Petőfi Népe, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-17 / 90. szám
V 196(1. április 17. vasárnap Lengyel vendégünk AZ ÉPÍTŐK GONDJAI Visszapillantás öt év munkájára Köztudomású, hogy lapunk már évek óta gyümölcsöző kapcsolatot tar t fenn a poznani Glos Wielkoposki című napilappal. Az évenként ismétlődő kölcsönös baráti látogatás keretében a napokban Kecskemétre érkezett Eugéniusz Cofta, a lap várospolitikai rovatának vezetője. Cofra elvtárs két hetet tölt megyénkben, megismerkedve annak politikai, gazdasági és kulturális életével. Tanulmányozni fogja a városfejlesztés kérdéseit, a lakásépítkezést és az elosztás módját, valamint a lakossági szolgáltatásokat. Itt-tartózkodá- sa idején megtekinti az ország néhány megyén kívüli nevezetességét és rövidebb időt tölt Budapesten is. A második ötéves terv időszakában nem sikerült megyénkben az évről évre növekvő építési igényeket kielégíteni. Összesen 120 —‘ éves átlagban tehát több mint 80 — millió forint nem került az építkezésben felhasználásra. Az elmúlt két évben az átlagnál jóval nagyobb volt ez az összeg. Különösen kirívó a tavalyelőtti növekedése, amikor a tárca- és a tanácsi ipar fel nem használt építési, beruházási, felújítási keretének összege 122,7 millió forintot tett ki —. de 95,3 millióra rúgott a tervidőszak utolsó évé* ben is. Ha szembe állítjuk az építkezés szükségletét a jelenlegi helyzetből adódó lehetőségekkel, kitűnik, hogy az idén induló harmadik ötéves terv végrehajtása során összesen már 701,8 millió forint fel nem használásával kell számolnunk. Nyilvánvaló viszont, hogy ez az állapot tarthatatlan, s — a kedvezőtlen kilátások, valamint az építkezés problémáinak ismeretében — meg kell változtatni. Legfőbb ok: a kapacitáshiány Felkerestük megyénk több illetékesét, akiknek tájékoztatása alapján egyrészt az építkezés lassú ütemének okait, másrészt problémái megoldásának a lehetőségeit próbáljuk felvázolni. Egybehangzó a véleményük, hogy az építkezés megtorpanásának legfőbb oka a kapacitás- hiány. Ez magában foglalja a szakemberhiányt (az állami építőiparban például még 300—350 emberre lenne most is szükség), az építő-, főként a falazóanyag (tégla, cement stb.) hiányát, s azt is. hogy bizonyos technológiai eljárások kevésbé korszerűek. Ehhez még sok más tényező járul. Az egyik: megszüntetése folytán 1959. óta nincs a megyében mélyépítő vállalat, amelynek hiánya következtében — a csatornabekötés vontatott- sága miatt — Kecskeméten például nem tudták határidőre elvégezni az 1500 személy közétMegnyilt Arany, ezüst és bronzérmes az erfurti kiáintás magyar termékek Jól szerepeltek a magyar áruk a szombaton megnyílt erfurti nemzetközi kertészeti kiállítás első összehasonlító versenyén. A friss és tartósított feldolgozott kertészeti termékeink összesen kilenc arany, tizennégy ezüst és harminc bronzérmet nyertek. Aranyérmet kapott többek között a karcagi Béke Tsz hajtatott paprikája, az inárcsi Március 21. Tsz-ben termett spárga, a szegedi Haladás Tsz rózsája. A konzervipari készítményeket a szocialista országokon kívül dár^ holland, NSZK, francia és más államok készítményeivel hasonlították ösz- sze. Aranyérmes lett a málnaszörp, az olajos-ecetes lében tartósított marinált piros paprika, ezüstérmet nyert az őszibarack jam, a magas vitamin- tartalmú pritamin és a meggybefőtt, bronzéremmel jutalmazták a meggyszörpöt, a málna- jamet, vegyes savanyúságot és ecetes paprikát is. | keztetését szolgáló konyha épí- | tését. A tanácsi irányítás alá tartozó Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat az elmúlt években vezetési és szervezési nehézségekkel küzdött. Ennek megszüntetése végett tavaly személycseréket hajtottak végre, aminek az utolsó negyedében már mutatkozott, s az idén is mutatkozik a kedvező hatása. A vállalat problémáit súlyosbítja azonban, hogy a közelmúlt heteiben a belvizek következtében rengeteg ház tönkrement, a helyrehozásukra vi- szoht nincs elegendő építőanyag- Kizárólag a lakosság részére az éves terven felül például csak téglából 25 millió darabra lenne szükség, de e hónap elejéig mindössze két milliót sikerült szerezni az országos keretből. Természetesen történtek intézkedések az anyagellátás javítására. de a szükséglet nagysága sejteti az építő vállalat gondját. Ezt a jövőben fokozza az, hogy a következő években az alapozás nélküli, döngölt vályogfalú régi lakóházak százai mennek tönkre, s helyettük újakat kell építeni. A tanyavilág folyamatos megszűnésével együttjáró építési igény, illetve anyagszükséglet növekedése szín" tén súlyosbítja a vállalat nehézségeit. Nincs átfogó irányítás Az építés általános' problémáinak körébe tartozik az is, hogy nincs olyan átfogó szerv a megyében, amely egykézben tartaná az építkezések tervezését, az anyagellátás és a kivitelezés irányítását. Hiszen amíg az említett vállalat felügyeleti szerve a megyei tanács, addig az állami építőipar reprezentánsa. az ÉM 31. sz. Építőipari Vállalat, minisztériumi irányítással tevékenykedik. Ezenkívül a házilagos, s a KÖFA-építőcsopor- toknak is más-más a gazdája. E tagozódásnak, főként az anyagellátást illetően, az egyes ágazatok — elsősorban a házilagos építkezés — háttérbe szorulása a következménye. A szakemberellátás hiányossága a közeljövőben szántén súlyosbodik, mert amíg tavaly 190-en iratkoztak be a kecske- 190-en iratkoztak be a kecskeméti MÉM 607. sz. Szakmunkásképző Intézet építőipari tagozatára, addig az 1966—67-es tanévre már nem egészen feleannyi fiatal kérte a felvételét. Az illetékesek kétféle okot emlegetnek: a vállalatok azért nem taníttatják a fiatalokat építő szakmunkásnak, mert tanulmányaik befejezése után nagy részük másutt helyezkedik el: másrészt: a fiatalok nem szívesen választják ezt a szakmát. (Ezzel ellentVasbetonszerelők Az első negyedévben 3 ezet mázsa vasat használtak fel panelikészítéshez az ÉM Báe.- megyei Állami Építőipari Vállalat kecskeméti előregyártó telepén. Az építőelemek nagy részét a megyeszékhelyen lev munkahelyek kapták. Képünkön: Szalai Péter, Tóth Vine és Pásztor János szereli a vas vázat, amelyre rövidesen rá- öntik a betont, majd — szó tás után — útnak indítják panellt a kecskeméti Barne építkezéseire. (Pásztor Zoltán felvétele.) mond az. hogy volna, még Kecs- i keméten is, elegendő jelentkező’ csak építőipari vállalat nem akad az iskolára küldetésükre.) A tanulók létszámának csökkenése azzal a veszéllyel jár, hogy az iskolát kénytelen otthagyni két-három, már több éves pedagógiai gyakorlatra is szert tett szakoktató, ami viszont a távolabbi jövő szakmunkásképzésének a nehézségeit is tetézi. Mint látható, bonyolult pro6- lémahalmazzal küzd megyénk építőipara. A kátyúból való kijutás nemcsak a megyei, de az országos vezető szervek részéről is hathatós intézkedéseket kö- ’vetel. Ezenkívül jelentős mértékű társadalmi összefogást, ön- tevékenységet is. Kiút a kátyúból Az említett szervek alapos elemzéssel tanulmányozzák a problémákat, s keresik a kivezető utat. Az országos szervek részéről mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy a harmadik ötéves terv időszakában segítsék a megyét a jó alapanyaggal rendelkező területeken, mint például Kalocsa környékén új gyár lét- reehozásához. Az eddigieknél nagyobb mennyiségű egyéb falazóanyagok előteremtése és kiutalása is az országos szervek feladata. * Egyes vélemények szerint a megyében szükségesnek mutatkozik a mostanin kívül még egy tanácsi építőipari vállalat létrehozása, úgyszintén a mélyépítő vállalat feltámasztása. A tanácsi vállalati és a házilagos építőipar részéről viszont — egyebek közt — arra van szükség, hogy anyagigényeiket a szükségletüknek megfelelően j határozzák meg- A tapasztalatok j szerint ugyanis nem egy helyütt nagyobb mennyiségű elfekvő készlettel rendelkeznek, ami az anyagkeretet biztosító Országos Tervhivatal előtt azt a látszatot kelti, mintha a megye építőiparának egésze rendelkeznék anyagtöbblettel. A problémák megoldását segíti, ha az ipari és mezőgazda- sági üzemek jobban felkarolják saját építő brigádjaikat, gondot fordítanak arra. hogy a munkájukat .legalább minimálisan gépesítsék. A hagyományos módon történő házilagos építés termelékenysége ugyanis messze elmarad az egyre korszerűsödő építőiparétól. Öntevékenyebben Segít a kivezető útra, ha a helyi tanácsok, tanácsi vállalatok, termelőszövetkezetek, s egyéb ^szervek