Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-06 / 31. szám

1966. február 6. vasárnap S. oldal Szatyrok, kosarak exportra A fűzfából, gyékényből és esuhéból készült különböző használati tárgyak: szatyrok, ko­sarak kerti bútorok, dísztárgyak nemcsak belföldön, de külföldön is igen keresettek. Az érdeklő­dés olyan nagy irántuk, hogy szinte kimeríthetetlenek az ex- portlehetőségék. Éppen ezért került sor nemrégiben az alap­anyagok termelése, illetve fel­dolgozása további lehetőségei­nek feltárására.. A MÉSZÖV illetékesei a nő­tanács megyei és járási veze­tőivel és a földművesszövetke­zetek járási központjainak be­vonásával elvégezték a felmé­rést. A feldolgozással elsősor­ban a termelőszövetkezeti tagok foglalkoznak télen. Így például Bácsalmáson. Mátételkén és Szeremlén van lehetőség arra, hogy kosárfonó és üvegbefonó háziipari munkát szervezzenek. Dunaszentbenedeken a gyékény feldolgozására vállalkoztak, míg Jászszentlászlón és Pálmonos- torán csuhéból készítenek kü­lönböző használati tárgyakat A megyében mintegy 120 hol­don van lehetőség rá, hogy szakcsoportok, fmsz-ek és ter­melőszövetkezetek közös vállal­kozásként nemesfűzet telepítse­nek. Ha szaporítóanyagot sike­rül szerezni, akkor ennek nincs különösebb akadálya. G. £. Hivatása: orvos Uj munkahelyen A kecskeméti Nagykőrösi ut­ca 29. számú ház pincéjéből ja­nuár elsején költözött mintegy 800 ezer forintos felújítással ki­alakított új üzemhelyére a Földművesszövetkezetek Áru- és Anyagellátó Vállalatának pa­lackozó részlege. Az új munka­helyen. a Bethlen körúti régi pálinkafőade helyén nemcsak világos, csempézett munkate­rem várta a dolgozókat, hanem korszerű fürdő, öltöző is. Ez azért sem mellékes, mert az 50 főt foglalkoztató palackozó­ban zömmel nők dolgoznak. Az egészséges, szép, s a ko­rábbinál tágasabb munkahely lehetővé teszi, hogy az eddigi évi 2 és fél millió palack he­lyett 3 és fél milliót töltsenek meg a híres kecskeméti barack- és egyéb márkás pálinkafaj­tákból. S mivel az itt megtöl­tött palackokat négy megye üz­letei várják — a jövő héttől áttérnek a kétműszakos üzeme­lésre és palackozó, cimkéző gé­pet is munkába állítanak. „Szarvas András 73 éves. A magyar giiniokor elleni küzde­lem élvonalában, az alföldi nép egészségének megvédésében, — Kecskeanéteai kifejtett négy évti­zedes eredményes munkásság van Szarvas András mögött, aki — mint a kecskeméti geriátriái rendelő és a tbc-s szociális ott­hon vezetője — ma is lelkes harcosa a mezőgazdasági reha­bilitációnak, az öregkori tbc le­küzdésének. ..” A fenti néhány sor része an­nak a kedves megemlékezésnek, mellyel a Tuberkulózis és tüdő- betegségek c. tudományos fo­lyóirat múlt évi decemberi szá­mában köszöntik az ősz orvost. Ezt megelőzően budapesti, szegedi, debreceni egyetemi ta­nárok, docensek — klinikák igazgatói — küldték születésna­pi üdvözletüket Kecskemétre. A meleg hangú, baráti levelek között külön említsük meg Rusz- nyák Istvánnak, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnökének sorait. Egyik szegedi egyetemi tanár, dr. Julesz Miklós gratulációjá­ból valók e szavak: „Örömmel állapítható meg, hogy a félegy­háziak túlnyomó többsége nem hozott szégyent kis alma mate­rére, a félegyházi gimnáziumra.” — Igen, ott érettségiztem — emlékezik csendes derűvel id. dr. Szarvas András, Batthyány utcai otthonának egyik barátsá­gos szegletében. — Onnan in­dultam — ösztöndíjjal — Pá­rizsba. ötven éve orvos, Kecskemé­ten 1920 óta. Huszonkettőben nevezték ki kórházi főorvosnak. Felesége — húsz évvel a nyug­díjkorhatár után még mindig a hivatásának él. 1928 óta dolgo­zik az OTI-ban, illetve SZTK- bari. Ez az egy hely szerepel a munkakönyvében. A dr. Szarvas András életmű­vét