Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

Fokozni kívánjuk a statisztika nyilvánosságát A KSH első elnökhelyettesének nyilatkozata az 1966. évi statisztikai tervekről és a nemzetközi együttműködésről Eredményesen működött a Kiskőrös és Vidéke Eöldmíívesssö vetkezet A Központi Statisztikai Hiva­tal a népgazdaság irányításának rendkívül fontos segítő szerve. Felkerestük Huszár István elv­társat. a KSH első elnökhelyet­tesét. aki az alábbiakban tájé­koztatta a Központi Sajtószol­gálat munkatársát a hivatal te­vékenységéről, idei feladatairól. — örülünk az alkalomnak, hogy a megyei lapok útján is ismertethetjük hivatalunk tevé­kenységének néhány jellemző Fonását. A gazdasági irányítás fon os segítője A lakosság széles rétegei ftbbnyire csak fél évenként a sajtóban is publikált tervjelen­tésekből értesülnek a Statiszti­kai Hivatal munkájáról, pedig azok összeállítása tevékenysé­günknek csak egy kis hányadát adja. Gyakoribbá kívánjuk ten­ni a statisztikai adatok publi­kálását, csakúgy mint az ösz- szefogialó értékeléseket, elemzé­seket is tartalmazó, szélesebb érdeklődésre számot tartó kiad­ványok nyilvánosságra hozata­lát. Köztudomású, hogy a statisz­tikai munka függvénye a gazda­sági irányításnak. Annak a meg­változtatása. hogy milyen kér­désekben döntünk központilag, közvetlenül érinti a KSH tevé­kenységét is. így például isme­retes, hogy a kormány az' ad­minisztráció csökkenése mellett foglalt állást. Ennek megfele­lően hivatalunk is szűkítette az adatgyűjtést, a központilag fel­dolgozandó adatközlést. Továb­bá: előtérbe kerültek a terme­lésnek azok a mutatószámai, amelyek arra válaszolnak: meny­nyire történik nálunk a terme­lés szükségletekre? De érintik munkánkat a felújítással, a pré­miumrendszer megváltoztatásá­val kapcsolatos határozatok is. Említettem már. hogy a sta­tisztikus tevékenysége az irá­nyítási rendszerhez kapcsolódik. Ez például azt jelenti, hogy megbízható tükröt kell nyújta­nunk népgazdaságunk irányítói­nak a lakosság széles rétegeit érintő határozatok végrehajtá­sának nyomonkö vet éséhez. an­nak vizsgálatához — például _ hogy a mezőgazdasági fel­vá sárlási árakra, illetve a la­kosság fogyasztói áraira hozott határozatok hogyan érintik a különböző rétegeket. Az árak változtatásának, az árrendszer módosításának hatását is sta­tisztikailag figyelemmel kell kísérni Ehhez változtatni kell ' az árstatisztikát is. Az elmúlt évi tevékenységünk egészen vázlatos bemutatásával és idei fontosabb felméréseink, statisztikai vizsgálataink szin­tén csak dióhéjban történő is­mertetésével szeretném énekel­tetni, milyen nagy a statisztika szerepe. közvetlen gyakorlati haszna a ‘ a tervezésben, a tudományos kutatásban, a népgazdasága és a társadalom életének legkülön­bözőbb területein, A tsz-ek munkaerő helyzete, munkásvándoríás Az elmúlt évben a KSH — a többi között — megvizsgálta hatvan mezőgazdasági tsz-nél a munkaerőhelyzetet, kor és nem szerinti megoszlásban. Az idén hasonló adatfelvétel készül, de most már 300 tsz-ben. Ezek ada­tai alapján (kiegészítve egyéb adatgyűjtésekkel) megfelelő kö­vetkeztetéseket lehet majd le­vonni a közös gazdaságok álta­lános munkaerőhelyzetéről. A KSH ugyancsak tavaly fog­lalkozott a minisztériumi ipar- vállalatok szerződéskötése érté­kének megfigyelésével, az érté­kesítés irányai szerint részle­tezve az adatokat. Ezzel kívánta — első ízben — a rendelésekkel fedezett várható ipari termelés nagyságát előre megbecsülni. Az ilyen elemző adatgyűjtésből származó ismeretek a későbbiek­ben a gazdasági előrejelzés cél­jait is szolgálhatják. A kormány 1964-ben hozott határozata alapján a tanácsi 'szervek jogköre a munkaerő­gazdálkodásban jelentősen nőtt. Ezért szükségessé vált a mun­kakeresők lakóhely és munka­hely szerinti felmérése. Az adat- felvétel az 1965. év végi álla­potot fogja rögzíteni, s támpon­tul szolgál a megyei munkaerő­mérlegek elkészítéséhez, a me­gyék közötti inga-vándorforga- lom megfigyeléséhez stb. Nyugdíj, házasság A szociális otthonok lakóinak életkörülményeit. a tanácsok ezzel kapcsolatos tevékenységét a KSH 1964-ben és 1965-ben több adatgyűjtés segítségével is vizsgálta; a felmérés a gondo­zottak egy részére vonatkozóan ebben az évben tovább folyta­tódik. 1966-tól — több lépcső­ben — a nyugdíjazás hatását szeretnénk felmérni, a nyugdí­jazás előtt állók és a nyugdíj­ból élők véleménye alapján. A születések számának csök­kenése, továbbá a nők egész­ségi állapotának vizsgálata cél­jából 1965-ben reprezentatív fel­mérést végeztünk, a szerzett adatok e témának nemzetközi és hazai viszonylaté elemzését szolgálják. Az idén hasonló megfigyelést tervezünk a házas­ságkötéseket befolyásoló társai Falatozás... (Pásztor Zoltán felvétele.) dalmi és gazdasági tényezőkről, a családtervezési elképzelések­ről. Érdekes vizsgálat volt az is. amelynél — mintegy 7000 személy adatai alapján — az alkoholizmus társadalmi okait, demográfiai tényezőit kutattuk. Statisztika és a KGST A statisztikai munka fontos­ságának. megnövekedett felada­tainak felismerését jelentette, hogy 1962-ben életrehívták a KGST Statisztikai Állandó Bi­zottságát. Ennek fő célkitűzése az adatszolgáltatással szemben támasztott egyre növekvő igé­nyek nemzetközileg összehason­lítható adatokkal történő kielé­gítése, s az ezzel összefüggő módszertani egyeztető munka. E munka fő iránya a nemzet­közi összehasonlításra alkalmas fogalmak módszeres kidolgozá­sa. egységesítése a statisztika különböző ágazataiban. A magyar statisztikusok nagy­ra értékelik a KGST keretében folyó munkát és aktív részesei is az ott folyó tevékenységnek. A következő években — a KGST megbízásából — néhány fontos téma kidolgozását (pél­dául az ágazati kapcsolatok mérlege összehasonlításának le­hetőségei, a távlati népesség­szám, a két népszámlálás kö­zötti népességszám továbbveze­tése) fogjuk elvégezni — mond­ta befejezésül Huszár István, a KSH első elnökhelyettese. Magyar módszer a villámcsapás valószínűségének kiszámítására Elméleti módszert dolgozott ki dr. Horváth Tibor, a Buda­pesti Műszaki Egyetem docense a villámcsapások és így közvet­ve a villámkárok valószínűsé­gének kiszámítására. Ez a kér­dés mindeddig csak a gyakor­lati tapasztalatok „villámstatisz­tika” oldaláról látszott megkö­zelíthet őnek. A magyar kutató ott fogta meg a problémát, ahol a villám a í’öld félé közeledtében 50— 100 méteres magasságban — minél nagyobb az áramerőssé­ge, annál magasabban — „ki­választja” becsapásának helyét. Választásának legfőbb szem­pontja az, hogy melyik az a legközelebbi pont, ahonnan a legkönnyebben bir a földön minden irányban szétoszlani. Az új magyar számítási el­járásra külföldön is felfigyel­tek. Amikor 1965. elején hozzálát­tak a feladatok elvégzéséhez, a Kiskőrös és Vidéke Földműves- szövetkezetben egyesek túlságo­san feszítettnek vélték a ter­vet. A szervezett, lendületes kö­zös munka, a felszabadulási munkaverseny, a szívós erőfe­szítés végül is meghozta gyü­mölcsét: az ímsz 172 millió forint bevételi tervét 2 millió fo­rinttal túlteljesítette. A 4,7 millió forintos nyereség­előirányzatot pedig 800 ezer fo­rinttal múlták felül. Az elmúlt évekhez viszonyít­va tavaly ugrásszerűen növe­kedett a tartós fogyasztási cik­kek vásárlása. A boltok korsze­rűsítését is szem előtt tartot­ták. Összesen 13 boltnál végez­tek korszerűsítést, felújí­tást. Igen jelentős összeget fordítot­tak modern berendezésekre, bú­torokra. A vendéglátói részleg tervtúl­teljesítésénél külön figyelmet érdemei a sajátj készítésű ételek forgalmának nagyarányú emel­kedése. Az í'msz körzetében működő nyolc kölcsönzőhelyen tovább szélesítették a kölcsönözhe­tő cikkek listáját, s tavaly már forrázóteknőt, la­kodalmi ponyvát, különböző bú­torokat is lehetett kölcsönözni. Végül a felvásárló részleg munkájáról kell elismeréssel szólnunk, amely a tervben meg­szabott feladatait ugyancsak túlteljesítette. Vízgazdálkodás 380 ezer holdon Az 1957. év őszén alakult Kisikunmajsai Vízgazdálkodási Társulat tavaly áprilisban — egyesülve a Kiskunhalas és Környéke Vízgazdálkodási Tár­sulattal — jelentős területtel gyarapodott. A közelmúlt na­pokban pedig Balotaszállás, Kelebia, Kisszállás, Kunfehértó és Tompa csatlakozásával 25-re nőtt a társulathoz tartozó köz­ségek száma, ami 380 ezer hold vízgazdálkodási feladatát je­lenti. A gondjaira bízott területen az elmúlt évben több mint 8700 négyzetméter csatornát létesí­tett a társulat, közel 183 ezer forint költséggel. Két kiskunha­lasi, egy zsanai, bodoglári, va­lamint a kéleshalmi termelőszö­vetkezet részére — a szőlő-, il­letve gyümölcsös öntözéséhezés permetezéséhez vizet adó — aknáskutat épített mintegy 140 ezer forintos költséggel. Az em­lítetteken kívül a társulat 4,5 kilométeres csatorna kiépítésé­vel 500 hold legelő vízlevezeté­sét oldotta meg. Ebben az évben további 32 ezer négyzetméter csatorna PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bácn megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi tetelcnkózpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09. Teneszti a Magyar Posta. Elöűzesesi dH i hónapra w tortót. ElöBzethetó: a helyt postahivataloknál és kézbesítőknél Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: U-8S. indes: 25 065. megépítését iktatta tervei kö­zé a Kiskunmjajsai Vízgazdál­kodási Társulat. Csupán a bo­doglári csatorna elkészítése kb. 3 ezer hold bél víz elvezetését teszi maja lehetővé. Aknáskút az idén a kiskunhalasi Paprika Antal — és az: Üj Élet Tsz-ben létesül. Veszélyes zónák Az utóbbi egy esztendőben sok minden történt Kecskemét közleke­désének biztonságáén. Ha mást nem említünk meg, csak a ,,zebrákat”, és az egyes veszélyes útkeresztező­déseknél készített láncos korlátokat, máris belátjuk a fenti megállapítás jogosságát. A gondoskodás mellett mégis van­nak feltűnően elhanyagolt, baleset- veszélyes részek a városban, ame­lyek — úgy látszik — elkerülik az illetékesek figyelmét. Ezeknek a megszüntetése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy biztonságosan közle­kedhessünk az utakon, az átkelő­helyeken. Ilyen terület a tűzoltó- laktanya és a nagytemplom mögötti rész, ahol néhány héttel ezelőtt bor­zalmas tragédia történt. Itt, mióta megnyitották az új utat — de az­előtt is — teljes bizonytalanságban van a gyalogos. Nem tudja, hol mehet át, mikor van elsőbbsége, il­letve van-e egyáltalán. Az autóbu­szok vezetői sem mindig tartják be az ilyen helyeken kötelező óvatos­sági és gyorsan; vakmerőén kanya­rodnak a megállóhoz. Nem biztosított a színház és a me­gyei könyvtár előtti útkeresztező­dés forgalmának veszélytelensége sem. Igaz, hogy nemrégiben felsze­reltek a rendőtkanitányság sarká­nál egy terelő korlátot, de elég-e ennvi? Hiszen a gyalogosok keresz­tül-kasul járnak a nagy forgalmú helyeken, sokszor kitéve maeukat az el gázolásnak és a gépjárműveze­tők jogos haragiának. Hasonló a helvzet a megyei ta­kács előtti bonyolult szakaszon Is. Zebra van ugvan a zeneiskola mel­lett, érmen azon a helyen, ahol ke­vésbé van rá szükség, mint néldánl a posta kornyékén. Tzaz. ho"v ott ?s me^énüit a fer«iö korlát, de ez­zel még nincs elhárítva a baleset! veszély. Többször szóvá tettük már a Bat­thyány utca és a körút keresztező­désénél, a Zománcipari Művek előtt levő igen veszélyes közlekedési „cso- móDont”-nál évek óta tapasztalható állapotokat. Sokszor az az érzése az embernek, hogy itt nem is a KRESZ szabályai szerint, hanem csak a jó belátás iránv*'+ Icával ha* ladnak a iármüvek. Tejeik ezt az ottani építkezésekkel járó útviszo­nyok Is. A probléma természetesen, kétol­dalú. Maguknak a gyalogosoknak is óvatosan kell közlekedniük. Mi. városiak lassap már beletanulunk abba: kinek vah előnye, mikor kel­hetünk át egy jegy helyen. De fi- gvelembe kell Venni, hogv Kecske­méten nanonta sok vidéki ember fordul me<r, s ők indokoltan zavar­ban vannak a „nagyvárosi” forga­lomban, főleg ilven eléggé rende­zetlen körülmények között. Minden- krnnen helyes lenne — a balesetek elkerülése cél iából —. hogy ««ryér- telmű, határozott tegven a közle­kedés az előbb említett poniPwm ,*s. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents