Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

1966. márciusi 13, vasárnap }. «Mal Kalocsán a város szélén más­fél héttel ezelőtt új üzemben kezdődött el lüktetni az élet. Dolgozói év végéig nem keve­sebb, mint 100 millió forintos termelési terv végrehajtását vál­lalták magukra Rengeteg pénz ez, hatalmas termelési érték, s mezollók várják a leszabásra kerülő anyagot. Innen néhány méternyire — egy összekötő fo­lyosón át — máris az első mű­helyben vagyunk, ahol gondosan, a gyártási technológia sorrend­jében elhelyezett prés, fúró, él­hajlító. ponthegesztő gépek ala­kítják az armatúrák lemeztes- tét. A felesleges anyagmozgatás itt teljesen ki van zárva. A műhely végén az ajtóban „szi­gorú őr”, a meó csak a teljesen kifogástalan munkadarabokat engedi át a következő üzemrész­be, ahol az autógén- és elektro­mos hegesztéseket végzik. A következő állomás a csi- szolóműhély, ahol szűrőberen­dezés cseréli a levegőt. Innen teszi meg az első „hosszabb” utat — 40—50 métert — a fél­késztermék az „F” műhelybe. Először lúgos eljárással rozsdát- lanítják, majd szállítószalagon a festőműhelybe továbbítják az armatúrákat. Itt elektrosztati­kus eljárással festik, majd inf­ra alagútban szárítják. Ezután a gyáregység legim­pozánsabb üzemébe, a szerelő- műhelybe érünk. A fényárban úszó csarnokban 38 méter hosz- szú szerelőszalag, amely melleit 40 asszony és leány dolgozik. Két és fél percenként készítenek el egy pár armatúrát. A szalag a meósfülkébe fut be. ahol a végső ellenőrzést végzik, s csak a teljesen hibátlan termékeket engedik csomagolásra és szállí­tásra, nehogy csorba essék a kalocsaiak jó hírnevén. Nagy Ottó — Pásztor Zolién Felső képünkön a 38 méter hosszú szerelőszalag, a fény­árban üsző világos, derűs műhelycsarnokban. 'Szabó Béláné ponthegesztő, az armatúrákra szereléket hegeszt. Ezt a 200 tonnás hidraulikus prést — amely az armatúra- szerelvényházakat bordázza — Deák Rózsa kezeli. ba kívülről nézzük a/telepet, a földszintes műhelycsarnokok • nem sokat árulnak el abból, hogyan lesz maid a vállalásból valóság. Az EK A kalocsai gyár­egysége Miskei úti új üzemének átadásáról március 3-i lapszá­munkban beszámoltunk, most nézzük meg belüről is, milyen és mire alapozza a tervteljesí­tést az itt dolgozó kollektíva. Negyvenmillió forinttal na­gyobb az idei terv. mint a ta­valyi. Igaz, az elmúlt évber még a Martinovics utcai telepen folyt a fénycsőarmatúra-gyár­tás, rosszabb körülmények kö­zött. Itt pedig... Az anyagraktár előterében le­Kigyúló fénycsövek és műszerek állítják ki a bizonyítványt a sze­relőszalag végén levő meós fülkében arról, hogy jó-e az armatúra. Új utak a szőlőművelésben Beszélgetés a Szőlészeti Kutatóintézet homoki osztályvezetőjével Miklógtelep, szőlészeti Kutatóintézet. A tavaszi szél itt-ott már belekap a könnyű homokba, megpörgetve a ^drót- huzalokra kapaszkodó szőlőso­rok között. Horváth Sándor ho­moki osztályvezető metszési be­mutatót tart a munkacsapatnak. A kísérleti parcellákon újból kezdetét vette a munka. Ha már itt vagyok, időszerű lesz megismerkedni a parcellák­kal. Legfőképpen azért, hogy megtudjuk: milyen tapasztala­tokat nyújtanak a kutatónak. — A tapasztalatok sokfélék — mondja Horváth Sándor. — Hi­szen a vizsgálódás szempontjai is különbözőek. Itt például azt vizsgáljuk, a talajművelés mi­lyen hatással van a termőké­pességre. Mindegyik műveletet más-más mélységben végezzük. Ott a zöldtrágyázást és a talaj- művelést együttesen alkalmaz­zuk, s figyeljük a hatását. Amott a különböző telepítési és mű­velési módok nyújtanak érde­kes adatokat az elemzésekhez. — Az eddigi megfigyelések kö­zül melyiket tartja a legizgal­masabbnak? — Talán a talajművelés hatá­sával kapcsolatos kísérleteket. Ezt öt év óta folytatjuk. És a legnagyobb termést mindig az a parcella adta. amelyik semmi­féle művelésben nem részesült Kiderült, a sorok közötti mély- rr.