Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
1966. március 27, vasárnap 5. «Mal „Titkok" tanúi voltunk] Szerkeszt tisegi klubnapjainkra szeretjük meghívni a megye politikai, gazdasági, tudományos, kulturális élet, s egyéb területek legjobb ismerőit, és beszélgetünk velük. Igen sokat tanulunk tőlük, tágul szemléletünk. Így igyekszünk elkerülni, hogy egy-egy újságíró csak szűk rovatérdekeket lásson munkájában. Amikor egy- egy szakterület országos ismerőjét is sikerül meghívnunk, módunk nyílik arra; hogy megyénk határai közül is kitekintsünk. Legutóbb dr, Jánossy Lajos akadémikust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárát, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatóját hívta meg vendégül a szerkesztőbizottság. Tartottunk tőle, hogy aligha tud annyi időt szakítani Jánossy elvtárs, aki a párt Központi Vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő, a békemozgalom előharcosa, — hogy csak párat tegyünk még hozzá előbbi kötelezettségeihez. Köszönettel fogadta el meghívásunkat dr. Jánossy Lajos, de azzal a kikötéssel, hogy előbb a Petőfi Népe munkatársai látogassanak el a Központi Fizikai Kutató Intézetbe. Népes csoportunk nem kis izgalommal vágott az útnak. Csatlakozott hozzánk Pozsgay Imre elvtárs. a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője is. Jókedvűek voltunk az úton, de kevesebbet beszéltünk, mint máskor. Kezdetben pihentettük szemünket a kissé még vadzöld sunk után szinte kézről-kézre adtak bennünket kedves vendéglátóink. Olyan pontos „programozással”, ahogyan ilyen helyen stílszerű. Szűcs Ferenc elvtárs. az igazgatási főosztály vezetője — egy kellemes hangulatú tanácskozó helyiségben, frissítő feketekávé mellett „hozta közelebb” hozzánk az intézetet, az ott folyó munkát, melyről kevésbé tájékozott a közvélemény. Éppen ezért némelyek „titokzatosságot” is sejtenek az itteni tevékenység mögött. Pedig semmiféle titkos munka nincs itt. 4 Központi Fizikai Kutató Intézet az ország legnagyobb tudományos intézete. Működési területe komplex: nemcsak a fizika. hanem a kémia, a matematika és a műszaki tudományok érintkező területeire is kiterjed a tevékenysége. A különböző tudományágak egységét sok száz tudományos kutató és nagy létszámú műszaki személyzet működése testesíti meg. Hogy miért védi kőfal, és őrszem ezt a gyönyörű tudomány- várost? Sugárveszélyesek a munkahelyek, ahol a nagy energiájú elemi részecskék vizsgálatai, a magfizikai kutatások folynak. A nagy ellenőrzöttség tehát a kívülállók védelme is. Ám, hogy a „bentiek” is szüntelen sugárvédelem, preventív ellenőrzés alatt állanak, arról sajátmagunk is meggyőződhettünk. Az atomreaktor épületének úgyszólván a küszöbén fehér köpenybe, fehér kalucsniba az aktív zóna méreteit,. az ennek tartályába nyúló vízszintes és függőleges csatornák számát, a fűtőelemkötegek mennyiségét, a fűtőanyag U 235-tartalmát, a szabályozó rúdak működését Mindent, melynek vázlatát a vezénylőteremben láthattuk, itt azonban vastag betonköpeny mögött rejtőztek. Oldalt, sugarasan és más más szinten fémburkolatú kamrák, berendezésegységek, fémrúdak, vezetékrendszerek. Lent fekete sávval jelzett szakaszok: sugárveszély. Különféle jelzőlámpák a reaktoron, s a csarnok oldalán ... Itt történik tehát a maghasadás, s ennek számát szabályozza a reaktor, amely desztillált vízzel modulált és hűtött, s 1959. márciusa óta üzemel. Hármas funkciója van: kísérleti kutatás, izotóptermelés és szakemberképzés. Beszélgetés Jánossy profeszorral„ vetések, vizek, a napfényt buzgón raktározó homokbarázdák látványán. Mikor a vidéki csend után szinte átmenet nélkül zúdultak ránk a modern nagyipari város külsődleges élményei, a rohanás, dübörgés, az acél- és kőtömegek közt szikrát vető feszültségek, — mondatainkban már jelentkeztek a fogalmak: energia, hő, sebesség, szerkezet. A budai hegyek szerpentinjein már fogyatkoztak a mondatok. A televíziótorony ismert hasábja egy másik hegytetőn egészen az atom köré terelte gondolatainkat. Aztán megérkeztünk. Szélesre tárult felettünk az ég. A tetőn voltunk. Csaknem szótlan ünnepélyességgel szálltunk ki. Csend mindenütt. Ott, ott, a modern formájú portaépület mögött lesz a titok. Talán azért ivódott így belénk ez a szó, mert az atomtitok azzal a félelmetes összefüggéssel vált a népek oroblémájává? Igazolványainkkal készenlétben indultunk volna a kapuhoz, mikor előttünk termett egy barátságos. „civil” férfi, és csak arra kellett felelnünk, Kecskemétről jöttünk-e? fel se ocsúdtunk, autóink már az intézet üdülőtelepi környezetében keresték a tucatnyi épületek egyikét. Kiszálláöltöztünk. Megilletődéssel kukucskáltunk a kis műszerbe, melyet mirjt töltőtollat hordanak köpenyük zsebére tűzve a sugárveszélyes helyen dolgozók. Kis elektroszkóp ez,- skála előtt mozgó fémszál jelzi benne, ha sugárzás jut a csőbe. Az érzékeny kapu-műszerfal harsány csengetésbe kezdett, pedig igen csekély sugárzás érte M. L. világító karórájáról. Mikor kifelé jöttünk néma maradt a készülék: nem ért bennünket sugárártalom. Egyelőre azonban még bent voltunk. Óvatosan lépdeltünk el a kutatóhelyiségek hosz- szú sorai előtt. Lépten-nyomon sugárveszélyre figyelmeztető táblákon akadt meg a szemünk. Aztán ilyen zománctábla: Csak szakember léphet be! Jelzőlámpák is égtek. Egyik azt mutatta, kísérlet folyik, a másik, hogy senki sem zavarhat. A vezérlőteremben kapott tömör tájékoztatás után bent álltunk az ötszintes épület reaktorcsarnokában. Lenyűgöző ez a Szovjetuniótól vásárolt reaktor, amely kör és szögletes alakú, bonyolult, emeletes fémszigetként foglalja el a csarnok közepét. Fehéren is ragyog, fémesen is tükröz. Csodáltuk, miközben a fiatal mérnök ismertette Pompás betonúton, hatalmas fák alatt sétálunk egy másik üzembe. Az építészetileg is igen vonzó épületekben laboratóriumok, üzemek, műhelyek, kutató- és vezénylőtermek. Fejünk még tele volt a neutronfelszabadulást szabályozó szerkezet, a biztonsági rúd szellemes működésének. a reaktor rendkívül biztonságos funkcionáltatásánaik érdekes elveivel, és már is egy másik labirintus elején vártuk, hogyan nyílik gombnyomásra a bejárat. Nemsokára egy narancssárga. 6 méter magas, rádiócső formájú berendezésre néztünk fel. Varga László, a laboratórium vezetője magyarázta, mutatta, hogyan működik ez a Van de Graaff-típusú elektrosztatikus gyorsító. A magfizikai kutatások segédeszköze ez a 3 MeV-os óriásműszer ... Naponta 10 percnyit lehet itt dolgozni ... Eszünkbe jutnak a kis, szintén zsebre akasztott műszerek, melyekből négy is van a sugárveszélyes munkahelyen forgolódóknál. Annál is, aki nagy, fémfogós műszerrel állandóan vizsgálja a reaktor hídré- szeit, nem szökött-e ki sugár az aktív zónából? A Fizikai-Optikai Laboratóriumban, amely Jánossy Lajos közvetlen irányításával dolgozik, a kozmikus sugárzással, a szilárdtestfizikával. elméleti fizikával, magkémiával .foglalkozó laboratóriumokban igen sok műszer szükséges a kutatásokhoz. Az intézetben fejlesztik ki azokat a típusokat, melyek szélesebb, ipari, gyógyászati, mező- gazdasági stb. felhasználási igényeket is kielégítenek. Ez az intézet elektronikus tevékenysége keretében folyik; Bármerre jártunk, itt-ott találkoztunk esetleg deresedő hajú tudóssal, zömükben fiatal mérnökök, műszakiak, kutatók dolgoznak a laboratóriumokban, műhelyekben. Egy zömök, szőke, munkaköpenyes fiatalember mutatta be és magyarázta el az egyik tranzisztoros analizátor-rendszer működését. Annyira fiatal volt, hogy mikor nevét kérdeztem — éppen korára való tekintettel —, „előlegezni” véltem funkcióját. — Ugye, művezető az elvtárs? — Mérnök, tudományos munkatárs vagyok — felelt mosolyogva Hinsenkamp Alfréd. Ezen a „tájon” tehát a korszerinti értékrend is magasabb. Rövid fennállása óta sokrétű nemzetközi kapcsolatokat épített Az atomreaktor. adásokat tartanak a legfontosabb nemzetközi szakmai konferenciákon. Rendszeresen dolgoznak közülük a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben, valamint nyugati kutatóintézetekben. Műszereik sikerrel szerepeltek világkiállításon, s eg' éb nemzetközi seregszemlén. Izotóptermelésünk — olvashattuk a napokban — a világstatisztikában az USA. Anglia és Svá’C után a negyedik helyet foglal ja el a világon. Jánossy elvtárs örült, hogy vidéki újságírók elsőként keresték fel az intézetet. A látottak, hallottak után megértettük, milyen bölcs „előfelételt” szabott, mielőtt Kecskemétre látogat. Kérdezni, a válaszokat pontosabban helyére tenni egy kis tapasztalat után lehet. Közvetlen derűvel tapogatta, 'mikor is lesz legalkalmasabb találkozni kecskeméti középiskolai tanárokkal. Véleményüket, javaslataikat szeretné majd hallani a negyedik évfolyamú középisko- kai fizikai tankönyvvel kapcsolatban, aminek az írására ő vállalkozott. Beszélt a tudomány és a gazdasági élet kapcsolatáról, az egyetemi oktatás helyzetéről, amint arról a Nép- szabadságnak adott interjújában is szólott. Kiemelte, milyen fontos az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatásokra fordított költségek helyes arányát megállapítani, továbbá az is, hogy az ipar és a tudományos kutatóintézetek között szorosabb kancso- latra van szükség... Mi!-0r egyik új művéről \ett említ s — ebben új nézőpontból dóig z- ta fel a speciális és általán relativitás-elmélet eredményei*. hangsúlyozta: a' műben a fizi kai valóság fontosságára ir - nyitja a figyelmet. A gyorsító berendezés. ki az intézet. Mind az alap, mind az alkalmazott kutatások terén rendszeres az érintkezés a szocialista és más baráti országokkal. A tudományos munkatársak részt vesznek és elő1 üdíts, közéleti férfi, aki e a tevékenysége mindig igazo'j a materialista—marxista elve* az elmélet, a tudomány igazs" gának legfőbb kritériuma gyakorlat, a valóság. írta: Tóth István. Fényképezte; Pásztor Zoltán.
