Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

2. oldal 1966. március 13, vasárnap Hazaérkezett Romániából Kádár lános és Kállai Gyula (Folytatás 1. oldalról.) A magyar vezetők búcsúztatá­sára a bukaresti repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az EKP főtitkára, Ion Gheorghe Maurer, az RKP KB végrehajtó bizottságának tagja, az <RSZK Minisztertanácsának elnöke, Alexandru Birladeanu és Emii Bodnaras, az RKP KB végre­hajtó bizottságának tagjai, a Mi­nisztertanács első elnökhelyette­sei, Paul Niculescu-Mizil, az EKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Pét­re Blajovici, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Florian Danaleche, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fa­zekas János, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, továbbá Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu budapesti román pögykövet, va­lamint az RKP Központi Bizott­ságának és az RSZK kormányá­nak több tagja. Ott voltak a re­pülőtéren Vince József nagykö­vet vezetésével a bukaresti ma­gyar nagykövetség munkatársai is. Kádár János és Kállai Gyula szombaton délelőtt visszaérke­zett Budapestre. Fogadtatásukra Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla és Szirmai István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Péter János külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál dr. Florea Duna, a budapesti román nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. Budapesten tartják a Béke-viíágtanács elnökségének ülését és a nemzeti béketnozfralmak titkárainak értekezletét Közlemény a magyar— tárgyalásokról roman A Román Szocialista Köztár­saságban járt magyar párt- és kormány küldöttség tárgyalásai­ról közleményt adtak ki. A két ország együttműködését áttekintve, a felek megelégedés­sel állapították meg. hogy az utóbbi időben fejlődtek a Ma­gyar Népköztársaság és a Ro­mán Szocialista Köztársaság kapcsolatai. Hangsúlyozták, hogy az elkövetkező időszakban to­vábbi lehetőségek vannak kap­csolataink fejlesztésére a poli­tikai, gazdasági és kulturális együttműködés számos területén és célszerűnek látják e lehető­ségek realizálását. A nemzetközi helyzet alapvető problémáiról folytatott véle­ménycsere a felek nézeteinek azonosságát mutatta olyan fon-- tos kérdésekben, mint az impe­rializmus agresszív háborús po­litikája ellen, a béke megvédé­séért folyó harc. a nemzeti fel- szabadítási mozgalmak támoga­tása, az általános leszerelés és a nemzetközi feszültség enyhí­tésének ügye. A két testvérpárt képviselői határozottan elítélik az impe­rializmus agresszív cselekmé­nyeit, a más államok belügyeibe való beavatkozást, a gyarmato­sítás és a neokolonializmus min­den megnyilvánulását. Teljes tá­mogatásukról biztosítják a nem­zeti felszabadító mozgalmakat, a gyarmati rendszer maradvá­nyainak felszámolásáért harcoló államokat, a függetlenségük és szuverenitásuk megerősítéséért. önálló nemzetgazdaságuk fejlesz­téséért küzdő országokat. A felek ismételten kinyilvá­nítják szolidaritásukat a hazája szabadságát és függetlenségét védelmező hős vietnami nép igazságos harcával. Határozottan követelik az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójá­nak megszüntetését és a vietna­mi nép azon jogának tisztelet­ben tartását, hogy maga dönt­sön saját sorsáról. Kijelentik, hogy támogatják és magukénak vallják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányának a vietnami kérdés rendezésére tett igazságos javaslatait és a Nemzeti Felszabadítási