Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-27 / 73. szám
1968. március 77. vasárnap 3. oldal Milliomos tehenészet T1 A 'T1 A TJT A y A J\T • Zöldszezon decemberig AA- A /Ixl/iÁjZA1 V 0 Karbamid és fehér köpeny • Átlagkereset 3000 forint Metszik a szőlőt Még a bajai járási tanács mezőgazdasági osztályán láttam a kimutatást, melyből megtudtam, hogy tavaly a tataházi Petőfi Tsz-ben 9,4 liter volt a tehenenként! és a naponkénti átlagos tejhozam. A járásban ez volt a legjobb eredmény, s nyilvánvalóan a megyében is — az egyik legjobb. Kíváncsi voltam: hogyan érték el? Az állomány ugyanis nem éppen csekély, átlagosan 220 körüli a tehénlétszám. 1. — Tavaly majdnem 5800 hektó tejet értékesítettünk — tájékoztat Denczinger János, a tsz üzemgazdásza. — Naponta 12— 15 hektó tejet adtunk át, nyáron 18-at. A tehenenként! éves hozam meghaladta a 3200 litert. A bűvös háromezrest már pár évvel ezelőtt átléptük. Hogyan? Milyen módszerekkel? A mostani napfényes tavaszban nappal már karámban vannak az állatok. Az istállózást igyekeznek minél rövidebb időre szorítani. Nem véletlenül — a D-vitamin felhalmozódása ugyanis fokozza a tejtermelést. De nemcsak ezt ismerték fel, hanem, a zöldtakarmóny etetésének a fontosságát is. Április második felétől október végéig tart a zöldfutószalag: kezdődik az őszi, folytatódik a keszthelyi keverékkel, a zöldrozzsal, a bükkönyös gabonával, majd a borsós napraforgóval, a másodvetésű csalamádékkal. Az idén a zöldszezont további egy hónappal hosszabbítják meg, a másodvetésű takarmánykáposzta jóvoltából. így négy hónapnál alig hosszabb a téli takarmányozás ideje. Üj abban pedig a karbamid etetése hozott nagy sikereket. Jelenleg már a teljes állomány etetésénél alkamazzák. A napi tejhozam átlagosan, tehenenként 2,5 literrel növekedett, pár filléres ráfordítással. És az etetési módszereket betetőzi — az egyedi takarmányozás. A jobban tejelő, s az ellési előkészítésre váró tehenek több abrakot kapnák. Ezt némiképp akadályozza, hogy tehéntápból korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Í~2T A tehénistállók kétharmadában a legkorszerűbb tartási körülmények uralkodnak. Három istállóban már működik a gépi fejőberendezés, a fehérköpenyes gondozók hamar megszerették, s kezelését is jól megtanulták. Ugyanakkor az itatásos borjúnevelésben tejkoncentrátumot alkalmaznak, s így egy kiló borjúhús előállítása 14 forintnál alig kerül többe. Nagyon fontosak az önitatók is. Például amikor néhány napra elromlott a vízvezeték, s vissza kellett térni a hagyományos ' Hőshöz, naponta öt hektóval nevesebbet fejtek. Ügy tervezik, az idén befejeződik az önitatók felszerelése. A gondozók pihenését, tisztálkodását naposszobák és bojleres fürdők teszik lehetővé. 3. Tökéletesednek a módszerek, növekednek az eredrhények. Hogyan szolgálja ezt a munka- szervezés? — Üzemegységenként, istállónként és gondozónként havonta értékeljük a munkát — válaszol Gáli ez József, az elnök. — Megnézzük: hol mutatkoznak hibák, s hol van mód az előrelépésre. Az egyénenkénti munka vizsgálata által közvetlenül mérhetők a módszerek erényei és hiányosságai is. Ugyanakkor ez fokozza a versenyszellemet. A tehenészet KISZ-istái is részt vesznek az ifjúsági szocialista versenymozgalomban. Nem utolsó szempont a részesedés sem, A végterméket bérezik, s ez közvetlenül ösztönöz a nagyobb termelésre. A gépi fejésnél a gondozók 40 fillért kapnak literenként. Díjazzák a vemhesedést és a bor- jadzást is. A gondozók átlagos havi keresete meghaladja a 3000 forintot. Jó néhány házaspár is található közöttük, mivel ezek — munkájuk összehangolása révén — több tehén gondozását vállalhatják, mint külön-külön két személy. LÜH Ilyen körülmények között nem kis szerepe van az önköltségek állandó szem előtt tartásának. Mit mond erről dr. Zalán tai Endre főkönyvelő? — Tavaly három forint egy fillérbe került egy liter tej előállítása. Ebben viszont 65—70 fillér gondozói munkabér szej repel, hiszen a fejőgépeket csak ez év elejétől működtetjük. Az idén már, úgy tervezzük. 2,75 forintra szorítjuk le a ráfordítást. A takarmány költsége ebből: 1,76 forint. Tovább növeljük a tej hozamot, az idén 6500 hektóval szeretnénk értékesíteni. A tehenészet kiváló eredményeivel függ össze az is, hogy ebben az évben 323 hízó marha — 16—17 vagon hús — és száz vemhes üsző értékesítésére lesz lehetőség. A szarvasmarhatartásból elérendő idei bevétel megközelíti az ötmillió forintot. H. D. A kiskunfélegyházi Rákóczi Termelőszövetkezetben is folyik a szőlő metszése. A közös gazdaságnak 150 hold ú,j telepítésű szőlőskertje van, amely az idén fordul termőre. A homokhátságon varjúköröm, Kalocsa vidékén majoránna 14 millió forint gyógynövényekből Az anyarozs termesztésére most folynak a szerződéskötések. A homokhátság közismerNéhány perc alatt megfő a szárazbab és a lencse Új gyártási technológia a háziasszonyok érdekében A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat a Konzervipari Kutató Intézettel együttműködve, újfajta zöldségkészítmény gyártásával kísérletezik. A szárazbabot és a lencsét gőzben megfőzik, majd szárítják. Az úgynevezett „feltárt” zöldségfélét ezután már nem kell órákig rotyogtatni a háziasszonynak, mert a forró vízben egy-két perc alatt ehetővé válik. De hideg vízben áztatva is igen rövid idő alatt megpuhul. Erről velünk a kísérlet lényegét, a laboratóriumban elkészült a kitűnő babsaláta. Rövidesen a szakemberek elé kerül az új cikk, és ha jól vizsgázik,- megkezdődhet a gyártás. Nem kétséges, hogy a háziasz- szonyok örömmel vásárolják majd. Kérdés azonban, hogy lesz-e elegendő nyersanyag? Mert bizony a lencse és a szárazbab nemcsak azért szerepelt ritkán a családi és a vállalati konyhákon, mert igen sokáig kell főzni, hanem azért is, mert nagyüzemi termelése még nincs megoldva. A háztáji gazdaságok pedig — érthetetlenül — igen keveset termelnek. Reméljük hogy a kalocsai üzemnek — a gyártási technológiához hasonlóan — sikerül megoldani a fontos zöldségfélék termeltetési problémáját is — a mezőgazdaság segítségével. B. D. ten rozsot adó vidék. A megye 2300 holdas szerződéses gyógynövénytermesztési tervéből 1250 hold esik a varjúkörömre. Eddig már több mint 800 holdra megállapodást írtak alá a termelők, akik a termelőszövetkezettől rozsterületet vállalnak befertőzésre. Áprilisban az Ascomicetes gomba spóratenyészetéből készült oltóanyagot géppel juttatják a virágzás előtt álló rozskalászokra. Ebben a munkában később a rovarok is részt vesznek, mert a gomba által termelt mézharmatra szívesen szállnak, így elősegítik az anyarozs elterjedését. A fertőzött szemekből értékes vérzéscsillapító gyógyszereket nyernek. Jó termés esetén egy hold rozstábláról 60—100 kilogramm anyarozst — vagy népies nyelvén varjúkörmöt is be- gyűjthetnek a termelők. Kilójáért 85 forintot fizettek tavaly, a közös gazdaságok ehhez még 10 forintos nagyüzemi felárat kapnak. Kalocsa környékén nagyobb mennyiségben termesztik gádját szintén erre az építkezésre osszák be. — Miért ragaszkodott éppen ehhez a két brigádhoz? — kérdeztem a művezetőtől. — Nézze csak ott azt a tizenkét tagú brigádot, amelyik az alapbetonozást végzi — mutat a mélyben dolgozó munkások egy csoportjára. — Tóth Ban- diék azok, szinte ég a kezük alatt a munka. — Tizenöt éve ismerem őket, legtöbbször együtt dolgoztunk, soha nem csalódtam bennük. Bekőék is ebből a fajtából valók. Mindegy nekik, hogy falazni, betonozni, takarítani, vagy kőműveseket kiszolgálni osztom be őket. Nekik köszönhető, hogy eddig az építkezés ütemében nincs lemaradás. Pedig hát... — Folytassa csak — kértem a hirtelenül félbeszakított mondat után. — Tíz kutat találtunk ezen a nem is olyan nagy területen. Ezeket fel kellett deríteni, kiásni és betonnal megtölteni, mert a háznak szilárd alapokon kell állni. Hetvenöt köbméter betont kellett így terven felül beépíteni. Azután a magas talajvízszint is sok gondot okoz. Hála azonban a technikának, vákuumberendezéseinkkel elszivattyúzzuk a vizet, s ily módon a mélyebb rétegekben is tudunk dolgozni. Két munkást, veszek észre, akik az építkezés különböző ré— Most már érdemes művezetőnek lenni — mond ja Pótári Béla. szelt járják mérőzsinórral a kezében. — Kik azok •— kérdem Pótári Bélától. — Azok a legközvetlenebb munkatársaim, Adorján László és Tari András gyakorló művezetők. A holnapi munka kitűzését végzik, hogy minden brigádot reggel azonnal a soron következd feladatok elvégzésével bízhassunk meg. Közben betérünk ag irodába, ahol azonnal telefonhoz hívják. A vállalat „betongyára” érdeklődik, tudnaik-e fogadni még a délután folyamán két tehergépkocsi betont. Kiszól a betonozó brigád vezetőjének, fel tudják-e használni —. s jó tenne, ha igen, mert máskülönben holnapra tönkremegy az anyag — teszi hozzá. A válasz kedvező, s ő visszaszól a betongyárba: indíthatják azt a két kocsit. Azután újra tárcsáz. Az anyagosztálytól téglát rendel, közben nekem is magyaráz. — Tudja, szűk a hely. Éjjel mindig annyi téglát szállíttatok ide, amennyit másnap beépítenek a kőművesek. Ezután Dékány Pál építésvezetővel és Domokos Balázzsal, az első éves ácstanulók oktatójával arról tárgyal, hogy legalább egy kétkerekű utánfutó kocsit Kellene beszerezni, amelv- lyel a telepről a napi zsaluzó deszkaszükségletet kihordhatnák. Az elkövetkező időszakban ugyanis nemcsak egy ió ács brigádra van szükség, amely a mintegy 23 ezer négyzetméter zsaluzást elvégzi — de mert kevés az építkezésen a helv — a folyamatos anyagszállítást is meg kell oldani. Amikor ismét kiléptünk a felvonulási épület irodájából, megkérdeztem, hol szerezte szakmai ismereteit. — Még 1950-ben művezetői tanfolyamra küldött a vállalat — válaszolta —. de akkor közben a nyolcadik által,)nőst is el kellett végeznem. Ezt feleségemmel együtt jártuk. Rábeszéltem őt — tette hozzá mosolyogva — kettőnknek ugyanis könnyebben ment a tanulás. — És most, hogy a művezetők fizetését rendezték, jobban keres? — Most már érdemes művezetőnek lenni. Kaptam száz forint alapbéremelést és ehhez jön kettőszázhatvan forint munkahelyi pótlék. Így a premizáláson kívül megvan a kettőezer- kilencszáz forint havonta. A pénzről azonban úgy ’ál- szik Pótári művezető nem szeret sokat beszélni, az építkezésre terelte a szót. — Nemsokára befejezzük az alapozást. Látja, hogy emelkednek már a pincefalak is. Rövidesen rájuk kerülnek a födémek. Béla napra — ami áprilisban lesz — jöjjön el. nem lát itt már gödröt. Azután vasbetonszerelők. ácsok, betonozok, kőművesek váltogatják egymást, majd ismét vasbetonszerelők ácsok, betonozok... stb. következnek. Kezdődik élőiről a körforgás, míg csak el nem érjük a hatodik emeletet. Az idén tető alatt lesz az épület. Nagy Ottó a majoránna úgynevezett uszódi tájfajtáját. Értékes gyógyszer és illatos olajok forrása, amelynek a fűszer- paprikáéval azonos a talaj- és trágyaigénye. Mákgubó-felvásárlásra már sikerült a tervezett mennyiséget lekötni, itt már földbe is került a szem. Viszont, most kezdődnek a többi termesztett gyógynövény előkészületi munkái. A gyapjas gyűszűvirág' hatóanyagainak alkalmazásával a gyenge szív lassabban, de erőtelj esebbeni ver. Erre a gyógyfűre is folynak a szerződéskötések. Ugyanúgy mint a mérgező beléndek- re, amelynek virágzáskor gyűjtött leveléből értékes kenőcsöt készítenek. Az illóolajat tartalmazó koriander vagy zergefű éppúgy tagja ennek a csoportnak, mint a konyhakertekben honos, gyógyhatású édes kömény. A gyógynövénytermesztésre lekötött területek a megyében meghaladják a kétezer holdat, s ezzel a terv legnagyobb részét már teljesítették is. Az illetékesek azonban úgy vélekednek, hogy a 12 millió forintos gyógynövény felvásárlási előirányzatot sikerült 14 millió forintra teljesíteni. Ezt a bizakodásukat az előző évek tapasztalataira alapozzák, amikor is 120—130 százalékra teljesítették a tervet. K. J.
