Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

t Oldat 1966, .január 11, kedd Nagygyűlés Hanoiban Hanoiban vasárnap a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság nemzetgyűlésének épületé­ben nagygyűlést tartottak az Alekszandr Selepin vezette szov­jet küldöttség tiszteletére. Selepin többek között han­goztatta : A Szovjetunió most is és a jövőben is sokoldalúan fogja segíteni és támogatni a vietna­mi aépet a VDK honvédelmi képességének megerősítésében, az amerikai agresszió elleni harcban. Véget ért a taskenti találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) találkozókat a legmagasabb szinten és más színvonalakon a két országot közvetlenül érintő kérdésekkel kapcsolatban. Mind­két fél szükségesnek tartja in­diai—pakisztáni közös szervek megteremtését, amelyek jelen­A Józan ész győzelme Professxorok Vietnamban ÉRZÉKELHETŐ ered­ményeket értünk el — mondotta Sasztri indiai miniszterelnök Taskent- ben, a zárónyilatkozat aláírása után, szovjet új­ságíróknak adott nyilatkozatában. Sasztri leg­fontosabbnak azt tartja,' hogy reális lépést tet­tek a megbeszélések során India és Pakisztán valóban békés , viszonyának helyreállítása felé. Valóban, a taskenti záróokmány igazolja, hogy a két szembenálló fél szovjet kezdeményezésre létrejött tárgyalása szükséges volt, lehetőséget nyújtott a vitas kérdések nyílt megbeszélésére, s ezt a lehetőséget a két államfő meg is ragad­ta. Sasztri az említettek mellett ugyancsak fon­tosnak tartja, hogy a találkozó egészében elő­mozdította az ázsiai és a világbéke megszilár­dítását. Igaza van az indiai miniszterelnöknek, amikor arról beszélt, hogy a világ népei, és el­sősorban a két érdekelt ország népei elégedet­tek lehetnek a taskenti megbeszélésekkel. Való­ban, a kasmírt — hosszú évek óta — vitás kér­dést, amely már nemegyszer torkollt véres összetűzésekbe* közelebb hozta a megoldáshoz a szovjet földön tartott véleménycsere. Ezt tanú­sítja a záróokmány, amely elrendeli a szemben­álló csapatok visszavonását a ,.tüzet szüntess” vonalra. A további együttműködés alapjait is lerakta az okmány, a konkrét lépések útjához szükséges további tárgyalások útját nyitva hagyva. A pakisztáni küldöttség szóvivője hét­főn a Taskent szállóban rendezett sajtóértekez­leten kijelentette: Rendkívül hálásak vagyunk a Szovjetunió vezetőségének, mert kezdemé­nyezte a taskenti találkozót amely megvetette az alapját India és Pakisztán párbeszédének. A szóvivő értékelve a taskenti találkozót, hang­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN súlyozta, hogy az f<jntos lépés a Pakisztán és India közötti nézetelté­rések rendezéséhez. A taskenti nyilatkozat — mondotta, a józan ész győzelme. EGY AMERIKAI professzor, Staughton Lynd, egyik haladó diákszervezet vezetője, Thomás Hayden, és az Egyesült Államok Kommunista Pártjának egyik theoretikusa. Herbert Aptheker — kormánytilalom ellenére elutazott a VDK-ba, ahol tíz napot töltöttek, találkoztak az ország vezetőivel, a miniszterelnökkel is. Tájékozódtak a vietnami béke megvalósításának lehetőségei­ről, s útjükről visszatérve kijelentették, hogy Hanoinak minden oka megvan arra, hogy ne bízzék a feltétel nélküli amerikai tárgyalások ígéretében. Észak-Vietnam vezetői bizonyosak akarnak lenni abban, hogy az Egyesült Államok felhagy minden