haladéktalanul hozzáfognak építőanyag termeléséhez is. Ennek jó példája található Jánoshalmán, ahol a községi tanács szénporos téglaégetést végeztet. E hónap végére befejezik a próbagyártást, s a terveik szerint ebben az évben összesen 2 millió téglát nyernek. Végezetül: a kislakások építését meggyorsítja, ha az építtetők társulnak e célra. Erre is akad a megyében követendő példa. Baján a KISZ, Kiskunhalason a Hazafias Népfront kezdeményezésére a közelmúltban lakásépítő közösségek alakultak. s igen eredményes volt a tevékenységük. Az is megszívlelendő javaslat, bogy — a szakemberhiányra való tekintettel — a kislakást építtetők a rokonaik, barátaik, ismerőseik körében található kőműveseket kérjék fel a szakmunka elvégzésére. Az építés problémáinak halmazához a megoldás sokrétűsége kínálkozik, de fokozottabb öntevékenységre, leleményességre és akarásra is szükség van azok megtalálásához, végrehajtásához. Ellenkező esetben évről évre hatványozódik szűkebb pátriánkban az építkezés gondja. Tarján István 1. oldal Ma már küzd ő társak | EGY | jól boldoguló tsz-berí szó esett nemrégiben néhány emberről, akik 10—rl5 évvel ezelőtt politikai ellenfélnek számítottak, ma viszont küzdőtársak. jó munkások. Sohasem voltak persze megátalkodott ellenségek, akik gyűlöletükben bűnökre vetemedtek volna. Az említettek alapjában véve régebben is becsületes embernek számítottak, de egy-egy kérdésben nem értettek egyet pártunk politikájával, néhány tennivaló megítélésében más véleményük volt, mint a kommunistáknak. A fenti tsz-ben megemlítettek például egy hajdani kisgazdapárti képviselőt, aki a felszabadulás után évekig más úton* másképpen kereste a boldogulást, mint a kommunisták. Hazájának, népének jövője kedves volt neki is, becsületes ember volt, a legbonyolultabb helyzetekben is tisztességes ellenfél maradt. De ellenfél, mert például a parasztság közös boldogulásának útját sokáig szenvedélyesen elutasította. Később mégis belépett a közösbe. Belépett, mert az ellenforradalom elítélésében szíwel-lélek- kel egyetértett a kommunistákkal, és belépett azért is, mert politizáló ember lévén jól tudta, hogy a történelemmel botorság szembefordulni. | ELEINTE | sokat küszködött, gyötrődött, mi tagadás, nehezen találta a helyét. A közös gondokkal való birkózás közben, a növekvő eredmények, a mindinkább gazdagodó lehetőségek lassan megérttették vele, hogy nem volt igaza, amikor félt a közös úttól, s nagyot tévedett, amikor”1 ellenfélnek tartotta azokat, akik a helyes utat, a parasztság valós érdekeit képviselték. S ma ez az ember nemcsak nélkülözhetetlen szakembere a közösségnek, nemcsak jó munkás, de politikai küzdőtárs is. Az új rend meggyőződéses híve. A példák sorát lehetne még említeni, hiszen fenti tsz-ünk- ben is van még jó néhány hajdanán más pártállású, más vélekedése ember, aki egyben- másban ellenfele volt a párt jó politikájának, ma viszont egy sorban harcol a kommunistákkal. A jó politika gyümölcse mindig beérik: nemcsak a gazdasági életben teremt rendet, hanem az emberek fejében, érzéseiben is. Ez történt ezeknek az — alapjában véve tisztes* séges — embereknek az esetéi' ben is. |ANNAK| ’az emberséges politikának az eredménye ez, mely nem azt nézte, mi választja el egymástól a közös sorsra született emberek sokaságát, hanem azon munkálkodott, hogy minden tisztességes ember meglelje a helyét. Annak a politikának az eredménye ez, amely egyszer és mindenkorra szakított a gyűlölködéssel, a gyanakvással, felnyitotta az emberek millióinak szemét a jóra, az újra, s a dolgozni akaró, jó szándékú sokaságnak lehetőséget adott arra, hogy bizonyíthasson. Csakis ebben a légkörben bizonyosodhatott be, hogy a mi világunkban nem csupán az élet rendje tökéletesedik, nemcsak a termplési eredmények szöknek mind magasabbra, de az ember is nemesedik a küzdelem hevében. A tegnapi ellenfél is fejlődik, változik, megérti és befogadja az újat, ha segítenek neki. |S AH OB | a párt jó politikáját a helyi vezetők megfelelően képviselik, ott mind többen lesznek a „túlsó partról” érkezett küzdőtársak. Csak bízni kell bennük. Alkalmat adni nekik, hogy eszük, szívük, karjuk erejét kipróbálják. K. Gy.
