Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-25 / 71. szám
A kommunisták és a pártonkívüliek összefogása Jánoshalma a fejlődés ólján Jánoshalmát mintegy 14 ezer lakosával bátran nevezhetjük Rács-Kiskun megye legnagyobb Községének. Az elmúlt 8—10 e'zíendő alatt meglepően gyors volt a község fejlődése. A község két vezetőjével. Csu- P’ty Istvánnal, a tanács vb elnökével és Balogh Lajossal, a községi pártbizottság titkárával beszélgettünk az eredményekről, s a jövő terveiről. — Jellemző a fejlődésre — mondta Csupity elvtárs — a második ötéves terv néhány adata. A villanyhálózat csaknem hat, a vízhálózat pedig 20 kilométerrel bővült. Kereken 400 lámpával több világít ma az utcákon, a közutak száma pedig 37-ről 125-re nőtt. ötszázöt kislakás épült és több mint 20 ezer négyzetméternyi járda. Továbbá: 40 személyes bölcsőde, 60 személyes diákotthon, 100 személyes óvoda. 500 személyes általános iskolai napközis konyha és 40 öreg számára napközi otthon, összesen mintegy 20 millió forintot fordítottunk községfejlesztésre a második ötéves terv idején. Tavaly 4 millió 800 ezer forintra teljesítettük községfejlesztési tervünket. Sok segítséget jelentett ebben a lakosság áldozat- vállalása, mert csaknem egymillió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Így tudtunk egymillió forint értékű utat is építeni. Mit végeznek az idén? — összesen kétmillió 900 ezer forintot irányoztunk elő községfejlesztésre. s a terv megvalósításában most is számítunk a lakosság egyetértésére és támogatására. Nagy segítséget kapunk a tanácstagoktól, akik nemcsak a határozatok meghozatalában, hanem a végrehajtásban is felelősséggel vesznek részt. Nagy része van az eddigi eredményekben, a társadalmi munka megszervezésében az ő munkájuknak. Nagy szerepe volt természetesen az eredményekben a községi pártbizottságnak. Erről Balogh István elvtárs a következőket mondta: — A párttagok mindenütt ott voltak, ahol lelkesíteni, magyarázni és mindenekelőtt, ahol segíteni kellett. A pártbizottság igen céltudatosan törekedett az alapszervezetek megerősítésére Számos új tagot vettünk fel a jól dolgozó pártonkívüliek közül, s ezzel nótt a párt- szervezetek tekintélye és aktivitása. Az idén újabb fejlődést jelent majd a készülődés a IX. kongresszusra. Ez nemcsak nagy feladat, hanem a pártélet újabb fellendülését is jelenti. Jánoshalmáról sokan járnak vidékre dolgozni. A község vezetői már eddig is céltudatosan igyekeztek a fejlesztésben tekintetbe venni a vidékre jár_ók helyzetét, A jövő terveiben is a lehetőség szerint mindent meg akarnak tenni azért, hogy minél több munkaalkalmat teremtsenek helyben. , — Tavaly mintegy 4—500-an jártak vidékre dolgozni — mondja Csupity elvtárs. — Az idén a faiparban 100—150-nel növekszik a dolgozók létszáma, az év második felében pedig a Vastömegeikkipari Vállalat jánoshalmi telepének létrehozásával újabb 70-en kapnak helyben munkát. Balogh elvtárs egy másik súlyos problémára is felhívja a figyelmünket ezzel kapcsolatban. — Nagy gond nálunk munka- alkalmat teremteni a nők számára. Ezt is figyelembe vettük az ipari települések szervezésénél, s amellett fontos szerepet kap ez a szempont a kereskedelem fejlesztésében. Egyre több a munkaalkalom a mezőgazdaságban is. Erre vallanak azok az eredmények, amelyeket Csupity elvtárs sorol: — Gyorsan fejlődik a közös gazdaságok terméshozama. Kenyérgabonából 14,40 mázsás átlagtermést ért el tavaly a község, amire itt még nem voit példa. Kukoricából májusi mor- zsoltra átszámítva 20 mázsás volt az átlag. A tanács — és a pártbizottság — legfontosabb feladatának a termelőszövetkezeti demokrácia betartását, erősítését, a választott szervek hathatós segítségét tekintette. Ennek köszönhető, hogy az öt termelőszövetkezetben javul a munka és az eredmények. Végül a községi pártbizottság titkára a politikai munkáról a következőket mondta: — A Központi Bizottság decemberi határozatát minden alapszervezetben feldolgozták, az utóbbi hónapokban ez képezte a munka gerincét. A határozat megértetésében nagy szerepe volt a politikai oktatásnak és a’ szabad pártnapoknak. Ezeken a község lakosságának mintegy negyede vett részt. Az oktatás, a tájékoztatás igen fontos helyet foglal el munkánkban, mint a közvélemény formálásának legjobb eszköze, s ennek tudható be. hogy az iparban is, a mezőgazdaságban is javul a termelékenység, kedvezően alakulnak az önköltségek, a munkafegyelem lényegesen megszilárdult. Lusztig József Térképen a mezőgazdasági termelés Üj művel gyarapodott a gazdag magyar kartográfiai irodalom: térképre rögzítették az ország mezőgazdasági termelési körzeteit. A munka, több száz szakember részvételével, több mint tíz évig tartott. Az első eredmény: tíz milliónál több adat összegyűjtése és rendszerezése. Ezek községi részletességgel felölelik az ország egész mezőgazdasági termelését, mégpedig az azt erősen befolyásoló termelési és közgazdasági viszonyokkal együtt. Az adatok számba veszik a növénytermelés, az állattenyésztés és a kertészet valamennyi termékét, amit a vizsgált években a mezőgazdaság bármelyik szektora előállított. Ezt megelőzően még sohasem készült hazánkban hasonló részletességű felmérés a mezőgazdasági termelésről. Az adatok részletes elemzése és egyéb tudományos megfontolások alapján az agrárgazdasági kutatók az ország területét 33 körzetre osztották. A körzet jellemző, meghatározó vonásának a mezőgazdasági termelés szerkezetét és színvonalát tekintették, vezető ágazatának pedig azt számítják, amely az összes termelésnek legalább 20—30 százalékát adja. Ezek szerint az összes körzeteknek több mint kétharmada, azaz 24, állatenyésztési, a többi kertészeti jellegű. Figyelemre méltó a még pontosabb részletezés is, amely szerint a sertéstenyésztő körzetek száma kétszer nagyobb, mint a szarvasmarha-tenyésztőké. A kertészeti növények közül a szőlő viszi el a pálmát, mivel hat körzetben szerepel vezető ágazatként A KISZ-élet híreiből Uj határidő: április 4. A KISZ megyei bizottsága a kulturális szemle idei pályázata alkalmával meghirdetett fotók, kisfilmek, irodalmi művek, valamint 'helytörténeti és néprajzi tanulmányok beküldési határidejét március 10-ről április 4-re hosszabbította. Eredményhirdetés: május 1-én. Az országos döntőben A ki miben tudós szellemi vetélkedő matematika számának nyolctagú országos döntőjének Bács-Kiskun megyei résztvevője is lesz. Császár Zoltán, a megyei elődöntő egyik győztese, aki jelenleg Kiskunfélfegyházán teljesít katonai szolálatot, szintén meghívást kapott az országos versenyre. A középiskolákból jeletik A Kiskőrösi Petőfi Gimnáziumban a helyi KISZ-szervezet Ligeti Károly, a Tanácsköztársaság egyik kiskőrösi hőse nevét vette fel. Veterán—diák találkozón, nyilvános szakköri ülés is szerepelt az iskolai KISZ- nap programjában. A Félegyházi Petőfi Gimnáziumban a viet-, nami agresszió miatti tiltakozó nagygyűlés, szellemi vetélkedő, klubest, sportversenyek voltak a KISZ-napok legfőbb eseményei. A március 24—27 közötti KISZ-napokon a Kecskeméti Katona József Gimnáziumban ugyancsak gazdag program várja a diákokat. Ma a Tőserdő- ben az MHS-sel közösen járőr- versenyt tartanak, amelyen mintegy félezer fiatal indul. Megtekezett vadvizek Az Elba melléki homokkőhegység és a Keleti Érchegység magaslatai között találjuk azt a vidéket, amely egykor sokat szenvedett az árvizektől. Most itt van az NDK legmodernebb árvízvédelmi rendszere, amely négy vízgyűjtő medencét és egy völgyzáró gátat foglal magába. 1965 tavaszán a Gottleuba három legveszélyesebb mellékfolyóját sikerült megfékezni. Az állam ilyen célokra évente mintegy félmilliárd márkát fordít. Képünkön: Befejezés előtt a íhüringiai Ohra völgyzárógát kőtöltésének építése. Az 55 méter magas és 250 méter hosszú töltés víz felőli oldalát bitumennel lioií j'k. ü t tó»"' r-'1 -' t köbméter vizet tárolnak majd. Letartóztatták az embertelen szülőket A napokban bejelentés érkezett a rendőrséghez, hogy Kecskeméten, a Klapka utca 10. sz. alatti házban az egyik lakásban három kiskorú gyermeket napokon keresztül bezárva tartanak, az ablakokat elsötétítik, s a bezárt lakásból csjak a gyerriieksí- rás hallatszik ki. A Kecskeméti Városi-Járási Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi bizottsága azonnal a helyszínre sietett, kinyittatta a lakást. Megdöbbentő kép tárult eléjük. Az elsötétített szobában szellőzetlen, áporodott, az emberi ürüléktől : terhes szag go- molygott. A három kiskorú gyermek meztelen alsó testtel sírt a szennyes ágyneműben. A vizsgálat megállapítása szerint a gyermekek, sőt az anyjuk sincs ellátva ruházattal, élelmiszerrel. Az apa nem adja haza keresetét. A kihallgatás során az is kiderült, hogy Nagy László. 33 éves segédmunkás annyira féltékeny volt feleségére, hogy nem engedte el dolgozni, s nemegyszer megtörtént, hogy feleségét ütötte, verte, s hasonlóképpen bánt gyermekeivel is. Ez a tény azonban nem | mentesíti a 22 éves Nagy Lás|zlónét, aki sohasem takarított, nem tartotta rendben gyermekeit. A Kecskeméti Városi-Járási Rendőrkapitányság Nagy Lászlót és Nagy Lászlónét ifjúság elleni bűntett miatt előzetes letartóztatásba helyezte. A lelki- ismeretlen. sziilők ügyében a bíróság aont. G. G. PETŐFI NÉPE A Mf^var szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanáesház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság.)«-:«• Kiidóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii 1 hónapra 13 forint. Szemmel tartották Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 25 065. Pedig ellenőrizték a szemek. Öt azonban sokkal jobban izgatta, vajon csakugyan jó buszra szállt, és ahogy a megállóknál mindig segélykérőén fitetett körül, abból is látható volt, — nem járt még Kecskeméten. \Jivel azonban a 1T~Í fizetésre semmi hajlandóságot nem mulatott, szinte közös egyetértéssel hagyták őt bizonytalanságban az útitársak. Nyugtalankodjon csak, ha bliccel. Kis susmogás indult. „Ilyenek ezek a falusiak: még azt az egy forintot is megfogja!” — A zsugori.” — „Figyei e meg, kihúzza, ingyen sikerül neki.” Űj felszálló, egy magas, orkánkabátos fiatalember mögött csukódott az ajtó. Rögtön az „izsáki emberhez” fordult. —'’Nem tud felváltani 2 forintost? Emez tán nem is értette egészen, miről van szó, de mégis nemet intett. Félig fel- emelkedett, úgy lesett kifelé, hol járhat. A fiú futó pillantást vetett a közelülőkre, s mivel senki nem jelentkezett, bedobta a 2 forintost a perselybe. — Szólni kellene az ürgének, hogy adja át a forintját a fiatalembernek — jegyezte meg valaki félhangosan. A z izsáki se látott, se hallott. A kedélyek mintha mégis lenyugodtak volna: így már nem éri károsodás a vállalatot. Az ifjú adott a vörös bajusza helyett is. Azért csak érték megrovó pillantások a vidékit. Potyázik. Áni mégis általános fellélegzés fogadta szavait, mikor — kifülelve, hogy nemsokára a vasútállomásnál lesznek — körülnézett. — Kinek kell itt fizetni? — Oda a perselybe. Mire komótosan be letuszkolta a pénzt, az ö megállójából már tovább is indult a busz. Erre csaknem közfelkiáltással siettek segítségére. Előre szóltak, 'kocogtak a sofőr fülkéje ablakán. — Álljon már meg, elvtárs!... Magának meg itt kell leszállnia, jóemiper — noszogatták a „falusit”. {A pedig indult se- besen, csak úgy dongott patkójától a lépcső. Odalent összehívott szemöldökkel • nézett a kocsi után, amely majdnem to- vábtivitte. Tóth István A busa fejű, vö- röses bajuszú parasztember a kecskeméti tanácsházánál szállt fel az 1-es buszra. amely a vasútállomásra visz. Nem sokan voltak, választhatott ülőhelyek között, de nem tette. Bizonytalankodva fürkészte az arcokat, kit szólítson meg? Aztán úgy általában kérdezte. — Eléri ez az izsáki autóbusz megállóját? Először hallgatott a néhány utas, emésztette a furcsa kérdést: eléri a megállót? Végül csak tisztázta magában mindenki, hogy a vidéki járatok állomására igyekszik az atyafú Megnyugtatták tehát: eléri. Ekkor már a Cifrapalota körül robogott a kocsi. Az ember leült. Aggódó képpel, csizmákkal az üléssorok közére fordulva. A forintot azonban nem dugta be a perselybe.