olyan tervvel, amellyel állandó délkelet-ázsiai támaszponttá változtatná Dél- Vietnamot, s hogy valóban akarják-e a két or­szágrész egyesítését. Erre pedig nem a legjobb válasz az, hogy bár Johnson elnök tavaly el­őemberében kijelentette, kész, bárhová elmenni a vietnami béke érdekében — eddi,; sem köz­vetlenül, sem közvetve nem lépt" érintkezésbe Hanoival. Ami Hanoi álláspontját illeti, erről olyan véleményt hoztak az amerikai látogatók, hogy ha az Egyesült Állanv.Ak elfogadná az In- dokínára vonatkozó genfi megállapodásokat, ez a vietnami háború vértét jelenthetné. A haza­térő látogatókat egyébként a repülőtéren tüzetes vizsgálat fogad! i, nehogy „felforgató eszméket” csempéss • ;ek podgyászukban az Egyesült Ál­lamokba. téseket terjesztenek majd kor­mányaik elé annak eldöntése végett, milyen további lépések­re van szükség. India miniszterelnöke és Pa­kisztán elnöke mély elismeré­sét és köszönetét nyilvánítja a Szovjetunió vezetőinek, a szov­jet kormánynak és magának a Szovjet Minisztertanács elnöké­nek a most lefolyt és kölcsönö­sen kielégítő eredményekkel já­ró találkozó megszervezésében játszott konstruktív, baráti, és nemes szerepükért. Őszinte kö- szönetüket fejezik ki Üzbekisz- tán kormányának és baráti né­pének is a szívélyes fogadtatá­sért és bőkezű vendégszeretetért. A nyilatkozat ünnepélyes alá­írása után Koszigin szovjet kor­mányfő beszédet mondott, kife­jezte azt az óhaját, hogy a tas­kenti nyilatkozat ..India és Pa­kisztán örök barátságának szim­bólumává váljék”. Pakisztán és India vezető ál- lamférfiainak taskenti találko­zója véget ért. Ismét John Gollan A hétfői Daily Worker jelenti, hogy Nagy-Britannia Kommu­nista Pártjának Végrehajtó Bi­zottsága befejezte plenáris ülé­sét. A plenum új politikai bizott­ságot választott. A párt főtit­kárává újból John Gollant. el­nökévé pedig j Frank Stanleyt választották meg. Napi háromszázezres kár New Yorkban tizedik nap­jába lépett a I földalatti és autó­busz vállalatok alkalmazottai­nak a sztrájkja. Az utóbbi időben a szakszer­vezeti vezetők, mérsékelték kö­veteléseiket. Á munkáltatók kép­viselői ezt sem akarják megad­ni, sőt perbe kívánják fogni a sztrájkot drárjyító két szakszer­vezetet, azt állítván, hogy- a sztrájk naponta háromszázhu- szonkettőezer dolláros kárt okoz a közlekedési) vállalatoknak. Vérebek védik az amerikai támaszpontokat SAIGON (MTI) Amerikai és ausztráliai csapa­tok tovább folytatják „tisztogató hadműveleteiket” Saigontól mintegy 30 kilométerrel észak­nyugatra. Az amerikai hadsereg szóvivője elismerte, hogy a had­műveletek során az előrenyo­muló csapatok könnyfakasztó gázzal tettek kísérletet a parti­zánoknak egy föld alatti alagút­rendszerből való kiűzésére. Dél-koreai tengerészgyalogo­sok Saigontól 365 kilométerrel északkeletre ütköztek meg a 1 szabadságharcosokkal. Saigontól 120 kilométerrel északnyugatra a szabadságharcosok megtámad­ták a kormánycsapatok egyik egységét. WASHINGTON Lewis Herrhey tábornok, az amerikai sorozási hivatal egyik vezetője közölte, hogy fokozni kívánják a behívások ütemét. A tervek szerint a havonta be- hívandók léijszámát 40 ezerről ötvenezerre emelik. Az amerikai hadseregnek azonban nemcsak emberekre és hadianyagra van szüksége a vi­etnami hábojrúhoz. Az AP je­lentése szerbit repülőgépeken sürgősen kétezer vérebet szállí­tottak Dél-jvietnamba. hogy azok az amerikai táborok és támaszpontok őrzését lássák el. A katonai Ijiatóságok felhívást intéztek a nagyközönséghez, hogy ingyen vagy készpénzért bocsássák a (hadsereg rendelke­zésére „katohai szolgálatra al­kalmas” ebeiket. Különösen far­kaskutyák „jelentkezését” veszi jónéyeh az (amerikai' hadsereg Johnson dilemmája Összeült a kongresszus Washingtonban a téli szünet "után hétfőn, ismét összeült az amerikai törvényhozás két háza. Politikai körökben nagy ér­deklődés előzi meg Johnson el­nöknek az Egyesült Államok helyzetéről szóló üzenetét, amely- szerdán este (magyar idő sze­rint csütörtökön hajnali 3 óra­kor) hangzik el. Johnsonnak két alapvető fontosságú kérdés­ben kell állást foglalnia: nyi­latkoznia kép a vietnami hábo­rúról és gazdasági terveiről. Ezzel kapcsolatban a legte­kintélyesebb angol lapok wa­shingtoni jelentései elemzik az amerikai közhangulat érezhető megfordulását és „a pályafutá­sának legsúlyosabb döntése előtt álló Johnsoh elnök gyötrelmes dilemmáját”}. Az Observer washingtoni tu dósítója így jellemzi a hangu­latot: „Amerikában találkozha­tunk a vietnami háború szen­vedélyes elítélésével, vagy a „harcban álló fiúk” kötelesség- tudó támogatásával, de lelke­sedéssel sohasem. A legtöbb embernek mgalma sincs, hogyan jutottak idpig a dolgok. A há­ború egészen rendkívüli hatást gyakorol az! országra. Soha még ennyire nejm aggódtak, hogy mit gondol Amerikáról a kül­világ. Az oíjszág többsége szinte kézzel tapinkhatóan boldogtalan. Es az embgrek egyáltalán nem bizonyosak abban, hogy milyen célt akarnat voltaképpen elérni Vietnamban, álló új állam 298 négyzetkilométer kiterjedésű, 93 090 lakost számlál. Nov. 18. Az angol gyarmatügyi miniszté­rium kijelenti, hogy az Indiai-óceán térségében a Chagos-szigetcsoport- ból valamint a Seychelles-ekhez tartozó Aldabra. Farquhar és Des- rocbes szigetekből Brit Indiai Óceáni Terület (18) néven új gyarmatot hoz létre, összterülete mindössze 364 négyzetkilométer, lakóinak szá­ma 1384 fő. AMERIKA Június A kanadai (19) Kormány a Ken- nedy-hegy (Mount Kennedy) nevet adta a 60 fok 29 perc északi szé­lesség és a 138 fok 58,5 perc nyu­gati hosszúságon emelkedő 3962 méter magas névtelen csúcsnak. Ez a csúcs a Yukon-terÜIeten, a Kana­da és Alaszka (USA) határát képe­ző Mount Hubbardtól 5 km-re ke­letre feleszik. CSENDES-ÓCEÁN Szeptember. Üj-Zéland (20). A Cook-szigetek (eddig Üj-Zéiand gyarmata) belső önkormánvzatot kapott, továbbra is Üj-Zéland fennhatósága alatt. Föld­rajzilag a szigetesoDorthoz tartozó Ni.ue-sz.iget kü’ön gvarmati státus­ban marad. A Cook-szigetek kor­mányának ^'ékhelyc a Ra^tonga- szigeten van. — TERRA — Szept. 1. Kína (11):: Tibet az autonóm régió gtátusát kdpta. AFRIKA Jan. 1. Uganda (12) Buganda és Bunyoro királyok között vita tárgya Buyaga és Bugangadzi terület, amióta 1894- ben a brit közigazgatás átcsatolta azokat Bunyorótól Bugandához. 1964 novemberében a két kerületben népszavazást tartottak, melynek so­rán a lakosság nagy részének ha­tározata alapján Bunvoróhoz való visszacsatolás,, mellett foglaltak ál­lást. A visszacsatolás 1965. január l-én megtörtént. Febr. 18. (14) A 19 509 négyzetkilométer nagyságú és 20 (Vy) fő lakosú Gam­bia, a Brit Nemzetközösség tagia­ké ni; a független nemzetek «órába jéoett. Nov. 11. (ISI A rhodesiiai kormanv kimond­ta Na gv- Britanniától történő elsza-- kádárát és az angol gvannatot egy­oldalúan függetlenné nyilvánítja. Nov. 13. Zambia (161: Barots°röld Wnd) autonóm teri.'üet ívsági autonómiáját megn^ün+ették é« *«T'­t^^Tirvá nyilvánították. INDIAT-ÓCEAN JÚ1. 26. A Maldive- szigetek (17) lÜMgeben állammá vált« A 70u-0 kis ligetből Jan. 2. Indonézia (6) kijelenti, hogy kilép az ENSZ-ből. Apr. 24. India (7). Felavatták az USA se­gítségével épített 1,1 km hosszú Ko­si Barrage-t. India legnagyobb völgyzárógátját, amely Bihar-tarto- mány északi határán, részben Ne­pál területén fekszik. Aug. 9. Szingapúr (8): kilépett a Malaysia Államszövetségből és a Brit Nem­zetközösségen belül független állam­má vált. A közel kétmiLlió lakost számláló, 581 négyzetkilométer nagy­ságú terület két évvel ezelőtt csat­lakozott az akkor megalakult Ma­laysia Államiszövefcségbez. Aug. 1«. Jordánia és Szaúd-Arábia (9) egyezményt kötötték, amelynek ér­telmében a két állam határát az Aqabai-öböltől Irakig kölcsönös te­rületcserékkel lényegesen megvál­toztatták. Augusztus. Afganisztán (10) öt évi szovjet se­gítséggel végzett munka után meg­nyitották a Kuska (Szovjetunió ha­tárvárosa Türkmenisztánban) — He­rat—Kandahar 745 km hosszú autó- utat. A Hin dukus-h egységet átszelő út Afganisztán első modern auióút- ÍAm Változások a térképen — 1965 EURÓPA Január. Hollandia (1). A Rajna torkolat- ágai nagy részét elzáró, és így -tuj termőföldet jelentő és ugyanakkor Hollandiát a viharok okozta tenger­árak ellen védő Delta-terv kö<* étke­ző részét valósították meg: 1. A Brlelle melletti Maas-torkolatot el­zárták, a volt folyóág. r.eve most Briele Meer. 2. Capelle mellett megépült a Hollands Ijssel folyó zsilipje, amely -tengeri ár esetén el­zárható. 3. No A'■ d-Boveland és Zuia- B@veland.-szis u-'k kő.-ott elzárták a Zandk s k ? Márc. uv. ^aKv -Rritai : Norvégia egyez­ményt köt t Északi-tenger fe­ne n a kontinentális selfben hú­zódó határról. Apr. t. Nagy-Britannia: (3) Cambridgeshire és Isle of Ely grófságokat egyesí­tették Cambridgeshire and Isle oí Ely néven (székhely Cambridge). Ugyanakkor egyesítették Hunting­don és Soke of Peterborough gróf­ságokat Huntingdon and Peterbo­rough néven (székhelye a két város egyesítéséből alakult Huntingdon and Godmanchester város). Júl. 16. Felavatták a Mont-BIanc (4) hegy­tömb alatt 1959 óta épült északnyu­gat-délkelet irányban haladó 11,6 km hosszú közúti alagutat. Az alag­út Franciaországban Pélérins falu­nál (Chamonix közelében) 1274 mé­ter tengerszint feletti magasságban Olaszországban pedig Eróréves falu­nál 1381 méteres magasságban kez­dődik. Az alagút felett a hegység legmagasabb pontja 2480 méter ma­gas. Ez a világ leghosszabb közúti alagűtja. (21) A Szovjetunióban a Voronyezs közelében levő Diszk!, valamint a Román Szocialista Köztársaságban, a Keleti-Kárpátokban levő Onesti- hegvségek nevét a román munkás- mozealom múlt évben elhunyt ve­zetőiének emlékére Gheorghiu-Dej- re változtatták. Ázsia Jan. 1 Megnyitották a Kínai Népköztársa­ság (5) segítségével épített 112 km hosszú autóutat Katmandu nepáli főváros és a kínai (tibeti) határon levő Kodari-hágp között. Ezzel meg­nyílt a közvetlen autóút Dhassza (Tibet kínai autónom terület szék­helye) és Katmandu között*

Next

/
Thumbnails
Contents