jól jellemző bibliográfia, melyet szakirodalmi munkássá­gáról a Bács megyei Szakszer­vezeti Tanács adott ki — érde­mei elismeréseként, több mint 70 tanulmányát, referátumát, dolgozatát, előadását veszi számba 1917-től 1965-tel bezáró­lag. — Volt-e valami döntő # indíték, amely az orvosi hivatás felé hajtotta? — Tizenhat gyerek volt a családban. Csak kilencen nőt­tünk fel. Öt testvéremet szinte egyik hétről a másikra vitte el a járvány... Akkor még nem tudtak ellene védekezni. Kivált szegény emberek álltak tehetet­lenül vele szemben ... Megvoi tehát a sorsdöntő élmény köz vétlen környezetemben is. Aztán bőven volt alkalmarr asztaláig, lakása zugáig, küszkö­déseiig megismerni a tanya', falusi népet. Megrendített a ta­pasztalat, mennyi a tbc-s közöt­tük. Feleségemel együtt gyógyítot­tunk. kánikulában, fagyban, sárban jártuk a tanyákat, isko­lákat. Tanítottuk az embereket, hogyan előzzék meg a bajt. . . Az okokat, sajnos, nem volt ne­héz felkutatni. ... Igen, elég csak végigfutni tanulmányai címein. Táplálko­zás és a tbc... Lakás, talajvi­szonyok ... Utak .. . Rossz szo­kások, babonák, kuruzslás... és a tbc elterjedése az Alföldön. Erről a tragikus kérdés-komp­lexumról tartott előadást 1928- ban — Rómában — a tuberku­lózis elleni internacionális unió VI. konferenciáján is. — Huszonnyolcban rendez­tünk tbc-nagy gyűlést Kecske­méten — mutat az i|t tartott referátum címére a fehér hajú orvos, és hozzáfűzi. — Tudomá­nyos munkáimat nemcsak szaklapokban. folyóiratok­ban, évkönyvekben jelentettem meg. Előadtam valamenyit, hogy vitaindítók, gondolatéb­resztők legyenek, tettekre moz­gósítsanak ... Azon a kecske­méti gyűlésen háromszáz orvos vett részt. Hatalmas szeiVező akció volt. Házaknál helyeztük el őket — éli át most is az ak­kori pezsgő napokat, és felélén­külve magyarázza. — Akkoriban Kecskemétet a sok gyerekes csa­ládok és a gyümölcs városának nevezték. A nagy plenum előtt vetettem fel: el kell venni föl­deket a nagybirtokokból, a gye­rektelen nagygazdákéból, s oda kell adni a nincstelen, nagy csa­ládé szegényparasztoknak. Csak így érhető el gyökeres fordulat a tbc elleni küzdelemben. Most közelebb hajol dr. Szarvas András és nevetve szúrja kö7.be. — Ennek következményeként nem lettem egészségügyi főta­nácsos. Felterjesztettek, de oda­fent azt mondták: „Ez a kom­munista Szarvas ugyan nem lesz főtanácsos!” — Nem sokat törődtem vele. Egyetlen címre vagyok csak büszke: hogy egye­temi magántanár lettem. Ezt sa­ját erőmből értem el... — Régen a szegényház veze­tője is voltam. — s már akkor sokat foglalkoztattak az öregko­ri problémák — bocsátja előre id. Szarvas doktor. — Mikor a mezőgazdaság átszervezése folyt, majd végbement, sorra ke­restek fel idős parasztemberek. Hiszen nincs tanya, melynek lakóit ne ismerném, s az orvos nemcsak kliensei testének meg­figyelője. Aggódva kérdezték: „Mi lesz velünk a tsz-ben?” — Sok helyen bizony nehezen ér­tették meg, s nem is érezték át, hogy két világháborút, gazda­sági válságokat, inflációt meg­ért öregeknek nem könnyű az „ugrás” új életviszonyokba. Azt hitték, hogy dac. makacsság dúl bennük, mikor kidőltek a mun­kából. Különösen akkor jelen­tett már gondot az idősek fog­lalkoztatása a mezőgazdaság­ban, mikor mind nyilvánvalób­bá vált, hogy itt legnagyobb a szá mar anyuk. — Nem egyszerű kérdés a az idősek foglalkoztatása. w Káros-e számukra a munka? — Mindjárt szögezzük le: nem káros. Csak foglalkoztatá­suknál figyelembe kell venni korukat és egészségi állapotu­kat. öreg ember nem alkalmaz­kodik már könnyen, megzavar­ja az új környezet is ... Sokat elvesz teljesítőképességükből, ha kilométereket kell gyalogol­nak, biciklizniök a munkahely­re ... Nem helyes fiatalokkal összedobni őket egy brigádba. Más a munkaütemük. Kísérle­tek bizonyították, hogy például a fiatalok munkateljesítménye csak a reggeli órákban haladja meg az öregekét, délután és es­tefelé már nem. Azért mert egy idősebb embernek gyengül a „fogása”, nem jelenti azt, hogy ne tudná ugyanúgy ellátni a munkát, mint régebben. A be­gyakorlottság és tapasztalat pó­tolja az erőt. A munka az idős embereknek is életszükséglet. Megőrzi iz­maik rugalmasságát, ízületeik mozgékonyságát, a belső szer­vek. normális működését és ön­bizalmat nyújt... De — hang­súlyozni kell — csak a meg­felelő foglalkoztatás,. _ — Lehetne néhány felté­® telt hallani? — Kutató vizsgálatok alapján állapították meg, hogy például könnyű nyelű szerszámmal, ki­számított hosszúságú kapákkal stb. tudnak még dolgozni az öregek, de másfajta szerszámok­kal kifulladnak. .. Ugyanígy nem mindegy, milyen talajon, súlyos vagy könnyű lábbeliben, mindig állva, hajlongva, vagy ülve, meg-megpihenve dolgoz­hatnak-e? Mutatja a kis füzetet. — Vizsgálataink s az 1959. I évi Munkaegységkönyv adatai alapján 120 olyan munkakört állítottunk össze, amelyekben az öregek és csökkent munka­képességűek eredményesen és anélkül dolgozhatnak, hogy ve­szélyeztetné egészségüket — Hány tsz-ben és mióta # folytatnak kutatóvizsgá­latokat? — A kecskeméti Békében és Üj Tavasz-han, Tiszaújfalun a Tisza Tsz-ben. 1962-ben kezdtük a vezetők közreműködésével. — Tiszaújfalun. a Tisza Tsz- ben már 1963-ban 98%-os volt a rendszeresen dolgozók aránya — a járási 86,9% átlaggal szem­ben. A kecskeméti Üj Tavasz­ban 4,6%-kal volt magasabb az arány, mint a városi átlag. — Itt vannak a fotók, színes dialemezek — terít szét egy köteg bizonyítékot az idős or­vos. — Csak mindenki olyan humánusan foglalkozna ezzel a vitális problémával, mint Ka­tona elvtárs, a Béke párttitkára — mondja maga elé, miközben egy színes diát tart a világos­ság felé. — Ez itt id. B. J. 1962- ben csak 80—100 munkaegysé­gig jutott, mert nem neki al­kalmas munkára osztották. 1963- ban — tanácsaink szerint szer­vezték a munkát — ez az öreg már 592 munkaegységet számolt. 1964-ban — szeptemberig 400-at. Ez a fotó a 60 éves F. I.-ről készült. Tavaly már neki is 600 körüli munkaegysége lett. A 71 esztendős G. J. a háztáji­ról szerződött jószágokból keresett egymaga 10 450 forin­tot. A 67 éves K. J. szakképzett­ségét kitűnően hasznosították a kertészetben. Családjával 97 és fél ezer forintot keresett... Van bőven „dokumentum”, alig győzzük nézni. Egy kedves felvétel az Üj Tavasz törpegyü- mölcsösében készült. Ezt a 45 holdat külön az öregek kedvé­ért telepítették. Ebben megeről­tetés nélkül képesek jó munka- kifejtésre ... — Látták ezeket a bizonyíté­kokat Szegeden, az egyetemen, Félegyházán tszT-akadémián. Egyetemi tanárok mondták, hogy ha az átszervezés dandár­jában láthattak volna sokfelé ilyen fényképeket. dialemeze­ket, filmeket, könnyebbéin sike­rült volna célt érnünk ... ... Találkozásunk végén úgy érzem, szinte „illetlenség” len­ne ebben az orvoslakásban — ahol még egy doktor lakik, Szarvas Katalin — 75 évet, öregkort, nyugdíjat említeni. Eszembe jutott azonban, hogy hallottuk: tavaly Párizsba ké­szült dr. Szarvas András. Ifjú­sága városába, ahol azóta sem járt. 1961-ben a minisztérium ki­küldötteként részt vett egy hol­landiai gerontológiai kongresz- szuson, s onnan mehetett volna tovább Párizsba. De nem kapott a franciáktól vízumot. Tavaly azonban? — Kilencven vagy ICO dollárt kellett volna befizetnem de annyit legálisan nem tudtam összegyűjteni. Feketén p>edig nem akartam szerezni.. . 75.. születésnapjára talán el­kelt volna egy kis meglepetés — hivatalos részről... TÖTH ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents