Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-27 / 73. szám

4. oldal 1966. március 27. vasárnap Benies Péter felszabadulása Aligha lehetne hányatottnbb életű embert találni a megyé­ben, mint Benics Péter 32 éves fiatalembert, akinek eddigi sor­sa teljes mértékben hasonló a valamikori lelenc gyerekek ki­szolgáltatottságához. Kálváriá­ja jóval a felszabadulás előtt kezdődött. Tizenkét éves gyerek volt 1945-ben, de ekkor már két gazdát kiszolgált. Tulajdonképpen ő is menhely- ből került ki gazdákhoz. Kilen­cen voltak testvérek és amikor szüleik meghaltak, nem volt más választás, menhelybe, ár­vaházba adták őket. Nos. a fel- szabadulást követően, 1948-ban hétévi szolgálat után, 15 éves korában Német Imre. Lajosmi- zse, Alsólajos 364. szám alatti, akkor még 32 holdas gazdához került a községi elöljáróság in­tézkedése folytán. Rendkívül el­hanyagolt állapotban volt. Tes­tét sebek, fekélyek borították, ruházata szennyes, mosdatva vajmi régen lehetett. A vékony, beteges kinézetű gyerek nem örvendezett különösebben a vál­tozásnak, ami lényegileg —mint később kiderült — alig jelentett valami kis javulást sorsában. Űj gazdája iskolába íratta, de fél év múlva kivette onnan. Ma­radt tehát továbbra is a tanya, az állatok körül és csak nagy ritkán, búcsúk alkalmával ka­pott tíz, húsz forintot, hogy ,,szórakozzon”. Imi-olvasni nem tanulhatott meg, a világból nem ismert többet, mint amit két szemével belátott. Német Imre állítása szerint úgy kezelte a fiút, mintha családtag lenne. Ez alig hihető, hiszen egyáltalán nem valószínű, hogy saját gyer­mekével is úgy bánt volna, mint Benics Péterrel. Gondnokság alá helyezzék Két évvel ezelőtt. 1964-ben a Kecskeméti Járási Tanács a kecskeméti járásbíróság előtt 21643/1964. szám alatt pert in­dított Benics Péter gondnokság alá helyezése ügyében. A járási tanács keresetét a járásbíróság elutasította, Benics Pétert nem helyezték gondnokság alá. Az orvosszaikértő véleménye sze­rint erre egyáltalán nincs szük­ség. mert bár a neveltetése, kö­rülményei folytán közepes mér­tékben szellemi fogyatékos (ed­digi életében szinte csak az állatok körül az istállóban, vagy a mezőn forgolódott) de ügyei intézésére képes és a minden­napi életben szükséges képes­ségekkel, tapasztalatókkal ren­delkezik. Közben azonban Benics Pé­ter elindult, hogy megtegye az első lépéseket kiszolgáltatottsá­ga alóli felszabadulásáért. 1964. januárjában bekopogtatott Bar- tos Gyula tanyai tanítóhoz. El­mondta neki sorsát és segítsé­gét kérte. Ez nem is maradt el. Alig egy-két hét múlva Kecs­kemétre indul az akkor már 31 éves ember, akinek még sem személyi igazolványa, sem mun­kakönyvé nem volt. Zsebében a tanító úr által a járási pártbi­zottsághoz címzett levél: „Ve- zsenyi elvtárs. Segítsetek ennek az embernek a személyi igazol­vány. a katonakönyv és a mun­kakönyv beszerzésében...” ol­vassa a levelet a címzett Ve- zsenyi István, és többször fel­pillant belőle az előtte álló, kö­zéptermetű, szóké férfira: ö lenne az, akiről a levél szól? Igen ö az, aki harminc évig, szinte születésétől kezdve a má­sok kegyelméből tengődött, de aki végül is eljutott a felisme­résig, hogy neki is joga van az egyenlők társadalmában min­denhez, amitől eddig gazdái, ki­használói elzárták. Természete­sen a segítség itt sem marad el, és Benics Péternek hamarosan személyi igazolványa van, mun­kahelyet találnak neki, s itt 1500 forintot kereshet. Élete te­hát egyenesbe jutott, de ezzel még nem fejeződött be az úgy. Követelése 90 ezer forint Nagyot fordult a kocka, és Benics Péter, mint államunk egyenlő jogú polgára pert indí­tott volt „gazdája” ellen és kö­vetelte, hogy tizenöt évi bérét fizesse meg. A bíróság alapos­nak és jogosnak találta a ké­rést és a per folyamán szakértő segítségével megállapították, hogy Német Imre 91 ezer 104 forint munkadíjjal tartozik a fiatalembernek. Ebből az ősz- szegből levonták az ellátásért visszamaradó summát, és vé- gülis kötelezték Németet, hogy a fiúnak fizesen meg 14 ezer 214 forintot. Az elsőfokú bíróság ítélete el­len fellebbezett Német. A szak­értő ugyanis napi 15—25 fo­rint munkabért vett alapul a tartozás kiszámításánál. Ezt so- kalta a volt tszcs-elnök (Német Imre ugyanis 1961-től 1965 feb­ruárig a Barátság Tszcs elnö­ke volt) és a következőket írta fellebbezésében: ..A felszámí­tott napi munkabér túl magas... ezen tételeket legalább 30—40 százalékkal csökkenteni kellett volna... Az elvégzett munkája értéke legfeljebb egyenlő le­het az eltartással.” A másod­fokú bíróság helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, ami ezzel jog­erőre emelkedett. Német Imre i azonban még a mai napig sem í fizette ki tartozását, húzza, ha- lasztgatja azt. A révbe jutott ember Vessünk azonban még egy pil­lantást Benics Péter további életére, jelenlegi sorsára. Most Kecskeméten az Ilona utca 10. szám alatt lakik és a megyei építőipari vállalatnál — annak egy kecskeméti telepén — dol­gozik. Munkájával elégedettek, de ő maga is arra törekszik, hogy a lehető legjobban végez­ze feladatát. Már oklevelet is kapott. Mindez újabb fényes bi­zonyítéka annak, hogy a fiatal­ember tud dolgozni, nem úgy, mint Német Imre állította ró­la, miszerint a napi 15—25 fo­rintot sem érdemelte meg. Be­nics Péter élete végleg elrende­ződött, s ezt elsősorban Bar- tos Gyula tanyai tanítónak és a kecskeméti járási pártbizott­ságnak köszönheti. Ma már tisz­ta ruhában jár, tiszta ágyban alszik, emberi körülmények kö­zött él. Az eltelt harminc év hányódásait, megaláztatásait azonban nem lehet elfelejteni. Sajnálatos. és erkölcsileg mélységesen eh télendő, hogy akik a felszabadulás óta körü­lötte éltek: szomszédok, isme­rősök és a község vezetői, sem­mit sem tettek sorsának jobb­ra fordításáért, azért, hogy ne odavetett rongyokért, fillérekért kelljen elpazarolnia fiatal éveit, hogy ne úgy lengjen a világ­ban, Német Imre tanyája, jószá­gainak istállója körül, mint akit kivetett magából a társadalom. Mert nem a társadalom, hanem a közvetlen környezet és fő­leg Német Imre a vétkes Be­nics Péter kálváriájáért. A tár­sadalom íme befogadta és egyenlő tagjának tartja, s mert rendesen, szorgalmasan dolgo­zik, megbecsüli. Gál Sándor Szükségmegoldások és az öntevékenység Őszintén a kecskeméti lakáshelyzetről Lakásgond ... lakásgond ... Nem új keletű téma ez Kecs­keméten, éppúgy mint a megye, sőt az ország számos más váro­sában. A megyeszékhelyen azon­ban az idei tavasz, a bekövet­kezett belvízkárok még csak to­vább súlyosbították a helyzetet. Érdemes tehát feltárni a jelen­legi állapotot és vázolni a gond egyhítéséhez vezető lehetősége- kel* Mint arról dr. Mező Mihály, a városi tanács vb titkára tájé­koztatta lapunkat, a rendkívül magas talajvízszint, illetve a belvíz következtében Kecskemé­ten 778 lakóépület — benne 873 lakással — rogálódott meg, s közülük 104 teljesen összedőlt. Romos, életveszélyes állagú épü­letet 489-et tart nyilván a városi tanács, amelyekből legalább szükségmegoldásként ki kellene költöztetni a családokat. A vá­rosi tanács vb segítségével idáig 59 családot sikerült elhelyezni főként a munkásszállások he­lyiségeibe. sok károsult pedig rokonok, barátok, ismerősök se­gítőkészsége jóvoltából kerültek megnyugtató körülmények közé — fedél alá. Évenként eater új igény A második ötéves terv egyik nagy eredményeként felépült Leninváros utolsó épületeibe ro­mos, életveszélyes körülmények közül decemberben 85 család költözött be. A jelentős belvíz­kár tehát akkor következett be. amikor lakásjuttatásra már semmilyen lehetőség nem állt a város rendelkezésére. S ha szá­mításba vesszük, hogy legköze­lebb a szövetkezeti és állami erőből épülő 131 lakás csak 1958-ban válik beköltözhetővé, ez még inkább érzékelteti a gond súlyosságát. Vessünk azonban egy pillan­tást a város általános lakáshely­zetére. Míg 1960-ban kétezer la­kásigény-jogosultat tartottak nyilván, a számuk most meg­haladja a négy és fél ezret. S, ba emellett megemlítjük, hogy öt év alatt 2692 új lakás épült, ki­tűnik, hogy évenként mintegy ezer új igény jelentkezik. — Milyen lehetőségek kínál­koznak a nehéz helyzetből va­ló kilábolásra, vagy legalábbis a gcmd egyhítésére? — tudakol­tuk a végrehajtó bizottság tit­kárától Százalékos OTP-hitel — A harmadik ötéves terv során, tehát 1970-ig kifejezetten állami beruházásból 345, szö­vetkezeti erőből 665, OTP-társas akció keretében 700, OTP hitel­lel segített magánerőből pedig 1600 lakás felépülésével számol­hatunk — mondotta Mező Mi­'hály. — Mostanában a legsürge- több feladat a belvízkárok elhá­rítása. Ezért egyrészt a műszaki osztályunk kötelezi a háztulaj­donosokat a megrongálódott laká­sok helyreállítására, lakhatóvá tételére. A teljesen lakás nél­kül maradottak érdekében a végrehajtó bizottságunk kereste a módját, s az országos szervek jóváhagyásával sikerült is olyan lehetőséget teremtenie, hogy a rászorulók előtörlesztés nélkül, Intézeti Napok a bajai tanítóképzőben A Bajai Tanítóképző Intézet Háromnapos előadássorozatot rendezett az idei Intézeti Napok Keretében. Az előadásokon részt /ettek az intézet tanárai, hall­gatói, valamint az országban működő tanítóképző intézetek gazgatói és a természettudomá­nyos tantárgyakat előadó taná­rok. Az előadássorozatot csütörtök délelőtt Koczka János, a Mű­velődésügyi Minisztérium taní­tó- és óvónőképző osztályának vezetője nyitotta meg. Ezután Borsodi István intézeti tanár irA természettudományos mű­veltség helye, szerepe és lehető­sége a tanítóképzésben” címmel tartott előadást, majd dr. Hor­váth Imre. a természettudomá­nyos műveltségnek a marxista világnézet kialakításában betöl­tött szerepéről beszélt. Keszthe­lyi György, az ifjúsági irodalom és a természettudományos isme­retterjesztés kapcsolatáról, Sá­rosy Józsefné gyakorló iskolai igazgató pedig az alsótagozatos tanítóknak a természettudomá­nyos ismeretek megalapozásá- ; ban jelentkező feladatait ele­mezte. i Pénteken Hegedűs András, az intézet igazgatója a folyóiratok­nak a tanítók pedagógiai mű- j veltségében betöltött szerepéről ! értekezett, majd Szabó Balázs- I né tanár, Schwalm Pálné gya- I korló iskolai tanár. Keresztes Gyula és dr. Szabó Ödönné tar­tott előadást. Szombaton délelőtt „Ifjúság és erkölcs” címmel Gálfi József intézeti tanár tartott előadást, amelyet vita követett a III. éves növendékek részvételével. A háromnapos előadássoroza­tot, amely az évente ismétlődő Intézeti Napok közül új fajta | kezdeményezésével tűnik ki, He- j gedűs András igazgató zárta be 1 szombaton délben. 