űvelés nem használ a szőlő­nek. Ha a nem művelt terület termését száznak veszem, akkor a mélyművelt parcelláé csak 80—87 között van. A magyará­zat egyébként egyszerű: a mély­művelés szükségképpen együtt­jár a talajnedvesség nagyobb párolgásával és a gyökerek ron­csolásával. A technika tehát nem mindig és nem feltétlenül J üdvözítő. Köz.bevetem: a talajerő- pótlás szükségessé teszi a mély­művelést, különben még na­gyobb lesz a terméscsökkenés. — Biz csak akkor van így, ha a szőlő a telepítéskor nem kap­ta meg a szükséges szervesanya­got. Itt is van olyan parcella, ahol a szőlő alá annak idején, a telepítéskor, holdanként 300 mázsa szerves- és 15 mázsa ve­gyes trágyát adtunk. Ezt bizony két évenként kell pótolni, s ilyenkor majdnem annyit jutta­tunk a talajba, mint a telepí­téskor. Meg kell mondani őszin­tén, az utóbbi években eltele­J pített nagyüzemi szőlőkben is erre van szükség. Van itt aztán olyan parcella, ahol az ültetés­kor kétszerte több anyagot hasz­náltunk, ezt szervestrágyával már csak 4—6 évenként kell pó­tolni. Évenként pedig folyadék­műtrágyát alkalmazunk. Végül megemlítem azokat a parcellá­kat, amelyek semmiféle talaj­erőpótlást nem kívánnak. Ezek alá viszont 40—60 centi mé­lyen, a gyökérzónában elkeverve holdanként ezer mázsa szerves­és 30 mázsa vegyes műtrágyát juttattunk. Az itt termett sző­lőt csak metszeni és permetezni kell. — És mekkora az átlagter­més? — Általában 60—70 mázsa. — Ehhez csakugyan nem szükséges kiegészítés. De szá­molni kell az állami és közös gazdaságok nagyüzemi szőlőül­tetvényeivel, amelyek bizony rászorulnak a rendszeres talaj­erőpótlásra. Ehhez melyik mód­szert tartja legalkalmasabbnak? — Ha már lenne megfe­lelő berendezés, a folyékony műtrágyának a talajba történő injektálása lenne a legcélsze­rűbb. Azért, mert ez nem boly­gatja meg a talajt, másrészt ve­getációs időben is alkalmazha­tó, amikor az anyag közvetle­nül hasznosul. Ezt az eljárást egyébként a francia és az olasz szőlészek is pártfogolják. Nem haszontalan a lombtrágyázás sem. Az újfajta permetező sze­rek, a Zineb és a Maneb már tartalmaznak nyomelemeket, konkrétan: cinket és mangánt. Ami pedig a zöldtrágyát illeti, ez csak addig hasznos, amíg nedves a talaj. Utána - inkább káros, mert gyorsítja az elpá­rolgást. — Itt a parcellákon is külön­bözőek a sorok közötti távolsá­gok. Mint kutató, melyik sortá­volságot tartja a legcélszerűbb­nek? — A szőlő hajszálgyökerei egyméteres sugarú körben he­lyezkednek el. Tehát a növény terjeszkedése és a terület ki­használása szempontjából egy­aránt a kétméteres sortávolság a‘ legeszményibb, — De a gazdaságokban ez még nem tenné lehetővé a gé­pi permetezést. — Ez igaz. s ezt még jó ideig figyelembe kell venni. A Szov­jetunióban és egyes nyugati or­szágokban azonban már alkal­maznak permetező helikoptere­ket. A jövő növényvédelmének nálunk is ez lesz az eszköze. • • • A-* érdekes beszélgetés összefoglalásaként ezt mondja a szőlészkutató: — A gépi technikát csak olyan mértékben szabad igény­be venni, amíg az elősegíti és nem gátolja a növény biológiai kiteljesedését. A probléma nem­csak szőlészeti, de közgazdasági is: a káros műveletek elhagyá­sával nem csupán a hozamot növelem, hanem a költséget is csökkentem. — Ezek igazáról a gazdasá­gokban dolgozó szakemberek­nek is mindinkább meg kelle­ne győződniük. Mi lenne en­nek. a módja? — Látogassanak el ide, minél gyakrabban! Ismerjék meg az eredményeinket! Ezzel a javaslattal nagyon is egyetértünk. H. D. Meggyből és szilvából volt legjobb a felvásárlás I Vasárnap tartja a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földműves- ! szövetkezet taggyűlését. Beszá­moló hangzik el a 7416 tagot számláló földművesszövetkezet múlt évi eredményeiről, ame- , lyet Túrj Gyula, a szövetkezet igazgató elnöke tart. Kéré- -ünkre az elnök tájékoztatott ;ennünket a beszámolóban el- 'angzó eredményekről. A szövetkezet a múlt évben 2 nillió 395 ezer forint gazdálko- j dási eredménnyel zárt. az 1964. j évi 1 millió 976 ezer forinttal I szemben. Legjobban alakult a 1 felvásárlás szilvából és meggy­ből. Szilvafelvásárlási tervüket 365 százalékra teljesítették. Meggyből szintén az előirány- j zottnál nagyobb mennyiségben vettek át Két igen fontos gyü­mölcs, az alma és a kajsziba­rack felvásárlása a tervezett szint alatt maradt. Mindkettő­nél a kedvezőtlen időjárás miatt alakult rosszul a felhozatal. A szövetkezet állattartással is foglalkozik. Négy 'piaci elárusí­tóhelyen sáját hizlaldájából szár­mazó húst értékesít. Szeszfőz­déikből 567 ezer 333 liter pálin­kát adtak az államnak. K. J. A fény műhelyében

Next

/
Thumbnails
Contents