Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-23 / 69. szám
1966. március S3, szerda 3. oldal Többet, jobbat, olcsóbban! Munkához látott a Bácskai Mezőgazdasági Kísérleti Szakbizottság Nemrég adtunk hírt arról, hogy a bajai járás termelőszövetkezeteinek közreműködésével kísérleti vállalkozás létesült. Most már arról is beszámolhatunk, hogy a vállalkozás pontos neve: Bácskai Mezőgazdasági Kísérleti Szakbizottság, melynek tagjai a termelőszövetkezetek elnökei, agronómusai, a járási tanács vezető szakemberei, a Duna—Tisza közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet, valamint az Országos Talajjavító Vállalat képviselője. A járás valamennyi termelőszövetkezetének taggyűlése egyhangúlag szavazta meg az eiplíteft szakbizottság létrehozását. Nem véletlen ez az érdeklődés, hiszen három fontos kapásnövény terméseredményeinek a növeléséről van sző. Ezek: a kukorica, a napraforgó és a burgonya. Az elképzelésekről, a távlati tervekről érdekes tájékoztatást kaptunk Vuity Józseftől, a bizottság egyik tagjától, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályvezetőjétől. — A Bajai Járási Tanács februári ülésén elhatározta, hogy létrehoz a termelőszövetkezetekkel közösen megbeszélve egy szakbizottságot annA érdekében, hogy a járást jellemző három talajtípuson különböző üzemi kísérletet folytassunk. Egyelőre három növényről lenne szó. a későbbiekben kiterjesztenénk egyéb kultúrákra Is a kísérleteket. A c9i növelni a terméseredményeket, olcsóbbá tenni a mezőgazdasági termelést, jobb minőséget adni a fogyasztónak. A termelőszövetkezetek vezetői mindenütt elfogadták ezt a javaslatot, és a közgyűléseken vállalták a tagok, hogy a kísérletezéssel járó költséget területarányuk alapján fedezik. Ügy határozott a bizottság, 1 hogy a kukoricánál, napraforgónál és a burgonyánál a következő vizsgálatokra kerülne sor: tanulmányoznánk a termeléstechnikai kérdéseket, a szerves és műtrágyák különböző adagolásának hatását azt hogy terített illetve soros adagolásnál milyen terméskülönbségek vannak. Kidolgozzuk a járás területén termesztett főbb növények termeléstechnológiá- _____iát, _ Me gérkezett az első fecske, gólya A megtorpant tavaszodást tükrözik a legutóbbi madárszámlálás adatai: a vadvízország lakói közül feltűnően sok még a liba, a lilikek 150—200- as csapatokban várják az igazi tavaszt A tőlünk északabbra fészkelő pintyfélék — süvöltő. csíz, zsezsemadár — sem akarnak elindulni. Vagyis a szokottnál két-három héttel korábban kezdődött madárvonulás lelassult, vontatottá vált. Az ornitológusok megfigyelése szerint március 12-én Nagykanizsa vidékére megérkezett egy magányos gólya, a párját azonban mindmáig hiába várták: délen rekesztették a legutóbbi fagyok, zimankós idők. Orosháza és Szeged vidékére megjöttek a gulipánok, a Kis-Balatonra a kócsagok, a seregélyek hímjei elfoglalták a fészekodukat. aztán — visszavonultak. A Balaton nyugati csücskéről. Fenékpusztáról fecskeérkezést jeleztek. De láttak már búbos bankát, örvös légykapót és tövisszúró gébicset is, amelyeknek április derekán vagy legvégén lenne az érkezési idejük. Az énekes rigók és a pacsirták már hetekkel ezelőtt megszólaltak, most viszont hallgatnak: berekedtek talán, vagy a kedvük csappant meg... a minimális talajművelést, a gazd aságossóg legmesszebbmenő figyelembevételével. Csernoz- jom jellegű homoktalajainkon pedig kísérletezünk a különböző mélyműveléssel, ezzel párhuzamosan a termelési eljárásokkal. Ez a kísérlet dr. Egerszegi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia osztályvezetőjének előírása szerint történne. Ismeretes, hogy a termelési eredmények növelésére való törekvés már hagyomány a bajai járásban. Többször adtunk hírt az itt folyó kukoricakísérletekről. Ennek köszönhetően számottevően növekedtek a termésátlagok. Elég, ha csak annyit jegyzőnk meg, hogy 1960-ban 10.5 mázsa volt a holdankénti termésátlag a járás területén kukoricából májusi morzsoltban számítva, az utóbbi két évben viszont már fölözte a húsz mázsát. — Említette, hogv háromféle talajtípus van a járásban? — Igen, van a csernozjom jellegű mezőségi talaj, a csemoz- jom jellegű homoktalaj, ezenkívül dunai öntés talajunk is van. Ezeken a talajtípusokon kis- és nagyparcellás kísérleteket végzünk egyelőre hat termelőszövetkezetben. — A kísérleti intézet vezetői sok szakmai segítséget adnak majd nekünk, hasonlóképpen számítunk a talajjavító vállalat támogatására. Létrehozunk egy úgynevezett harmadosztályú meteorológiai állomást is. amely nélkülözhetetlen a tudományos munkához. Többet, jobbat, olcsóbban — ezt a célt tűzte ki a Bácskai Mezőgazdasági Kísérleti Szakbizottság. A tudomány és a gyakorlat közelebb hozásával ez az elhatározás meg is fog valósulni. K. S.. Alkalmazottak a termelőszövetkezetekben Ebédszünet — napfürdőben... (Pásztor Zoltán felvétele.) ÉVEK ÓTA tartó folyamat, hogy a termelőszövetkezetekben növekszik az alkalmazottak létszáma. 1963-ban a termelőszövetkezeti gazdaságokban — a nyugdíjasok és járadékosok nélkül — 778 -000 tag és 74 000 alkalmazott dolgozott. Egy év múltán a termelőszövetkezeti tagok száma 721 ezerre csökkent, viszont az alkalmazottak létszáma 121 ezerre növekedett. Az is jellemző szám, hogy 1963- ban 18 ezer, 1964-ben pedig 28 ezer volt a szövetkezetekben állandó jelleggel alkalmazott fizikai munkások száma. Legutóbb az egyik termelő- szövetkezet közgyűlésén is feltűnt, hogy határozathozatalkor mintegy 30—10 ember tartózkodott a szavazástól. A szokatlan jelenséget a termelőszövetkezeti elnök magyarázta meg: Ök nem tagként, hanem mint alkalmazottak dolgoznak a gazdaságban, a közgyűléseken mindig részt vesznek, a viták során gyakran felszólalnak, de — értelemszerűen — szavazati joguk nincs. E termelőszövetkezet alkalmazottai közül egy traktorszerélő, egy bognár és egy baromfigondozónő mondta el a közgyűlés után, hogy ők szívesen lennének tagok is, ha az által anyagilag és a társadalmi biztonság tekintetében nem kerülnének hátrányosabb helyzetbe. A baromfifeldolgozó fiatalasszony még azt is el- í mondta; ő tulajdonképpen így I havonta kevesebbet keres, mint ' a vele együtt dolgozó termelőszövetkezeti tagok többsége. De mégis ragaszkodik az alkalmazotti viszonyhoz, mert így ked- ; vezőbb a társadalombiztosítá- sa, betegség esetén magasabba táppénze és a törvények rendes i évi fizetett szabadságát is biz- i tosítják. MINDEZEK olyan tények, ; amelyek figyelembevételével Ie- ' hét és kell megítélni a terme- I lőszövetkezetekben dolgozó alkalmazottak helyzetét. A közelmúltban hozott intézkedések már bizonyos előrelépést jelentenek abban, hogy csökkentse a termelőszövetkezeti tagok, valamint a bérből és fizetésből élők szociális ellátása közötti különbséget. Hiszen látnivaló, i hogy a tsz-tagok kétségtelenül hátrányosabb helyzete a meglevő feszültség alapja. Ezzel lehet magyarázni azt a törekvést, hogy sokan a falusi emberek közül alkalmazottként hajlandók dolgozni a közös gazdaságokban, de a tagsági viszonytól ! már húzódoznak. Különösen a ! fiatalok dolgoznak szívesen alkalmazottként. Ezen sincs mit csodálkozni, hiszen közülük a legtöbben családalapítás előtt Hej, halászok, halászok... A bajai Üj Élet Halászati Termelőszövetkezetben gondok és sikerek bőven váltották egymást a múlt esztendőben. Az előbbiek közül elég csak a termelésben jelentős kiesést okozó árvizet felemlíteni, amely a szövetkezet egyik gazdájának életét is követelte. A víz levonulása után, a nyár végén viszont olyannyira kedvezőre fordultak a fogási lehetőségek, hogy ez az esztendő hosszú időkig emlékezetes marad a zsákmányt tekintve. Hogy csak néhány, a fejlődést jól érzékeltető, jellemző számmal szolgáljunk: a szövetkezet közös vagyona az utóbbi évben több mint 9 millió forintra növekedett, meghaladja a 7 milliót a tiszta vagyon, amelyből egy-egy tagra 48 ezer forint jut. Félmillió forintot ruháztak be, s jelentős mértékben gyarapodtak felszerelésekben is. Tókaszákat, erőgépet, perionhálókat, és egyéb felszerelést szereztek be, csaknem 300 ezer forint értékben. Említsük meg, hogy a rekordesztendőnek is beillő 1965-ös évben a nyíltvízi halászatból eredő zsákmány meghaladta a 26 vagont, s ebben a mennyiségben egyebek közt 5 vagon csuka, 3 vagon ponty, egy vagon harcsa és mintegy öt mázsa angolna is szerepel. Harkakötönyi és kara- pancsai halastavaikból 11 vagon — zömmel ponty — volt a halászati eredmény. Éváid József, a nyugdíjkorhatáron már túl levő halászuk már most teljesítette — halászterületén, a feketeerdei vizeken — egész évi, 18 mázsás tervét. Az ő fogásával együtt a szövetkezet halászai a 30 vagonos idei terv egytizedének eleget tettek eddig. Ausztriába is három ízben indult már útnak export- csukaszállítmány az Űj Élet Htsz-ből. Terveik egyébként bőven vannak erre az évre. Felelevenítik az e tájon évszázadok óta jellegzetes rekesztő halászatot, bővítik a tógazdaságok berendezéseit, s teljesen felújítják perlon- háló-készletüket. Üj ladikok, motorcsónakok és úszóbárkák is könnyítik majd a halászok munkáját. Mihelyt a vízállás lehetővé teszi, állandó brigádjaik újból hozzáfognak a gyöngygombgyár- tás alapanyagául szolgáló folyami kagyló halászatához. A gyártás során felgyülemlő kagylóhulladék egy részét — igen ötletesen — porrá őrölve, gyantával elegyítve a divatgombkészítés- nél használják fel, a fennmaradó kagylódarát pedig a nagyüzemi gazdaságok veszik át tőlük. A baromfitápba kevert kagylódara növeli a tojáshéj szilárdságát. Ily módon is Jí pár százezer forint árbevételhez jutnak a hisz tagjai. t. állnak, vagy éppen most rendezik be lakásukat, házat építenek. A termelőszövetkezeti alkalmazottak között különösen nagy számmal találunk iparosokat. Bognárok, kovácsok, kőművesek, asztalosok, villanyszerelők a legtöbb esetben szerződés alapján megállapított „fix” bérért vállalják a munkát. A legutóbbi években a gépállomásokról átkerült traktorosok és szerelők közül is nagyon sokan alkalmazotti munkaviszonyban dolgoznak a közös gazdaságokban. Mindjárt tegyük hozzá: túlnyomó többségük vállalt munkáját jó hozzáértéssel, szorgalommal és becsületesen végzik. Ily módon nemcsak önmaguk és családjuk megélhetését biztosítják, hanem hasznára válnak a termelőszövetkezeti közösségnek is. A jól összeforrott erős gazdaságokban szinte meg sem lehet különböztetni, hogy kik a tagok és kik az alkalmazottak. BIZONYOS mértékig már más a helyzet a sok nehézséggel küszködő termelőszövetkezetben, Itt a kevés jövedelemhez jutó és bizonytalanul élő termelőszövetkezeti tagok gyakran szemrehányásokkal illetik az alkalmazottakat. Még ilyet is mondanak: „Azért nem jut nekünk semmi, mert ti mindent lefölöztök.” Kétségtelen, hogy ilyen termelőszövetkezetben ez a feszültség káros jelenség. De az is bizonyos, hogy a feszültség oka nem az alkalmazotti jogviszonnyal, hanem a szövetkezet, a gazdálkodás gyengeségével magyarázható. A régebben gyenge, de ma már megerősödött termelőszövetkezetek példája bizonyság rá, hogy a jövedelemelosztási rendszer korszerűsítése például közelebb hozhatja egymáshoz a tagságot és az alkalmazotti réteget. Lényegesen csökken e kettő közötti különbség, ha megvalósítják a garantált pénzfizetéses rendszert és meghonosítják a termelési eredményekhez kapcsolódó premizálási módszereket. Ennek , révén csökkenhetnek a kereseti különbségek és előbb- utóbb megszűnnek az ellentétek. AZ ÄLLANDÖ jelleggel dolgozó alkalmazotti réteg jogviszonyának helyes meghatározása csakis szerződésekkel történhet. Ilyen esetben a szövetkezet munkaadóként köt szerződést egy-egy emberrel, mint munkavállalóval. Hogy kikkel és milyen feladatok elvégzésére kötnek szerződést, ez a közgyűlés hatáskörébe tartozik vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján a termelőszövetkezeti vezetőség feladata. Számos tapasztalat szerint az így szabályosan megkötött szerződések alapján, dolgozókkal nincs is különösebb baj. Vita, pereskedés az esetek túlnyomó többségében akkor fordul elő, amikor a termelőszövetkezet vezetői szabálytalanul csak úgy szóban és bizonytalanul körülhatárolva állapodnak meg a dolgozóval. A NAGY mezőgazdasági munkák idején szép számmal dolgoznak a szövetkezeti gazdaságokban alkalmi munkások. A mezőgazdasági termelés jellegéből következik, hogy ezen a helyzeten belátható időn belül nem lehet és nem is kívánatos változtatni. Az időszakonként mezőgazdasági munkát vállalók tevékenysége nélkülözhetetlen a termelőszövetkezetekben. De ebben az esetben is érvényes az előbbi megállapítás: alkalmazásuk kétoldalú szerződések alapján történjék, amely pontosan tartalmazza mind a termelőszövetkezet, mind a munkával'a- lók jogait és kötelességeit. Ily módon az alkalmazottak munkája jól szolgálhatja egy-egy termelőszövetkezet érdekeit U ' H. U