Front, Dél-Vietnam népe, egyedüli-. tör­vényes képviselőjének program­ját. A két párt és a két kormány képviselői úgy vélik, hogy feltét­lenül erőfeszítéseket kell tenni a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista- és munkás­mozgalom — társadalmi hala­dás. az antiimperlalista harc és a világbéke legfőbb tényezője — egységének és össze forrottságá- nak erősítéséért. Kádár Jánosnak és Kállai Gyulának a Román Szocialista Köztársaságban tett látogatása, a két párt és állam vezetőinek elvtársi légkörben folytatott eszmecseréje hasznosan szolgálta egymás álláspontjának jobb megismerését, s hozzájárult a két párt, a két szomszédos szo­cialista ország kapcsolatainak fejlesztéséhez, a szocializmus és a béke ügye javára. Nagy jelentőségű nemzetközi tanácskozássorozat házigazdája lesz a napokban Budapest: már­cius 17. és 22. között fővárosunk­ban tartják a Béke-viíágtanács elnökségének ülését és' a Béke­világtanácshoz tartozó nemzeti békemozgalmak titkárainak, il­letve más vezetőinek értekezle­tét. öt világrész békeharcosai­nak képviselői érkeznek ebből az alkalomból hazánkba, s az előzetes adatok szerint "mintegy 80 ország delegátusai foglalnak majd helyet a tárgyalóasztalnál. Az előzetes napirend tanúsága szerint mind az elnökség tagjai, mind a nemzeti bókemozgalmak vezetői megkülönböztetett figye­lemmel tanulmányozzák majd a vietnami helyzetet és megvizs­gálják, hogy milyen új kezde­ményezésekkel, demonstrációk­kal bontakoztathatnák ki még sokrétűbben, erőteljesebben a világ népeinek szolidaritását, valamint az Egyesült Államok vietnami agressziója elleni tilta­kozást. Foglalkoznak maid. az európai biztonság, a jelenlegi nemzet­közi helyzet más nagy jelentő­ségű kérdéseivel, s tovább egyen­getik a különböző békemozgal­mak összefogásának, együttmű­ködésének útját is. Összeül a Biztonsági Tanács NEW YORK. (MTI) Hírügynökségi jelentések sze­rint kedden délután 16,30 óra­kor összeül a Biztonsági Ta­nács, hogy megtárgyalja a cip­rusi ENSZ-rendfenn tartó egy­ségek mandátuma meghosszab­bításának kérdését. Az ülést a Biztonsági Tanács márciusi el­nöke, El-Parra (Jordánia) hívta össze. U Thant ENSZ-főtitkár javaslata ezzel kapcsolatban úgy szól, hogv az ENSZ-csapa- tók mandátumát — a i pénzügyi nehézségek ellenére — újabb hat hónapra hosszabbítsák meg. A Reuter értesülése szerint újabban Svájc ajánlott fel köz­vetítői szerepet a ciprusi kér­désben Törökország és Görög­ország között. Kiéleződtek a francia-amerikai ellentétek A „felperzselt föld66 hadviselés Vietnamban Ismét Illaus alakít kormányt fl JKSZ Központi Bizottsága plénumának határozatai AZ ELMÚLT héten de Gaulle két fronton nyitott tüzet az Egye­sült Államok európai hegemóniájára. Az akció azzal indult, hogy a francia köztársaság elnöke levélben kérte John- sont, kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a Fran­ciaország területén levő amerikai fegyveres erők francia parancsnokság alá helyezése cél­jából. Johnson elutasító válasza igen gyorsan megérkezett Párizsba. A francia miniszterta­nács foglalkozott ezután a kérdéssel és a kor­mány szóvivője közölte: bár Franciaország az Atlanti Szövetség tagja marad, de az ország szu­verenitásának biztosítására a katonai szövetség módosítását kívánja. De Gaulle elhatározása kí­nosan érintette az Egyesült Államokat. Wa­shingtonban már azt fontolgatják, hova helyez­zék a NATO főhadiszállását ..Franciaországból és milyen új utánpótlási útvonalát biztosítanak majd a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai katonai ’ erőknek? Mirídéz- persze új katonai kiadásokat jelentene. Washingtonban több mint 700 millió dollárra becsülik az áthe­lyezés költségeit. Az új helyzet ráadásul meg­ingathatja a NATO katonai struktúráját, hi­szen azt eredetileg úgy tervezték, hogy a szer­vezetnek Franciaország is részese. Az esetleges francia kiválás azonban nemcsak Washington és Párizs viszonyában jelent újabb problémát. A francia vonalvezetésnek fontos része az is, hogy Párizs ellenzi Bonn atomfelfegyverzését. Erre pedig revansista nyugatnémet politikai kö-. rök idegesen reagálnak. De Gaullenak a NATO- val kapcsolatos újabb lépése nyilván tovább la­zítja majd a francia—nyugatnémet kapcsolato­kat. Gazdasági vonatkozásban a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásain képviselt francia dele­gáció olyan álláspontot, amelyet az Egyesült Államokban a dollár elleni támadásnak minő­sítenek. A franciák azt javasolják, a dollár he­lyébe az arany lépjen értékmérőként. Amint a delegáció vezetője kijelentette: „Nem óhajtjuk, hogy az Egyesült Államok továbbra is a nyu­gati világ bankárja maradjon.” EGY HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A VIETNAMI kalóz­háború fejleményeiről az elmúlt napokban újabb sokatmondó adatok lát­tak napvilágot. A Néphadsereg főparancsnoksá­ga elismerését fejezte ki egy tartomány fegyve­res alakulatainak abból az alkalomból, hogy március 7-én lelőtték a kilencszázadik amerikai repülőgépet. Az ország egész területén pedig három hét alatt ötszáz különböző típusú' ame­rikai repülőgépet és helikoptert semmisítettek meg. A felszabadító haderő a hét végén a laoszi határ közelében, igen súlyos harcok után, egy rendkívül fontos amerikái—dél-vietnami tá­maszpontot foglalt el. A katonai kudarcokra az amerikaiak ismét csak a terrorakciók fokozásá­val tudnak válaszolni. AZ AUSZTRIAI választások után a köztár­sasági elnök a Néppárt vezetőjét. Klaust bízta még a kórrríanyalakitási tárgyalásokkal. A szo­cialisták vezetősége az együttműködés további ‘fenntartása'' mellett van, és a jelek szerint erre hajlik a Néppárt is. Ennek elsősorban gazdasá­gi és taktikai okai vannak,, az üzleti körök úgy vélik, előnyösebb számukra: ha a Szociáldemok­rata Párt bent van a kormányban, mivel akkor — amint azt az eddigi tapasztalatok is mutat­ják — jobban tudják érvényesíteni terveiket. Az persze valószínűnek látszik, hogy ha létre­jön is az újabb koalíció, a Néppárt igyekszik majd minél több pozíciót kivonni a szociálde­mokraták kezéből. VIHAROS politikai viták záróakkordja után feloszlatták az angol parlamentet. A kétnapos vita azonban semmit sem tisztázott, a központi probléma változatlanul fennáll. Ennek a lénye­ge: a kormány az Egyesült Államok mellett el­vállalt katonai segéderő szerepében túl mesz- szire ment. Ráadásul Wilson nem váltotta be azt a választások előtti ígéretét, hogy függetle­nebb politikát folytat. A vjta során egyes kép­viselők már hivatkoztak, Franciaország szerepé­re,' mondván: nem kell miijiden nyugati ország­nak az Egyesült Államok gátlás nélküli kiszol­gálójává válnia. Sukarno elnök átadta a politikai hatalmat Suharto tábornoknak BELGRAD (MTI) Joszip Broz Tito főtitkár zár­szavával és a határozatok elfo­gadásával péntek este befejez­te munkáját a JKSz Központi Bizottságának harmadik teljes ülése. A határozatok részletesen elemzik a jugoszláv kommunis­ták feladatait, a gazdasági és társadalmi reform célkitűzései­nek megvalósításáért vívott harcban. A Központi Bizottság határo­zatai nagy teret szentelnek a gazdasági kérdéseknek. Állást foglalnak a beruházások korlá­tozása és nagyobb gazdasági ha­tékonysága, az ipar korszerűsí­tése, a pénzügyi helyzet megszi­lárdítása, a devizarendszer és a belső piaci árviszonyok szaba­dabb alakulása, valamint a nem­zeti valuta konvertabilitásának megteremtése mellett. „A gaz­dasági reform célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó ténye­zőket haladéktalanul és követ­kezetesen fel kell számolni” — mutatnak rá a határozatok. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a gazdasági és társadalmi re­form következetes végrehajtása érdekében elengedhetetlenül szükséges a felelősség és a fe­gyelem megszilárdítása. A Központi Bizottság határo­zatai a többi közt kitérnek a Jugoszláviában élő nemzetiségek viszonyára és e téren megalku­vás nélküli harcot sürgetnek a nacionalizmus megnyilvánulásai ellen, rámutatva, hogy a kom­munista szövetségen belül nincs helye azoknak, akik a naciona­lizmus mocsarába süllyedtek. DJAKARTA. (MTI) A djakartai rádió szombat hajnali adásában bejelentette, hogy Sukamo indonéz elnök le­mondott a hatalom gyakorlásá­ról és Suharto tábornoknak, a hadseregügyi minisztert bízta meg az ország ügyeinek irányí­tásával. Sukamo megtartja ugyan elnöki tisztségét, de a közvetlen kormányzás a jobbol­dali katonai vezetők kezébe ke­rül. Az AP-hírügvnökség olyan meg nem erősített értesülést kö­Indira Gandhi Párizsba és Moszkvába is ellátogat A United News of India jelen­tését közli az AP. amely szerint Indira Gandhi, India miniszter- elnöke Washingtonba való uta­zása során Párizsban de Gaulle elnökkel találkozik. A párizsi látogatás időpontját nem közöl­ték, de annyi ismeretes, hogy az indiai kormányfő március 28-án érkezik Washingtonba. Ugyanez a hírforrás jelenti, hogy Indira Gandhi amerikai útja után Moszkvába is ellátogat, zöl, miszerint a katonai veze­tők, elsősorban Suharto, ultit mátumot intéztek Sukarnóhoz, követelték a „kommunistaba­rát” miniszterek eltávolítását, közöttük Subandrio' meneszté­sét. Szombaton reggel a djakar­tai rádió már Suharto tábor­nok nyilatkozatát ismertette. A hadseregügyi miniszter bejelen­tésében azt állította, hogy az elnöktől kapott megbízatást a „biztonság és a forradalom fenntartására és az államfő megoltalmazására”. A minisz­ter felszólította a haditengeré­szetet, a légierőt, a rendőrsé­get és az egész lakosságot, hogy támogassa törekvéseit. Az elnök nevében Suharto tá­bornok azonnali hatállyal vég­legesítette az Indonéz Kommu­nista Párt és más haladó szer­vezetek betiltását, az úgyneve­zett Szeptember 30-a mozga­lom „maradványainak felszá­molását". * A hatalomátvétel gyorsan, harc nélkül zajlott le. A főváros kulcspontjait megszállták a szá­razföldi hadsereg egységei és Suharto tábornok utasítására vi­dékről ezer meg ezer jól fel­fegyverzett katona érkezett Djakartába. A jobboldali pártok és a be­tiltott szélsőséges diákszerveze­tek nyomban nyilatkozatban üd­vözölték Suharto hatalomra ke­rülését. A Nemzeti Párt (Ali Sastroamidjojo-szárny) és a Partindo Párt nem szerepel az új rezsim támogatói között. Politikai megfigyelők számí­tanak arra, hogy Suharto rövi­desen az egész ország területére elrendeli a rendkívüli hadbí­ráskodást, és hamarosan beje­lenti az új kormány megalakí­tását. Suharto tábornok ismert kommunistaellenességéről. Ő volt az, aki leverte Untung al­ezredes balsikeres államcsíny- kísérletét és ő szervezte meg a hájtóvádásaatot a kommunisták ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents