Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-09 / 33. szám
1966, február 9, szerda 5. oldal „Fehér foltok" a népművelésben ! Ki tud többet az idegenforgalomról? Nagyszabású vetélkedő a tv-ben Kecskemét tanyavilágában több mint 21 ezer ember él. A városi tanács művelődési osztálya igyekszik mindent megtenni, hogy a sok ezer holdas határban felszámolja az úgynevezett kulturális „fehér foltokat”. Ennek következtében az elmúlt öt év alatt sokat fejlődött, javult a tanyavilág kulturális ellátottsága. 1960-ban körülbelül 60 előadást tartottak. Ebben az évadban szeptembertől február 1-ig bezáróan, összesen 230 volt: ebből 13Ó a tanyai Nyári bolondságok A forró olasz nyár ezer színe elevenedik meg ezen a mulatságos, pajzán filmen. A főszereplő a strand, ahol ilyenkor valósággal nyüzsögnek a város fullasztó levegőjéből idemenekült emberek. Szerelmek szövődnek és bolondos kalandok szereplői lesznek az üdülők. Nem is igen lehetne többet mondani ennél a film cselekményéről, hiszen tucatnyi szál gubancolódik össze a szemünk láttára. Csinos lányok és kiérdemesült lovagok, reménytelen kis egzisztenciák és csupán a nyaralás idejére könnyelművé lett emberek életéből felvillanó néhány képből szövi a mesét Luigi Zampa rendező. Derű, itt- ott egy kis káröröm, kellemes mulatság — ennyi a néző jutalma a moziban eltöltött két óráért. filmklubokban, 50 a téli tanfolyamokon, 50 pedig TiT-rendez- vényeken hangzott el. Még körülbelül 200-at terveznek az év befejezéséig: a filmklubokban 130, a téli tanfolyamokon 30 foglalkozást és emellett 40 TIT- előadást. A terv teljesítése azonban nem csupán a művelődési osztály szándékain és erőfeszítésein múlik. Sok függ attól is, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és a tsz területén működő iskolák pedagógusai mennyire tekintik szívügyüknek a tanyai lakosság művelődését. Jó néhány helyen elmaradt például az előadás — még az idén is —, mert más célra vették igénybe a művelődési termet, vagy nem fordítottak kellő gondot a propagandára. Számot adhatunk azonban néhány nagy sikerű rendezvényről: így a Rajkó-zenekar tanyai fellépéseiről és az Állami Bábszínház vendégjátékáról. Szívesen látogatják a tanyasiak a filmklubokat is, amelyek hetente átlag 500—700 embert szórakoztatnak, nevelnek. Kétségtelenül sokat fejlődött a tanyai kulturális élet az elmúlt öt év alatt, a helyzet azonban mégsem kielégítő. Jobban fel kell szerelni és bővíteni a tanyai klubokat, gazdaságosan felhasználni a tsz- ek kulturális alapjait és jobban igénybe venni a művelődési autót, amely például februárban csak egyetlen előadást tart a szarkási iskolában. A Magyar Televízió az idegenforgalmi szemlélet kialakulását, helyes irányba terelését országos „Ki mit tud” vetélkedő rendezésével is segíti. Az Országos Idegenforgalmi Hivatallal együtt rendezett vetélkedőn a versenyzők az ország, valamint saját tájuk különös és alapos ismeretében, és a szocialista építés eredményeinek, történelmi emlékeinknek, alapvető művészettörténeti, népművészeti és tájegységük irodalmi-művészeti érdekességeinek ismeretében, végül az idegenvezetés, vendégfogadás. idegenforgalmi általános tudnivalókban való jártasságban — mérik össze tudásukat és rátermettségüket. A nyertesek nagy értékű díjat kapnak és minden elődöntőbe jutott versenyző az egész ország előtt adhat számot arról, menynyire felkészült, s mennyire tudja képviselni szűkebb pátriáját. A tv nyilvánossága előtt folyó vetélkedőn az Idegenforgalmi'Hivatal és a televízió által közösen kialakított kilenc tájegység csapata vesz részt. A verseny tehát