Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

V ALAMENNYI szocialista ország közvéleményét erősen foglalkoztatja a közoktatás helyzete. Mindegyikben iskolareform megvalósításához fogtak, hogy az iskolarendszer megfelelhessen a gyorsan változó társadalmi viszonyoknak: eleven kapcsolat legyen az élet és iskola között; megteremtődjék a feltétele a korszerű műveltség megszerzésének; a végzett tanulok jelleme, erkölcse és világnézete megfeleljen a szocialista társadalom követelményeinek.

A reform bevezetését hazánkban alapos viták előzték meg, amelyek sok kérdésben még ma sem csitultak el. Az 1961. évi III. törvény, amely az iskolareformot tartalmazza, a szocializmus eredményeire alapozza a közoktatás célkitűzéseit. Támaszkodik a kulturális forradalom visszavonhatatlan vívmányaira. a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának felszámolására. Ez a törvény helyes értelmezését adja a korszerű műveltség fogalmának, az általános- és szakképzés egymáshoz való viszonyának; a tankötelezettség időtartamának. A törvény tartalmából, szelleméből érzékelhető,- hogy alkotói tisztában voltak az ügy szinte felbecsülhetetlen fontosságával, társadalmi jelentőségével, de azokkal az óriási problémákkal is. amelyek leküzdése útján lehetséges a reformot az életbe átültetni. v

Mint országszerte, megyénkben is az 1961. évi III. törvény alapján fogtunk az iskolareform végrehajtásához, amelynek során a törvény három alapelvét vettük figyelembe:

s Az iskolában folyó oktatónevelőmunkát szorosabb kapcsolatba kell hozni az élettel, a gyakorlattal, a termelő munkával.

a Az iskolában magasabb színvonalra kell emelni a korszerű természettudományos, általános és szakmai műveltséget.

A tantervi követelményeket úgy kell megállapítani, hogy a tanulók túlzott igénybevételét elkerüljük, túlterhelését csökkentsük.

Á közoktatás problémái

ÍRTA: P O Z S G A Y IMRE, a megyei pártbizottság propaganda

és művelődési osztályának vezetője

gatásában és például községfejlesztési alapból, egyéb forrásokból 91 általános iskolai tanterem épült 5 év alatt megyénkben. Tanácsaink komoly felelősségérzetről, kezdeményező készségről tettek tanúságot a tanyai gyerekek gondjainak megoldásában, közlekedési eszközök, vagy általános iskolai kollégiumok létrehozásában, a pedagógusok lakásgondjainak megoldásában.

Természetesen sikereink nem feledtetik el velünk, hogy az eddig megtett út nem volt problémamentes. Voltak és lesznek megoldásra váró feladataink. A szocialista nevelés eredményességét gátolja még sok helyütt az a szemlélet, amely a pedagógus tevékenységét leszűkíti az oktatásra, a tananyag közlésére. Gyarkan találkozunk még a tanulókkal szembeni hagyományos bizalmatlansággal. Egyes tantestületeinkben még nem alakult ki a marxista világnézet és a párt politikája alapján álló pedagógiai egység. Pedagógus pártszervezeteink egyikét-mási- kát még ma is az útkeresés jellemzi. Ezek sokszor a közvetlen nevelőmunkán kívül keresik szerepüket és nem látják, hogy az iskolareform megvalósításának társadalmi erjesztői lehetnének. Az ifjúsági szervezetek egyik legnagyobb vívmánya, hogy magukénak vallhatják a tanulóifjúság zömét, gyengeségük azonban, hogy tevékenységükben egyes helyeken sok a tétovázás, a formalizmus és így nem mindig képesek élni azokkal a nevelési lehetőségekkel, amelyek egyébként rendelkezésükre állnak. Egyes tanácsaink munkájában az oktatási törvény megvalósításának tárgyi-szervezeti kérdései kerültek előtérbe és háttérbe szorultak a reform elvi, tartalmi célkitűzései.

irányzatot összevetve azonban megállapítható, hogy megyénk közoktatásában a visszahúzó tendenciák ideiglenes tényezők és a pozitív tendenciák erősödőben vannak. Ezt igazolják megyénk oktatásügyének alábbi tényei is:

ALTALANOS ISKOLA? A reform követelményinek megfelelően különös gondot fordítottunk az általános iskola minőségi mutatóinak a javítására. Csökaentettük az egy tanerőre és az egy osztályteremre jutó tanulók, illetve tanulócsoportok számát. Csökkent a mulasztás. Növeltük a gyakorlati foglalkozást biztosító iskolák számát. Ilyenbe jár a tanulók 72%-a, ami négyszerese az 1961-esnek. A felsőtagozatos tanulók szak- rendszerű oktatása érdekében tovább folytattuk a körzetesítést. Az utazási lehetőségek fejlesztésén túl 7 általános iskolai diákotthont hoztunk létre. Így a szakrendszerű oktatás kiterjesztésében négy év alatt 12,9°/n-os emelkedést ériünk el. Megyénkben a felsőtagozatos tanulók 81,8°,o-a részesül szakrendszerű oktatásban. 7221 tanuló szak- rendszerű oktatásba való bevonása még megoldatlan. Nagyot léptünk előre az álta'ános iskola általánossá tételében és ma már elenyésző azoknak a száma, akik tanköteles korban nem látogatják az iskolát. Sajnos, több azoké, akik nem szerzik meg a szükséges ismereteket.

Lit Iskoláink alapozzák meg és formálják a tanulók erkölcsi arculatát, jellemét, közösségi magatartását, szocialista világnézetét.

A felsorolt alapelvek jegyében hozott központi és helyi intézkedéseknek — a színvonalasabb tanterveknek, programoknak, tankönyveknek — érezhető pozitív hatása volt a megye közoktatására is. Az iskolareform végrehajtásának folyamatában meggyorsult a pedagógusok politikai és szakmai fejlődése, nőtt az iskolai munkához kapcsolódó társadalmi szervezetek — pedagógus pártszervezetek, KISZ, Pedagógus Szakszervezet, ifjúsági Vöröskereszt — aktivitása és jótékony befolyása a nevelőmunkára. A tanácsok jól ismerték fel az iskolareform társadalmi jelentőségét és megnövekedett irányító tevékenységük hatékonysága a megye tanintézeteiben.

Az oktatási reform megvalósításának központi alakja volt és marad a pedagógus. Nevelőinknek rendkívül nagy szerepük volt az oktatási törvény nyomán elért eredményekben. Megyénk társadalmi életének legaktívabb közéleti szereplői közé tartoznak. A pedagóguskar legszélesebb értelmiségi rétegünk, amely alapvetően pozitív politikai magatartásával, hivatásszerető munkájával a szocializmus teljes felépítéséért folytatott harcnak, a szocialista típusú ember formálásának fontos tényezője. Konstruktív szerepükért a társadalom megfelelő erkölcsi és ma már elmondhatjuk, anyagi elismerésben részesíti őket.

A reform útján tett előrehaladásunknak elengedhetetlen feltétele volt a megfelelő anyagi eszközök biztosítása. A második ötéves tervben 64 millió forintot fordítottunk közoktatási beruhá. zásokra. A tanácsok, társadalmi szervezetek, mozgalmak részéről példás aktivitás mutatkozott meg az iskolaügy támoAz iskola és az élet helyes kapcsolatának kialakítását, a sokoldalúan képzett szocialista típusú ember formálását a felsoroltakon túl is még számos körülmény hátráltatja. A fiatalok jelentős rétegeinek lelkére nyomasztóan hat a kettős nevelés terhe. Érik még tehát káros társadalmi hatások az ifjúságot. A fiatalok egy része értetlenül áll gyorsan változó társadalmunk problémái előtt. Egyesek ki vannak téve a nyugati életforma propagandahatásának. A megválaszolatlan kérdések cinizmust és destrukciót szülnek az eszmeileg ingatag rétegekben.

A közoktatásügy fejlődésében elért eredményeink jelentőségét kiemeli az a körülmény, hogy azokat a megyénk sajátosságaiból adódó gondok talaján értük el. A szociális struktúra tekintetében a legdifferenciáltabb területek közé tartozunk, a megye lakosságának mintegy 35%-át felölelő tanyavilág, a hátrányos földrajzi környezettel küszködő Homokhátság gyenge termelőszövetkezeteinek nagy száma stb ..., a paraszti sorból éppen csak kikerült vagy két- laki új munkásréteg, az országos átlagnál alacsonyabb szintű iskolázottsági fok Jellemez bennünket. Ezek a körülmények meghatározzák dinamikusan fejlődő megyénk kulturális és közoktatási helyzetét is.

Mint ahogy megyénkre nem az elmaradottság, hanem az elmaradottságból való kilábalás, úgy közoktatásunkra is a fejlődés. az előrehaladás jellemző. A problémáinkat azonban társadalmi tényként kell kezelni, amit nem lehet a tervezésben figyelmen kívül hagyni. Tudomásul kell vennünk, hogy nagyok a színvonalbeli különbségek az azonos tínusú iskolák között is, A tanyai gyermekek, a munkás és paraszt szülik gyermekei továbbra is hátrányos helyzetben vannak és az iskolák még nem tettek meg mindent a hátrányok kiküszöbö'é'ére. Valamennyi előnyös és hátrányos

Az általános képen belül területenként igen nagy a differenciáltság, és sok feszültséggel találkozunk. Városi iskoláink túlzsúfoltak. Az összes tanulócsoportok 43%-a az öt városban működik, ezzel szemben az ösz- szes tantermeknek csak 28",«-a van a várösókban. Az egy osztályteremre jutó tanulócsoportok száma Kiskunfélegyházán 1,7, Kecskeméten 1,65 és hasonló a helyzet Kiskunhalason is. Nehezíti helyzetünket, hogy az általános Iskolákban működő pedagógusok 9.3%-ának nincs pedagógiai képesítése. A szakórák 54,2%-át nem szaktanárok tartják.

SZAKMUNKÁSKÉPZÉS: A

megye ipara a második ötéves tervben jelentősen megnőtt. E fejlődéssel együtt nőtt a szakmunkásigény is. Az 1965-ös iparitanuló-iétszám kétszerese az 1961-esnek. 3621-ről 6965-re növekedett. A tanulólétszám emelkedését azonban nem kísérte a képzés feltételeinek minden irányú javulása. Az egy tanteremre jutó tanulólétszám megyei átlaga 100 fő.

A szakmunkásképzés területén nehezíti előrehaladásunkat, hogy a felvételre kerülő tanulók igen eltérő, általában gyenge általános iskolai előképzettséggel rendelkeznek. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy o fizikai munka társadalmi megbecsülése nem mindenütt megfelelő. A fiatalok egy része csak akkor jelentkezik szakmunkástanulónak, ha középiskolai felvétele nem sikerült. Egyes iskolákban meghonosodott az a gyakorlat, hogy szakmunkástanulónak csak

gyenge tanulmányi eredményűt javasolnak. Ezek a körülmények helytelen értékrendet alakítanak ki a szakmatanulásról. Az ipari tanulók eszmei-politikai nevelése sincs megnyugtatóan megoldva. A tanulóintézetben eltöltött viszonylag kevés idő nem képes ellensúlyozni a más irányból érkező káros hatásokat és az üzemek, munkahelyek még nem mindenütt érzik a felelősségüket a tanulók eszmei fejlődéséért.

A MFyOGAZnASAoT szakmunkásképzés a felnőttek számára tanfolyamokon, az ifjúság

számára iskolai keretek között folyik. Az utóbbi öt évben közel 2000 felnőtt és mintegy 1600 fiatal szerzett szakmunkásképesítést. Ezek a számok messze elmaradnak a szükséglettől, megjegyezve, hogy a végzettek egy része ennek ellenére nem kapott képzettségének megfelelő munkát Mind az ipari, mind a mezőgazdasági szakmunkásképzés helyes tendenciáinak kibontakozását akadályozza a különböző szakmák helytelen társadalmi megítélése, a foglalkozások különböző presztízse, ami nem veszi tekintetbe a munka- megosztás jelenlegi rendjéből adódó szükségleteket.

KÖZÉPISKOLA: A tanulók száma állandóan gyarapszik. Az utóbbi 5 év alatt 45 százalékkal nőtt (6904-ről 10 191-re). Ugyanakkor a tantermek számának a növekedése csak 27 százalékos. A nagy létszámnövekedés következtében városi középiskoláink túlzsúfoltak. Különösen a gimnáziumok, mert a középiskola általánossá tételére irányuló törekvés helytelen értelmezésének következményeit a gimnáziumok viselték. Középiskoláink struktúrája ma már nem felel meg a szükségleteknek. A tanulók 75 százaléka gimnáziumba jár.

A reformtörvény által megjelölt módon igyekeztünk a gimnáziumi oktatást a termeléshez közelíteni, ez azonban lényegesen nem janiit hozzá a szakemberszükséglet biztosításához, A gimnáziumot végzettek többsége tovább akar tanulni és ha ez nem sikerül, hivatalban kíván elhelyezkedni. Ez az állapot egy régen beidegzett. de ma is tovább élő helytelen társadalmi szemlélet következménye. A létszámnövekedéssel egyidejűleg megnőtt az igény a kollégiumi férőhelyek iránt is, amit — kollégiumépítés nélkül — csak emeletes ágyak rendszeresítésével tudtunk kielégíteni. Emellett fokozatosan növeltük a tanuló- szobai és menzás helyek számát. majd bevezettük az exter- nátusi rendszert.

A munkaoktatás tekintetében komoly eredményt értünk el. A középiskolai tanulók többsége 5+1-es rendszerű gyakorlati oktatásban részesül. Bár ez a forma, mint szakmai előképzés nem vált be. de nevelőhatása alapvetően pozitív és ezért, ahol a feltételei megvannak, a jövőben is alkalmazni kell, A munkára nevelés ezentúl sem szorulhat háttérbe nevelési rendszerünkben.

FELSŐOKTATÁS: A megyében működő 6 felsőfokú intézmény mindegyike a reform eredményeként jött létre. (1 tanítóképző. 1 óvónőképző. 2 mezőgazdasági, 1 gépipari és 1 vízgazdálkodási felsőfokú technikum.) Valamennyiről elmondható, hogy pozitív szerepet játszik megyénk társadalmi életében és a szakemberszükséglet kielégítésében. Problémáik legnagyobb része a megfelelő tapasztalatok hiányából adódik. A beiskolázási rendszer és pálya- választási propaganda hiányosságaiból adódóan a hallgatóság minőségi összetétele még nem mindenütt a legmegfelelőbb. Ügy véljük, hogy ezek a gondok átmenetiek. Felsőfokú iskoláink megfelelő céllal és struktúrával rendelkeznek. Remélhetőleg hamarosan konszolidálódnak, leküzdik a kialakulás nehézségeit és ahol szükséges, megteremtik a továbbfejlesztés feltételeit is.

A felsőoktatásból adódó egyéb gondjaink a megye határain túlról erednek. Legfőbb probléma, hogy megyénk fiataljai közül a szükségleteinkhez képest keveset vesznek fel egyetemekre, főiskolákra, ezért az

igények alatt marad az ellátottságunk orvosban, mérnökben, közgazdászban stb.

1 ELNOTTOK T ATAS: az általános és középiskolai felnőtt- oktatás 1959-től 1963-ig gyors növekedést mutat, majd 1963-tól lassú csökkenés tapasztalható. Ennek oka, hogy azok, akiknek munkakörükből adódóan szükségük volt az általános vagy középiskola elvégzésére, már többnyire elvégezték vagy beiratkoztak. Másrészt a mai felnőtt generáció jelentős része már a felszabadulás utáni iskolarendszerben tanult és normális körülmények között elvégezhette az általános iskolát Ugyanakkor jeleznünk kell, hogy megyénk iskolázottság tekintetében a 15. helyen áll az országban, és 14 évnél idősebb lakossal közül csak 21,4 százalékának van meg a VIII. osztálya és 3 százalékának az érettségije. Ezért a felnőttoktatás még jelentős tartalékokkal rendelkezik.

A felsorolt eredmények és gondok megjelölik a továbbhaladás útját is. A közoktatás tartalmi és szervezeti továbbfejlesztését továbbra is a reform alapelveinek jegyében kell elvégezni. Az iskolareform maradéktalan végrehajtása érdekében biztosítani kívánjuk a korszerűsített tananyag hatékony érvényesítését. A szocialista nevelőmunka további javítása érdekében tovább kell fejleszteni a pedagógus pártszervezetek tevékenységét. Biztosítsák a reform egységes értelmezését a pedagógusok körében. erősítsék a tantestületek politikai, világnézeti, pedagógiai egységét, segítsék az ifjúsági szervezetek tevékenységét, vegyék gondjaikba a munkás- és parasztgyerekekkel való fokozottabb foglalkozás ügyét.

A pedagógusok eszmei-poli'i- kai fejlődése érdekében az ideológiai továbbképzés legsikeresebb formáit kell előtérbe helyezni. E tekintetben legjobb formának továbbra is a marxizmus—leninizmus esti egyetemet tartjuk. A pártbizot'ságok és pártszervezetek rendszeresebben segítsék és ellenőrizzék a pedagógusok ideológiai továbbképzését. Gondoskodjanak a megfelelő időszerű politikai tájékoztatásról, Fokozni kell a pedagógusok személyes felelősségét a rájuk bízott fiatal nemzedék világnézeti neveléséért.

A pedagógusok elsőrendű közérdekű tevékenysége az iskolai munka. Mégis úgy véljük, hogy az iskolának is javára válik, ha továbbra is igényt tartunk a nevelők aktív közéleti szereplésére. Nem mondhatunk le arról az energiáról, amelyet a pártmunkában, a propagandában, a népművelésben, a különböző választott testületekben képviselnek. Ez a szükséglet falun még hatványozottabban jelentkezik. Övünk azonban attól, hogy ez az eddig is aktív személyek túlterhelését jelentse. Űj, értékes erők bevonására van szükség.

Tudatosabbá és vonzóbbá kell tenni az ifjúsági szervezetek nevelő munkáját. Nagyobb figyelmet érdemelnek a szakmunkástanulók, akiket elsősorban munkahelyükön és szabad idejükben kell megközelíteni és megfelelő eszmei-politikai befolyás alá venni. E tekintetben fokozott felelősség terheli a munkahelyi párt- és KlSZ-szer- vezeteket.

Megyénkben normális helyzetnek kell tekinteni, hogy a tanulóifjúság részt vesz munkacsúcsok idején az idénymunkák elvégzésében. Erre a jövőben is szükség lesz Ebben a kérdésben el kell oszlatni a közvélemény itt-ott jelentkező negatív ítéletét, és megmagyarázni, hogy ez a gyakorlat nem gazdasági hibából, hanem a munka jellegéből fakad.

A társadalmi mozgalmak és szervezetek — Hazafias Népfront, Nőtanács. Pedagógus Szakszervezet, TIT — gondoskodjanak róla. hogy az oktatási reform társadalmi üggyé váljék, a közvélemény megértse jelentőségét és támogatásával vigye sikerre a reformot.

(Folytatás a 8. oldalon.1