100 százalékos OTP hitelfolyó­sítás mellettj lakásépítéshez kezdjenek. Kisikecskeméten még ebben az évben, sorház típusban 53 kót- szoba összkomfortos lakás ké­szül el, egyenként 130 ezer fo­rint értékben, a 100 százalékos hitelnek havi (580 forintos tör­lesztése mellett. Hasonló felté­telekkel további 53 lakás építé­sének lehetőségeiről most foly­nak a tárgyalások, s bízunk benne, hogy ez a törekvésünk is találkozik a központi szervek megértésével. Mindkét akció ki­fejezetten a belvízkárosultak segítését szolgálja, akiknek részletesebb felvilágosítást kész­séggel nyújt 4z építési-közleke­dési osztály (városi tanács épü­lete, .1. emelet! 50. számú helyi­ség). A kis jövedelmű családok érdekében Megtudtuk még, hogy a bel­vízkárosult idős, magányos em­berek és kis jövedelmű családok részére egy szobából és udvari fáskamrából álló átmeneti ba­rakklakásokat építtet a városi tanács. Az első ilyen szükség- lakások építését a Matkói úton máris megkezdte a városgazdál­kodási csoport házilagos brigád­ja, s az idénj mintegy 100 ba­rakk-lakás készül el. Az elmondottakon túl, a váro­si tanács minden erővel támo­gatni kívánja: az igényjogosultak saját erőből lakáshoz jussanak. Ennek érdekében OTP útján tel­ket biztosít elsősorban a társas­építések céljára. Van lehetőség a magánerős családiház-építés- re is, ehhez azonban •— főleg a közművesítettiség hiánya miatt — kevesebb telek áll rendelke­zésre. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának szervezésében pedig két és fél szobás OTP- társ&sházak épülnek: ' melyek ! egy része már az idén beköltöz- t hető lesz. • íme az őszinte helyzetkép, a ! gondok enyhítéséhez vezető út. j Szükségmegoldások és az önte- 1 vékenységre apelláló lehetősé- | gek felvázolása. S ha mindezek csak a legsúlyosabb problémák orvoslását teszik lehetővé, ez is nagyon soka| jelent. Csak tisz­telettel szólhatunk a városi ta- j nács vb-nek a megoldásokat ke- i reső erőfeszítéseiről. P. I. Autógarázs — alumíniumból Olvasóink elsőként ismerked­hetnek meg a kecskeméti Fém­es Vasipari Ktsz legújabb gyárt­mányával, az alumínium garázs- zsal, a prototípusokat ugyanis csak az idei ipari vásáron mu­tatják be a kereskedelemnek, il­letve a nagyközönségnek. Mint képünkön látható, két változat­ban készítette el a szövetkezet a mintadarabokat. A szakembe­rek szerint az egyszerűbb vona­lú típus (ajtajában a gépkocsi­val) felel meg jobban az igé­nyeknek. Főképpen azért, mert ennek lényegesen alacsonyabb az előállítási költsége. A fo­gyasztói árat még nem hatá­rozták meg pontosan, de való­színűleg 15 ezer forint körül mozog majd. Az alumíniumga­rázs alapterülete: 2,8x5,3 méter. (Pásztor Zoltán felvétele.) Közlekedési szakemberek Kecskeméten A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium Tanácsi Közleke­dési Főosztálya az ország va­lamennyi tjanácsi közlekedési szakembere részére március 28. és 31. között továbbképzést ren­dez Kecskenjiéten. Az előadások főleg az utak, hidak építésével, s a közlekedés problémáival foglalkoznak. Előadást tart töb­bek között Páczelt Ferenc, az Útügyi Kutató Intézet Útháló­zat-fejlesztési Osztály vezetője. Az útügyi szakemberek a to­vábbképzés során több út és közlekedési létesítmény építé­sét is megtekintik, többek kö- I zött az ötös főközlekedési út szé­lesítési munkálatait.

Next

/
Thumbnails
Contents