Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

A bíróságok tekintélye Ügy tudjuk, hogy tervezet ké­szül a bírák adminisztrációs munkájának csökkentésére. Hogy ez mennyire időszerű in­tézkedés, annak leginkább a já­rásbíróságokon dolgozó polgá­ri és büntetőbírák a megmond­hatói, akiknek bizony a tárgya­láson túlmenő, igen jelentős pa­pírmunkát is kell végzni. A könnyítés bevezetésével, megva­lósításával kétségtelenül több idejük jut a bíráknak arra, hogy egy-egy üggyel többet, be­hatóbban foglalkozzanak, s en­nek bizonyára az lesz a követ­kezménye, hogy megnyugtatóbb ítéletek születnek, körültekin­MAI EMBEREK Pista bácsi, az „időfaragó" Gyakran olvassuk az újság­ban, hogy a sportolók hogyan vetélkednek a másodpercek „le­faragásáért”. Az építőipari mun­kások a lakásépítkezés befejezé­sét igyekeznek gyorsítani, s mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban egyre több azoknak a száma, akik a tempósabb fejlő­dés érdekében rövidítik a határ­időket. Borvendég Pista bácsi, a gé- derlaki termelőszövetkezet ker­tésze is ilyen ember. Noha már korántsem számít fiatalnak, fia­talos lelkesedéssel dolgozik. Az időt akarja megelőzni. Elhatá­rozta és felajánlotta, hogy a tsz-ben elfekvő anyagokból üveg­házat épít, amelyben előhaj ta­tással palántákat nevel. Elgon­dolását tett követte, s a tsz 60 négyzetméteres palán tanevein jé- ből máris melegágyakba került és szépen fejlődik az első 40 ezer paprika- és paradicsompa­tőbb tud lenni a szakember az ügyek elbírálásánál, részletes elemzésénél, iVem általános de... Kétségtelen, hogy az intéz­kedés jelentős lépés lesz a bí­róságok tekintélyének növelé- . se. megerősítése felé. Sokszor ■ előfordul ugyanis, hogy a meg- ' idézett tanú, vádlott, vagy más, I az ügyben érdekelt egyéb sze- j mély többszöri felszólítás elle­nére sem jelenik meg a tárgya- I láson, amit esetleg éppen miat- i ta el kell napolni, s ez újabb költséget, időveszteséget jelent. Az a tapasztalat, hogy az em­berek nem félnek a bíróság­tól. Persze, nem is az a cél, hogy az állampolgárok rettegve jelenjenek meg a tárgyalóte­remben, hanem, hogy tiszteljék a törvényeket és azokat az em­bereket, azt a szervezetet, amelynek hivatása a törvények érvényre juttatása, az igazság­szolgáltatás. Az a körülmény azonban, hogy egyesek meg sem jelennek, vagy ha igen, úgy vi­selkednek, mintha szívességet tennének, s nem pedig köteles­ségüket teljesítenék, mégis ar­ra utal, hogy nem tisztelik elég­gé a bírói munkát, következés­képpen a törvényeket sem. Ter­mészetesen nem általános jelen­ségről van szó, de előfordul és ezért beszélni kell róla. Felmerül azonban a kérdés: csupán az adminisztrációs mun­ka csökkentésével elérhető az eredmény és növelhető a bíró­ságok tekintélye? Feltétlenül sokat jelent ez is. Hiszen a bí­rónak több ideje lesz az ügy alapos, átgondolt előkészítésére, megalapozottabb ítéletek szü­letnek. Akad azonban más prob­léma is. Több vonatkozásban könnyíteni, ésszerűsíteni lehet­ne a bíróságok munkáját, a kö­vetélmény lassan már elodázha­tatlanná válik. Apró ügyek a nagyok rovására Miről van szó? Nagyon sok apró üggyel kell foglalkozniuk a bíróságoknak. Például, ha egy büntetett előéletű személy ellop egy harminc, vagy ötven forint értékű tárgyat, akkor már a já­rásbíróság jár el az ügyben. De ne menjünk ilyen messze. Em­lítsük meg csak a becsületsérté­si, rágalmazási ügyeket nem is szólva az apró polgárjogi pana­szokról, beadványokról, kérel­mekről, társadalmi szempontból jelentéktelen vitákról, zsörtölő- désekről, személyi összetűzések­ről. Érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lenne-e helyes, ha ezeket a tanács illetékes osz­tálya, vagy a társadalmi bíró­ság bonyolítaná és a bíróság, illetve az ügyészség csupán tör­vényességi felügyeletet látná el az intézkedő hatóság munkája fölött. De ha így nem, másképp is megoldható lenne a probléma. Köztudott, hogy nálunk túlságo­san olcsó, majdnem ingyenes az igazságszolgáltatás. Éppen ezért áradnak a bíróságok felé apró ügyek is, Igaz, hogy a pervesz­tes fizeti a költségeket, de arányban van-e ez az összeg a kifizetett munkabérrel, a ráfor­dított idővel, fáradsággal, mun­kával? Semmiképpen sem. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem egyszerű dolog ennek a megváltoztatása, de ezáltal is jelentősen növekedne a bírósá­gok tekintélye, csökkenne a a mostani rengeteg munka, el­kerülhető lenne — ami sajnos, gyakran megtörténik —, hogy egy-egy kicsit is bonyolultabb ügy „átfutási ideje” hónapokat igényeljen, s emellett bosszúsá­got, idegeskedést, sokszori utaz­gatást, tanácskozást, megkere­sést jelentsen; Ami emberséggel megoldható Van azonban a dolognak még egy oldala. Nevezetesen az állampolgári fegyelem, a tör­vénytisztelet, amiről fentebb már beszéltünk. Mindössze ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy ne szaladjunk a legkisebb sére­lemmel is azonnal a bíróság­hoz, hanem igyekezzünk azt a másik féllel emberi módon, megértéssel elintézni. Sokszor mégis bírósághoz kell fordul­ni. Ilyenkor viszont joggal el­várható, hogy mindenki tiszte­lettel, fegyelmezetten viselked­jék, hiszen a bírósággal, a tör­vényekkel áll szemben. Gál Sándor Ismét tűz Felügyelet nélkül játszó gye­rekek ismét tüzet okoztak. Hét­főn délután a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság hildpusztai üzemegységének takarmányszé­rűjén több négy-tizenkét éves korú kisgyermek játszott és gyufával meggyújtottak egy há­romszáz mázsás lucernakazlat. Szerencsére a felnőttek észre­vették, s a veszélyt időben je­lezték. így az állami tűzoltóság kalocsai és bajai parancsnoksá­ga gyorsan a helyszínre érkezett és a helyi önkéntes tűzoltókkal együtt sikerült elfojtani a ve­szélyes tüzet. A kár értéke mint­egy ötezer forint. A rendőrség a felelősség megállapítására vizs- [igálatot indított. lánta. Látogatásomkor a második vetésű paprikapalánták vizsgá­lata közben találtam Pista bá­csit. Jó érzéssel mutatta a mű­vét, s hálás f tsz-vezetők segít­ségéért. — Csak... — kezdett bele a mondatba és elgondolkozott. Mintha azon töprengene, említ­se-e egyáltalán. Aztán mégis folytatta: — Csak a tőzeg be­szerzése ment egy kicsit lassan, és ez bizony időt rabolt el tó­lünk, akik szeretnénk, ha szö­vetkezetünk az elsők között je­lenne meg primőr áruival a pia­con. — Hol tart most az időnye­résért folytatott harc, milyen kilátásokkal kecsegtet? — kér­deztem. Válasza határozott: — Ha csak valami rendkívüli dolog közbe nem jön. május végén, június elején ott leszünk a pia­con? Reméljük, hogy semmi nem jön közbe, kegyes lesz az idő­járás. Mert Pista bácsinak na­gyon fontos, hogy kezdeménye­zését siker koronázza. Bizonyí­tani szeretné ugyanis, mennyire eredményre vezető tényező az időnyerés, az időjárás befolyá­solása! Szalay János V7 éget ért az első napirendi * pont tárgyalása, negyed­órás szünet következett. Kisebb- nagyobb csoportokba verődve a megyei tanács tagjai az ülés­terem előcsarnokát vették bir­tokukba. Itt zsongott a kis elő­csarnokban most a megye dol­gozóinak ezernyi öröme és gond­ja. Megható lelkesedéssel és töprengő arckifejezéssel újságol­ták egymásnak a szőkébb hazá­ban — választókerületükben — és az egyes emberek személyes életében történt jelesebb ese­ményeket, élményeket. A dolgozó ember szeretete, az érdekeiért érzett felelősség és tettrekészség — éreztem, ez ha­totta át mindannyiukat. S ak­kor, az egyik beszélgető cso­portból észrevett Filákovity Vi- tályosné, a hercegszántóiak kül­dötte. — Elvtársnő, okvetlenül el kell jönnie hozzánk! Meg kell ismernie Moldován Anna nénit. Mert az egy olyan asszony, de olyan! Ugye, ír majd róla? TVem volt időm erre igére- tét tenni, mert a megyei tanácstag-asszony a következő másodpercben olyan színesen és plasztikusan elém varázsolta a 68. éves, hófehér hajú szülész­nőt és a nyugdíjba vonulásakor a tiszteletére rendezett község­A tanácsülés szünetében re szóló ünnepséget, hogy szinte Hercegszántón éreztem magam. — Erre az eseményre nem kellett mozgósítani, mert a nép tudja, hogy Anna néni kicso­da. Jött is a falu apraja-nagy- ja. Halat szereztek — mert hal­vacsora volt — és a főzés, az ünnepség előkészületei közben csak róla folyt a szó. Az időseb­bek arra emlékeztek, hogy év­tizedekkel ezelőtt hogyan igye­kezett két kis gyermekével — egyiket az egyik, másikat a má­sik hóna alá vette —, amikor szüléshez hívták. Mert akkori­ban nem volt még óvoda, úgy mint most! Mások azt mesél­ték el, hogy a segítségre szoru­ló háznál mit jelentett Anna néni megjelenése. Kedves, meg- nyugató szavak a vajúdó ma­mának, gyorsan lebonyolított kismosás, reggeli készítés a munkába induló gazdának, vagy éppen a gyerekek meg- ebédeltetése, rendteremtés a házban ... Mert Moldován An­na nemcsak nagyszerű szülész­nő, hanem mentőangyal, igazi varázsló volt. Ahol csak meg­jelent, melegséget, szereteket árasztott, katonás rendet ha­gyott maga után_... Cikkünk nyomán Válasz a minisztériumból Február 13-i lapszámunkban jelent meg „Van-e joga tanul­ni Pistinek?” című cikkünk, amelyben egy idő előtt hatályon kívül helyezett rendelet okozta gondokat tettük szóvá — a pa- ralízisjárvány idején megbete­gedett és ma is járóképtelen gyermekek tanulmányainak folytatása érdekében. Cikkünkre a Művelődésügyi Minisztérium illetékese, Ábrány Sándor főosztályvezető-helyettes az alábbi levélben válaszolt: „Korábban az általános isko­la kérdéseit és ezzel összefüg­gésben a tankötelezettséget is egyetlen törvényerejű rendelet szabályozta. Ennek a végrehaj­tása volt az újságcikkben emlí­tett 4/1960. (VII. 30). MM. sz. rendelet. Az oktatási törvény le­hetővé tette a tankötelezettség teljesítését más oktatási intéz­ményben is, és így a tankötele­zettséget külön törvényerejű rendeletben (1962. évi 13. sz. tvr.) önálló témaként kellett sz*- bályoznunk. A tankötelezettség­ről szóló tvr. végrehajtásaként jött létre a 1/1963. (XII. H.) MM. sz. rendelet, mely a koráb- j bt jogszabálynak a tankötele­zettséggel kapcsolatos részeit '• hatálytalanította. | Az iskola látogatásától eltíl- ] tott tanulók korrepetálása nem ■ tankötelezettségi, hanem tanul- \ mányi kérdés, éppen ezért ezt az alsófokú intézményekről szó­ló 1962. évi 14. sz. tvr.-nek a közeljövőben megjelenő és je­lenleg egyeztetés alatt álló vég­rehajtási rendeletében szabá- I lyozunk. Annál inkább szüksé- I ges az új re/tdezés, mivel az i iskolából való eltiltás fogalmát nem ismeri. Kérem a fentiek szíves tudo­másul vételét, egyben köszön- í jük a Szerkesztőségnek a cikk megjelentetésével az ügy rende­zésében nyújtott segítségét” Útra kész a terepjáró fúróberendezés A Mélyfúró Berendezések Gyára tervező kollektívája a régi típusú fúróberendezést to­vábbfejlesztette. Másfél évi TE* bben a pillanatban a gyors, határozott beszé­dű Filákovityné az egyik közeli csoportban beszélgető társnőjét, a bácsalmásiakat képviselő, de hercegszántói születésű Retek J. Pálnét szólította: — Gyere csak, Evica, mond j el te is, milyen asszony, Mol­dován Anna néni! Ezután már ketten „agitál­ták”: Igenis, Anna nénit és a hivatásának szentelt több mint négy évtizedes tevékenységét példaképül kell állítani! Mert az ilyen helytállás, az ilyen szív- vel-lélekkel másokért végzett munka adja meg az ember éle­tének igazi tartalmát. A z előcsarnok zsibongását a szünet végét jelző csengő szakította félbe. Az ülés résztvevői elfoglalták helyeiket, ; s az ugyancsak a széksorába igyekvő Filákovityné még rám parancsolt: — Azt is írja meg elvtársnő, hogy Anna nénit nemcsak a hercegszántóiak, hanem az egész járás a magáénak érzi. A múlt héten megtartott ünnepségre nem véletlenül jött el Gajdócsi elvtárs, a járási tanács elnöke, a járás főorvosa és természete­sen Virág Józsefné, a bajai já­rás nőtanácsi titkára is! P. I. ' munka eredményeként 1964—65- re elkészültek az R—200-as te­repjáró berendezéssel, amelyet a KGST szakbizottsága Magyar- országra profilírozott Az idén 15 darab készül, ebből 12 ex­portra. A kútfúrásra és kutató­fúrásra egyaránt használható fúróberendezés hidraulikus ve­zérlésű, 200 méter mélységig használható. A terepjáró fúróberendezést Guinea különböző helyein fú­rás közben fogják bemutatni. (MTI foto — Mező Sándor felv.) PETŐFINEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun * megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskeméti Városi Tanácshá? Szerkesztősiégi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Előfizethető: a helyi postahivataloknál é- kézbesítőknél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ’ Kecskemét — Telefon: 11-35 Index: 25 06»

Next

/
Thumbnails
Contents