok munkáját. A tapasztalatok szerint — el­sősorban a nagyobb élelmiszer- ipari üzemekben — sokat fej­lődött a tanácsok munkája, de még mindig kívánni valót hagy maga után. Számos alapszerve­zetnél nem készültek el a TT-k munkatervei és nem mindenütt szervezték meg _ jól az albizottságok tevékenységét sem. A részletes — munkaterüle­tenkénti — értékelés többek között megállapítja, hogy ma már mindegyik üzemi kifizető- hely mellett működik társadal­mi ellenőrző albizottság. Saj­nos, a vizsgálatok sokszor csak névlegesek. Egyes vállalatok­nál így vélekednek a szakszer­vezeti vezetők: — A „hivata­los” ellenőrzések úgyis feltár­nák a hibákat, felesleges még- egyszer társadalmi úton is el­végezni ugyanazt a munkát. Álláspontjuk helytelen, hiszen számos példa van arra, hogy a dolgozók jogait sértő intéz­kedésekre a társadalmi akti­visták hívták fel az illetékesek figyelmét. DICSÉRETES munkát vég­zett e téren a Kecskeméti Kon­zervgyárban, a Barnevál kecs­keméti és kiskunhalasi gyár­egységében tevékenykedő tár­sadalombiztosítási tanács. Nem véletlen, hogy e vállalatoknál igen kevés reklamáció fordult elő a táppénzek és egyéb szol­gáltatások helytelen számfej­tése miatt. A DOLGOZÓK általános megelégedését vívta ki az el­múlt időszakban a nyugdíj-elő­készítő albizottságok tevékeny­sége. A nyugdíjt kérő dolgozók szinte kivétel nélkül megkap­ták a kellő segítséget az ilyen­kor szokásos — eléggé bonyo­lult —. adminisztratív teendők­höz és átlagosan 23 napra csök­kent a várakozási idő. A szak- szervezeti aktivisták figyelem­mel kísérik az idős dolgozók sorsának az alakulását nyugdí­jazásuk után is, s ha szüksé­ges, javasolják a vállalat ve­zetőségének az anyagi, vagy egyéb jellegű támogatásukat. SOKAT fejlődött a segélye­zést intéző albizottságok mun­kája is az üzemek zömében. Alig találkozott olyan panasz- szal az ÉDOSZ megyei bizott­sága, hogy nem a legjobban rá­szorulók kaptak segélyt. Min­denekelőtt annak köszönhető ez, hogy az albizottságok a döntés előtt, meghallgatják — a dolgozók körülményeit jól ismerő — bizalmiak vélemé­nyét is. A szakszervezet aktivistái­nak egészségügyi munkáját di­cséri a fertőző betegségek csök­kenése az élelmiszeripari üze­mekben. A gombás bőrbeteg­ségek miatt kiesett munkana­pok száma például az 1964. évi 20 ezerről 12 ezerre csök­kent tavaly. KEVESEBB jót mondhatunk az üdültetési albizottságok munkájáról. Még a nagyobb vállalatoknál is többnyire egy ember — általában az albizott­ság vezetője — végzi ezt a munkát és dönt arról, kit il­let a kedvezmény. Felesleges bizonygatnunk, hogy az ilyen módszer elégedetlenséget szül­het még akkor is, ha valóban becsületesen jár el az üdülője­gyek szétosztásánál a megbí­zott. Az üdülőjegyek mennyi­sége sajnos, tavaly is messze alatta maradt az igényeknek: 8700 szervezett dolgozó között mindössze 546 felnőtt és 86 gyermekbeutalót oszthattak szét az élelmiszeriparban. És ez is­mételten aláhúzza annak a fontosságát, hogy az igények elbírálásánál a legteljesebb de­mokratizmus és körültekintés érvényesüljön. B. B. Megoldható a házi permetezés A háztáji - házikerti gyümölcsű- ] rét — már az első félévben át- sökben minden évben nagy adják a kereskedelemnek. Vá- mennyiségű kül- és belföldön | sáriunk jugoszláv és bolgár házi egyaránt jól értékesíthető áru ; permetezőt is. megy veszendőbe a növényvéde- Május végére, június elejére lem elhanyagoltsága miatt. A elkészülnek a műanyag hátigé- probléma megoldására az idén 1 pék mintapéldányai is. tették meg az első fontos lépést: j részben hazai gyártással, rész- j ben importtal megszüntetik a háztáji — házikerti gyümölcsösök. ; ben nélkülözhetetlen háti per­metező gépek hiányát. Az AG- j ROTRÖSZT információja sze­rint a hazai ipar az év végéig A. központi távíróhivatal tizenhétezer réz hátigépet ké- nemzetközi munkaterme szom­' ■ baton érdekes esemény színhe­lye volt. Délelőtt 9 óra 53 perc­kor továbbították a hivatal üd­vözlő táviratát az amerikai IT f- COM távközlési társaság New York-i központjának. Huszonöt perc maiivá az ITTCOM jelez­te a szövegek vételét. Ezzel megindult a közvetlen távíró­forgalom Budapest—New York között. A poJinozikus szít, s ennek jó részét — netez­közvetlen fávirókapcsoiat New Yorkkal VASÁRNAP 9.25: Híreik. — 9.30: Népi muzsi­ka. — 10.00: Faluműsor. — 10.45: Kí­váncsiak egyesülete. — 11.30: Las­sie-sorozat. — 12.00: Létünk. Nép­szerű tudományos film. — 12.30: Az állam és a munka között. — 14.55: Hírek. — 15.00: Tv-büro. — 15.15: Kerékpárverseny. — 16.00: Üszóver- seny. Közv. Strassburgból. — 17.30: A Dinamó olimpiai labdarúgó-mér­kőzés közv. — 19*54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.45: Ifjúsági olimpia. — 2,2.00: Hitchcock önöknek. — 22.50: Hírek. HÉTFŐ 10.00: Iskola-tv. — 17.00: Hírek. — 17.05: Létünk, népszerű tudományos film. — 17.35: Angol nyelvoktatás. — 18.05: Mazsola. Bábfilm gyerekek­nek. — 18.25: Műsorismertetés. — 18.30: Tv-újdonságok. — 18.45: Az állam és a munka között. — 19.15: Heti sporfcszemle. — 19.40: Tv-büro. — 19.54: Jó éjszakát gyerekek! — 20.00: TV Híradó. — 20.30: Mbeckoiic. Szemüveges vonat tv-játók. — 21.30: Kamarahangverseny. — 21.45: Ri­portműsor. — 22.00: Lírai percek. — 22.15: Sakk. — 22.30: Hírek. a sztár A szakemberek véleménye szerint a Budapesti Nemzetközi Vásár könnyűipari kiállításán a textíliák közül a polinozikus szálból szőtt anyagok lesznek a sztárok. A polinozikus szaknyel­ven modifikált, regenerált cellu­lóz az eddig ismert viszkóznál jobb tulajdonságokkal rendelke­zik, szakítószilárdsága nedves­ség hatására sem gyengül, jó a nedvszívó képessége, tehát kel­lemesebb viselet, mint a nylon, és szépen színezhető. A későb­biekben ha már nagy tömegben gyártják, várhatóan olcsóbb is lesz, mint a pamutkelme. A triöcetát, továbbá a poliészter és a hagyományos nyersanyagok keverékeiből készített újszerű textíliák szintén megtalálhatók majd a kiállításon. A labdarúgó VB-k nagy egyéniségei Montevideótól Rómáig A világot * ® roham- gyorsasággai meghódító lab­darúgás hama­rosan az olim­piák műsorá­ban is helyet kapott. 1908- ban Londonban és 1912-ben Stockholmban Anglia szerezte meg az aranyérmet. 1920-ban Antwerpenben Belgium bizo­nyult a legjobbnak, majd 1924- ben Párizsban és 1928-ban Amszterdamban kétszer egy­más után Uruguay lett az olimpiai bajnok. Az olimpiai játékok labdarú­gó tornáit eleinte nem hivata­los világbajnokságnak nevez­ték. Az érdekelt csapatok kö­rében azonban egyre hevesebb csata dúlt az amatőrség és a profizmus kérdésében, s ez a szópárbaj odáig fajult, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövet­ség 1928. évi amszterdami ülé­sén elhatározta: 19?0-tól kiírja a világbajnokságot, s ezzel „oly díjmérkőzést indít, amelyben profi és amatőr csapatok egy­aránt részt vehetnek, s nem teszik vita tárgyává a részt ve­vő játékosok amatőrségét”. 1930. július 13. és 30. közötti időre az olimpiák labdarúgó bajnoka, Uruguay kapta az el­ső világbajnokság rendezési jo­gát, Az időben az európai csa­patok számára körülbelül két­hónapos távollétet jelentett volna az oda-vissza hajóúttal együtt a világbajnoki szerep­lés. így mindössze 13 ország indult, Európát Franciaország, Jugoszlávia, Románia és Bel­gium képviselte. Az elődöntőben Argentína 6:l-re legyőzte az Egyesült Ál­lamokat, Uruguay ugyanilyen arányban Jugoszláviát. A dön­tőben 120 ezer néző előtt a ha­zai közönség tom.bolása közben Uruguay 4:2 (1:2) arányban le­győzte Argentínát, s ezzel az első világbajnokság a kétszeres olimpiai bajnok sikerével ért véget. Uruguaynak adta át így el­sőízben Julius Rímet, a FIFA akkori elnöke a francia szob­rászművész, Abel Lafleur al­kotta, 30 centi magas, négy ki­ló súlyú arany világbajnoki dí­jat. Az első orriundi A világbajnokságok lassan már négyévtizedes történetében jó néhány kiváló játékos neve került fel a legjobbak arany­lapjára. Hírnévben, sikerekben azonban még ma sem akad olyan, aki Luigi Montival ve­télkedhet. Planicska, Piola, Puskás, Pelé — hogy csak a ,,P”-betűs nagyágyúkat említsük — egye­dülálló volt a maga idejében, a maga posztján. Monti emel- tett azzal büszkélkedhet, hogy hat esztendő leforgása alatt egy olimpiai és két világbaj­noki döntőben játszott, még­hozzá két ország csapatában, s ' egyszer világbajnoki arany­éremhez is jutott. A zömök, rendkívül erősnek látszó Monti Argentínában szü­letett, s hazája színeiért har­colt az 1928-as olimpián és az 1930. évi világbajnokságon is. A montevideói döntő után sü­tötték ki róla, hogy „olasz vér folyik az ereiben”, s 1931-től már az olasz labdarúgás szol­gálatában állt. 0 volt az első orriundi, azaz olyan játékos, akit más országból, visszaho­nosítottak Itáliába. Senki sem vitatja, korának kimagaslóan legjobb játékosa volt. A támadó középfedezet posztján nem akadt párja. Munkabírás és karmesteri ké­pesség dolgában talán későbbi honfitársa, Alfredo Di Stefano hasonlítható hozzá. A pályán nem ismert akadályt, csak csa­pata sikerét tartotta szem előtt. Argentínai sikerei után tizen­nyolcszor játszott az ólasz vá­logatottban s klubjában, a To­rinóban, éveken át a csapatka­pitányi tisztet is betöltötte. Amikor abbahagyta a játé­kot, visszatért szülőhazájába, ahol úgy fogadták, mintha még 1928-at vagy 1930-at írtak vol­na, amikor Luigi csillaga a leg­fényesebben ragyogott. Csodakapusok parádéja A második világbajnokság rendezését Olaszország kapta. A küzdelembe már 32 ország nevezett, s így a 16-ba kerülé­sért selejtezőket játszottak. A római döntőben hosszabbítás után Olaszország 2:l-re győ­zött Csehszlovákia éllen, s így újra a világbajnokság rendező­je kapta meg az aranyérmet. A bolgárok elleni sikeres selejte­ző eredményeként Magyaror­szág is ott volt a 16-os döntő­ben. Nápolyban az egyiptomi­ak elleni 4:2-s győzelemmel csapatunk a nyolcig jutott el, itt azonban megrekedt, mert a következő fordulóban Ausztria 2:1 arányban jobbnak bizo­nyult. Az olasz stadionok kitűnő képességű kapusok nagy ran­devújának adtak otthont. A spanyol Zamora és a csehszlo­vák Planicska külön versenyt vívott a világelsőségért, s Pla­nicska lett a győztes. A világ legjobb kapusa 1904­ben született s 74 alkalomma. kapott helyet a csehszlovák v - logatottban. Nem volt igazi ka­pustermet. A maga 175 centi­jével eltörpült korának óriásai között. Alacsony termetét utol­érhetetlen ruganyossággal, he­lyezkedés! érzékkel nemcsak kiegyenlítette, hanem még pluszt is szerzett. Karrierjét különben éppen annak köszön­hette, hogy viszonylag ala­csonyra nőtt... Gyerekkorában minden vá­gya az volt, hogy a Spártához kerüljön. Amikor próbajátékra jelentkezett, furán hatott az óriástermetű Sparta kapus, Pe- yer mellett. Kinevették, s az ifjú Planicska a rivális Slaviá- hoz szerződött. Pályafutása be­fejezéséig hű maardt a Slavia színeihez, innen került 1925- ben a csehszlovák válogatott­ba, s SJavia-tag volt akkor is, amikor 1938. évi világbajnok­ságon Bordeauxban, a Brazília elleni drámai mérkőzésen a ke­zét törte s visszavonult a lab­darúgástól. A sok felejthetetlen szerep­lés közül az 1934. évi világbaj­noki döntőben, az olaszok el­len nyújtott teljesítménye emelkedik ki. Az óriási fölény­ben levő olaszokat Planicska szinte egyedül tartotta és csak a hosszabbításra adta meg ma­gát. Planicska ma sem hűtlen nagy szenvedélyéhez. Prágában, mint a sport érdemes mestere, a legtehetségesebb fiatalokból Csehszlovákia kapusutánpótlá­sát neveli. Becs István és Boskovics Jenő Élménybeszámoló a K. Honvéd SE-nél Nagy számú érdeklődő jelenlé­tében, kitűnően sikerült élmény­beszámolót tartott a Kecskeméti Honvéd SE-nél Titkos Pál, egy­kori válogatott játékos, a Dózsa edzője. Elmondta a magyar labdarú­gás történetét 1863-tól egészen napjainkig. Vázolta a labdarú­gásban kialakult játékrendsze­reket és észrevételt tett a ma­gyar labdarúgásnak legjobban megfelelő játékrendszer, az úgy­nevezett „interrendszer” hasz­nosságáról. Mint érdekességet mondta el. hogy ott volt az úgy­nevezett „aranycsapat” meg­alakulásánál, Sebes Gusztávval együtt, és természetesen a lon­doni 6:3 mérkőzésen is, mint szövetségi főtitkár. Elmondotta még, hogy 47 alkalommal volt válogatott, részt vett az olaszok elleni olimpiai döntőn és ő rúg­ta a kiegyenlítő gólt is. Többek között három hónapos túrán vett részt Dél-Ameriká­ban, mint válogatott játékos. Sok érdekes élményt mesélt arról a két és fél évről, melyet Athénben töltött, mint edzőr Végül beszélt a magyar labda­rúgás várható perspektívájáról, beleertve az idei labdarúgó vi­lágbajnokságot is. Befejezésül, annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a kecskeméti labdarúgás számára ez az év hozza meg a megbéké­lést a csapatok között, hogy a továbbiakban osztálykülönbség nélkül, egyetemesen mindenki megelégedésére szolgálják váro­sunk, megyénk, és ezen túlme­nően a magyar labdarúgás ügyét. Pozsonyi István Sakkhírek Befejeződött a bajai városi sakk­csapatba jnokság tavaszi fordulója. A bajnokság állása a tavaszi for­duló végén: 1. Fiúkollégium 37 pont, 2. Ganz Villamossági Gyár 31,5, 3. Németnyelvű Gimn. 23, 4. Lakbe­rendező ütsz 119,5, 5. Bajai Türr Köz- gazdasági Teehn. 19, 6. Bajai m. Béla Gimn. 10, 7. Kertészeti Tech­nikum 9, 8. Bútor- és Épületaszta­los V. 2,5 pont. A bajnokság őszi fordulója október hónapban kezdő­dik. A kiskunhalasi járási sakk-csapat­bajnokság H. fordulójának eredmé­nyei: Mélykút—Tompa 4—2. Győz­tek: Komáromi, Horváth, Dér. ülés Ül.: Varga és Szabó. A Rém—Csikéria mérkőzés elma­radt. A Kelebia II.—Balotaszállás mérkőzés eredménye még nem ér­kezett be. A bajnokság állása: 1. Mélykút 10, 2. Rém 5, 3. Tompa 4*5 4. Csikéria 3,5, 5. Balotaszállás lt 6. Kelebia II. 0 pont. T ermészetjárás Hazánk felszabadulása után a természetbarátok elhatározták, hogy a hősi halált halt szovjet katonák és magyar tűristák em­lékére a főváros közelében egy emlékművet emelnek. Falus La­jos tervei alapján 1948-ban a Leányfalu feletti Vöröskőszik­lán elkészült az emlékmű. Azóta a magyar természetba­rátok minden április 4-e utáni vasárnap összegyűlnek, hogy megemlékezzenek azokról, akik­nek köszönhetik, hogy Vörös- kőn, s a felszabadulás előtt még a természetjárók számára til­tott helyeken szabadon járhat­nak. Idén is több mint tízezer természetjáró vett részt az ün­nepségen, ahol Pozsonyi Vilmos, az MTS Budapesti Tanácsának elnökhelyettese emlékezett rr-g erről az eseményről, maid kü­lönböző természetbarát szöv - ségek helyezték el koszorúik it az emlékmű lábánál. Itt osztották ki a Kéktúra út­vonalát bejárt természetjáró'- nak — köztük két kecském természetjárónak is — a Kél, túra-jelvényt. A felszabadulási emlékve <■_ seny eredményhirdetésére is itt került sor. Répánszky Attila

Next

/
Thumbnails
Contents