Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-24 / 70. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA xxi. £vf„ 7«. sz. Ara 60 fillér im. mabc. m, cscx. 1970-tői évi nyolcezer vagon M Kevesebb költséggel - nagyobb termeshozam a kukoricatermesztésről a A leghosszabb hid ^ éhány hete immár megszo­kott kép- hogy vasárnap regge­lente is benépesülnek az üze­mek. A munkások önként vál­lalt műszakokat, vietnami va­sárnapokat tartanak. Ez a né­hány órás munka, fáradozás a szolidaritás cselekvő eszköze, amely kifejezésre jut forintok­ban mérhetően is. A forintok gyógyszerré váltak, és ott gyó­gyítanak velük, ahol arra ma kétségtelenül a legnagyobb szük­ség van. Mi adott ösztönzést erre a spontánul kezdődő, de rohamo­san terebélyesedő mozgalomra? Hiszen — emberek vagyunk — és a munkaszüneti napokra szí­vesen készítünk programot, va­sárnaponként a pihenésnek vagy a házkörüli tennivalóknak ad­juk at magunkat. Ám, ezeknél az érthető érzéseknél és meg­szokott hagyományoknál erő­sebb a mély rokonszenv és szo­lidaritás a harcoló Vietnam ügye iránt. Mert Vietnamban most nincsenek vasárnapok, az imperializmus elleni harc élvo­nalában állva mindennap — a hétköznap és az ünnepnap egyaránt — a harc, a munka, a hősiesség. az áldozatvállalás huszonnégy órája. V íetnam déli országrészében lankadatlanul folyik az a harc. amelyet a Felszabadítási Front vezet. Az ellenfél erős és ha­talmas, az Egyesült Államok a világ legjelentékenyebb ipari hatalma, s katonai képességei sem lebecsülendők. A vietnami népet mégsem képes legyőzni, S minél inkább fokozza agresz- száóját, annál nagyabbak el­szenvedett vereségei. A növek­vő veszteségekért, a felmor­zsolt őrhelyekért, a felgyújtott repülőterekért, a tulajdonkép­peni tehetetlenségükért mind barbárabb eszközökkel próbál­nak visszavágni. A nagy ame­rikai légierődök válogatás nél­kül bombáznak erdőt, rizsföl­det, falvakat. Gyakran alkal­mazzák a .,io3XLbtaiamiást!',_a növényeket akarják vegyi anya­gokkal elpusztítani, mert a rizs­földek az ellenállókat táplál­ják, a sűrű erdők a partizáno­kat rejtik. Rendszeresen foly­tatnak vegyi hadviselést a la­kosság ellen. A déli vereségekért prepái­nak északi revansot is venni. Ezért folyik a légi háború a Vi­etnami Demokratikus Köztár­saság felett, szenvedést és fáj­dalmat okozva a lakosságnak. Johnson arról beszélt, hogy az amerikai repülőgépek az „acélt és betont” támadják a VDK- ban. Az igazság ezzel szemben, hogy 124 iskolát, 40 nagy egész­ségügyi intézményt, katolikus templomokat és buddhista pa­godákat, aggok házát és heti­piacot, textilgyárakat és élelmi- sze[-üzemeket, öntözőműveket és bambuszkunyhókat értek bom- bcftalálatok. Nem kevés megpróbál tatest jelent hát a mindennapi élei. Vietnam északi és déli felében, hiszen ez elválaszthatatlan az amerikai agresszióval való szem­beszegüléstől. Vietnami bará­taink azonban állják a próbát. Katonailag meghiúsítják az amerikai terveket, politikailag mindinkább elszigetelik a tá­madót, a diplomáciában pedig leleplezték csalárd békemanő­vereit. V ietnam messze feleszik tő­lünk, kilométerek ezrei választ­ják el országainkat. Más az ég­hajlat, mások a szokások, órán­kat hat órával kell arrébb iga­zítani Budapest és Hanoi kö­zött. De népeinket ugyanazok a gondolatok vezérlik, egyaránt a szocializmus és az igazi béke céljaiért munkálkodunk. Ezért érezzük természetesnek, hogy a magunk eszközeihez mérten, együtt a többi szocialista or­szágokkal. minden segítséget megadunk a vietnami nép küz­delméhez. És ha Vietnam mesz- sze is van tőlünk, összeköt ben­nünket a leghosszabb és leg­erősebb híd. a nemzetközi szo­lidaritás, az együvé tartozás árut termel Ismeretes, hogy külkereske­delmünk öt évre szóló zöldség­konzerv-szállítási szerződést kö­tött a Szovjetunióval. Az export teljesítésében nagy szerepet kap a megye mezőgazdasága és konzerv­ipara, , elsősorban a Kecskeméti Kon­zervgyár. Többek között ez tet­te szükségessé az üzem teljesí­tőképességének a növelését és a műszaki színvonalának eme­lését. A terv szerint, 174 millió fo­rint felhasználásával. 1967-től 1970-ig, a jelenlegi 5300-ról 8 ezer vagonra növelik az üzem évi konzervgyártósát és korsze­rűsítik a gépparkját. A beruhá­zás több szakaszban valósul meg, az új épületek, gépek fo­lyamatosan kapcsolódnak be a termelésbe. Mint mondtuk, a rekonstruk­ció csak a jövő évben indul, de már az idei fejlesztési mun­kák is ehhez kapcsolódnak. 1966-ban körülbelül 35 mil­lió forintot költenek az üzem fejlesztésére. Ebből 14 millió forintot gépiek vásárlására, a többit pedig épít­kezésre fordítják. Megkezdik a 2500 dolgozó el­látására alkalmas konyha és étterem építését. A munkát a jövő évben fejezik be. A ré­gi étterem — felújított —- épü­letében helyezik majd el a szá­rító üzem egy részét, a szárító­Da Nangban és Hóéban a kormányellenes tüntetések és sztrájkok — az AFP megálla­pítása szerint — minden eddi­ginél nagyobb méreteket öltöt­tek. Az iskolák bezárták kapui­kat, az üzletek és hivatalok dol­gozói nem jelentek meg munka­helyükön, sztrájkolnak a kikö­tőmunkások, még az amerikai vállalatok vietnami alkalmazot­tai is. Közép»-Vietnamnak ebben a két nagy városában teljesen megbénult az élet. A sztrájk miatt szüneteltek a vietnami légitársaság Huéba közlekedési járatai is. A tüntetők Da Nang­ban szerda reggel angol nyel­vű feliratokat vittek magukkal, amelyek közül az egyik így hangzott: „Le Thieu és Ky tá­bornokokkal. akik megszegték azt az ígéretüket, hogy a legrö- j videbb időn belül alkotmány­hozó parlamentet hívnak ösz- sze.” Egy másik felirat azzal vádolta a jelenlegi kormányt, hogy a népi mozgalom „sírásó­ja”. Ezúttal történt első ízben, hogy a tüntetők jelszavaikban til­takoztak a vietnami politi­kára gyakorolt amerikai be­folyás ellen. Jövőre megkéselik a Kecskeméti Konzervgyár rekonstrukcióját berendezések nagy része azonban a készülő új csarnokban kap helyet. A szárító gépparkját is felújítják, illetve korszerű, kül­földi berendezésekkel bővítik. Az üzem legégetőbb gondja oldódik meg a 400 vagon áru befogadó­képességű raktár felépítésé­vel. Az üzem 2-s telepén készülő tárolót a jövő évben adják át az építők. Szintén a 2-s számú telep fejlesztését szolgálja a na­pa 30 vagon paradicsom feldol­gozására alkalmas berendezés üzembe helyezése. Megjegyez­zük, hogy a magyar gépiparnak ez az élső ilyen nagy teljesít­ményű paradicsomfeldolgozója. Kecskeméti bemutatkozását nagy érdeklődéssel várják a szakemberek. Korszerűsítik a paradicsom­feldolgozást a központi telepen is; a régi gépek egy részét ki­selejtezik és két — összesen napi 30 va­gon teljesítményű — új be­rendezést szerelnek fel. Ehhez kapcsolódik az új hűtő- és víztorony felépítése is, amely jövőre fejeződik be. A konzervgyár fejlesztési munkáit az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat dol­gozói végzik B D. Szerda délelőtt a Da Nang-i városi parkban több mint két­órás nagygyűlést tartottak, ahol (Folytatás a 2. oldalon.) A megye kukoricatermeszté- séről, a termésátlagok növelésé­nek lehetőségeiről tartották meg szerdán Baján, az immár ha­gyományosnak mondható tava­szi tanácskozásukat a megye mezőgazdasági szakemberei. Je­len voltak az ankéton: K. Nagy Sándor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, dr. Glied Károly, a me­gyei pártbizottság titkára, to­vábbá Bagó Bálint és dr. Ni- zsalovszky József, az FM osz­tályvezetői. Megnyitó szavaiban dr. Gaj- dócsi István, a bajai járási ta­nács vb-elnöke elmondotta, hogy a kukorica nagyüzemi ter­mesztésében az utóbbi évek so­rán számos új módszer honoso­dott meg. Mindamellett sok fel­adat vár még megoldásra, így elsősorban a betakarítás gépesí­tése és a szárítás. Ennek leg­járhatóbb útjaként a szövetke­zetek közötti társulást javasolta. Ezután Dóra József, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztá­lyának termelésszervezési cső portvezetője tartotta meg elő­adását a megye kukorica ter­mesztésének helyzetéről. Utalt arra. hogy e fontos takarmány- növény termőterülete és termés­átlaga világviszonylatban nö­vekszik. Az utóbbi harminc év­ben 8 mázsával emelkedett a termésátlag. Bács-Kiskun me­gyében intenzív a kukoricater­mesztés, s- a tavalyi 18 mázsás átlagával Békés megye után megyénk orszá­gosan a második helyen áll. Ugyanakkor a terméseredmé­nyekben igen nagyok az eltéré­sek az egyes termelési körzetek között. A bajai járásban 20,7, a kiskőrösi járásban viszont csak 12,9 mázsa volt a tavalyi hol- dankénti átlag. Az előrelépésnek főként itt. vagyis a homokon gazdálkodó tsz-ek hozamainak növelésében kell keresni az út­ját. Vuity József, a bajai járási tanács vb mezőgazdasági osz­tályvezetője a kukoricatermesz­tés feladatairól számolt be. Hi­vatkozott a megyei pártbizott­ság pár évvel ezelőtt hozott nagyjelentőségű határozatára, mely szerint, a kukoricatermesoz- tésben el kell érnünk a világ- színvonalat. — A termésátlago­kat illetően ezt már valóra vál­tottuk a járásban — mondotta —. de a költségek csökkentésé­ben még van javítani való. Ismertette a járás tí^s gazda­ságában végzett önköltsegszámi- tást, amely szerint tavaly egy hold kukorica megtermelésére 29 napot, egy mázsa szemes ter­mény előállítására 12 órát fordí­tottak. A mázsánként! ráfordí- i tás 124 forint volt. Ez nem kis részben annak tulajdonítható, hogy a növényápolást 70, a be­takarítást pedig több mint 90 százalékban még kézi erővel vé­gezték. Nem megoldott a szár gyors és olcsó betakarítása sem. Ám ez év őszén már új mód­szerrel kísérleteznek majd: a szárat a táblán felaprítják, s műtrágyával keverve nyomban aiászántják. Felhívta a figyel­met a gépi sortrágyázás elő­nyeire. Egy gép 70 fészektrá­gyázást végző ember munkáját helyettesíti, s négy-öt mázsával növeli az átlagtermést. A vita felszólalói között dr. Sófalvi Zoltán, az FM főelőadó­ja bejelentette, hogv két éven . belül elegendő számú csőtürő adapter áll majd a gazdaságok rendel­kezésére. Dr. Maár András, a megyei ta­nács vb mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a sortrágyázás országos elismertetését javasolta. Vétek Frigyes, az érsekcsanadi Búzakalász Tsz elnöke elmon­dotta. hogy gazdaságukban több mint kétmillió forinttal nagyobb bevételt hozott az állattenyész­tés a több termésnek köszön­hetően. Dr. Izsó István, a Mar­ton vásári Mezőgazdasági Kuta­tó Intézet tudományos munka­társa a korai vetés fontosságát hangsúlyozta. Muity Sándor, a mélykúti Alkotmány Tsz elnöke annak a véleményének adott ki­fejezést. hogy a kukorica vetésterületét nem aa őszi árpa rovására keli növelni. Vitazáró hozzászólásában dr. Glied Károly — egyebek kö­zött — kérte az illetékeseket, foglaljanak állást a sortrágyázó vetögépeket illetően, hiszen a megyében az idén már 15—40 ezer holdon vetik el a tengerit igénybevételükkel. Majd az idő­szerű gazdálkodási tennivalókra hívta fel a figyelmet. Délután a tanácskozás fél- ezernyi résztvevője a csávolyi Egyesülés Tsz területén a kü­lönböző, átalakított vetögépek működését tanulmányozta. H. D. Ládamáglya Messziről látszanak a hatal­mas ládamáglyák a Bács-Kis­kun megyei Bútor- és Faipari Vállalat bácsalmási telepén. Az üzemben exportgyümölcs cso­magolására készülnek göngyö­legek. Az első negyedévben két­millió forint értékű PVC, bi­son és angol barackosládát gyártanak. Képünkön látha­tó máglyában 15 ezer ládát raktak össze, illetve készítettek elő szállításra. (Pásztor Zoltán felvétele.) Minden eddiginél nagyobb méretű sztrájkmozgalom SAIGON. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents