Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-26 / 72. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! XXI. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Ara 60 fillér 1966. MÁRCIUS 26. SZOMBAT Fél évtized gazdag alkotó munkája a számok tükrében A második ötéves tervidőszak megyei eredményei Az 1961-ben kezdődött második ötéves népgazdaságíejlesz- tésj terv alapvető célkitűzése volt: befejezni a szocializmus alapjainak lerakását és áttérni a fejlett szocialista társadalom felépítésére. E cél eléréséhez igen sok részfeladat megoldása vált szükségessé, amelyek közül nagyon sokat eredményesen teljesítettünk, de voltak területek, ahol a kitűzött célt nem tudtuk megvalósítani. Mindent egybevetve, a második ötéves' tervidőszak alatt gazdasági életünk számos területén kedvező változás következett be, a végzett munka eredményeként gazdagabbá és szebbé vált életünk. Az ötéves terv céljainak megvalósítása nagy erőfeszítéseket követelt népünktől, amelyből megyénk lakossága is kivette részét és jelentős eredményeket ért el. Közülük a legfontosabbakat az alábbiakban mutatjuk be: 1965-ben meghaladta az 1,6 milliárd forintot, amely 30 százalékkal volt több az 1960. évi teljesítésnél. Az ipari beruházások értéke 1965-ben 86 százalékkal volt több, mint öt évvel korábban. Megyénkben különösen az élelmiszeripart fejlesztették, a szocialista iparban teljesített beruházásoknak több mint 45 százalékát fordították erre az iparágra. A beruházásokkal javult az Igen jelentős ipari beruházás volt a Kecskeméti Reszelőgyárban. amelyre 32 millió forintot fordítottak és 16 millió forintba került a Vízgépészeti Vállalat telepe Lajosmizsén. A mezőgazdasági beruházások értéke 51 százalékkal növekedett és az öt év alatt teljesített beruházásoknak közel felét ez a népgazdasági ág kapta. A mezőgazdasági beruházások nagyságát jellemzi, hogy például képesség A tervidőszak alatt megyénkben a népesség száma 22 ezer fővel csőkként, amelynek legfőbb oka, hogy minden évben nagyobb volt a megyéből elvándorlók, mint az ide bevándorlók száma. A megye fokozatos iparosítása folytán azonban a ván- doi'lási különbözet évről évre kisebb mértékű lett. 1960-ban a népesség száma niég 10 214 fővel csökkent a vándorlási különbözet miatt, 1964-ben azonban már csak 2951 fővel, 1965. első 9 hónapjában pedig mindössze 85 fővel. Az össznépesség csökkenésén belül különösen nagymértékű volt a mezőgazda- sági népesség csökkenése. Számuk 1960. és 1963. évek között több mint 55 ezer fővel (16 százalékkal) csökkent, amely részben a megyéből történő elvándorlásból, részben más nép- gazdasági ágban történő munka- vállalásból adódott. Négy év alatt közel 17 százalékkal csökkent megyénkben az élveszületések száma is. de 1964-ben mintegy 5 százalékkal kevesebben háltak meg. mint 1960-ban. Ez, valamint az elvándorlók közül a munkaképes és annál fiatalabb korúak magas aránya okozta, hogy megyénk népessége a tervidőszakban kissé „elöregedett”. Így az összes aktív keresők száma (különösen a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké), jelentősen csökkent. Növekedett az eltartottak szám; akik közül főleg a középiskolásoké emelkedett nagymértékben összefoglalva a megye népes ségszáma 1965. január 1-én 56 ezer fő volt, az 1960. január 1 586 ezerrel szemben. Beruházás Az ötéves terv megvalósításának előfeltételét képezték a b< ruházások. öt év alatt a megye ben közel 8,3 milliárd for: értékű beruházást teljesítette amely 4 százaléka volt az országosnak. Az óid teljesítés A kalocsai öntözőfürt fajszi szivattyútelepe ipar műszaki színvonala, mivel a beruházásoknak közel fele gépek beszerzésére irányult. Az ipari beruházásokkal részben sok új munkahelyet biztosítottak, részben a termelést korszerűsítették. Többek között a tervidőszakban helyezték üzembe a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat műszárító üzemét 5 millió forint értékben, a Kecskeméti Konzervgyár automata dobozgyártó üzemét, hűtőalag- útját és kazánházát összesen 17 millió forint értékben. 14 millió forintba került a Solti Állatifehérje Feldolgozó Üzem és 11 millió forintba a kecskeméti kenyérgyár. 1964-ben, egyetlen év alatt 154 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint az egész 3 éves terv időszakában. A vaskúti borkombinát építésére 24, a kalocsai öntözőfürt létesítésére 21, a kiskunsági öntözőrendszer első szakaszára 18, a Dongéri főcsatorna harmadik szakaszának építésére 10 millió forintot fordítottunk. A kivitelezés alatt álló 256 ezer hektoliter töltőképességű borfeldolgozók és tárolók létesítésére eddig 34 millió forintot költöttünk, igen sokat fordítottunk szőlő-, illetve gyümölcsös telepítésre, erdősítésre, ál- (Folytatás a 3. oldalon.) A növényvédelem gépeinek seregszemléje Pénteken Tabdin országos növényvédelmi gépbemutatót tartottak. Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályvezetője nyitotta meg a bemutatót. Hangsúlyozta, hogy a megyében jelentős területen van szőlő, üzemi gyümölcsös és házikerti gyümölcsfa. Ezek növényvédelmének megszervezése rendkívül jelentős feladat. Egyik legfőbb gond az ültetvények gépekkel való ellátása. A szőlő növényvédelmét például még 3—4 évvel ezelőtt is zömmel kisgépekkel végezhették csak a nagyüzemi gazdaságokban. Az illetékes szervek kezdeményezésére és főként a debreceni gyáregység kivitelezésében a közelmúltban végre sor kerülhetett számos nagyüzemi géptípus gyártására. —*■ Népgazdaságunknak nagyon hasznos — mondotta végezetül dr. Maár András —, ha a szükséges gépeket a jövőben nem a termelő üzemek készítik el, házilagosan, eltérő típusokban és sok költséggel, hanem a gyári par szervezetten állítja elő. A Kiskőrösi Állami Gazdaság tabdi üzemegységének szőlő- és gyümölcsültetvényein Major Ottó, a Mezőgazdasági Gépgyár debreceni gyáregységének főmérnöke ismertette a mintegy félezer résztvevővel a gépeket, köztük a Rapidtox-Super gépcsalád számos tagját, munkaeszközeikkel együtt. Ugyancsak működés közben mutatták—be a megye állami gazdaságaiban szerkesztett jól bevált növényvédő gépeket. Délután filmvetítés egészítette ki a gazdaságban látottakat, majd a résztvevők szakmai vitájával zárult a nagyszabású bemutató. A közoktatásról és a termelőszövetkezetekről értekezett a kecskeméti városi párt* és tanács vb együttes ülése Pénteken a városi tanács székházában a kecskeméti városi párt- és tanács végrehajtó bizottság együttes ülést tartott. Elsőnek a közoktatás helyzetét vitatta meg. Ennek tárgyalásán részt vett Pozsgay Imre. a megyei pártbizottság művelődési és propaganda osztályának vezetője is. A jelentés felett élénk vita alakult ki. A beszámoló sokrétűen elemezte a közoktatás fejlődését, jelenlegi helyzetét és a további tennivalókat. A vita során a felszólalók hangoztatták, hogy az iskolareform végrehajtásának legfontosabb tényezője: a pedagógus. A megyeszékhelyen az utóbbi 10 év alatt mintegy 100 tanteremmel bővült az iskolahálózat. Növekedett a pedagógusok létszáma. az utóbbi években két új felsőoktatási intézmény kezdte meg működését. Mindez aláhúzza a közoktatás jelentőségét a pedagógusok továbbképzésének fontosságát. Megállapították a résztvevők, hogy az úttörőszervezetek, valamint a KlSZ-szer- vezetek munkája tartalmasabbá vált, de tevékenységük javítása érdekében még sok tennivaló van. Külön aláhúzták a szak- munkásképzás jelentősegét. Sokat kell még tenni különösen a mezőgazdasági szakmunkásképzés fejlesztéséért. A két végrehajtó bizottság az eddig végzett munkáért dicséretben részesítette a városi pártbizottság művelődési és propagandaosztályát, valamint a városi tanács vb művelődésügyi osztályát. A következőkben az együttes ülésen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadását, valamint az idei termelési terveket vitatták meg. A jelentést elfogadták és néhány .javaslattal kiegészítették. Többek között elhatározták az együttes ülés résztvevői, hogy a termelőszö- t vetkezeti gazdák foglalkoztatottsága, valamint a jövedelem növelése érdekében nagyobb mértékben szorgalmazzák — a termelőszövetkezeti vezetőkkel való együttműködéssel — a mellék- és segédüzemágak fejlesztését. Határozat született arra is. hogy a jól gazdálkodó termelőszövet- i kezetek védnökséget vállalnak a ■ niég gyengén gazdálkodók felett. Egy országos mozgalom indulása s*p IIIUUIU3U L A KITELEKEN A Beszelő gyár egyik új műhelye Tegnap reggel vidáman, a [ rossz idő ellenére is bizakodó; hangulatban gyülekezett a! kecskeméti nagyállomáson 700 j középiskolás fiú és lány. A Ka- j tona József Gimnázium tanulói, akik a hét második felében rendezett KISZ-napok keretében részt vettek az MHS összetett honvédelmi versenyén. Az iskola KISZ-bizottsága az eddig szokásos országjáró kirándulások helyett határozta el az idén a Honvédelmi Sportszövetség versenyén való részvételt. Ezzel példát mutattak a többi középiskolának is arra. hogy mint lehet az eddiginél színesebben, érdekesebben és jobban zolgálni a honvédelmi nevelés ügyét. Az MHS megyei elnöksége szívesen segített a verseny megrendezésében. Lakiteleken a Töserdóben fogadták a fiatalokat. A honvédség kiállítást és technikai bemutatót rendezett, a modellezők műrepülő bemutatót tartottak, "■.ülőn érdekessége volt a nap- . egy technikai tömegsport Í első országos bemutatója. Az MHS Országos Elnöksége ugyanig új, egyszerű berendezést kísérletezett ki, amellyel hamarosan ellátják a rádiós klubokat. Az olcsó készülék révén ezentúl sokkal többen kapcsolódhatnak be az úgynevezett rókavadász (rádióbemérő) versenyekbe. Ez az érdekes sport egyrészt fejleszti a résztvevők technikai tudását, másrészt kitűnő testedző szórakozás. hiszen a résztvevőknek a természetjárásban, illetve a terepfutásban is jártasnak kell lenniük. A készüléket működés közben láthatták a gimnázium tanulói a megyei rádióklub rókavadász versenyen. Ugyanezen a napon tartotta meg az MHS megyei elnöksége a téli időszakban végzett munkát tárgyaló ülését a Szikrai Állami Gazdaság központjában. Az ülésen részt vett dr. Horváth István, a megyei párt- bizottság munkatársa, valamim Csaba Gyula ezredes, az MHS országos elnökségének osztály- vezetője. A megyei elnökség tagjai elhatározták, javaslatot tesznek az MHS-központnak, hogy ebben a sportágban az első országos versenyt Bács-Kiskun megyében rendezzék.
