Petőfi Népe, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-06 / 31. szám
Együttműködés - áj lehetőségek I wüovi&tU* A múlt héten hírt adtunk róla, hogy megalakult a Megyei Népművelési Tanács, valamint a Megyei Oktatási Tanács. Mindkettőnek elnöke Madarász László elvtárs, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Az alakuló ülés után a két szerv feladataival kapcsolatban az alábbi kérdésekre kértünk tőle választ: Milyen s munkamódszerük, ügyrendjük lényege? — Mindkét szerv az elmúlt héten megtartott alakuló ülésén megvitatta és elfogadta ügyrendjét és munkatervét. Évente legalább 2 ízben üléseznek, ha- tároaataikat a vb elé kell terjeszteni. Ügyrendi érdekesség, hogy a Népművelési Tanács egyhangúlag, míg az Oktatási Tanács szótöbbséggel hozza “határozatait. A tanácsok munkamódszere egyelőre még nem alakulhatott ki. Mindenesetre már most látható az a törekvés, hogy egyszerre ne markoljunk túlságosan sokat, de mindig s soron következő legfontosabb kérdésekkel foglalkozzunk. Arra törekszünk, hogy a kérdések napirendre tűzését széles körű felmérés, a tanácstagok sokodalú | tájékoztatása előzze meg, és így j a döntésektől mind a szubjek- j tív elfogultságot, mind a tájé- koztatlanságból eredő helytelen 1 megítélést ki tudjuk küszöböl- j ni. Milyen kilátások nyíltak most \ a szélesebb körű együttműködésre? — Nagy és jogos várakozás- ! sál tekintünk a testületek műkő- j dése elé. Hiszen a munka össze- { hangolása, az anyagi erőforrá- j sok megfelelő felhasználása, az t iskolareform végrehajtásának | bonyolult kérdéseiben az egységes irányelvek kialakítása, ezek legjobb és legkörültekintőbb megvalósítása nemcsak fölülről hangoztatott igény, hanem alulról is fölismert, évek óta i sürgetett szükségesség. Ügy gon- ! dőljük, hogy a Népművelési, il- j letve Oktatási Tanácsban — va- ! lamennyi érdekelt szerv és in- ! tézmény közreműködésével — kialakított álláspontnak vb-ha- tározati szintre emelése hatékony előrelendítője lesz fejlődésünknek. Mik a két tanács legfkÖzelebbi j célkitűzései? — A Népművelési Tanács leg- i fontosabb feladata az 1966. évi [ nyári és az 1966/67. évi népmű- i velési évad jó elvi és gyakorlati ' előkészítése. Emellett a tanács még ebben az évben számba ve- 1 szi a megye települési viszo- I nyaiból adódó különleges ne- | hézségek megoldásának és az j anyagi koordinációnak a lehető- I ségeit. Az Oktatási Tanács az 1966— j 1967. tanév jó előkészítése érdekében számba veszi valamennyi ! iskola tanterem-, műhely- és kollégiumi férőhely-ellátottságát, ennek alapján még májusban előkészíti a szükséges változtatásokat, továbbá — főleg a középiskolák vonatkozásában — kidolgozza az iskolareform végrehajtása érdekében elvégzendő közeli és távlati feladatokat. Egyformán ölel... Lépésben üget a vonat tíz kilométernyi kődíszJet között. Fénycső-sorok fordulnak, függesztve tömör levegőre. Kanyargó sínen kerék nyöszörög. Ember-áradat jön-megy lankadatlan: * Budapest tombol az alkonyaiban, árkádok ívei alatt. Loccsanó fények köszöntik a mozdulatlan hidakat. És én a lengő-ringó vagonban, kigördülve az alkony kődíszletei közül, nem engedem, hogy felfakad.ion a lassú, komor ritmusok kavicsként görgő fájdalma. Várnak a csattogó esték szemafórjai, sorompói; csilingelő bakterházak, szunnyadó, apró állomások között kell végigzakatolni. A távolokat, mint zene szép nyugtalanságom belengi. Budapest fényével szememben hajt a sorsom falvak között tekeregni. Mert a díszlet csak díszlet 6 a fénycsövek is jéggé fagynak, ha e határok közé préselt tízmilliónyi lobbanásban a lélek magára maradhat. Hát csak száguld a gyorsuló szerelvénnyel, mely nekivágtat az esték nyugodt ölébe fejét lehajtó hazának. Mert a díszlet csak díszlet, legyen bár akácok mögötti tanya, vagy üveg-zenéjű lakónegyed tűzben vibráló ezer ablaka. Az egymáshoz rázódó közös lét nem kérdi: főváros-e vagy vidék,— egyformán ölel csillagaihoz a budapesti vagy bugaci ég. Mint a költemény boldog íveléssel robog ki a fényből a gyors mar. Szikrázó dalát visszhangozza e lélegzetnyi, otthonos táj. Közel, vagy távol — mindegy — város simul szívemhez, s bárhol látható tornyában egyetlen harang verdes. HATVANI DANIEL A boldogság szalmavirága Tántorgó fák zölden habzó lombjai alatt tornyok eltompult szuronyai alatt házak kifeszített madárszárny tetői alatt a frissen hengerelt lemezekhez hasonló ég alatt az esők rosszul szőtt foszladozó rongyszőnyege alatt szelek óriás-gyíkjának lüktető hajszálerezetű fehér hasa alatt kinyílhat-e a boldogság filléres szalmavirága Kavargó szennycsatornák fölölt kábeleken futkosó utasítások hivatalos üzenetek árjai fölött pondrók giliszták növényi rothadékok gyökérvilág fölött fogai közül az időt kiengedő bordák görbe csont-gereblyéi fölött hártyává rozsdásodott pajzsok elvékonyult kengyelek a földdel elkeveredett kacayányok csuka színű köpenyek higanymozgású harci csődörök tetemei fölött kinyílhat-e a boldogság filléres szalmavirága Terhes asszonyok mennek az utcán lépésük tétova járásuk elnehezült testük domborulatait visszatükrözik a kirakatüvegek Egy éjszaka a fájdalom kése majd felnyitja méhüket s megszülik a mi gyerekeinket azokat az embereket akik már nem ismerik a vagy-vagy kétnemüségét s üvegből fémből szerkesztett világuk ezüst-lepedő eg'b alatt gyümölcsöt hoz a boldogság szalmavirága (iái Sándor va gyűrögette puha, rózsaszín Miért volt szükség a MNT és a MOT létrehozására? — A két új szerv létrehozásának részben azonos, részben azonban egymástól eltérő indokolása van. A Népművelési Tanács feladata a tömegkulturális munka helyi irányelveinek kialakítása, a területen működő állami szervek, társadalmi és tömegszervezetek, valamint szövetkezetek kulturális tevékenységének elvi és gyakorlati összehangolása, beleértve az anyagi eszközök közös felhasználásának és az együttes ellenőrzésnek a megszervezését is. Ezt a feladatot eddig részben a pártszervezetek mellett létrehozott kulturális bizottságok, részben a tanácsok állandó bizottságai töltötték be. A Népművelési Tanács tehát nem egészen töretlen úton indul el, sőt gazdag tapasztalatokra támaszkodhat, s ezek, valamint a felsőbb irányító szervek segítségével az eddiginél szélesebb körű koordinációt és hatékonyabb ellenőrzést valósíthat meg. Merőben más a helyzet az Oktatási Tanács esetében, mert ennek nincsenek előzményei. A megyénk területén működő oktatási intézményeket hét főhatóság irányítja, s ez a széttagoltság egyre súlyosabb akadályként jelentkezik a népgazdasági szükségletek és a képzés összhangjának megteremtése, a meglevő eszközökkel való észszerű gazdálkodás, az egységes oktatási-politika kialakítása terén. Ezért vált szükségessé olyan testület létrehozása, mely az oktatási reform végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben (iskolai és diákotthoni helyiségek, műhelytermek gazdaságos kihasználása, a tanerők arányos foglalkoztatása, a beiskolázás kereteinek és ütemének kidolgozása stb.) a szükséges koordinálást elvégzi. Mindkét testület a megyei tanács végrehajtó bizottságának javaslattevő és tanácsadó szerve, így részben erősíti az állami szervek felelősségét és hatáskörét, másrészt az eddiginél szélesebb mértékben érvényesíti a közélet demokratizmusát Milyen a két tanács szervezeti felépítése? — Az utóbbi megállapítást igazolja a két testület szervezeti felépítése. A Népművelési Tanácsban a megyei tanács művelődési állandó bizottsága és a vb szakigazgatási szervei mellett képviselve vannak mindazok a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények, melyeknek a tömegkultúrál is tevékenységben szerepük van (Hazafias Népfront, SZMT, Nőtanács, KISZ, TIT, Vöröskereszt, MHS, MÉSZÖV), az Oktatási Tanácsban pedig valamennyi, a megye területén működő alsó- és középfokú oktatási intézmény, tekintet nélkül arra, hogy mely főhatóság közvetlen irányítása alatt áll. A tárgyalásra kerülő témától függően ipari és mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek képviselőit is bevonjuk az Oktatási Tanács munkájába. Mindkét vonatkozásban megalakultak már az országos testületek, így az Országos Népművelési Tanács és az Országos Oktatási Tanács határozataira már az alakuló ülésen támaszkodhattunk. A közeljövőben valószínűleg sor kerül járási és városi népművelési tanácsok alakítására is, míg a községekben a tanács állandó bizottsága tölti be a' koordináló-ellenőrző funkciót, (Tizenegy éve történt. . . Amikor Egyiptomban még Anglia diktált.) 11# r. Harold borzalmas fej- fájásra ébredt illatos ágyában. Először a nyálkás, tapadó melegnek tulajdonította a görcsöket, aztán józanul beismerte az igazat. Hatvan éves embernél kegyetlenül megbosz- szulja már magát egy átlum- polt éjszaka. Undorodva gondolt az ^szakára, amely akikor kezdődött, amidőn hirtelen, mintha kioltották volna a napot, leszállt az est. A varázslatos egyiptomi sötétség. Mióta megvásárolta a sok ezer holdas gyapotültetvényt, a nyarat mindig Egyiptomiban tölti. Elege volt az „ócskaságokkal zsúfolt, penészszagú Párizsból”. Ahol ugyan pikánsak, izgatóak a nők, kenterbe verik a trampli angolszász dámákat, de... de nem ismernek határt. Igaz, Egyiptom Is tele van gyötrő titkokkal. Szinte gyerekes rettegés fogja el mindig, amikor ringó Hudsonján nesztelenül úszik el a rizsföldek között, és a végtelen egykedvű „bennszülötteket” látja. Barna arcuk kifürkészhetetlen, mozdulatlan lárva, mint azoké a kis piszkos múmiaszobrocskáké, melyekből egy halomra valót vásárolt a múlt nyáron. Am,erikában ötvenszeres haszonnal adta el őket, mint több ezer éves régészeti leleteket. Tegnap is akkor könnyebbült már meg, mikor fehér szmokingban elfoglalta bérelt asztalát, a Hotel Menkara nevű, mesésen kivilágított hajójának fedélzetén. A nyugtalanság azonban ott sem szállt ki belőle. Ahogy letekintett a szurokfekete vízre, s a nehézkesen sodródó hullámokon elnézte a hajólámpák szikrázó visszfényét, úgy tűnt neki, hogy az ősi folyam megdermed. Fojtja, szorítja a csillogó ékszerdobozhoz hasonló hajót, s mindjárt ösz- szeroppantja — a sejtelmesen dünnyögő dzsessz-zenekarral, tükörfazonos, fekete frakkos, fehér szmokingos urakkal, észbontóan dekoltált hölgyekkel együtt. Mintha ezer meg ezer gyapotmunkás gyűlölettől izzó szeme villogott volna rá a folyóból. A drága italok oldották fel benne a buta szorongást. Amikor a dizőz már az ölében ült. Fészkelődött, vonáglott a combján, mint egy nagy fekete macska. Jó szagú keblébe hajtogatta az ő fehér fejét, kuncogfülét. Aztán már csak két óriási, mereven rászegeződő szemre emlékezett, melyre lustán ereszkedett rá a hosszú szempillák függönye. Aztán nőtt, nőtt ez a két szem — és 5 szédítő, sivító zuhanással hullott a megsemmisülésbe ... Mr. Harold most hányát t- fekve hányni kezdett. A li szobormereven ült a piramis egyik sírkamrájának bejáratánál. Inkább kucorgóit, mert nem mert egészen letelepedni a fagyos kőre. Az csak úgy fújta magából az egyiptomi éj hidegét. A nappal éppen olyan hirtelen köszöntött be, mint ahogyan az este eljön. Egyszerre megjelent a Nap izzó vasgolyóhoz hasonló gömbje a sivatag holt homokhullámai felett. Szétsistergette sugarait, de a nappalba való átmenet hidege így is csontig hatolt. Ali rendkívül fázott. Szürke arca reszketett, szája széle meg- kékült. Remegett sovány teste is, amint megmoccant, hogy sarkig érő, csíkos galabie-jét ösztövér tagjai köré csavarja. Az éhségtől is fázott. A piramismászó foglalkozás nagyon szűkös kenyeret ad. Nem olyan régen „süllyedt” a piramisból élő sokaság eme alacsony hivatásába. Két év alatt megtakarított pénzen jutott hozzá az engedélyhez. Azelőtt dragomán, idegenvezető volt, s mint ilyen, nyelvtudása, történelmi ismeretei révén a legügyesebb, legtekintélyesebb kaszthoz tartozott. Egyszer azonban udvariatlan volt egy amerikai turistacsoporttal szemben, mivel azt merészelte mondani, hogy Kefren fáraó kegyetlensége manapság csak a McCarthy-éval vethető össze. Ezt az angol hatóságok aznap megtudták; — elvesztette dra- gománi engedélyét. Két hete nem járt már bent Gizehben, ahol a Piramisok Űtjától nem messze, két meddő datolyapálma alatt lapul giz- gazzal fedett agyagkunyhója, összeszorul a szive, ha rágondol, miből él azóta a felesége. Biztosan eljár esténként a Nílusra, és törődötjt nagyapjának segít, aki olyan Vén már, mint a folyam. Eveznek a fatörzsből vájt halászcsónakkal, az asszony némán tartja a kókuszhéjból készített mécsest. Annak a világánál keresnek valami csendes partrészt. Ilyenkor biztosan leveszi orráról a sárgaréz csip- tetőt, amely az ősi szokáshoz híven a fátylat szorítja le. Szabaddá válik kedves arca, meleg fekete szeme. Dúdol valami bánatos dalocskát, s mosolyogva figyel befelé: vajon mit válaszol a picike Ali, akit ott hordoz a szíve alatt.
