Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-17 / 64. szám
»»Bácsalmáson Is szétosztották az UNRRA-csomagokat. A községbon a ruhaneműre szorulók száma azonban mintegy 4500, míg a juttatott ruhadarabok mennyisége alig haladja meg az 1600-at. Így az igényjogosultak egyharmad részét sem tudták kielégíteni. A lakosság közön emiatt nagy az elégedetlenség, gyanüsítgalások kelnek szárnyra és gyakoriak a perpatvarok.” (A Bajai Kis Újság 1947. január 11-i számából.) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizonya» és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dánjel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tánácsház Szeikesrtőségl telefonközpont: 26-19. 25-16 Szerkesztő bizottság Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér Da. Telefon- 17-6-- Terjeszti a Magyar Posta | Előfizethető a helyi postahivataloknál és ! kézbesítőknél Előfizetési dít i hónapra 13 fottim Rács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Telefon- n-ss index: 25 065 ' bon nagyvárosi nívót elérő üzlethálózat korszerűsítésért és szakosításért, valamint egyéb eredményeikért méltán megérdemelték a zászlót. Bédics István elnök elmondta, hogy tovább folytatják a kereskedelmi hálózat kiépítését. — Szinte már önkéntelenül is várom, hogy megkérdezzék, mi lesz a „Kék házzal”, amely azzal vált hírhedtté, hogy évek óta lakatlanul áll — előz meg mosolyogva bennünket. — Hárommilliós beruházással ruházati áruházzá alakítjuk át, jövőre nyitjuk meg. A körzetünkhöz tartozó Tataházán ÁBC- kisáruházat építünk. Fft/Í ár messziről látszanak a hatalmas ládamáglyák a Bács-Kiskun megyei Bútor- és Faipari Vállalat ládaüzemének udvarán. Ezután még több ládát gyártanak itt. mert Kajától teljesen,a bácsalmási és a jánoshalmi telep veszi át ezt a gyártmányt. Az itteni üzem 131 dolgozója PVC, bison és angol barackos ládákat gyárt exportgyümölcsök csomagolására. Száznegyvenen dolgoznak a Bajai Vegyesipari Vállalat bácsalmási telepén. A Csepel Autógyár részére 800 darab tehergépkocsi-platót készítenek, ezenkívül exportmegrendelésük is van. A Szovjetuniónak 22 darab élelmiszeripari gépáliványt gyártanak. ZéJity János és Horváth János, a szovjet exportra készülő élelmiszeripari gépállványokon dolgozik. S7 ekete Dezső, a bácsalmá- si könyvtár vezetője mosolyogva tette helyére a dokumentumot. s ajánlotta, hogy még sok érdekességgel szolgálhat a község múltjára vonatkozóan. Én azonban arra kértem őt, hogy — úgyis mint a „Petőfi Népe Baráti Kör” elnöke — legyen kalauzom a mai Bácsalmáson. Erre is készségesen vállalkozott. Első utunk a tanácsházára vezetett, ahol Horváth Pál vb-tit- kár a legújabb statisztika alapján adott számot arról, milyen nagyot változott a világ a községben a Bajai Kis Üjság idézett cikkjének megjelenése óta. Jelenleg a keresőképes lakosság 53,7 százaléka a mezőgazdaságban, 19,8 százaléka az iparban, 26,5 százaléka alkalmazotti és egyéb munkakörben dolgozik. UNRRA csomag? Kinek kell az már! Az elmúlt öt év alatt például 46 millióról 78 millió forintra emelkedett a helyi földművesszövetkezeti bolthálózat évi forgalma. A községben 655 televíziótulajdonos van, Kézimunka szakkör a Petőfi Tsz-ben. ami azt jelenti, hogy minden harmadik belterületi házban van tv-készülék. A takarékbetétkönyvek száma két és fél ezer. s 1961-től 1965-ig 3 millióról 15,5 millióra növekedett a betétállomány. Hetvenkilenc bácsalmási rendelkezik saját autóval. Tavaly 156 tv-t, 169 rádiót, 130 motorkerékpárt, 186 mosógépet, 72 hűtőszekrényt adtak el az üzletekben. r A m nem is kell amolyan UNRRA-féle alamizsna annak a népnek, amely oly szépen fejleszti mezőgazdaságát és iparát, mint az almásiak. A határban 47 erőgép dolgozik. 130 kataszteri hold nregmunkálása jut egyre, öt év alatt 214 kilóval növelték az egy holdra jutó műtrágyamennyiséget. Nem véletlen tehát, hogy az öt év előtti 8,1 helyett 12,5 mázsás kenyérgabona-termésátlaggal fizettek a földek. A termelőszövetkezetek közös vagyona 1961- től 21 millióról 52 millió forintra, az egy tsz-tagra jutó aésze- sedés 7632-ről 14 572 forintra növekedett. Jelentősen fejlődött a második ötéves terv időszakában a község ipara is. Megkezdte termelését a ruhaüzem. ahol 378 nő talált munkaalkalmat. A másik új létesítmény a láda- gyár, ugyanakkor bővítették, s új gyártmányok előállításával bízták meg a kályhacsöüzemet. Az iparban dolgozók havi átlagkeresete 1985-ben az előző évihez mérten 200—250 