csapatverseny, azonban egyidejűleg egyéni verseny is. Délkelet-Magyarországot Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye együttesen képviseli. A selejtezést, kiválasztást a tájegységek illetékes idegenforgalmi hivatalai. a megyék KISZ-bizottságai. a Hazafias Népfront megyei, szervei és a TIT elnökségei bonyolítják le nyilvános vetélkedők formájában. A selejtezőben a három megyéből 10—10* versenyző vesz majd részt. Itt dől el. hogy kik jutnak a tv-studióiban az ország nyilvánossága előtt rendezett elődöntőkbe. A kiválasztásra és az előselejtezőkre a 16 éven felüliek a megyei idegenforgalmi hivatalnál — Kecskemét. Tanácsháza — jelentkezhetnek levélben (kivéve az idegenforgalom dolgozói és idegenvezetők). A jelentkezéseket február 20-ig kell eljuttatni a címre, ahol a várható nagy érdeklődés miatt a beérkezés sorrendjében hívják be a részt venni szándékozókat kiválasztásra. illetve előselejtezőre. Délkelet-Magyarország — (tehát három megye) — selejtezőjére március 5-én, szombaton kerül sor Szegeden. N. P. Restelkednünk kell Nem győzzük elégszer hangoztatni: korunk rendkívül gyorsan fejlődő mezőgazdasága minden dolgozótól, még a kétkezi munkástól is egyre nagyobb szaktudást követel. A gépestós, a vegyszerek alkalmazása, az újabb és újabb termelési módszerek bevezetéíse következtében mind kevesebb rész jut a munkában a fizikai erőnek, s mind több a fejnek, a hozzáértésnek. A jelszó: kevesebb munkával — többet. Ez az útja a jómódú, művelt parasztság kialakulásának. Néhány nappal ezelőtt hasznos megbeszélést tartottak Kecskeméten a mezőgazdasági lapok és folyóiratok ügyében. Most, hogy a Mező- gazdasági Könyvhónap folyamán előadások, író—olvasó-találkozók, tanácskozások alkalmával sokszorosan hangsúlyozzák majd a szaktudás fontosságát, erről is kell néhány szót ejteni. Tizenegyféle szaklap, folyóirat jelenik meg Magyarországon, amelyek a mezőgazdaság minden területén hasznos segítséget adnak a dolgozóknak. Az ember azt hinné, hogy a mezőgazdasági dolgozók el is fogadják a folyóiratok, szaklapok segítségét. Tévedés. A számok másról árulkodnak. íme: Megyénkben 320 termelőszövetkezet, szakszövetkezet és tszcs működik. És számos állami gazdaság. Ezzel szemben az Állattenyésztés című folyóirata mindössze 121-en fizetnek elő, a Növénytermelésnek pedig csupán 104 előfizetője van, s a Növényvédelem című szakfolyóiratnak is csak 230. Sorolhatnánk tovább, csaknem valamennyi szaklapnál ez a szomorú helyzet. Hát a tsz-elnökök, a mezőgazdászok, a brigádvezetők, a munkacsapat-vezetők annyira jól állnak szaktudás dolgában, hogy munka- területük legfrissebb tudományos, szakmai kérdései ne érdekelnék őket? Szeretnénk hinni, hogy a lapok propagandájával van baj inkább. Ám ezt a hibát a lapkiadó vállalat mihamar helyrehozza. Nem titkoljuk el ezeket a számokat, pedig restelkedünk miatta. De üdvös lenne, ha restellkedésünkben osztoznának azok is, akik elmulasztják szaktudásuk folyamatos gyarapítását. A szaklap bizonyos tekintetben hasznosabb, mint a könyv. Hiszen szélesebb körű áttekintést nyújt, többet foglalkozik a gyakorlati tapasztalatokkal és mindenekelőtt a könyvnél frissebb eszköze a tájékozódásnak. Egyetlen szakember, egyetlen gazdasági vezető sem nélkülözheti. Balogh József nek elmaradása csalódást, kiábrándulást keltett. 3. Több forrásból szerzett értesüléseim egybevetése szerint az aktivitás csökkenéséhez hozzájárult a különböző békemoz- gaími szervezetek közötti egység hiánya is. Jól lehet a tömegek egységesek a béke ügyében, a különböző békemozgalmi vezetők között nézetkülönbségek vannak, s ez hosszabb ideje érezteti hatását az angol békemozgalomban. A fő nézetkülönbség mindenekelőtt a pacifista és nem pacifista álláspontot képviselő vezetők között található. A pacifisták szervezeti tekintetben nem a tömegakciókra, hanem az egyéni akciókra építenek, míg a nem pacifisták — helyesen — ennek ellenkezőjét vallják. A békemozgalmon belüli nézetkülönbségekre hatással van a nemzetközi munkásmozgalomban levő véleményeltérés is. Szerencsére, e nézetkülönbségek alapjában véve csak a vezetők között jelentkeznek. A munkáspárt jobbszárnya tiltja tagjainak a békemozgalmi tevékenységet, aki ennek ellenére részt vesz abban, azt kizárják a pártból. A sok éves tapasztalat mégis azt mutatja, hogy a nehézségek leküzdhetők, és a munkáspárt centrista részével, illetve balszárnyával sikerül együttműködni/ Angolok Vietnamért A korábban említett aktivitás csökkenés természetesen nem jelent tétlenséget. A vietnami háború befejezéséért indított mozgalom például 1965 februárjában kezdett terebélyesedni. Márciusban a Trafalgar Square-i hatalmas tömegdemonstrációhoz 100 munkáspárti képviselő is csatlakozott. A békemozgalom megerősödése szempontjából ez az akció rendkívüli jelentőségű volt. Júniusban több mint tízezer ember vonult a parlament elé, hogy átadják követeléseiket a képviselőknek. Érdemes megemlíteni, hogy a tízezres tömeg a szakszervezetek és a különböző békemozgalmi szervezetek küldötteiből állt! Ebben az időszakban körülbelül 150 vietnami bizottságot alakítottak, s ezek rendkívül aktívak voltak, gyűléseket tartottak, képviselőket hívtak meg eszmecserére, s aláírásokat gyűjtöttek, a háború befejezését követelő ívekre. Nem elhamarkodott következtetés: az egyszerű angol emberek többsége ellenzi a vietnami háborút, s belátja, hogy az Egyesült Államok valóban agressziót követ el vietnamiak — északon és délen lakók — milliói ellen. A nyílt álláspont kialakítását azonban megnehezíti az angol kormány taktikázgató, nem őszinte magatartása. Míg a munkáspárti kormány miniszterei, s maga Wilson miniszter- elnök is a gyakorlatban támogatják az USA szennyes háborúját, ha a tömegekhez szólnak, akkor arról beszélnek, hogy lehetséges a béke, s ehhez csak a vietnami kormány, Kína és a Szovjetunió beleegyezése kellene. .. E céltudatosan hamis nézet azonban mind kevésbé talál hitelre, annak ellenére, hogy a kormány ösztönzésére az angol sajtó hangos kampánnyal népszerűsíti az Egyesült Államok kegyetlen vietnami háborúját. Az emberek, legalább is józanabb részük, inkább a ritka, de szókimondó, a valóságot megközelítő, vagy azt kimondó sajtóvéleményekre figyelnek. Mint már említettem, néhány évvel ezelőtt az angol békemozgalom erősen befolyásolta az Amerikai Egyesült Államok békemozgalmát. Most a fellendülő amerikai békemozgalom van hatással az angolra. November utolsó napjaiban például tapasztalhattuk, milyen hatalmas tömegeket megmozgató béketüntetések voltak Amerikában, s velük egy időben Londonban is. Az Angol Békebizottság egyik legsikeresebb akciója a vietnamiak megsegítésére irányuló egészségügyi mozgalom, amelynek támogatói között sok képviselő és neves értelmiségi is szerepel. A mozgalom keretében, több mint ötezer fontot gyűjtöttek össze, s érdemes megemlíteni, hogy még az egyház is az adakozók között volt. Hiba lenne, ha as angol békemozgalom tevékenységét leszűkítenénk a vietnami békéért vívott harcra. Hangsúlyozottan felhívják a figyelmet arra a halálos veszélyre is, amelyet Európában a nyugatnémetek atomfegyverhez való juttatása jelenten— Erre mutat az is, hogy az Angol Békebizottság 1966 márciusában rendezendő kongresz- szusának középpontjában' előreláthatóan az európai béke kérdése szerepel. Túl mindezen, napi, aktuális kérdésekkel is foglalkoznak, most például a rhodesiai helyzettel, a fajvédők leleplezésével. Az angolok precízek, s jól beosztják idejüket. A beszélgetésre szánt másfél óra, melynek magvát próbáltam röviden ösz- szefogni. hamarosan eltelt, s a budapesti viszontlátás reményében vettem búcsút Collín Sweet- től. Az egyszerű kis ajtót becsukva, tekintetem megpihent az apró kis táblán, melyen ez áll: British Peace Commitee, Angol Békebizottság. Boros Béla (Következik: Russel mozgalmának néhány vonása.) Bemuta ó előtt: 104 lap a szerelemről j Másfél éve játsszák óriási I | sikerrel Edward Radzinszkij j 1 ízig-vérig modern megfugal- i mazású darabját a leningrádi j Gorkij színházban, s nemrégi- | ben volt a moszkvai bemuta- ■ tója is a Komszomol színház- J ban. Lempgrádban nem kisebb rendező vállalkozott szin- | padra alkalmazására; mint a nemzetközileg is jól ismert Tovsztogonov. (Az. ö rendezésében mutatták be Magyarországon az Optimista r tragédiát.) A 34 éves Radzinszkij a fiatal szovjet írónemzedék, sokat ígérő tagja, akinek' újabb művéről, a „Fümesek”- ről nem régiben hozott hírt a szaksajtó. Udvaros Bélával, a kecskeméti színház rendezőjével beszélgetünk erről a darab bemutatásának előzményeiről. — Nem volt kis feladat az j igényes színpadtechnikai megoldásokat kívánó, nem kevesebb, mint húsz színváltozást megkövetelő előadás színpadra alkalmazása — mondotta Udvaros Béla —, hiszen ismeretesek színházunk technikai nehézségei. A pénteki bemutató bizonyára választ ad arra, siker ült-e valóban minden izében művészi értékű, hiteles tolmácsolásban a közönség elé vinni a darabot. Az előjelek biztatóak. S az sem kétséges, hogy a közönség szívéhez utat fog találni ez a különös szerelmi dráma. Rendkívül érdekes. lélektanilag gazdagon motivált választ akar adni az író az emberi együttélés, a fiatalság néhány alapvető problémájára. Az egész darab azt a gondolatot sugározza, hogy nem élhetünk egymás mellett érzéketlenül, nem vonhatjuk ki magunkat akár tudatosan, akár rossz beidegződéseink, korábbi tapasztalataink alapján a másik ember megértésének, emberi értékelésének kötelessége alól. A darab egy ünnepelt és sikeres fiatal tudós és egy tiszta, becsületes fiatal lány találkozásának lélektani, emberi körülményeit és lehetőségeit boncolgatja. A tudós nagyszerű közösségi ember. \ kutatások, melyeket irányit., nemzetközi jelentőségűek, eddig elért sikerei az általa művelt tudományág legkiválóbb- jai közé emelik. Csak egyetlen ponton válik életfelfogása tragikus ütközőponttá: a szerelemről, a szerelmi kapcsolatokról méltatlanul alacsony rendű elképzelései vannak. Sikerül-e a vele találkozó fiatal lánynak legyőznie a tudósban rejlő téves vélekedéseket, sikerül-e átformálnia olyan emberré, aki a szerelemben is a legmagasabb rendű erkölcsi tartalmat keresi —, s egy másik kérdés — ’e- het-e büntetlenül szellemileg ! és érzelmileg kizsákmányolni ! egy másik embert: erről szól i a darab. Udvaros Béla eredeti, s érdekes feldolgozási módot talált. valóban modern rendezői elképzelést akar megvalósítani a színpadon — minden bizonnyal sikeresen. A rövid, dinamikus íelenet- sorok szinte filmszerű vágá- I sokkr.l követik egymást, s a i rendezőnek alkalma van arra is, hogy a modern zene kor- szerű kifejezési eszközeit az események érzelmi elmélyítésének szolgálatába állítsa: Prokofjev legszebb kamaraművei szolgáltatták a zenei anyagot a kecskeméti színház előadásához. Cs. L.
