Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
4. oldal 1966. március 27. vasárnap Benies Péter felszabadulása Aligha lehetne hányatottnbb életű embert találni a megyében, mint Benics Péter 32 éves fiatalembert, akinek eddigi sorsa teljes mértékben hasonló a valamikori lelenc gyerekek kiszolgáltatottságához. Kálváriája jóval a felszabadulás előtt kezdődött. Tizenkét éves gyerek volt 1945-ben, de ekkor már két gazdát kiszolgált. Tulajdonképpen ő is menhely- ből került ki gazdákhoz. Kilencen voltak testvérek és amikor szüleik meghaltak, nem volt más választás, menhelybe, árvaházba adták őket. Nos. a fel- szabadulást követően, 1948-ban hétévi szolgálat után, 15 éves korában Német Imre. Lajosmi- zse, Alsólajos 364. szám alatti, akkor még 32 holdas gazdához került a községi elöljáróság intézkedése folytán. Rendkívül elhanyagolt állapotban volt. Testét sebek, fekélyek borították, ruházata szennyes, mosdatva vajmi régen lehetett. A vékony, beteges kinézetű gyerek nem örvendezett különösebben a változásnak, ami lényegileg —mint később kiderült — alig jelentett valami kis javulást sorsában. Űj gazdája iskolába íratta, de fél év múlva kivette onnan. Maradt tehát továbbra is a tanya, az állatok körül és csak nagy ritkán, búcsúk alkalmával kapott tíz, húsz forintot, hogy ,,szórakozzon”. Imi-olvasni nem tanulhatott meg, a világból nem ismert többet, mint amit két szemével belátott. Német Imre állítása szerint úgy kezelte a fiút, mintha családtag lenne. Ez alig hihető, hiszen egyáltalán nem valószínű, hogy saját gyermekével is úgy bánt volna, mint Benics Péterrel. Gondnokság alá helyezzék Két évvel ezelőtt. 1964-ben a Kecskeméti Járási Tanács a kecskeméti járásbíróság előtt 21643/1964. szám alatt pert indított Benics Péter gondnokság alá helyezése ügyében. A járási tanács keresetét a járásbíróság elutasította, Benics Pétert nem helyezték gondnokság alá. Az orvosszaikértő véleménye szerint erre egyáltalán nincs szükség. mert bár a neveltetése, körülményei folytán közepes mértékben szellemi fogyatékos (eddigi életében szinte csak az állatok körül az istállóban, vagy a mezőn forgolódott) de ügyei intézésére képes és a mindennapi életben szükséges képességekkel, tapasztalatókkal rendelkezik. Közben azonban Benics Péter elindult, hogy megtegye az első lépéseket kiszolgáltatottsága alóli felszabadulásáért. 1964. januárjában bekopogtatott Bar- tos Gyula tanyai tanítóhoz. Elmondta neki sorsát és segítségét kérte. Ez nem is maradt el. Alig egy-két hét múlva Kecskemétre indul az akkor már 31 éves ember, akinek még sem személyi igazolványa, sem munkakönyvé nem volt. Zsebében a tanító úr által a járási pártbizottsághoz címzett levél: „Ve- zsenyi elvtárs. Segítsetek ennek az embernek a személyi igazolvány. a katonakönyv és a munkakönyv beszerzésében...” olvassa a levelet a címzett Ve- zsenyi István, és többször felpillant belőle az előtte álló, középtermetű, szóké férfira: ö lenne az, akiről a levél szól? Igen ö az, aki harminc évig, szinte születésétől kezdve a mások kegyelméből tengődött, de aki végül is eljutott a felismerésig, hogy neki is joga van az egyenlők társadalmában mindenhez, amitől eddig gazdái, kihasználói elzárták. Természetesen a segítség itt sem marad el, és Benics Péternek hamarosan személyi igazolványa van, munkahelyet találnak neki, s itt 1500 forintot kereshet. Élete tehát egyenesbe jutott, de ezzel még nem fejeződött be az úgy. Követelése 90 ezer forint Nagyot fordult a kocka, és Benics Péter, mint államunk egyenlő jogú polgára pert indított volt „gazdája” ellen és követelte, hogy tizenöt évi bérét fizesse meg. A bíróság alaposnak és jogosnak találta a kérést és a per folyamán szakértő segítségével megállapították, hogy Német Imre 91 ezer 104 forint munkadíjjal tartozik a fiatalembernek. Ebből az ősz- szegből levonták az ellátásért visszamaradó summát, és vé- gülis kötelezték Németet, hogy a fiúnak fizesen meg 14 ezer 214 forintot. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezett Német. A szakértő ugyanis napi 15—25 forint munkabért vett alapul a tartozás kiszámításánál. Ezt so- kalta a volt tszcs-elnök (Német Imre ugyanis 1961-től 1965 februárig a Barátság Tszcs elnöke volt) és a következőket írta fellebbezésében: ..A felszámított napi munkabér túl magas... ezen tételeket legalább 30—40 százalékkal csökkenteni kellett volna... Az elvégzett munkája értéke legfeljebb egyenlő lehet az eltartással.” A másodfokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, ami ezzel jogerőre emelkedett. Német Imre i azonban még a mai napig sem í fizette ki tartozását, húzza, ha- lasztgatja azt. A révbe jutott ember Vessünk azonban még egy pillantást Benics Péter további életére, jelenlegi sorsára. Most Kecskeméten az Ilona utca 10. szám alatt lakik és a megyei építőipari vállalatnál — annak egy kecskeméti telepén — dolgozik. Munkájával elégedettek, de ő maga is arra törekszik, hogy a lehető legjobban végezze feladatát. Már oklevelet is kapott. Mindez újabb fényes bizonyítéka annak, hogy a fiatalember tud dolgozni, nem úgy, mint Német Imre állította róla, miszerint a napi 15—25 forintot sem érdemelte meg. Benics Péter élete végleg elrendeződött, s ezt elsősorban Bar- tos Gyula tanyai tanítónak és a kecskeméti járási pártbizottságnak köszönheti. Ma már tiszta ruhában jár, tiszta ágyban alszik, emberi körülmények között él. Az eltelt harminc év hányódásait, megaláztatásait azonban nem lehet elfelejteni. Sajnálatos. és erkölcsileg mélységesen eh télendő, hogy akik a felszabadulás óta körülötte éltek: szomszédok, ismerősök és a község vezetői, semmit sem tettek sorsának jobbra fordításáért, azért, hogy ne odavetett rongyokért, fillérekért kelljen elpazarolnia fiatal éveit, hogy ne úgy lengjen a világban, Német Imre tanyája, jószágainak istállója körül, mint akit kivetett magából a társadalom. Mert nem a társadalom, hanem a közvetlen környezet és főleg Német Imre a vétkes Benics Péter kálváriájáért. A társadalom íme befogadta és egyenlő tagjának tartja, s mert rendesen, szorgalmasan dolgozik, megbecsüli. Gál Sándor Szükségmegoldások és az öntevékenység Őszintén a kecskeméti lakáshelyzetről Lakásgond ... lakásgond ... Nem új keletű téma ez Kecskeméten, éppúgy mint a megye, sőt az ország számos más városában. A megyeszékhelyen azonban az idei tavasz, a bekövetkezett belvízkárok még csak tovább súlyosbították a helyzetet. Érdemes tehát feltárni a jelenlegi állapotot és vázolni a gond egyhítéséhez vezető lehetősége- kel* Mint arról dr. Mező Mihály, a városi tanács vb titkára tájékoztatta lapunkat, a rendkívül magas talajvízszint, illetve a belvíz következtében Kecskeméten 778 lakóépület — benne 873 lakással — rogálódott meg, s közülük 104 teljesen összedőlt. Romos, életveszélyes állagú épületet 489-et tart nyilván a városi tanács, amelyekből legalább szükségmegoldásként ki kellene költöztetni a családokat. A városi tanács vb segítségével idáig 59 családot sikerült elhelyezni főként a munkásszállások helyiségeibe. sok károsult pedig rokonok, barátok, ismerősök segítőkészsége jóvoltából kerültek megnyugtató körülmények közé — fedél alá. Évenként eater új igény A második ötéves terv egyik nagy eredményeként felépült Leninváros utolsó épületeibe romos, életveszélyes körülmények közül decemberben 85 család költözött be. A jelentős belvízkár tehát akkor következett be. amikor lakásjuttatásra már semmilyen lehetőség nem állt a város rendelkezésére. S ha számításba vesszük, hogy legközelebb a szövetkezeti és állami erőből épülő 131 lakás csak 1958-ban válik beköltözhetővé, ez még inkább érzékelteti a gond súlyosságát. Vessünk azonban egy pillantást a város általános lakáshelyzetére. Míg 1960-ban kétezer lakásigény-jogosultat tartottak nyilván, a számuk most meghaladja a négy és fél ezret. S, ba emellett megemlítjük, hogy öt év alatt 2692 új lakás épült, kitűnik, hogy évenként mintegy ezer új igény jelentkezik. — Milyen lehetőségek kínálkoznak a nehéz helyzetből való kilábolásra, vagy legalábbis a gcmd egyhítésére? — tudakoltuk a végrehajtó bizottság titkárától Százalékos OTP-hitel — A harmadik ötéves terv során, tehát 1970-ig kifejezetten állami beruházásból 345, szövetkezeti erőből 665, OTP-társas akció keretében 700, OTP hitellel segített magánerőből pedig 1600 lakás felépülésével számolhatunk — mondotta Mező Mi'hály. — Mostanában a legsürge- több feladat a belvízkárok elhárítása. Ezért egyrészt a műszaki osztályunk kötelezi a háztulajdonosokat a megrongálódott lakások helyreállítására, lakhatóvá tételére. A teljesen lakás nélkül maradottak érdekében a végrehajtó bizottságunk kereste a módját, s az országos szervek jóváhagyásával sikerült is olyan lehetőséget teremtenie, hogy a rászorulók előtörlesztés nélkül, Intézeti Napok a bajai tanítóképzőben A Bajai Tanítóképző Intézet Háromnapos előadássorozatot rendezett az idei Intézeti Napok Keretében. Az előadásokon részt /ettek az intézet tanárai, hallgatói, valamint az országban működő tanítóképző intézetek gazgatói és a természettudományos tantárgyakat előadó tanárok. Az előadássorozatot csütörtök délelőtt Koczka János, a Művelődésügyi Minisztérium tanító- és óvónőképző osztályának vezetője nyitotta meg. Ezután Borsodi István intézeti tanár irA természettudományos műveltség helye, szerepe és lehetősége a tanítóképzésben” címmel tartott előadást, majd dr. Horváth Imre. a természettudományos műveltségnek a marxista világnézet kialakításában betöltött szerepéről beszélt. Keszthelyi György, az ifjúsági irodalom és a természettudományos ismeretterjesztés kapcsolatáról, Sárosy Józsefné gyakorló iskolai igazgató pedig az alsótagozatos tanítóknak a természettudományos ismeretek megalapozásá- ; ban jelentkező feladatait elemezte. i Pénteken Hegedűs András, az intézet igazgatója a folyóiratoknak a tanítók pedagógiai mű- j veltségében betöltött szerepéről ! értekezett, majd Szabó Balázs- I né tanár, Schwalm Pálné gya- I korló iskolai tanár. Keresztes Gyula és dr. Szabó Ödönné tartott előadást. Szombaton délelőtt „Ifjúság és erkölcs” címmel Gálfi József intézeti tanár tartott előadást, amelyet vita követett a III. éves növendékek részvételével. A háromnapos előadássorozatot, amely az évente ismétlődő Intézeti Napok közül új fajta | kezdeményezésével tűnik ki, He- j gedűs András igazgató zárta be 1 szombaton délben. 100 százalékos OTP hitelfolyósítás mellettj lakásépítéshez kezdjenek. Kisikecskeméten még ebben az évben, sorház típusban 53 kót- szoba összkomfortos lakás készül el, egyenként 130 ezer forint értékben, a 100 százalékos hitelnek havi (580 forintos törlesztése mellett. Hasonló feltételekkel további 53 lakás építésének lehetőségeiről most folynak a tárgyalások, s bízunk benne, hogy ez a törekvésünk is találkozik a központi szervek megértésével. Mindkét akció kifejezetten a belvízkárosultak segítését szolgálja, akiknek részletesebb felvilágosítást készséggel nyújt 4z építési-közlekedési osztály (városi tanács épülete, .1. emelet! 50. számú helyiség). A kis jövedelmű családok érdekében Megtudtuk még, hogy a belvízkárosult idős, magányos emberek és kis jövedelmű családok részére egy szobából és udvari fáskamrából álló átmeneti barakklakásokat építtet a városi tanács. Az első ilyen szükség- lakások építését a Matkói úton máris megkezdte a városgazdálkodási csoport házilagos brigádja, s az idénj mintegy 100 barakk-lakás készül el. Az elmondottakon túl, a városi tanács minden erővel támogatni kívánja: az igényjogosultak saját erőből lakáshoz jussanak. Ennek érdekében OTP útján telket biztosít elsősorban a társasépítések céljára. Van lehetőség a magánerős családiház-építés- re is, ehhez azonban •— főleg a közművesítettiség hiánya miatt — kevesebb telek áll rendelkezésre. A Hazafias Népfront városi bizottságának szervezésében pedig két és fél szobás OTP- társ&sházak épülnek: ' melyek ! egy része már az idén beköltöz- t hető lesz. • íme az őszinte helyzetkép, a ! gondok enyhítéséhez vezető út. j Szükségmegoldások és az önte- 1 vékenységre apelláló lehetősé- | gek felvázolása. S ha mindezek csak a legsúlyosabb problémák orvoslását teszik lehetővé, ez is nagyon soka| jelent. Csak tisztelettel szólhatunk a városi ta- j nács vb-nek a megoldásokat ke- i reső erőfeszítéseiről. P. I. Autógarázs — alumíniumból Olvasóink elsőként ismerkedhetnek meg a kecskeméti Fémes Vasipari Ktsz legújabb gyártmányával, az alumínium garázs- zsal, a prototípusokat ugyanis csak az idei ipari vásáron mutatják be a kereskedelemnek, illetve a nagyközönségnek. Mint képünkön látható, két változatban készítette el a szövetkezet a mintadarabokat. A szakemberek szerint az egyszerűbb vonalú típus (ajtajában a gépkocsival) felel meg jobban az igényeknek. Főképpen azért, mert ennek lényegesen alacsonyabb az előállítási költsége. A fogyasztói árat még nem határozták meg pontosan, de valószínűleg 15 ezer forint körül mozog majd. Az alumíniumgarázs alapterülete: 2,8x5,3 méter. (Pásztor Zoltán felvétele.) Közlekedési szakemberek Kecskeméten A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Tanácsi Közlekedési Főosztálya az ország valamennyi tjanácsi közlekedési szakembere részére március 28. és 31. között továbbképzést rendez Kecskenjiéten. Az előadások főleg az utak, hidak építésével, s a közlekedés problémáival foglalkoznak. Előadást tart többek között Páczelt Ferenc, az Útügyi Kutató Intézet Úthálózat-fejlesztési Osztály vezetője. Az útügyi szakemberek a továbbképzés során több út és közlekedési létesítmény építését is megtekintik, többek kö- I zött az ötös főközlekedési út szélesítési munkálatait.