forinttal — a ládagyárban például 1270- ről 1500 forintra — emelkedett. Közben szépült 'S a község. Méltán megérdemli az utóbbi években ráragasztott jelzőt: „Virágos Bácsalmás”. Nem kevesebb, mint 70 ezer négyzetméter parkosított területe van, amelyet a saját erőből létesített hajtatóházból s öntözéses faiskolából látnak el dísznövényekkel. Büszkék az almásiak a valóban gyönyörű strandfürdőjükre is. amelytől nem mesz- sze valamikor Teleky gróf halastavában aranyhalak úszkáltak. Mint mondják, még a plébánost sem engedte a tó közelébe. Vajon mit szólna most a munkások és parasztok vidáman strandoló gyerekei láttán? Épült még a községben törpevízmű 8 kilométer vízvezeték-hálózattal. 54 kilométer járda, 10 kilométer közutat porta- lanítottak, s ha leszáll az est 135 higanygőzlámpa áraszt nagyvárosi fényt perlekedve a korszerű üzletek neonreklámai- val, fényes kirakataival. Rövidesen ismét újabb létesítménynyel gazdagodik Bácsalmás. A volt járási tanácsi épületben 60 ágyas kórházat rendeznek be. Fekete elvtárs ezután azt tanácsolta, hogy a Petőfi Tsz-be menjünk. [ tt Szalonnás Mihály a szö- * vetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy 150 hold gyümölcsöst és 100 hold szőlőt telepítettek el, s ezek 3—4 év múlva — termőre fordulásuk után — hat-hét millió forinttal növelik a tsz árutermelésének értékét, s nem utolsósorban a tagság jövedelmét. Jól bevált a Lenin Tsz-szel közösen létesített baromfitelep. Az idén eddig 25 ezer pecsenyecsirkét adtak át, s jelenleg 30 ezret nevelnek. Évente 100—120 növendékbikát hizlalnak exportra, ami ugyancsak szép jövedelmet biztosít. A gazdálkodás további javításának feladatai között említi az elnök 300 hold homokos terület olasz nyárfával való betelepítését a kenyérgabona- és kukoricatáblákon a vegyszeres gyomirtás fokozását, a karbamidos szarvasmarhatáp bevezetését. Az utóbbiról elmondta, hogy több gazEgervári Endréné bison ládákat szegei. Térjünk most Vissza a könyvtárba, amely a, megye egyik legnagyszerűbb (ilyen intézménye. Sok olyan ■)— jól rendszerezett — könyvritkasággal, folyóirattal rendelkezik, amely az elmélyült kutató1 munkát is lehetővé teszi. Éppen. Kovács Pál jánoshalmi tanítót, a Szegedi Egyetem bölcsészkarának levelező hallgatóját találtuk :tt, aki Féja Gézáról, if magyar népírók egyikéről készít szakdolgozatot. munkákat. Az első díj külföldi utazás. A földművesszövetkezet köz- pontjában a megyei párt- bizottság — legjobb fmsz-nek adományozott — vándorzászlaja tűnik a szemünkbe. A való£j néhány gondolatot még ^ arról, amji a bácsalmásiakat foglalkoztatja. A bácsalmási fajborok régóta |híresek. Jó lenne. ha nem csorbítanák hírnevét azzal, hogy egyes gazdaságok — határiból leválasztott községek -y- sapát nevük alatt címkézik a tulajdonképpen bácsalmási borokat Több segítséget kémek az útviszonyok megjavításához. mejrt kiváló minőségű exportképes gyümölcseik szállítás közben] tönkre mennek. Nagy reményeket fűznek egyébként dr. Varga! Jenőnek, a megyei tanács vb elnökének Bácsalmás másodvárossá fejlesztésére vonatkozó javaslatához, amely „A közsegpolitika és községfejlesztés tapasztalatai, módszerei Bács-Ki.$kun megyében” című könyvében jelent meg. » Kovács Pál jánoshalmi tanító szakdolgozatához gyűjt anyagot a bácsalmási könyvtárban. alrégióközpont és a főfalu közé rangsorolja j — adottságainál fogva is alkalmas. Nagy Ottó (Pásztor Zoltán felvételei.) Ifjú Makra Imre, a Petőfi Tsz állatgondozója a bízó bikákat, ápolja. daságban látta már alkalmazni sikerrel. A karbamidos takarmányozás fokozza a fehérjepótlást s ilv módon a szarvasmarháknál jelentősen emelkedik a tejhozam. Kísérőm odasúgta, érdeklődjem a tsz kézimunkaszakköréről. Az elnök ugyanis annyira szívén viselte az ügyét, hogy személyesen segített a kézi- munka-mintakönyvek beszerzésében és emiatt a könyvtárban is többször járt. — A tsz nőbizottsága kezdeményezte — hárította el az ez- el kapcsolatos érdemeket magáról Szalonnás elvtárs. — A vezetőség fűtött helyiséget és világítást nyújtott a szakkörnek j itt a szövetkezeti központban.' - Negyvenkét asszony és leány i íár ide hétfőn esténként. Mond- j latom, nem hiába, mert na- ] :yon szép népművészeti értékű hímzéseket készítenek. Március j végén bírálja el a megyei és j a járási nőtanács a legszebb 1 Nyugodtan mondhatjuk, hogy Bácsalmás erre a fejlesztésre — másodvárqs, olyan nagyközség, amely szerepkörénél, nagyságánál, lélekszámúnál fogva az
