Petőfi Népe, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-18 / 65. szám

/ • Üt év alatt 40 százalékkal nőtt a zöldségfelvásárlás 4 ■■ i; Világ proletárjai, egyesüljetek! Csütörtökön tartotta a Szö­vetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítési Központja IX. kül­döttközgyűlését. Részt vett a tanácskozáson Panák László, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese, Já­romi Lajos, a SZÖVÉRT helyet­tes .igazgatója, dr. Bartha Ist­ván, a Hungarofruct vezérigaz­gatója. Jelen volt az összejöve­telen Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára, Brachna János, a MÉSZÖV elnöke. Az igazgatóság beszámolóját az elmúlt évi munkáról, vala­mint az idei feladatokról Peré- nyi István, a MÉK igazgatója terjesztette elő. Bevezetőben visszapillantott a beszámoló az eimúlt öt év eredményeire és gondjaira. Hangoztatta, hogy 1965-ben 40 százalékkal több zöldségfélét vásároltak fel, mint 1961-ben. Az elmúlt öt eszten­dő alatt a telepeket korszerű­sítették. A kecskeméti új hű.ő- raktár és manipuláló telep fel­építése 40 millió forintba került. Újjáépítették a kalocsai átvevőt, ezenkívül számos felvásárló te­lepet korszerűsítettek. Az el­múlt esztendő természeti csapá­sai befolyásolták a felvásárlást is. A felvásárlási tervet emiatt csak 87,2 százalékra tudták tel­jesíteni. A beszámoló önkritikusan em­lítette meg a hibákat is. Hang­súlyozta, hogy zökkenőmente­sebbé szükséges tenni a felvá­sárlást. Az ez évi feladatokkal kapcsolatban megemlítette, az előadó, hogy 16 200 katasztrális hold területre kötöttek szerző­dést különböző zöldségfélékre. A lehetőség halárain belül a felvásárló egységeket korszerű­sítik. Tovább akarják javítani a kapcsolatot a termelőszövetkeze­tekkel. Az igazgatóság beszámolója felett élénk vita alakult ki. Er­dősi József felszólalásában han-. goztatta, hogy tovább kell ész- szerűsíteni a felvásárlást. Külön felhívta a figyelmet a lakosság ellátásának javítására. A hozzászólások során szá­mos gond került szóba. Többek között az új gazdasági reform­mal összefüggésben szóvá tették, hogy ennek megfelelően éssze­rűbbé, gyorsabbá, zökkenőmen­tesebbé kell tenni a gyümölcs­ös zöldségfelvásárlást, ami ki fog hatni a belső ellátás javu­lására és az exportra is. A vita tanulságait Perényi Ist­ván, a MÉK igazgatója foglalta össze A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IAPJA Ara óU fillér 19C6. MARC. 18, FENTEK XXI. ÉVE., 65. SZ. Kétszerié több áru mint 1961-ben Elkészült az állami gazdaságok elmúlt évi termelési mérlege Elkészült a megye állami gaz­daságainak múlt évi gazdasági mérlege. A 150 ezer holdon mű­ködő mezőgazdasági üzemek ta­valy az 1961. évinél majdnem kétszerte több terméket állí­tottak elő és kereken 650 mil­lió forint értékű árut adtak át közfogyasztásra, 120 millió fo­rinttal többet, mint az előző évben. Kenyérgabonából az el­múlt évben több mint 5 millió forint volt a tiszta nyereség, kukoricából minden eddi­ginél többet, holdanként át­lagosan 18 mázsa termést takarítottak be májusi morzsoltban számítva. A pillangós növények holdanként 26 mázsa szénatermést adtak. Ennek köszönhetően több hús­árut tudtak értékesíteni. Vágó­marhából 260, sertésből 510, ba­Megkexdte munkáját romfiból 120 vagonnal adtak át az államháztartás részére. A termelés költségei kedve­zőbben alakultak, mint az elő­ző évben. Egy mázsa kenyérnek- valót 25 forinttal olcsóbban ál­lítottak elő a tervezettnél. A sertéshús költségeit kilónként 40 fillérrel csökkentették. A te­jet viszont elég drágán, literen­ként 3 forint 60 fillérért „állí­tották elő'’. A gazdaságok 1961 és 1965 között 11 ezer holddal nö­velték a szőlő- és gyümölcs- ültetvényeket összesen 27 ezer holdra. A múlt év nem kedvezett a szőlőter­mesztésnek. Több mint 700 va­gon termést tett tönkre a ko­rai fagy, valamint a peronosz- póra. A fiatal almások termő­re fordulásával évről évre több gyümölcs kerül értékesítésre. Tavaly az előző évinél 220 va­gonnal több almát adtak a fo­gyasztóknak. Az eredmények összesítésével egy időben megállapították az idei év termelési feladatait is. A gazdaságokban — a helyi adottságoknak megfelelően — már az előző években megtör­tént a szakosítás, a legjöve­delmezőbb fő- és melléküzem- ágak kialakítása. A további cél ezeknek fejlesztése, korszerűsí­tése. Az idén 130 millió forintot használnak fel ilyen célokra. Ebből 50 millió forintot az ál­lattenyésztés további nagvüze- mesítésére költenek. Az állatte­nyésztésnél törekednek az állo­mányok felfrissítésére. Fejlesz­tik a takarmánykeverő üzeme­ket. Jelentősen növelik a pil­langósok területét, már az idén 10 ezer holdon új lucernást telepítenek. A szőlő- és gyümölcsültetvé­nyek kiszolgáló segédüzemei sajnos, az idén nem fejlődnek a kívánalmaknak megfelelően. Űj tárolók, szőlőfeldolgozók és csomagolók építésére 36 millió forint áll a gazdaságok rendel­kezésére. a Béke-világtanács Elnöksége Äz űrhajózás történetének első kényszerleszállása Csütörtökön a Gellért Szálló­ban a Béke-világtanács Elnök­ségének ülésével megkezdődött a béke-világmozgalom vezérka­rának budapesti tanácskozás- sorozata. Részt vettek az ülésen: Isabelle Blume, a Béke-világta­nács ügyvezető elnöke, továbbá Alberto T. Casella, Romesh Chandra, Diwan Chaman Lall, James G. Endicott, Enrique Lis­ter, William E. Gollan, az el­nökség tagjai. Ott volt több tá­vollevő elnökségi tag személyes képviselője. Ezenkívül számos meghívott vendég is helyet fog­lalt a tárgyaló asztalnál. A ma­gyar békemozgalom képviseleté­ben dr. Sík Endre és Darvasi István, vett részt az ülésen. Dr. Sík Endre, az Országos Béketanács elnöke a béke ma­gyar munkásai, egész népünk nevében köszöntötte a testüle­tet, majd Isabelle Blume_ nyitot­ta meg a tanácskozást. Ezután Romesh Chandra, az Indiai Bé­ketanács elnöke, az első napi­rendi pont előadója terjesztette elő a Béke-világtanács szerveze­ti kérdéseivel foglalkozó refe­rátumát, majd vita v következett. A Béke-világtanács elnökségé­nek csütörtöki ülésén a nemzeti békemozgalmak vezetőinek pén­teken kezdődő értekezletét ké­szítették elő. A jelenlegi nem­zetközi helyzet, a világban le­zajlott változások tükrében sok­oldalúan elemezték a Béke-vi­lágtanács és a béke-világmozga. lom feladatait és lehetőségeit. Felmérték, hogy a mai kor kö­vetelményeinek megfelelően ho­gyan tehetnék még erőteljeseb­bé hatékonyabbá, sokoldalúbbá a békeszerető embermilliók ak­cióit, kezdeményezéseit. Az elnökség ülésén ajánláso­kat fogadtak el, amelyeket to­vábbi megvitatásra a Béke-vi- lágtanácshoz tartozó nemzeti békemozgalmak vezetőinek érte­kezlete elé terjesztenek. Pénte­ken és szombaton meghallgatják a legkülönbözőbb mozgalmak képviselőinek véleményét, majd vasárnap és hétfőn újra az el­nökség fórumán folytatják a ta­nácskozást. (MTI) WASHINGTON A tervezett 71 helyett már a 7. fordulatban visszatért a Föld­re a Gemini—8 amerikai űrha­jó. Az űrutazás során súlyos problémák merültek fel. s az űrhajó átmenetileg kormányoz- hatatlanná vált. Az űrhajó kényszermegoldás­ként a Csendes-óceánra, Japán déli partjaitól mintegy ezer ki­lométerre délre szállt le. A Ge­mini—8 csaknem pontosan a megadott körzetben szállt le és egy perccel később felfedezte egy C 54-es típusú repülőgép, az egyetlen, amely ebben az időpontban már a leszállás kör­zetében tartózkodott. A repülő­gépről három békaember ejtő­ernyővel vízbe ugrott, s az űr­hajóra erősített egy hatalmas úszóövet. Neil Armstrong és David Scott szerencsésen túlélte az űrhajó­zás történetének első kényszer- leszállását. Három órával a leszállás után a Leonard F. Mason romboló fedélzetére vette az asztronau­tákat Az első kommentárok nem tudják pontosan megma­gyarázni a kísérlet során fel­lépett hibát, ami a kényszerle­szállást szükségessé tette. Máris hallatszanak azonban olyan han­gok, amelyek hibáztatják az amerikai űrkutatási program propaganda célokból történt meggyorsítását. Johnson elnök éppen szerdán délben, a Gemi­ni—8 rajtját követően tett olyan nyilatkozatot. hogy Amerika „utolérte a Szovjetuniót az űr­kutatásban. s az első ember a Holdon amerikai lesz. mégpedig a 60-as években”. A Gemini—8 kísérlet kudarca visszavetheti az egész Gemini-programot, s zzel az úgynevezett Apolló-ter- vet is, amellyel Amerika em­bert akar juttatni a Hold fel- i színére. Kinek az asztala? — T udja hányszor hallom én ezt a panaszt: „Az igazgató, a tsz elnök nem törődik a poli­tikai munkával...” Sokáig azt hittem, csak azért van így, mert egy időben abba a tévedésbe estünk, hogy még a pártmunká­nak is elsőrendű, sőt kizárólagos célja á! gazdasági feladatok vég­rehajtása. Nem a támogatása, hanem a végrehajtása!... Most aztán hogyne lenne nehéz meg­győzni a gazdasági vezetőket arról, hogy nem csupán a terv - teljesítéssel, az önköltségcsök­kentéssel, a selejttel kell törőd­niük. hanem az emberekkel is, a nevelésükkel, a politikai mun­kával. Ezért is felelősek ... Varga János elvtárs. a kun- szentmiklósi községi pártbizott­ság titkára mondta el a fentie­ket. Érdemes odafigyelni a foly­tatásra is: — Hanem aztán rájöttem, hogy más oka is van ennek. Nemcsak a téves szemlélet, ha­nem a kényelmesség. Nevezzük csak így, még akkor is. ha az illető egyébként a gazdasági munkában egyáltalán nem ké­nyelmes, ha nagyon lelkiisme­retesen, ambiciózusan és sikere­sen végzi a dolgát. Itt ugyanis könnyebb felfedezni a hibákat, s kimutatni az eredményeket. Segíteni es sikereket elérni. A politikai munka viszont számok­ban nem mérhető, sokszor kell újra kezdeni és az eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg. Ilyen értelemben minden­esetre nehezebb, s húzódoznak tőle azok, akik a másikat, a megfoghatóbbat, a „könnyebbet” szokták meg. Hogy mennyire így van. azt igen jellemzően bizonyítja a kö­vetkező eset; Az égjük pártszervezet titkára mindig azzal mentegetőzött, va­lahányszor az oktatást, vagy a KlSZ-munkát számon kérték tő­le, hogy: „Az igazgatónk nem törődik vele. nem segít. Akár­mikor kérek tőle valamit, ha csak egy szobát is egy gyűlés vagy előadás megtartásához, azt feleli, most nincs ideje ezzel foglalkozni.” Aztán úgy esett, hogy igaz­gatóra lett szükség a vállalat­nál. A párttitkár is szóba ke­rült, s a községi pártbizottság támogatta. Szakmai szempontból alkalmas, s most legalább meg­javul majd a vállalatnál a poli­tikai munka is! — gondolták. De hamarosan kitűnt, hogy ala­posan csalódtak. Mert az illető ugyan nagy ambícióval vetette magát a gazdasági munkába, de az utódja ugyanúgy panasz­kodott rá a politikai munka iránti közömbössége miatt, mint annak idején ő panaszkodott az igazgatójára. Ez az én asztalom, az a tied, végezze ki-ki a maga dolgát!... Igen helyes elv különben. De nem a politikai munkában és a politikai felelősség megosztá­sában. Á vezető — bármilyen munkakörben — politikai vezető is. Akkor is, ha párton kívüli. A párton kívüli tsz elnök ugyan­úgy a szocialista mezőgazdaság fellendítésén munkálkodik, mint a tsz párttitkára. A gyárban az igazgató, a főmérnök és a fő­könyvelő egyaránt parancsnoki poszton áll. Különböző felada­tokkal, de egyforma felelősség­gel a rájuk bízott emberekért. Nemcsak a termelésért, s nem is csupán a beosztott dolgozók anyagi jólétéért, hanem erköl­csi, politikai arculatukért, neve­lésükért, tehát mindazért, amit úgy hívunk, hogy politikai munka. Ezt a munkát meg lehet osz­tani, de nem lehet áthárítani, kijelölt ügyintézőhöz továbbíta­ni. Nincs külön, erre a célra ki­jelölt íróasztal és olyan sincs, amelynek „ne tartozna a hatás­körébe” ez a feladat is. M. L. Isabella Blume asszony, a Béke-világtanács ügyvezető elnöke megnyitja az ülést. Mellette dr. Sík Endre, a Béke-világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke ÜL ,

Next

/
Thumbnails
Contents