Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-23 / 69. szám

í. oldal 1966. március 23. szerda Törvényjavaslat avagy háborús ígéret Tárgyalások reggeltől estig „Békepolitika46— bonni hangszereléssel EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN hogy az nem befolyásol­ná Ausztria külpolitiká­ját. Viszont a hét végén Klaus maga nyilatko­Pakisztán útja Hatezer férőhelyes nagyterem az SZKP kongresszusának színhelye MOSZKVA (MTI) Egy hét múlva, március 29- én közel ötezer küldött, vala­mint több száz vendég tölti meg a pioszkvai Kreml kong­resszusi palotáját. Megkezdi munkáját az SZKP XXIII. kongresszusa. A kongresszus a hatezer fé­rőhelyes nagyteremben fog ülé­sezni, amelynek térfogata mint­egy 54 000 köbméter. A XXII. pártkongresszus óta itt ülése­zett a leszerelési világértekez­let, a nemzetközi nőkongresszus, a világifjús^gi fórum, itt tar­tották a harmadik és negyedik moszkvai nemzetközi filmfesz­tivált is. Brezsnyev fogadta Jesus Fariát MOSZKVA (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára kedden fogadta Jesus Fa­riát. a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát, aki a közelmúlt­ban szabadult a börtönből, ahol 30 hónapon keresztül tartották törvényellenesen fogva. A meg­beszélésen Borisz Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára is részt vett. Jesus Faria köszönetét mon­dott a maga és a venezuelai kommunisták nevében az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet embereknek a harcoló venezuelai hazafiakkal vállall szolidaritásért, és «kereket kí­vánt az SZKP XXIII. kongresz- szusának munkájához. A kong­resszuson a venezuelai küldött­séget Jesus Faria vezeti. Indira Gandhi Belgrádba látogat Indira Gandhi indiai minisz­terelnök a jugoszláv kormány meghívására később meghatáro­zandó időpontban Belgrádba lá­togat — közölték Űj-Delhiben. Katonaság mindkét oldalon a guineai - elefántcsontparti határon DAKAR. (MTI) Sekou Touré elnöknek soha­sem állt szándékában, hogv' a testvéri ghanai népet megtá­madja — közölte a conakry-i rádió — az AFP jelentése sze­rint. A katonai intézkedéseknek csupán az volt a célja — hang­súlyozta a rádió —, hogy szem­Sukarno elhagyja az országot? Az amerikai tudósítók visszatértek DJAKARTA (MTI) Kína indonéziai nagykövetsé­gének katonai attaséja, kereske­delmi tanácsosa és hat más dip­lomatája átutazási vízumot kért a burmai nagykövetségtől, ami annak a jele. hogy hamarosan elhagyják Djakartát. Egy másik kínai diplomatacsoport. élén Jao Csung-ming nagykövettel, már pénteken hazautazott A fővárosban a Reuter szerint helyreállt a rend. Sukarno el­nöki gépkocsin visszatért Dja- kartába és találkozott az újon­nan kinevezett öt miniszterel­nök-helyettessel. Az AP amerikai hírügynökség munkatársai Djakartában ismét elfoglalták állomáshelyüket, Su­karno elnök januárban, azért rendelte el, hogy minden ame­rikai újságíró hagyja el Indo­néziát, mert sorozatosan ejtor­zított híreket közöltek a politi­kai eseményekről. Az amerikai tudósítók az új katonai kor­mánytól kapták meg a vízumot és az újabb működési engedélyt. WASHINGTON Kedden hivatalos amerikai források helyszíni beszámolóit idézve azt jelentették, hogy az Indonéziai Kommunista Pártnak mintegy háromszázezer halálos áldozata van. „Egyes helyeken hullákkal zsúfoltak a folyómed­rek és néhány kisebb városban szinte az egész lakosságot meg­ölték” — közölte a CBS. Egye­lőre még nincs döntés Sukarno elnök további sorsáról, de az amerikai kommentátorok lehet­ségesnek tartják, hogy az állam­fő hamarosan elhagyja az or­szágot. Módosítás — a formán GENF. (MTI) A genfi 18 hatalmi leszerelési konferencia kedden tartotta 250. ülését. Az Egyesült Államok képviselője, Adrian S. Fisher módosítást terjesztett be az atomfegyverek elterjesztését 111 tó javaslatához. Mint az AP megjegyzi, a módosítás csupán egymással szövetséges orszá­gok viszonylatában növeli az el­lenőrzés lehetőségét. A NATO keretében tehát nem lenne aka­dálya az atomfegyverek elter­jesztésének. Carapkin szovjet küldött ha­tározottan visszautasította az amerikai álláspontot. Mint mon­dotta, a módosítás valamennyi­re talán megközelíti a szovjet szövegezést, de alapjában véve semmit sem változtat a korábbi amerikai állásponton. Elfogad­hatatlan, hogy atomfegyverek­kel nem rendelkező országok — a javaslat szerint — hozzájut­hatnak atomfegyverekhez. a tömegmészárlás módszereit alkalmazzák az amerikaiak A VDK külügyminisztériumának nyilatkozata beszálljon égy esetleges impe­rialista agresszióval. Abidjanbajn. Elefántcsontpart fővárosában hangoztatták, hogy katonaság szállta meg mindkét oldalról az elefántcsontparti— guineai határt. Az AP accrai jelentése sze­rint a nemzetközi valutaalap és a világbank képviselői eredmé­nyes tárgyalásokat folytattak a ghanai nerjnzeti felszabadítási tanáccsal. SAIGON A dél-vietnami szabadsághar­cosok a keddre virradó éjsza­ka során aknatűzzel árasztották el a Saigontól 240 kilométerre északkeletre fekvő Dalat, vala­mint a közelében levő Cam Ly repülőterét. A szabadságharco­sok behatoltak Cam Dy repülő­terére és több gépet a földön megrongáltak. HANOI. A VDK külügyminisztériu­mában kedden reggel sajtóér­tekezleten ismertették az ame­rikaiak dél-vietnami vegyi há­borújának adatait. A külügymi­nisztérium nyilatkozatban ítélte el az amerikaiak barbár mód­szereit. 1965, közepe óta — állapítja meg a nyilatkozat — az ameri­kai imperialisták egyre na­gyobb mértékben alkalmazzák Dél-Vietnamban a tömegmé­szárlás különböző módszereit: Dél-Vielnamba vezényelték a 406-os számú amerikai bakteriológiai és vegyi hábo­rús egység úgynevezett moz­gó kutatóintézetét, nyugat­német militaristák segítsé­gévei számos helyen beren­dezkedtek harci gázok gyár­tására. 1963-ban 320 ezer hektárnyi te­rületen alkalmaztak vegyi fegy­vereket, 1964-ben ez a terület 500 ezer, 1965-ben pedig 700 ezer hektárra növekedett. Az amerikai vegyszerekkel meg­mérgezett területeken a biva­lyok 50—60 százaléka legyen­gült és elvesztette vonóerejét. A kisebb háziállatok nagy számban hullottak el. A vegyszerek több ezer em­bert öltek meg, százezrek betegedtek meg. A vegyszerek következtében lég­csőhurut, fekélyek keletkeztek, sok terhes asszony elvetélt, a szoptató anyáknak elapadt a teje. 1965. szeptember 5-én Vinh Quang faluban (Binh Dinh tar­tomány) egy amerikai zászló­alj, amely Leon Utter ezredes parancsnoksága alatt állt, 48 pa­lack mérgező gázt dobott egy óvóhelybe, ahol a falusiak ke­restek menedéket. Harmincöt ember meghalt. Hasonló eset történt Quang Ngai tartomány­ban, Ba Lang An helységben Kim Tai faluban, Binh Dinh tartományban az amerikai és a dél-vietnami csapatok letar­tóztattak 42 parasztot, beterel­ték őket egy óvóhelyre, aztán harci gázzal megölték őket. A VDK külügyminisztériumá­nak nyilatkozata még számos más hasonló esetet sorol fel — majd hangsúlyozza, hogy a mérgező vegyszerek és harci gázok fokozott alkal­mazása Dél-Vietnamban olyan bűntettet jelent, ame­lyet még a hitleri fasiszták sem mertek elkövetni. Ronald B. Ramsey amerikai békeharcos — aki magnetofon­szalagon békeharcos műsorokat készített tiltakozásképpen — a hanoi rádió számára és elküld­te azokat a VDK-ba, politikai menedékjogot kért Kanadában, mert nem ért egyet az Egye­sült Államok politikájával, amely Vietnamban népirtásra vezet és megtagadja az önren­delkezési jogot a néptől. Bumedien a hadsereg szerepéről ORAN (MTI) Bumedien algériai miniszter- elnök hétfőin Oranban beszedet mondott az! FLN 1300 funkcio­náriusa előtt. Kijelentette, hogy Algériában nem lehet felépíteni a szocia­lizmust a hadsereg támogatása nélkül. A miniszterelnök figyelmez­tetett azokra a veszélyekre, amelyeket a megosztottság, az egység hiánya jelentene; a párt és az állam együttműködésének fontosságát hangoztatta. A Reuter megállapítja: Bu­medien nyilatkozata azután hangzott ej, hogy algériai for­rások szerint az ország vezetői között gazdasági kérdésekben nézeteltérések támadtak. Formabontó érsek Dr. Arthur Ramsey canterbu­ry anglikán érsek kedden repü­lőgépen Rómába érkezeit, hogy felkeresse VI. Pál pápát. Mint­hogy a canterbury érnek irányít­ja gyakorlatilag az anglikán egyházat (az egyházfő ugyanis a mindenkori uralkodó) a római katolikus egyházfővel való ta­lálkozásának egyháztörténelmi jelentőségei tulajdonítanak. Dr. Ramsey vatikáni utazása ellen különböző kis egyházak lelkészei már a múlt hét végén tüntettek és még a miniszterel­nökséget is felkérték a misszió megakadályozására, amit az an­gol protestantizmus Rómától való függetlensége elleni „me­rényletnek” mondottak. zott a kőim racüoDan erről a kérdésről, s ekiror elmondotta, hogy Ausztriának igen jók, fej- lődőek a kapcsolatai az NSZK-val, a gazdasági együttműködésben egyik jelentősebb osztrák partner Bonn, s a kapcsolatok még tovább fej­leszthetők. A kancellár úgy véli, hogy az euró­pai egyensúlyt célzó osztrák politikának pozitív kihatásai lesznek az NSZK és a kelet-európai államok közötti viszonyra. A nyilatkozatot fi­gyelemreméltónak tartják. BERLINBEN megtartották a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottságának plénumát, amelyen a nyugatnémet belpolitikai helyzetet és a munkásmozgalom kérdéseit vitatták meg. Max Reinmann itt rámutatott, hogy aktivizálódik a revansista politika. S Erhard bonni kancellár­nak, a CDU kongresszusán kedden elhangzott referátuma hidegháborús elemeket tartalma­zott. Míg Adenauer például az előző napon ki­jelentette, hogy a Szovjetuniót ő is békeszerető államnak tartja — Erhard elkoptatott hideghá­borús jelszavakat hangoztatott. Többek között, a NATO-válsággal kapcsolatban kijelentette, hogy az NSZK nem .mondhat le az Egyesült Államokkal való szoros együttműködésről. Ugyanakkor szólt egy javaslatról, amelyet a „konstruktív békepolitika” érdekében majd elő fog terjeszteni. Beszédének tartama és hang­neme azonban — az MTI tudósítója szerint — nem hagyott semmi kétséget az iránt, hogy Bonn fenntartja az egyedüli képviselet elvét, s kije­lentette, hogy Európában csak akkor jöhet lét­re az „igazi béke” ha előbb Bonn kívánságai­nak megfelelően rendezik a német kérdést. A KEMÉNY vonal és a tárgyalások hívei is­mét összecsaptak a vi­etnami háború céliait szolgáló 13,1 milliárd dolláros felhatalmazás washingtoni, szenátusi vitájában. A háborús erőfeszítések fokozását szolgáló tételt a képvi­selőház már jóváhagyta. Ez az összeg, még a jelenlegi június 30-án véget érő pénzügyi évben kerül felhasználásra, segítségével az amerikai hadsereg összlétszámút kétmillió 990 ezer főről 3 millió 103 ezer főre emelik és újabb fegyve­reket szereznek be. Russel, a hadügyi bizottság elnöke, a háborús erőfeszítések fokozását sürget­te, és kijelentette, személyes véleménye szerint egészen addig folytatni kell a háborút, míg az észak-vietnamiak hajlandók tárgyalni — ter­mészetesen az amerikai feltételek alapján. Mor­se szenátor viszont, aki a vietnami ügytXMl a józanabb állásfoglalásokat képviseli, kijelentet­te, hogy ez a törvényjavaslat nem ígér Dél- Vietnam számára békét, nem nyújt reményt a háború befejezéséhez, ellenkezőleg csak több háborúra jelent ígéretet. Hangsúlyozta, hogy a háború kiterjesztésére irányuló tervek megva­lósításához nyújt alapot. A HOZZÁNK KÖZEL ESŐ Ausztria kancel­lári palotájában szinte reggeltől-estig folynak a kormányalakítási tárgyalások a néppárt és a szocialista párt vezetői között. A szigorú titok­tartás ellenére kiszivárgott, hogy a szocialista párt kompromisszumra kész. A néppárti kíván­ságlistán szereltei az EGK-kérdés, a gazdaság­növekedési törvények, amelyek sok milliós adó- kedvezményt jelentenének a tőkének, s egyelő­re még vita tárgya, hogy a külügyminiszteri vagy népjóléti tárcát kapják-e meg a szocialis­táktól. Klaus kancellár sajtófőnöke a néppárti külügymimszterség esetéről úgy nyilatkozott, szemben. Pakisztán igyekezett füg­getleníteni magát az amerikai poli­tikai nyomástól. Kiszélesítette kap­csolatait az el jnem kötelezett orsz$r gokkal, illetve több szocialista ál­lammal, köztük a Szovjetunióval. A Pakisztán és India között az ell ensé g es ke dés e k b eszün tetős é rö 1 Taskentben néhány hónappal ezelőtt aláírt egyezmény azt mutatta, hogy Ajub Khan vezetésével az országban azok az erők kerekedtek felül, ame­lyek a kasmíri vitában a fegyverek helyeit a tárgyalásokat részesítik előnyben. A pakisztáni társadalom egyre szélesebb rétegei kezdik meg­érteni, hogy az imperialista kato­nai tömbök súlyos . konfliktusba ránthatják az országot. Ezért nö­vekszik annak követelése, hogy Pa­kisztán külpolitikájának a semleges­ségen és a minden országgal való baráti kapcsolatokon kell alapulnia. A világ haladó közvéleménye érdek­lődéssel figyeli az erre irányuló erő­feszítéseket. S. T. Az egykori indiai brit birodalom vallási alapon történt kettéosztásá­ból alakult Pakisztán brit dominium tíz esztendővel ezelőtt, 1956. március 23-án lett köztársasággá. A közel százmilliós lakosságú és két, egy­mástól 1700 kilométerre levő terület­ből álló Pakisztán a világ legnépe­sebb mohamedán állama. Köztársa­sággá válása fordulópont volt az or* szag életében. Függetlenségének első évtizedében az Egyesült Államok nyomására ki­alakított egyoldalú külpolitikájával Pakisztán eltávolodott az antikolo- nialLsta országoktól. 1954-ben belé­pett a SEATO délkelet-ázsiai agresz- ßziv tömbbe, majd tagja lett a bag­dadi paktumnak. Ilyen körülmé- nj-ek között megoldatlanok marad­tak az agrárproblémák és Pakisz­tánban az ipar fejlesztésének üteme is lényegesen elmaradt a semleges­ség útjára lépett, felszabadult ázsiai országoké mögött. A legutóbbi esz­tendőkben azonban növekvő felhá­borodás tört ki az ország belügyei- be beavatkozó Egyesült Államokkal

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents