Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

Figyelmeztető eredménnyel záruló ellenőrző vizsgálat zaj­lott le hétfőn Kecskeméten, a Szabadság téri 1301. sz. húsboit- ban. Egy sertéscomb, tarja, fej­rész és egy dagadó nélküli fél­sertés oldalas került a bíráló bizottság elé. Nem véletlenül, hiszen a vásárlóközönség sok száz tagú „zsűrije" többször szó­vá tette az utóbbi időben: Kecs­keméten nincs minden rendben a tőkehúsok körül. Az a bizonyos zsírréteg... Buzsik Ferenc, boltvezető-he­lyettes panaszkodott: — Kérem, mi kénytelenek va­gyunk akkor is átvenni a húst, ha baj van a minőséggel. Ha néni tesszük, üresen maradnak az üzletek, s mit adunk a vá­sárlóknak? — Mégis, milyen módon véd;k a vevők érdekeit? — tettük fel a kérdést Széli Istvánnak, a me­gyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat áruforgalmi osztálya ve­zetőjének. — Erre nem egy lehetőség van. Például a szakállatorvosi ellenőrzés, s a különféle szab­ványleírások. Erről, mint a szállító, mind az átvevő partner tudja: Be kell tartani! Miközben jegyzem Széli Ist­ván szavait. dr. Kellermann Sándor, vezető szakállatorvos már az ellenőrző vizsgálat jegy­zőkönyvét fogalmazza: A vizs­gált húsok negyed részét a szab­ványban megengedett áttetsző zsírréteggel szemben 0,2—0,5 centiméter vastagságú zsír bo­rítja. Az ellenőrzött húsok egy részénél a technológiai előké­szítés, feldolgozás is kifogásol­ható. Borsos György, a megyei mi­nőségvizsgáló intézet képviselő­je is megerősítette ezt a véle­ményt. Bartucz Sándor, a Kis­kunfélegyházi Húsipari Vállalat főmérnöke pedig a jegyzőkönyv aláírásával elismerte; A már­cius 19-én, a kecskeméti élelmi­szerboltokba szállított többi húsra is vonatkoznak a fenti ki­fogások. Hizlaljanak több hússertést A kifogásolt húsáruért a fél­egyházi vállalatot terheli a fe­lelősség, amivel Bartucz Sán­dor- főmérnök is egyetértett, de egy másik észrevételét, úgy gon­doljuk, érdemes lenne megszív­lelni mindazoknak, akiket illet: — A vásárlóknak tudniok kell azt is. hogy a szabvány — igen helytelenül! — nem tesz kü­lönbséget hús- és zsírsertés kö­zött A mangalica hízók viszont lényegesen több zsírral, vasta­gabb zsírréteggel rendelkeznek, mint a hússertések. Éppen ezért arra kérjük a megye állami, szö­vetkezeti gazdaságait, a háztáji gazdaságokat: tenyésszenek, hiz­laljanak az eddiginél több hús­sertést a közellátás számára. Szocialista szerződés — a vásáriók érdekében Az ellenőrző vizsgálat végén a húsipari és az élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalat képviselői A tartási és életjáradéki szerződésekről megegyeztek: A jövőben több gondot kell fordítani a szab­ványban előírt zsírréteg betar­tására és a tőkehús-feldolgozás technológiájának javítására. Je­lentős ez a célkitűzés, hiszen a megye lakosságának ellátásáról a félegyházi húsüzem gondos­kodik. A hetenként „termelt” félezer ftázsa tőkehús 40—50 százalékát, a 150—200 mázsa töltelékáru 60—65 százalékát ép­pen az élelmiszer-kiskereske­delmi vállalat veszi át, a többit a vendéglátó vállalat és az fmsz-ek kapják. Ez is mutatja: miyen felelősségteljes szerepet tölt be a félegyházi húsipari vállalat a megye lakosságának ellátásában. így tehát nem volt véletlen az öröm, az egyetértés, amivel Bartucz Sándor fogadta Széli István ötletes javaslatát: — Kössön szocialista szerző­dést a két vállalat a szabvá­nyoknak megfelelő húsellátás érdekében. Mi — ha igénylik —. szívesen segítünk, amiben csak tudunk, az elvtársaknak. — Köszönjük a kezdeménye­zést — válaszolta a főmérnök —, azt hiszem rövidesen élünk a felajánlott segítséggel. Egyéb­ként sem árt, ha közelebbről megismerik egymást a két vál­lalat dolgozói, elvégre közösek a céljaink: A lakosság húsfo­gyasztási igényeinek hiánytalan, panaszmentes kielégítése. B. Gy. AZ ELMÚLT ÉV első felé­ben az Igazságügyminisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Mi­nisztertanács tanácsszervek osz­tálya az ország tíz megyéjében megvizsgálta a tartási és élet- járadéki szerződésekből szár­mazó viták okait, valamint az államigazgatási szerveknek, az ügyészségeknek, bíróságoknak a viták rendezése érdekében kifejtett tevékenységét. A vizsgálat Bács-Kiskun me­gyére nem terjedt ki. Éppen ezért a megyei tanács állam- igazgatási és jogi állandó bi­zottsága az 1966. évi munkater­vének első felébe felvette a kérdésnek az egész megyére ki­terjedő, széles körű ellenőrzését. A cél annak felderítése, miként érvényesülnek a gyakorlatban a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, illetve szabályo­zott tartási és életjáradéki szer­ződésekkel kapcsolatos rendel­kezések. Ezen túl meg kell győ­ződni a szerződések társadalmi hátteréről, a viták mögött meg­húzódó tényleges érdekeltről, fel kell mérni a jelentkező jog- politikai problémákat. A SZÓBAN FORGÓ szerződé­sek valóságos érvényesülése igen fontos társadalmi érdek, mert ezek révén olyan elaggott sze­mélyek tartása, gondozása oldó­dik meg. akik esetleg létfen- tartásukat biztosító jövedelem­mel nem rendelkeznek. A tartási és életjáradéki szer­Ahol minden gyermek az óvodából kerül iskolába Gyakorlat külföldön Több mint 400 agrárszakos egyetemista és főiskolás végzi az idén nyári termelési gyakor­latát külföldön. A néhány éve már bevált módszer szerint a külföldi tanulmányutakat az idén is „kölcsönösségi alapon” szervezik meg: hazai agrár-felső­oktatási intézmények ugyanany- nyi diákot fogadnak a baráti országokból, mint ahányan sa­ját hallgatóik közül oda utaz­nak. Ebben az évben bővül a cse­repartnerek száma: a Szovjet­unióban az eddiginél több fő­iskola fogad magyar diákokat, s most először utaznak leendő ag­rármérnökök nyári gyakorlatra Jugoszláviába. Ezen a két or­szágon kívül az NDK-ban, Cseh­szlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban 'szervezik meg a magyar agrárszakosok terme­lési gyakorlatát. Külföldi tartózkodásuk 3—4 hetének nagy részében a diákok tényleges gyakorlati munkát vé­geznek egy szakmájuknak meg­felelő tangazdaságban vagy más mezőgazdasági üzemben, s ezen­kívül ismerkednek a vendéglá­tó ország mezőgazdaságával és idegenforgalmi nevezetességei­vel is. (MTI) Assúr, piké, muszlin, batiszt, domborhatásű kelme műszálból A selyemipar tavaszi-nyári újdonságai Az idén a selyemipar a mű­szálak felhasználásának kiszéle­sítésével gyarapítja gyártmány- választékát. Az olyan régi, is­mert textilanyagok, mint pél­dául a piké, a panama, a batiszt a muszlin, a zsorzset, amelyek ismét divatba jönnek, új alap­anyagokból, műselyemből, szin­tetikus fonalból, illetve ezek ke­verékeiből készülnek. Már megkezdődött a poliesz- ter-pilké próbagyártása. Egye­lőre csak fehér lesz kapható, míg a műszál-piké színes és csí­kos mintázatú. A szintétikus batiszt — amelyek gyártása már folyik — Lucia néven kerül for­galomba. Tavaszi újdonságnak szánják a szintetikus fonallal átszőtt Negrát és Liverpoolt, mindkettő plasztikus mintájú, domborhatású kelme, az egyik könnyebb, fonala vékonyabb. Készülnek a tiszta selyem san- tungot helyettesítő textiliák, műszelyem és műszál, valamint burettfonal keverékéből, gyár­tanak poroz jerseyhez hasonló blúz és ruhaanyagokat és a se­lyemipar gyártmányai között található a durva zsákszövésú kosztümkelme is. A gyártmá­nyok egy másik csoportját kizá­rólag köpenyre a most divatos komplékabátokra szánták. A se­lyemipar gépparkjának gyarapí­tása lehetővé teszi, több jac- quurd-szövésű textil exportálá­sát és több jut majd hazai fel- használásra is. Az új jacquárd- selymek egy része különleges díszítőfonallal, például celofán- fonal beszövései készük. ződések érvényesülésének bizto­sítása elsősorban a tanácsi szer­vek feladata. A cél pedig az, hogy azok az elaggott emberek, akikről az állaim intézménye­sen gondoskodni még nem tud, vagyonuk átruházása, jövedel­mük átengedése fejében megfe­lelő ellátásban részesüljenek. Az említett országos vizsgálat megállapította, hogy a szerző­dések egy részének betartása körül súlyos nehézségek van­nak, mert azokat jórészt nem a tartalmuknak megfelelően tel­jesítik. A SZERZŐDÉSSZEGÉS meg­előzését és megakadályozását eredményesen Szolgálja az ál­lamigazgatási ellenőrzés, a bé­kítési tevékenység. Az állam­igazgatási szerveikre háruló ilyen feladatok végzésének eredmé­nyességét azonban gátolja töb­bek között, hogy a helyi taná­csok nem tudnak minden lét­rejött tartási és életjáradéki szerződésről. Ezek bejelentése ugyanis nem kőtelező. Gyakran előfordul az is, hogy a vita rendezésének érdekében meg­idézett felek nem jelennek meg és ezekkel szemben nem tud­nak fellépni kejUő eréllyel, mert nincs meg a félek elővezetésé­nek, illetve bírságolásának a lehetősége. A békéltetésnek egyébként az volna a célja, hogy helyre­állítsa a felek közötti egyetér­tést, mivel az eltartottnak ez elsőrendű érdeke. A vitát leg­többször az eltartók anyagias­sága szüli, az a törekvésük, hogy minél nagyobb előnyre tegyenek« szert és minél keve­sebbe kerüljön a gondozás, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson az eltartás. Két­ségtelen azonban, hogy a szerződéses viszony megrom­lásában szerepük van a rend­szerint idős. beteges és ezért összeférhetetlen eltartottaknak is. akik a csekély jelentőségű hiányosságra rendkívül heve­sen, ingerülten reagálnak. Gyak­ran oljranok befolyására teszik, azt, akik maguk „pályáznak” az eltartásra. ÜGY VÉLJÜK, jelentős ered­ménnyel járna, ha a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és az illetékes állandó bizottságok rendszeresen beszámoltatnák az igazgatási osztályok ügyintéző­it, illetve a Végrehajtó bizott­sági titkárokat ilyen irányú munkájukról. Tovább kell foly­tatni ezen túl az érvényes szer­ződések felkutiatását és rend­szeresebbé tenni az ellenőrzése­ket. Ezek a legfőbb feladatok addig, amíg az Igazságügymi- nisztérium áltgl készítendő jog­szabály — arqely a tartási és életjáradéki szerződéseknek az államigazgatási szervek által történő nyilvántartásáról és az ellenőrzések hatékonyságának fokozásáról intézkedik majd — további lehetőséget nem nyújt a munka megjavítására. DR. BODÓCZKY LÁSZLÓ, a megyei tanájcs államigazgatási és jogi állandó bizottságának az elnöke i Jövőre lesz hetven éve, hogy a kiskunhalasi Felsővárosban megnyílt az óvoda. A hét évti­zedes jubileumot az öreg épü­let mellett, amely két óvodás csoportnak ad helyet, a kiskun- halasiak múlt évi összefogása és áldozatvállalása révén egy új épületszárny is köszönti. Az eb­be befektetett százezer forint értékű társadalmi munka is le­hetővé tette, hogy a korábbinál fél százzal több, azaz százhúsz óvodáskorú kisgyermek jutott második otthonhoz. Közülük nyolcvanan részesülnek napkö­zis ellátásban. És az sem mel­lékes, hogy ez évtől kezdve a Felsővárosban már minden kis­gyermeket az óvodából indít­hatnak az iskola első osztályá­ba. Képünkön: Munkában a kis fodrászok... (Pásztor Zoltán felvétele.) PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottság» és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. . Szerkesztőségi telefonközpont: 26-39, 23-16. Szerkesztő bizottság: 19-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09i Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és' kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-85. index: 35 065. Tavasz Csikérián Az idén húsz holdon kertész­kedik a csikériai Új Barázda Termelőszövetkezet. Az előké­szített melegágyak jelentős ré­szében már szépen fejlődnek a palánták. S hogy ez így van, azt annak a huszonöt szövetke­zeti asszonynak köszönhetik, akik az összös kertészeti mun­kák elvégzését vállalták. A ta­vaszi munkákba való felkészülés a közös gazdaság többi üzem­ágában is jóriak értékelhető. A gyümölcsösökben a fatisztoaa- tást és az első permetezést már két héttel ezelőtt befejezték, időben kijavítiották a gépeket és öt kukoricavétő gép teszi lehe­tővé majd, f^ogy a 200 holdas területen a kukoricavetést a sortrágyázással együtt másfél hét alatt le tudják majd bonyo­lítani. (Tudósítónktól.) Ha a hús eltér a szabványtól,..

Next

/
Thumbnails
Contents