Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Á közoktatás problémái

(Folytatas a 7. oldalról.)

A.z iskolahálózat továbbfejlesztésében az általános kultúrpolitikai célokon túl elsősorban a megye fejlesztési irányelveiből adódó szükségleteket vesz- szük figyelembe. Ennek megfelelően megyénk gazdasági fejlődésének alapvető tendenciáira támaszkodunk. Ezek meghatározzák a szakemberszükséglet kielégítésének útját is. Közoktatásügyi gondjaink megoldásához tanulmányozzuk fejlődésünk jelenlegi szakaszán adódó társadalmi folyamatokat, problémákat. Ilyenek: településpolitikai feladatok, a külterületi és falusi lakosság áramlásának iránya, városaink és nagyobb községeink átrétegződésének és urba- nizálódásának tendenciái, az ipari és mezőgazdasági foglalkoztatottság alakulása, valamint a megye iparának és mezőgazdaságának szakemberigénye.

Iskolatípusonként a következő fő tennivalók állnak előttünk:

ALTALÁNOS ISKOLA? Legfontosabb a szakrendszerű oktatás további kiterjesztése. A legelmaradottabb és legproblematikusabb tanyás területeken (kecskeméti és kiskunfélegyházi járás) az általános iskolai diákotthonok további építése jelenthet megoldást. Mindehhez újabb tanteremigény is jelentkezik. A fejlődés jelenlegi tendenciáiból ítélve a kiterjedt tanyavilág még hosszú ideig megyénk jellemző társadalmi ténye lesz. Az itt jelentkező közoktatási gondok továbbra is különös figyelmet érdemelnek. Az iskolák lassú, fokozatos elnéptelenedésére számíthatunk, ezért itt tanteremépítési gondjaink nem lesznek, azonban indokolt ezeknek az iskoláknak a felszerelt- ségi fokát javítani és az oktató —nevelő munka színvonalát tovább emelni.

A pályaválasztás megfelelő orientálása és a különböző szakmák iránti előítéletek leküzdése érdekében érdemes lenne az általános iskola VII—VIII. osztályában bizonyos fajta szakmai ismeretterjesztést, esetleg szakmai alapismereteket nyújtani, különös tekintettel megyénk szakemberszükségleteire.

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS: Megyénk fejlesztési irányelveiből adódóan az országostól eltérő módon nagyobb arányban növekszik az ipari foglalkoztatottság, ezzel együtt a szakmunkásigény. A szükségletnek megfelelően tovább kell növelni a szakmunkástanulók számát. E feladat megoldásához újabb ipari tanulóotthonok építése és mintegy 60—65 új tanterem építése szükséges. Amíg ez megvalósul, addig is megoldást kell keresni az iparitanuló-képzés gondjaira. Fel kell tárni a megye mezőgazdasági szakmunkásigényét. Itt elsősorban valóságos igényeket, a munkamegosztás előrehaladottságát, az üzemek szervezettségi fokát és nem elvont normatívákat akarunk figyelembe venni.

El kell hárítani a mezőgazda- sági szakmunkásKépzés útjában álló társadalmi akadályokat. Célunk. hogy a végzettek képesítésüknek megfelelő munkakörbe

kerüljenek és szakértelmüknek megfelelő bérezésben részesüljenek. Ösztönözni szeretnénk a termelőszövetkezeteket, hogy i tagjaik számára nyújtsanak 1 anyagi támogatást a szakmun-; kástanulmányok időszakára. A falusi továbbképző iskolákat a j Földművelésügyi Minisztérium- < mai egyetértésben a mezőgazda- ; sági szakmunkás-előképzés szol- [ gálatába fogjuk állítani.

KÖZÉPISKOLÁI NK~a 24/1965. -ös tvr. szellemében fejlőd- ! nék. Olyan strukturális változ- tatást kell végrehajtani, hogy a gimnáziumok aránya csökken-1 jen, a szakközépiskolák aránya) növekedjék. A szakközépiskolák kialakításánál össze kell hangolni a társadalmi szükségleteket, a népgazdaság teherbíró képes- j ségét (műhelyek építése), az üzemi lehetőségeket (bázisüzem) és az iskolák adottságait (falusi, városi iskola, tanári ellátottság stb.). Mindezeket figyelembe véve és a jövőben megismerhető szakcsoportokra támaszkodva tervezzük a szakközépiskolákat.

A gimnáziumokban felülvizsgáljuk a gyakorlati oktatás i helyzetét és az 5+1-es formát, esak megfelelő feltételek mellett: engedélyezzük. Másutt a 2 órás ! gyakorlati foglalkozást javasol- juk. További lépéseket teszünk a gimnáziumokban a tagozatos osztályok szervezésére. Elsőrendű követelmény a természettudományi tagozatok kialakítása, minél nagyobb számban. Mivel a gimnázium elsősorban felsőfokú tanulmányokra előkészítő intézmény, ezért gondoskodni kell. hogy minél több jó képességű munkás és parasztfiatal kerülhessen be. A kollégiumi elhelyezésben előnyben kell őket részesíteni.

FELSÖFOKÜ tanintézeteink-1 ben előbbre kívánunk lépni a nevelőmunkában. Ehhez fokozni kell ezekben az intézetekben a pártszervezetek, ifjúsági szervezetek és a marxista tanszékek szerepét. Ennek érdekében különösen fontos a marxizmus-oktatás további javítása, a hallgatóság pozitív eszmei—politikai arculatának kialakítása, a konstruktív, kommunista típusú szakemberek képzése.

A FELNŰTTOKT AT ASB A~N elsősorban a nyolc általános iskolai végzettséggel nem rendelkező termelőszövetkezeti parasztok körében kell szélesíteni a bázist, ezzel jelentős akadályokat háríthatunk el a felnőttfokú mezőgazdasági szakképzés útjából.

Megyénk közoktatásügyének jelentőségére utal az a körülmény is, hogy a közelmúltban a Megyei Párt és Tanács Végrehajtó Bizottság együttes ülésen tárgyalta és behatóan elemezte oktatásügyünk helyzetét és megfelelő irányelveket dolgozott ki a további fejlesztéshez.

Szeretnénk, ha megyénk egész társadalma, közvéleményünk — olyan felelősségtudattal és segítő szándékkal közelítene oktatásügyünkhöz, amilyent ez a rendkívül fontos társadalmi te- j vékenység megérdemel és igé-! nyel.

Táborba készülnek

A középiskolákban már meg- j kezdődtek a. jelentkezések az: önkéntes ifjúsági építő táborok- j ha. A megyében, a múlt évhez j hasonlóan, tizenegy táborban j kezdődik meg a munka június 26- án, s a négy turnus diákjai nyolc megyéből és a fővárosból érkeznek — összesen 8800 fiatal.

Tavaly kilenc sátor- és két főépülettel rendelkező tábor működött a megyében, ez utóbbi két tábor a Bajai és a Lakiteleki Állami Gazdaságban. A nyáron újabb két helyen, a Kiskunhalasi és az Izsáki Állami Gazdaságban lakhatnak kőépü- letben^a fiatalok.

A táborozó fiatalok között; természetesen a Bács-Kiskun megyei középiskolásokat is meg- j találjuk majd. Négyszázhatvan fiú a Hosszúhegyi Állami Gaz- \ daságban, nyolcszázharminc' leány pedig a Balatonboglári Állami Gazdaságban fog dolgozni. Az egyes turnusok munkáját három alkalommal értékelik a j táborparancsnokságok, s az első ' öt helyen végző brigádok tag-! jaj pénzjutalomban részesülnek. Ezenkívül emlékzászlóval és • dicsérő oklevelekkel is megáján- \ ; áékozzák a legeredményesebben i dolgozó fiatalokat.

AHOL TISZTELIK

a hagyományokat...

Három arany, négy esüst és egy bronz érmet nyertek birkózóink az Ifjúsági Seregszemle országos döntőjében

MEGYÉNKBEN régi sportág a birkózás. Gyökerei visszanyúlnak a török hódoltság korába, amikor is —' szabad szultánváros lévén Kecskemét — béke időben a török „pelivánderek”- től — vándorbirkózóktól — tanulta a magyarság a birkózás fortélyait. Nagy Czirok László, a „Kiskunság Krónikása” is több helyen említést tesz műveiben a Kecskemét, Kunhalas, Kunszentmiklós környéki pusztákon megrendezett „csikó nyíró” pásztorünnepekröl, ahol egyéb népi játékok mellett (futás, póznamászás, szamárfuita- tás stb.) kedvelt volt a birkózás, is, amit az ősi magyar birkózás, az „ölre” szabályai szerint űztek a pusztai pásztornépek és a városi polgárság virtuskodó fiataljai. Egyelőre még nincsenek birtokunkban megbízható adatok megyénkben a birkózás társadalmi sporttá válásának kezdeti időszakából, egy azonban bizonyos; a múlt század 80 as éveiben fellángoló „birkózóláz” — főleg a francia^ stílusú cirkuszi birkózás hatására — megyénkben is létrejöttek az első birkózó társklubok. A Kecskeméti TE szakosztálya bizonyíthatóan is meghaladja az 50 ) évet!

KECSKEMÉT UTÁN Kiskun-j félegyháza, Kalocsa, Baja, Kiskunhalas, Lajosmizse, Tisza- | kécske, Kiskőrös, Soltvadkert, Dunavecse, majd két esztendeje Kunszentmiklós szőnyegein ,,gyúrják” egymást a „kis Bó- bisok. Polyákok, Kerekesek, Rá- dik, Zsibriták”, aminek eredményeképpen az elmúlt vasárnap Budapesten megrendezett Országos Ifjúsági Seregszemle döntőiben három aranyérmet,

0 Ferencváros Kecskeméten

Úttörő Olimpia hat sportágban

Az elmúlt nyáron oly nagy sikert aratott Úttörő Olimpia versenyeit az idén is megrendezi az MTS, a Magyar Úttörő Szövetség és a Televízió. Talán sokan emlékeznek még arra, hogy a múlt nyáron szinte előkészület és alaposabb szervezés nélkül került sor a versenysorozatra és bizony sokan kimaradtak olyanok, akik eredményesen szerepelhetek volna. Az olimpia átütő sikerének ez ugyan nem ártott, de az idén mégis jóval előbb és alaposabb körültekintéssel indult meg a szervezés.

A rendező szerv már elkészítette és kiadta a versenykiírást, sőt, már elkészült a megyei és járási versenyek teljes programja is. A megyei Úttörő Olimpia döntőin azok a fiúkés lányok vehetnek részt, akik a járási-városi döntőn továbbjutottak.

Az Úttörő Olimpia versenyeket hat sportágban rendezik meg.

ATLÉTIKÁBAN a megyei döntő június 11-én szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik Kecskeméten a Széktói Stadionban. Lányoknál: 60 m futás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, kislabdahajítás és 300 m mezei futás. Fiúknál: 60 m futás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, kislabdahajítás és 600 m mezei futás.

KÉZILABDA Kiskunhalason és Kecskeméten körzeti döntő lesz, június 5-en, majd a megyei döntőt június 12-én vasárnap rendezik Kecskeméten.

KOSÁRLABDÁBAN június 13-án hétfőn de. 10 órakor lesz a megyei döntő Kecskeméten.

LABDARÚGÁSBAN a körzeti döntő Kiskunhalason és Kecskeméten lesz június 5-én, majd a döntőre Kiskunfélegyházán, június 14-én keiül sor.

TORNÁBAN június 14-én Kiskunfélegyházán.

ÚSZÁSBAN pedig június 13- án ugyancsak Kiskunfélegyházán lesznek a döntők.

Szerdán délután ismét érdekes sportcsemegét láthat a kecs- ! keméti közönség. A Ferencváros labdarúgócsapata látogat el Kecskemétre és délután 4 óra- ; kor a Belsővárosi Sporttelepen ! a KTE csapatával játszik elő- 1 készületi mérkőzést. Bár a sokszoros bajnokcsapatból hiányozni fognak a válogatott keret : tagjai, a mérkőzés így is rend- : kívül érdekesnek és színvona- j ! ásnák ígérkezik. A KTE csa- : patában szerepelnek mindazok I a játékosok, (Szappanos. Tanács I stb.) akikre a későbbi fordulók j során a vezetőség számíthat.

Hétvégi

sportműsor

[ A szombaton közölt müso- [ runkból kimaradt a Kecskeméti , Petőfi—Pécsi Tanárképző NB \ Il-es férfi kosárlabda mérkő- i zés. A találkozó vasárnap dél- | előtt fél 11 órakor kezdődik a I leninvárosi szovjet sportcsarnok- ! ban. A mérkőzést a közönség is j j megtekintheti. Bejárat a régi te- I mető felöli oldalkapun. . *

négy ezüst és egy bronz érmet szereztek fiátal birkózóink. Matúra Mihály a sportág legköz- tiszteletben állóbb veterán szakvezetője a díjkiosztás végén külön gratulált a lel kés kis megyei gárdáinak és a helyezet ek közül hat versenyzőt meghívott a tatai edzőtáborba.

A BUDAPESTI Ganz-MÁVAG Delej utcai „Vörösmarty Kul- túrházában’], valamint a szomszédos Vajda Péter utcai ált. iskola tornatermében felállított 5 birkózó szőnyegen a teljes magyar ifjúsági bírkózógárda, 350 versenyzője vívott olykor nagyon színvonalas, késhegyig menő csatákat a bajnokság megnyeréséért, amellyel ki-ki megválthatta a tatai „repülőjegyet” is. Ia kétnapos verseny izgalmából bőven kivették részüket a fiátal birkózóink és becsülettel Helytálltak megyénk színeiért. Különösen ígéretesen és szépen birkózott a tiszakécs- kei Fodor, a Kecskeméti Szabó és a kunszemmiklósi Boros, akinek külön is feljegyezték nevét a sportág Szakvezetői. Fodor és a Szabó mar „veteránnak” számít a széregszemle dobogóin, hiszen tavaly szép eredményeket ért el a mindkettő, aminek következtében részt vettek a bala- tonszemesi, illetve tatai táborozáson. Meglepő volt viszont a kunszentmíklósi Boros János szereplése, ( aki mindössze fél éve birkózik és miután Szegeden hibapont nélkül nyerte a versenyt, Budapesten ráduplázott és ismét hibapont nélkül került a dobogó legmagasabb fokára.

ÜGY ÉREZZÜK, a megyei szakvezetője többet törődhetnének ezzel a „hagyománytisztelő sportággal’/, rendezni kellene a megyei szakvezetés problémáit, valamint a KTE vezetőgárdájának sorait), hogy újra felnőjenek a „ljis Polyákok” és az újabb Bóbis Gyulák!

Kovács Sándor

Úttörő tornászbajnokság

| A Kecskeméti Városi Úttörő j Szövetség kedden de. rendezte j meg a városi általános iskolák í csapat és egyéni fiú és leány I tornászbajnokságát a Béke téri Általános Iskola tornatermében. A versenyen 5 fiú- és 6 leánycsapat indult mintegy 70 versenyzővel. A szépen díszített teremben ünnepélyes felvonulással kezdődött meg a verseijy. amelyet Karátsony Kálmán igazgató beszéde nyitott meg. Ezután a leánycsapatok talajon, gerendán és ugrószekrényen. a fiúcsapatok talajon, gyűrűn és ugreszekrényen mutatták be gyakorlataikat.

A verseny sok izgalmas pillanatot hozott, hiszen nagyon j sok esetben csak tizedpontok I döntötték el egy-egy szeren az I elsőbbséget. A versenyzők izgal- í ma olykor — különösen pedig a I gerendán — súlyos pontveszte- i ségeket okoztak, amelyek hely- ! rebillentése újabb izgalmat és j felelősséget jelentett. A gyakor- I latok elbírálásában voltak eltolódások, az eredmények mégis j reálisnak mindhatók, í Az úttörő tornaversenyek év- j ről-évre magasabb színvonalat i mutatnak, s ebben nagy szere- I pe van a helybeli sportisko'a leány-tornaszakosztálya kiváló munkájának, amely révén azok a csapatok, amelyekben sport- I iskolások is ‘zerepe!tek jobb 1 helyezéseket értek el. A töme; gesítés terén is van némi fejlődés, bár még mindig akad is- ] kola, ahol, a lehetőségek bírtoká- I ban sem készülnek ezekre a ha- i gyomünyos szép tornaversenyek- ] re. A benfiutatott gyakorlatokon j nemcsak ^ nevelők komoly felkészítő mjmkája, hanem a tanu- ! lók tornasport iránti szc-retele is tükröződött.

Részletes eredmények:

Fiú Csapatverseny ken: 1.

Ének-Zenei Általános Iskoiu i 125,6 p., 2. Béke téri ÁT. Isk.

123Ü p„ 3. Zrínyi Ált. Isk. 116,2 I p., 4. Jókai u. Ált. Isk. 104 9 p. 15. I. sz. A.U. isk. 104 7 p. Le- ny ] csapatversenyben: 1. Ének-Zen.i ! Ált. Isk. 126,2 p. 2. I. sz. Ál . : Isk. 126,0J> p„ 3. Zrínyi Ált. ,’s . j 126 p., 4. Béke téri Ált. I k ! 124,25 p.. 5. Méheslaposi Át. ; Isk. 117,45 p., 6. Jókai u. Á’t. i Isk. 75,9 p. Egyéni összetett ver- I senyben leányoknál: 1. Takács | Erika (Érjek-Zenei Ált. Isk.) 26 4 : p.. 2. Kovács Zsuzsanna (I. sz I Alt. Isk.!) 26,2 p., 3. Berent • Margit (^rínyi Ált. Isk) 26 15 p., 4. Rezák Katalin (Béke é i Ált. Isk.) 25,5 p.. 5. Fiió Mag- ! dolna (Zrínyi Ált. Isk.) 25,45 p.

! Fiúknál: 1. Kerekes Sándor í (Ének-Zehei Ált, Isk.) 25,8 p.

: 3—”. Braunitzer József és S ;n- j dór István (Ének-Zenei Ált. Isk.) j 25,7 4. Kapás János (Béke téri Ált.

! Isk.) 25.6Í 5. Magyar Miklós (Bé- ! ke téri Alt, Isk.) 25