Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

A bíróságok tekintélye

Ügy tudjuk, hogy tervezet készül a bírák adminisztrációs munkájának csökkentésére. Hogy ez mennyire időszerű intézkedés, annak leginkább a járásbíróságokon dolgozó polgári és büntetőbírák a megmondhatói, akiknek bizony a tárgyaláson túlmenő, igen jelentős papírmunkát is kell végzni. A könnyítés bevezetésével, megvalósításával kétségtelenül több idejük jut a bíráknak arra, hogy egy-egy üggyel többet, behatóbban foglalkozzanak, s ennek bizonyára az lesz a következménye, hogy megnyugtatóbb ítéletek születnek, körültekinMAI EMBEREK

Pista bácsi, az „időfaragó"

Gyakran olvassuk az újságban, hogy a sportolók hogyan vetélkednek a másodpercek „lefaragásáért”. Az építőipari munkások a lakásépítkezés befejezését igyekeznek gyorsítani, s mind az iparban, mind a mezőgazdaságban egyre több azoknak a száma, akik a tempósabb fejlődés érdekében rövidítik a határidőket.

Borvendég Pista bácsi, a gé- derlaki termelőszövetkezet kertésze is ilyen ember. Noha már korántsem számít fiatalnak, fiatalos lelkesedéssel dolgozik. Az időt akarja megelőzni. Elhatározta és felajánlotta, hogy a tsz-ben elfekvő anyagokból üvegházat épít, amelyben előhaj tatással palántákat nevel. Elgondolását tett követte, s a tsz 60 négyzetméteres palán tanevein jé- ből máris melegágyakba került és szépen fejlődik az első 40 ezer paprika- és paradicsompatőbb tud lenni a szakember az

ügyek elbírálásánál, részletes elemzésénél,

iVem általános de...

Kétségtelen, hogy az intézkedés jelentős lépés lesz a bíróságok tekintélyének növelé- . se. megerősítése felé. Sokszor ■ előfordul ugyanis, hogy a meg- ' idézett tanú, vádlott, vagy más, I az ügyben érdekelt egyéb sze- j mély többszöri felszólítás ellenére sem jelenik meg a tárgya- I láson, amit esetleg éppen miat- i ta el kell napolni, s ez újabb költséget, időveszteséget jelent. Az a tapasztalat, hogy az emberek nem félnek a bíróságtól. Persze, nem is az a cél, hogy az állampolgárok rettegve jelenjenek meg a tárgyalóteremben, hanem, hogy tiszteljék a törvényeket és azokat az embereket, azt a szervezetet, amelynek hivatása a törvények érvényre juttatása, az igazságszolgáltatás. Az a körülmény azonban, hogy egyesek meg sem jelennek, vagy ha igen, úgy viselkednek, mintha szívességet tennének, s nem pedig kötelességüket teljesítenék, mégis arra utal, hogy nem tisztelik eléggé a bírói munkát, következésképpen a törvényeket sem. Természetesen nem általános jelenségről van szó, de előfordul és ezért beszélni kell róla.

Felmerül azonban a kérdés: csupán az adminisztrációs munka csökkentésével elérhető az eredmény és növelhető a bíróságok tekintélye? Feltétlenül sokat jelent ez is. Hiszen a bírónak több ideje lesz az ügy alapos, átgondolt előkészítésére, megalapozottabb ítéletek születnek. Akad azonban más probléma is. Több vonatkozásban könnyíteni, ésszerűsíteni lehetne a bíróságok munkáját, a követélmény lassan már elodázhatatlanná válik.

Apró ügyek a nagyok rovására

Miről van szó? Nagyon sok apró üggyel kell foglalkozniuk a bíróságoknak. Például, ha egy büntetett előéletű személy ellop egy harminc, vagy ötven forint értékű tárgyat, akkor már a járásbíróság jár el az ügyben. De ne menjünk ilyen messze. Említsük meg csak a becsületsértési, rágalmazási ügyeket nem is szólva az apró polgárjogi panaszokról, beadványokról, kérelmekről, társadalmi szempontból jelentéktelen vitákról, zsörtölő- désekről, személyi összetűzésekről. Érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lenne-e helyes, ha ezeket a tanács illetékes osztálya, vagy a társadalmi bíróság bonyolítaná és a bíróság, illetve az ügyészség csupán törvényességi felügyeletet látná el az intézkedő hatóság munkája fölött.

De ha így nem, másképp is megoldható lenne a probléma. Köztudott, hogy nálunk túlságosan olcsó, majdnem ingyenes az igazságszolgáltatás. Éppen ezért áradnak a bíróságok felé apró ügyek is, Igaz, hogy a pervesztes fizeti a költségeket, de arányban van-e ez az összeg a kifizetett munkabérrel, a ráfordított idővel, fáradsággal, munkával? Semmiképpen sem.

Tisztában vagyunk azzal, hogy nem egyszerű dolog ennek a megváltoztatása, de ezáltal is jelentősen növekedne a bíróságok tekintélye, csökkenne a a mostani rengeteg munka, elkerülhető lenne — ami sajnos, gyakran megtörténik —, hogy egy-egy kicsit is bonyolultabb ügy „átfutási ideje” hónapokat igényeljen, s emellett bosszúságot, idegeskedést, sokszori utazgatást, tanácskozást, megkeresést jelentsen;

Ami emberséggel megoldható

Van azonban a dolognak még egy oldala. Nevezetesen az állampolgári fegyelem, a törvénytisztelet, amiről fentebb már beszéltünk. Mindössze ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy ne szaladjunk a legkisebb sérelemmel is azonnal a bírósághoz, hanem igyekezzünk azt a másik féllel emberi módon, megértéssel elintézni. Sokszor mégis bírósághoz kell fordulni. Ilyenkor viszont joggal elvárható, hogy mindenki tisztelettel, fegyelmezetten viselkedjék, hiszen a bírósággal, a törvényekkel áll szemben.

Gál Sándor

Ismét tűz

Felügyelet nélkül játszó gyerekek ismét tüzet okoztak. Hétfőn délután a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildpusztai üzemegységének takarmányszérűjén több négy-tizenkét éves korú kisgyermek játszott és gyufával meggyújtottak egy háromszáz mázsás lucernakazlat. Szerencsére a felnőttek észrevették, s a veszélyt időben jelezték. így az állami tűzoltóság kalocsai és bajai parancsnoksága gyorsan a helyszínre érkezett és a helyi önkéntes tűzoltókkal együtt sikerült elfojtani a veszélyes tüzet. A kár értéke mintegy ötezer forint. A rendőrség a felelősség megállapítására vizs- [igálatot indított.

lánta.

Látogatásomkor a második vetésű paprikapalánták vizsgálata közben találtam Pista bácsit. Jó érzéssel mutatta a művét, s hálás f tsz-vezetők segítségéért.

— Csak... — kezdett bele a mondatba és elgondolkozott. Mintha azon töprengene, említse-e egyáltalán. Aztán mégis folytatta: — Csak a tőzeg beszerzése ment egy kicsit lassan, és ez bizony időt rabolt el tólünk, akik szeretnénk, ha szövetkezetünk az elsők között jelenne meg primőr áruival a piacon.

— Hol tart most az időnyerésért folytatott harc, milyen kilátásokkal kecsegtet? — kérdeztem.

Válasza határozott: — Ha csak valami rendkívüli dolog közbe nem jön. május végén, június elején ott leszünk a piacon?

Reméljük, hogy semmi nem jön közbe, kegyes lesz az időjárás. Mert Pista bácsinak nagyon fontos, hogy kezdeményezését siker koronázza. Bizonyítani szeretné ugyanis, mennyire eredményre vezető tényező az időnyerés, az időjárás befolyásolása!

Szalay János

V7 éget ért az első napirendi * pont tárgyalása, negyedórás szünet következett. Kisebb- nagyobb csoportokba verődve a megyei tanács tagjai az ülésterem előcsarnokát vették birtokukba. Itt zsongott a kis előcsarnokban most a megye dolgozóinak ezernyi öröme és gondja. Megható lelkesedéssel és töprengő arckifejezéssel újságolták egymásnak a szőkébb hazában — választókerületükben — és az egyes emberek személyes életében történt jelesebb eseményeket, élményeket.

A dolgozó ember szeretete, az érdekeiért érzett felelősség és tettrekészség — éreztem, ez hatotta át mindannyiukat. S akkor, az egyik beszélgető csoportból észrevett Filákovity Vi- tályosné, a hercegszántóiak küldötte.

— Elvtársnő, okvetlenül el kell jönnie hozzánk! Meg kell ismernie Moldován Anna nénit. Mert az egy olyan asszony, de olyan! Ugye, ír majd róla?

TVem volt időm erre igére- tét tenni, mert a megyei tanácstag-asszony a következő másodpercben olyan színesen és plasztikusan elém varázsolta a 68. éves, hófehér hajú szülésznőt és a nyugdíjba vonulásakor a tiszteletére rendezett községA tanácsülés szünetében

re szóló ünnepséget, hogy szinte Hercegszántón éreztem magam.

— Erre az eseményre nem kellett mozgósítani, mert a nép tudja, hogy Anna néni kicsoda. Jött is a falu apraja-nagy- ja. Halat szereztek — mert halvacsora volt — és a főzés, az ünnepség előkészületei közben csak róla folyt a szó. Az idősebbek arra emlékeztek, hogy évtizedekkel ezelőtt hogyan igyekezett két kis gyermekével — egyiket az egyik, másikat a másik hóna alá vette —, amikor szüléshez hívták. Mert akkoriban nem volt még óvoda, úgy mint most! Mások azt mesélték el, hogy a segítségre szoruló háznál mit jelentett Anna néni megjelenése. Kedves, meg- nyugató szavak a vajúdó mamának, gyorsan lebonyolított kismosás, reggeli készítés a munkába induló gazdának, vagy éppen a gyerekek meg- ebédeltetése, rendteremtés a házban ... Mert Moldován Anna nemcsak nagyszerű szülésznő, hanem mentőangyal, igazi varázsló volt. Ahol csak megjelent, melegséget, szereteket árasztott, katonás rendet hagyott maga után_...

Cikkünk nyomán

Válasz a minisztériumból

Február 13-i lapszámunkban jelent meg „Van-e joga tanulni Pistinek?” című cikkünk, amelyben egy idő előtt hatályon kívül helyezett rendelet okozta gondokat tettük szóvá — a pa- ralízisjárvány idején megbetegedett és ma is járóképtelen gyermekek tanulmányainak folytatása érdekében.

Cikkünkre a Művelődésügyi Minisztérium illetékese, Ábrány Sándor főosztályvezető-helyettes az alábbi levélben válaszolt:

„Korábban az általános iskola kérdéseit és ezzel összefüggésben a tankötelezettséget is egyetlen törvényerejű rendelet szabályozta. Ennek a végrehajtása volt az újságcikkben említett 4/1960. (VII. 30). MM. sz. rendelet. Az oktatási törvény lehetővé tette a tankötelezettség teljesítését más oktatási intézményben is, és így a tankötelezettséget külön törvényerejű rendeletben (1962. évi 13. sz.

tvr.) önálló témaként kellett sz*- bályoznunk. A tankötelezettségről szóló tvr. végrehajtásaként jött létre a 1/1963. (XII. H.) MM. sz. rendelet, mely a koráb- j bt jogszabálynak a tankötelezettséggel kapcsolatos részeit '• hatálytalanította.

| Az iskola látogatásától eltíl- ] tott tanulók korrepetálása nem ■ tankötelezettségi, hanem tanul- \ mányi kérdés, éppen ezért ezt az alsófokú intézményekről szóló 1962. évi 14. sz. tvr.-nek a közeljövőben megjelenő és jelenleg egyeztetés alatt álló végrehajtási rendeletében szabá- I lyozunk. Annál inkább szüksé- I ges az új re/tdezés, mivel az i iskolából való eltiltás fogalmát nem ismeri.

Kérem a fentiek szíves tudomásul vételét, egyben köszön- í jük a Szerkesztőségnek a cikk megjelentetésével az ügy rendezésében nyújtott segítségét”

Útra kész a terepjáró fúróberendezés

A Mélyfúró Berendezések Gyára tervező kollektívája a régi típusú fúróberendezést továbbfejlesztette. Másfél évi

TE* bben a pillanatban a gyors, határozott beszédű Filákovityné az egyik közeli csoportban beszélgető társnőjét, a bácsalmásiakat képviselő, de hercegszántói születésű Retek J. Pálnét szólította:

— Gyere csak, Evica, mond j el te is, milyen asszony, Moldován Anna néni!

Ezután már ketten „agitálták”: Igenis, Anna nénit és a hivatásának szentelt több mint négy évtizedes tevékenységét példaképül kell állítani! Mert az ilyen helytállás, az ilyen szív- vel-lélekkel másokért végzett munka adja meg az ember életének igazi tartalmát.

A z előcsarnok zsibongását a szünet végét jelző csengő szakította félbe. Az ülés résztvevői elfoglalták helyeiket, ; s az ugyancsak a széksorába igyekvő Filákovityné még rám parancsolt:

— Azt is írja meg elvtársnő, hogy Anna nénit nemcsak a hercegszántóiak, hanem az egész járás a magáénak érzi. A múlt héten megtartott ünnepségre nem véletlenül jött el Gajdócsi elvtárs, a járási tanács elnöke, a járás főorvosa és természetesen Virág Józsefné, a bajai járás nőtanácsi titkára is!

P. I. '

munka eredményeként 1964—65- re elkészültek az R—200-as terepjáró berendezéssel, amelyet a KGST szakbizottsága Magyar- országra profilírozott Az idén 15 darab készül, ebből 12 exportra. A kútfúrásra és kutatófúrásra egyaránt használható fúróberendezés hidraulikus vezérlésű, 200 méter mélységig használható.

A terepjáró fúróberendezést Guinea különböző helyein fúrás közben fogják bemutatni. (MTI foto — Mező Sándor felv.)

PETŐFINEPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun * megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség:

Kecskeméti Városi Tanácshá? Szerkesztősiégi telefonközpont 26-19, 25-16.

Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Előfizethető:

a helyi postahivataloknál é- kézbesítőknél.

Bács-Kiskun megyei Nyomda V.

’ Kecskemét — Telefon: 11-35

Index: 25 06»