Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

4. oldal 1966. január Ti, Xrfí VL **■“ JP&XSBI EffiSSä £» KhBBGS*“"- if fe;Ä”S%£&\ttlg^'!LA&i^JSgs£K\'&2 ***s«-ss\ N A P X A R 196t. január 11, kedd Névnap: Ágota Napkelte: 7 óra 30 perc. Napnyugta: 16 óra 14 perc. — A BAJAI Türr István Múzeumban be­zárták id. Éber Sán­dor festőművész em­lékkiállítását. A bajai származású művész mintegy 130 grafikáját, olajfestményét nagy érdeklődés kisérte: több mint háromezren nézték meg. A tárla­tot vándoroltatják,- a többi között Pécsett és Szekszárdon ren­deznek belőle kiállí­tást. — MEG KEZDŐDÖTT az üvegházi kert észa­kodét megyénk terme­lőszövetkezeteiben. Az üvegházakbao megkez­dődött a magvetés. A kecskeméti Béke Ter­melőszövetkezet „fe­dett kertészetében” pe­dig már tűzdelik a paprikát és a salátát — IRODAHÁZ épül Kiskunhalason. Az új létesítmény kivitelezé­séhez még ebben az évben hozzáfognak. ' Építésére több mint 6 millió forintot költe­nek. _ SZOMBATI szá­munkban közöltük, hogy Dimény 'Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője január 12-én, szerdán Kecskeméten vezető mezőgazdasági szakem­berek számára elő­adást tart a mezőgaz­daságot érintő idősze­rű kérdésekről. Di­mény elvtárs nagy el­foglaltsága miatt ezt az előadást későbbi időpontra halasztotta. Képek „hanglemezről“ A Phonovidnek elneve­zett rendszerben a leme­zek egyidejűleg képesek: hang és kép visszaadá­sára, szabvány lemezját­szón leforgatva. A baráz­dák a két lemezfélre ösz- szesen 40 percnyi hangot és 4.C0 képet vesznek fel, illetve adnak vissza. A kiegészítő elektronikus berendezés a lemezjátszó korong alatt elhelyezett aprócska dobozban tar­tozik a készülékhez. A Westinghouse által kita­lált új eljárásra nagy jö­vő vár az audio-vizuális oktatásban. Koloss Pál: kertészek KÉZIKÖNYVE A könyv megtartotta az előző klaáások jól be­vált felépítési módját. Az általános ismeretet tár­gyaló részekben (nö­vénytan, talajtan stb.) említésre méltó átdolgo­zás nem történt. A zöld­ségtermesztési részben új az esőszerű öntözés, a gépi palántázás és a kor­szerű zöldségtiajtatás is­mertetése. A gyümölcs­termesztés a zöldtrágyá­zás bevezetésének és a termesztésben bevált űj koronalakok kialakításá­nak taglalásával bővült. A szőlőtermesztés a Mo- ser-féle magasművelést, a dísznövény-termesztés az egyes növények újabb szaporltásmódját tárja népszerű olvasmányos stílusban az olvasó JÜk — Tegnap a megyei tanács solti üdülőjében a termelőszövetkeze­tek. illetve a közsé­gek fásítási előadói ré­szére kezdődött egyhe­tes tanfolyam. A részt­vevők az erdősítés és a fásítás módszereiről, a fa hasznosságáról hallanak szakelőadáso­kat. — Túlteljesítette fel- vásárlási tervét a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi Vállalat. Az 1965. évben a ter­vezett 140 ezer hízott sertés helyett 177 284- et vásárolt fel a ter­melőszövetkezetekből, és háztáji gazdaságok­ból. Most. miután ki­lónként egy forinttal emelték a hízók átvé­teli tervét, meggyorsult az ez évi szerződéskö­tés. Az idei évre már eddig 67 000 sertés hiz­lalására. illetve értéke­sítésére kötöttek meg­állapodást a termelő­szövetkezetekkel és a háztáji gazdaságokkal, ami 50 százalékát teszi ki az ez évi felvásár­lási tervnek. Variációk — egy író nevére Fővárosi írók körében lia anetedó (ázásra kerül sor, néha a következő esetet is elmesélik. Az ország egyik távoli falujában író—olvasó találko­zót rendeztek. A népszerű írót, Galabárdi Zoltánt hív­ták meg szereplésire. Minden rendben indult, szép­számú közönség gyűlt össze, a népfront idős elnöke azonban így üdvözölte a vendéget: „Szeretettel kö­szöntjük körünkben népünk nagy barátját, Garibaldi elvtársat.” Az író megrökönyödve rántotta meg a konferan­szié zakójának szárnyát, s rövid szóval megmagya­rázta, hogy nem azonos a múlt században élt olasz szabadsághőssel. Szabadszálláson, vagy két éve, hasonló alkalommal, a Galambérdi-t kellett kijavítania. S ha eljönne Kecskemétre, és fel sétálna a megyei tanács épületének első emeletére, ismét „tisztáznia” kellene — a nevét. A falitáblán ugyanis a Kossuth Kiadó által forgalomba hozott és propagált művek szerzői közt a Jégvirág című regény írójának a ne­ve így szerepel: Garabáldi Zoltán. Lehetséges, hogy a pontatlanság elkövetői így gon­dolkoznak: „Ha már variálni lehet a bútorokat, miért ne lehetne némelyik író nevét is?!” —n —n — Eladják a szal­mát. A tavalyi évben először került nagyobb mennyiségű szalma ér­tékesítésre megyénk­ben. A bőséges kész­letből a saját szükség­let kielégítése mellett több mint 550 vagon- nyit értékesítettek a megye tsz-ei, háztáji gazdaságai. A ’ szalma nagy részét papír alapanyagként hasz­nálta fel az ipar. Borkönyvlár Olaszországban SIEK A: Furcsán hangzik, de mí; is „borkőn yv táj."”* nak nevezik ezt a különleges po cokkal berendezett boltíves^ helyiséget, ahol több mint 35 000 különféle bor­fajtát őriznek, persze nem mind nyitott polcokon. Kívánságra kóstolót adnak, csekély ellenszolgáltatásért és tanácsot a bortermelőknek, hrgyan kezeljék bo­raikat, a borivóknak pedig, hogy milyen hőfokon, mi­lyen ételekhez és milyen pohárból fogyasszák, a hegy­levét. (MTI Külföldi Képszolgálat.) — FILMVETÍTÉS­SEX. egybekötött KRESZ-előadást tarta­nak ma a kiskunmaj- sai Ifjú Gárda Műve­lődési Házban. Déli 12 órakor az iskolások ré­szére. este 6 órakor felnőtteknek rendezik meg az előadást. — 155 millió 562 ezer 493 forint díjvisszaté­rítést kaptak az árvíz-, jég- és egyéb elemi csapást szenvedett Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek az Állami Biztosítótól. Míg a Duna mentén az árvíz okozott káro­kat, addig a homoilc- vidékeken szélvihar és jég pusztított. Az ál­latbetegségből szárma­zó károkat 8 millió 783 ezer 220 forinttal térítették meg. Az ösz- szes térítés több mint kétszerese az előző évi­nek. — FIUMANKÉT lesz ma este 6 órakor a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár film­klubjában. Ezúttal az olasz realizmust tűzték napirendre, amelynek keretében az Egy asz- szony meg a lánya cí­mű nagysikerű olasz fltaet amm te. Kecskeméti kulturális program TIT-ELOADAS Kecskemét Gyöngye Szakszövetkezet. Megyei Bíróság, Miklós telep, Ru­haipari Vállalat, Üj Ta­vasz Tsz, Vendéglátóipar! Vállalat. KLUBNAP Étete 6 órakor az Or­szág-világjárók baráti, klubja klubdélutánt tart a TTT-ben. KIÁLLÍTÁS: Katona József Múzeumi Kiállítás a múzeum kép­anyagából. Művészklub: Paizs Éva képeinek bemutatója. — MARLENE Diet- rich-nek Los Angeles­ben átadták az izraeli állam kitüntetését a háborúban tanúsított magatartásáért. Ezt a kitüntetést első ízben kapta nő. 1600 éves római sarkantyú A« NDK Halte kerüle­tében, Eisleben közelében 1600 éves római sarkan­tyút találtak; az i. u. in. —IV. századi germán te­lepülés ásatásainál került napvilágra. A sarkantyú feltehetően egy germán nemes birtokában volt, alti Dél-Németország te­rületén római erődítések ostrománál zsákmányolta. Ehhez hahsonló leleteket eddig csak Párizs és Bu­dapest környékén talál­25 eve. 1941. január 11-én halt meg Emanuel Lasker n,émet sakkmes­ter. Matematikai és filo­zófiai tanulmányai után a sakkjátéknak szentelte életét 26 éves korában Wilhelm Steinitztől elhó­dította a sakkvilágbajno- ki címet, amelyet soro­zatos győzelmeivel több, mint negyedszázadig, pon­tosan 27 e ■ ndeig sike­rült meg' és ezzel a sak.kvil -kság tőr ténetébem liánul^ álló időtartam csúcsot elérnie* L921-ben Havannában, Ca- pablanca kubai nagymes­ter ellenében elvesztette elsőségét. Laskert a ..pszichológiai játékveze­tés” mesterének tekinteti ték, akinek különös erős­sége a szellemes és el­lenállhatatlan végjáték volt. Jelentékeny mun­kásságot fejtett ki mint matematikus is, és egy ideig Manchesterben a matematika professzora­ként működött. Szárma­zása miatt, 11935-ben emig­rálnia kellett a fasiszta Németországból. Moszk­vai, majd londoni tartóz­kodás után New Yorkba került, ott is hunyt el. Több sakk-, valamint társasjátékokról szóló könyvet és számos filo­zófiai értekezést írt. — Vasárnap délután Budapesten a IX. ke­rületben. a Soroksári út és a Tagló utca ke­reszteződésénél Csabai László 46 éves MÁV- kalauz. kunszentmik- lósi lakos figyelmetle­nül ment át az úttes­ten és egy személy­autó elütötte. A men­tők súlyos sérüléssel szállították kórházba. Mit mutat a statisztika? Összességében csökkent a közúti balesetek száma A legszomorúbb összesítés ké­szült el a napokban a megyei rendőr-főkapitányság közleke­dési osztályán: az 1965. évi közúti baleseti statisztikája. Dá­vid József rendőr százados, a közlekedési osztály vezetője mégis derűlátóan nyilatkozott, hiszen 1959-től 1965 év végéig, tehát hat év alatt a gépjármű- állomány 150 százalékos növe­kedése mindössze 80 százalék­kal emelte a közutakon előfor­duló baleseteket. Az elmúlt esz­tendőben, annak ellenére hogy 829 szerencsétlenség történt a | megyében, összehasonlíthatatla­nul jobb az arány az 1964. év­hez viszonyítva. Minek köszönhető? E rövid bevezető után érdé- j mes megvizsgálni, milyen sérü- j lési kategóriák mutatnak csők- j kenést. A halálos kimenetelű baleseteit 20,6 százalékkal, te- hát jelentősen csökkentek. Ha­sonlóképpen jó az arány a . könnyű és a sérülés nélküli | balesetek számának alakulásá­ban, hiszen az előbbiekből 12,1, az utóbbinál pedig 4 százalék­kal volt kevesebb az 1965-ös | esztendőben. Kisebb mérvű, 4,3 százalékos a csökkenés a sú­lyos sérülésekkel, járó balese­teknél. A sérüléses baleseteket figyelembe véve az 1964. évi 701-ről 695-re csökkent. A száraznak tűnő számadatok mögött — s ennek köszönhető ez az eredmény — jelentős munka áll. A rendőrség, foko­zott ellenőrzései, a hatékony propagandamunka, az önkén­tes rendőrök, a társadalmi bi­zottságok segítségnyújtása, s maguk a gépjárművezetők fe­gyelmezettebb közlekedése já­rult hozzá ahhoz, hogy az or­szág legnagyobb megyéjében kevesebb volt a közúti szeren­csétlenség. Veszélyes járművek A statisztikai adatok termé­szetesén arról is képet festenek, hogy melyek azok a járművek, amelyek vonatkozásában nem csökkent, sőt emelkedett az ál­táluk okozott szerencsétlensé­gek száma. A motorkerékpár- vezetők a múlt évben 294 bal­esetet okoztak, ugyanannyit, mint 1964-ben. azonban a sze­mélygépkocsik 136, a tehergép­kocsik 127, a kerékpárok 115 baleset főszereplői voltak, s ezek túlhaladták az 1964. évi szintet. Szerencsére kevesebb volt a fogatolt jármüvek, a vontatók és a gyalogosok által okozott szerencsétlenség. Nem közömbös e felmérés kapcsán az sem, melyek voltak a baleseteket előidéző okok. Hírre is választ kaptunk. A gép­járműveknél a leggyakoribb a gyorshajtás, a szabálytalan elő­zés és az elsőbpségi jog sem­mibe vétele, s ezeknél legtöbb esetben az előidéző ok az it­tasság. A kerékpárok és a foga­tolt járművek hjajtói főleg sza­bálytalan kanyarodás, elsőbbsé­gi jog meg nem adása és a ki­világítás hiánya miatt kevered­tek balesetbe. Veszélygócok a közutakon A statisztikai felmérés szinte tudományos pontossággal rögzí­tette azokat a helyeket, ahol a legtöbb baleset történt. A legve­szélyesebb az 5-(ös számú főút­vonal Kecskemét és Lajosmizse között, Kiskunfélegyháza bel­területe, valamint Kiskunfélegy­háza és Petőfi szálláshoz vezető bekötőút közötti szakasza. A Kecskemét—Solt között vezető bekötőút közötti szakasza. A Kecskemét, Solt között vezető 52-es számú úton a 38—40 ki­lométer közötti rész, valamint Kecskemét előtt két-három ki­lométerre. Sok szerencsétlenség történt még a Kecskemét—Ja- kabszállás és Dunavecse—Kalo­csa között vezető 51-es számú útvonalon is. Lakott területek vonatkozásában ,,rangsorban” a legtöbb baleset Kecskeméten. Baján és Kiskunhalason történt. Nem volna teljes ez a beszá­moló, ha nem szólnánk arról, hogy a sérüléseken kívül meny­nyi anyagi kárt okoztak a köz­úti szerencsétlenségek. Amíg 1964- ben kétmillió 513 ezer fo­rint volt az anyagi kár, addig 1965- ben kétmillió . 837 ezer, vagyis több mint háromszáz- ezer forinttal több kárt okoztak a felelőtlen járművezetők. Ezt az emelkedést főként a közút, vasút kereszteződéseken történő karambolok idézték elő. Csökkent a balesetek száma az elmúlt évben, írtuk cikkünk elején, ám ezek a számok sen­kit sem téveszthetnék meg. A közutakon előforduló súlyos, halálos balesetek még így is je­lentős számban fordulnak elő. E szomorú számadatok csök­kentése tehát mindannyiunk feladata, s ezt csak fegyelme­zettebb közlekedéssel, a szabá­lyok szigorú betartásával lehet elérni. Gémes Gábor Ml A Kecskeméti Agro­meteorológiai Obszervató* rium jelenti: Január 9-én a középliőmérséklet —7,7 (az ötveri éves átlag—1,7), a legmagasabb nappali hőmérséklet —1,5 Celslus- fok volt. A legalacso­nyabb hőmérséklet: —10,3, csapadék: 1 mm. Január 10-én a reggel 7 órakor mért hőmérséklet —8,0 a délután egy órakor mért hőmérséklet —6,0, a leg­alacsonyabb nappali hő­mérséklet —10,7 Celsius- foik. Hóréteg: 3 cm. Várható időjárás kedd estig: változóan felhős, hideg idő, több­felé újabb havazás. Mérsékelt keleti, észak­keleti szél. A hőmér­séklet; alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. Várható legmaga­sabb nappali hőmér- sdiriét mínusz 3—mí­Zajlik a Duna Készenlétben a tiszai jégtörők Kettős halál a Balatonon Megkezdődött a zajlás a Du­nán is. de ez a jég csupán a mellékfolyók szállítmánya. A felső szakaszokon ugyanis még 0,5-től 1 fok a Duna vizének hőmérséklete. A csehszlovákiai mellékfolyókból érkező jégtáb­lákat így a Duna nem cipeli messzire, 15—20 kilométer után nyomtalanul eltünteti, elolvaszt­ja jeget. A Sió torkolatától dél­re viszont jelentősen lehűlt a Duna, s ha még néhány napig tart a hideg, akkor a folyó ma­ga is megkezdi a jéggyártást. A vártnál tartósabb hideg hétfőre csaknem 200 kilométer hosszú jégmezővel borította be a Tisza felső szakaszát. A folyó jégszőnyegét még helyenként néhány kilométeres szakaszok­ban víztükör és gyenge zajlás tarkítja. Tiszalöknél azonban már a vízügyi igazgatóság ké­szenlétbe helyezett két jégtörő­hajót. hogy szükség esetén meg- ygdjéjt a yjjúépqőt a «jg roqfc. bolásaitól és séabad utat nyis­sanak a zajlásftak. Vasárnap kettős áldozatot kö­vetelt a téli Balaton. Badacsony­ban. a kemping mellett a jégre merészkedett Molnár Ferenc 39 éves MÁV-pályamunkás és Ko­vács Sándor 59 éves kőbányász. A két férfi aránylag messze tá­volodott el a parttól és nádvá­gás közben nim vették észre, hogy a tó jégpáncélja azon a helyen meglehetősen elvékonyo­dott. A 3—4 centis jég egyik pillanatról a másikra beszakadt alattuk és mindketten a jeges vízbe zuhantak. Kétségbeesett kiáltozásaikat a parton ugyan meghallották és többen meg­próbáltak segjteni, a mentők munkáját azonban erősen meg­nehezítette az egyre jobban összetöredező j égfelület. Min­den igyekezetük hiábavalónak bizonyult, merjt már csak Ko­vács Sándor holttestét tudták kiemelni a tóból, társa tetemét QSm Je talál ták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents