Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
1966. jannáí II. kedd S. oldal A kormányrendeletek nyomán Újabb lehetőségek a háztáji gazdaságok árutermelésének fokozására A háztáji gazdaság a mező- gazdaság szocialista szövetkezeti szektorának sajátos része, a szocialista mezőgazdaság megteremtésében a fokozatosság egyik tényezője. Ma és még bizonyos ideig fontos mezőgazdasági feladatokat old meg: kiegészíti a szövetkezeti család jövedelmét, számos élelmicikkel látta el, lehetővé teszi egyébként jórészt kihasználatlan munkaerő hasznosítását és termékeivel hozzájárul a központi árukészletek növeléséhez is. Megyénk háztáji gazdaságai jelentős termelési alapokkal rendelkeznek. Egyebek között mintegy 66 500 katasztrális hold szántón elsősorban kukoricát termelnek, körülbelül 5 ezer holdon kertet és gyümölcsöst, II 500 holdon pedig szőlőt hasznosítanak. A megye burgonya- termésének egyharmada. a zöldségnek majdnem 10 százaléka a termelőszövetkezeti parasztok háztáji gazdaságaiban terem meg. Állattartásuk még jelentősebb: mintegy 40 ezer szarvas- marha (ebből 20 ezer tehén), 180 ezer sertés (ebből 19 ezer anyakoca), 52 ezer juh és több százezer tyúk, liba. pulyka és egyéb baromfi segíti az állat- és állati termékekkel való ellátást. Takarmányalapjuk kétharmad részben a háztáji területen. egyharmad részben a közösből — különböző címeken — kapott mennyiségekből tevődik össze. Ez — a termelési színvonal alakulásával párhuzamosan növekedik — jelenleg 15—17 ezer vagon abnaktakarmányt jelent. Mit mutat a statisztika A háztáji gazdaságok saját háztartásuk ellátásán túlmenően jelentős szerepet játszanak az árutermelésben, ezen belül a felvásárlásban is. A KSH háztartásstatisztikája a megye 22 termelőszövetkezetében végzett 174 családnál felmérést. Az összegyűjtött adatok szerint a háztáji gazdaságok 1964-ben átlagosan egy személyre számítva 59.9 kilogramm burgonyát. 47 kilogramm zöldséget. 45 kilogramm gyümölcsöt, 38,5 kilogramm húsféleséget — ebből 21.8 kilogramm baromfit —, 17,6 kilogramm sertészsiradékot. 132 tojást. 18 liter tejet fogyasztottak el. A háztáji gazdaságok tehát á legfőbb élelmicikkekből lényegében önellátóak és termelésük a központi készleteket tehermentesíti. Saját háztartásuk ellátásán túlmenően a város és a nagyobb községi piacokon olyan meny- nyiségű és választékú forgalmat bonyolítanak le bizonyos élelmicikkekből, amely igen fontos kiegészítője a központi ala- , póknak. A megye három legnagyobb piacú városában 1964- ben majdnem 2 millió tojást, 42 vagon baromfit (csirkére átszámítva mintegy félmillió darab), 150 vagon burgonyát. 270 vagon különböző zöldséget és ugyanannyi gyümölcsöt hoztak fel a piacokra. E cikkekből az egész felhozatal 70—95 százaléka a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságokból származik. A saját- és piaci ellátáson túl a háztáji gazdaságokból jut a felvásárlásra a központi alapok számára is. 1965-ben majdnem 4 ezer kissúlyú és növendékmarhát adtak át megyénkben az állatforgalmi vállalaton keresztül a termelőszövetkezeteknek. Takarmánykészleteikből futja a felvásárlásra történő hizlalásra is. Többek között évenként 20— 25 ezer hízott sertést, 5—6 ezer hízó marhát 150 ezer hízott libát adnak el az állami, illetve földművesszövetkezeti felvásárlóknak. Ami nem kielégítő A háztáji gazdaságok fontos szerepe indokolja azt a nagy figyelmet, amellyel kísérjük termelésüket és amely kifejezésre jut tevékenységüket ösztönző, támogató intézkedésekben, határozatokban. Az intézkedések mindegyike hangsúlyozza a közös gazdálkodás fejlesztésének elsődlegességét, s erre meg is történnek a megfelelő lépések. A Földművelésügyi Minisztérium 1963-ban háztáji bizottságok létrehozását javasolta a közös gazdaságoknak. Ezek 187 termelőszövetkezetben alakultak meg. Tevékenységük nem mindenütt rendszeres, és főleg nem szervezett, legtöbb helyen a földterületek kimérésére, s az ezzel kapcsolatos viták rendezésére szorítkozik. Nagyobb figyelmet kellene fordítani a járási, községi párt- és tanács szerveknek a háztáji bizottságok működésére. Jelentős társadalmi erőt képviselhetnek ezek a bizottságok a helyi és a környéki piacok ellátásának megszervezésében. Nagy szükség lenne erre többek között Kecskeméten is. Segíthetnék jobban ezek a bizottságok az állam részére történő áru- értékesítést. szervezői lehetnek a háztáji gazdaságok társulásainak is. \ Hasznos egyfittműködést Az árutermelés fejlesztésében nagy szerepe van a különböző anyagi ösztönzőknek, amelyeket elsősorban az állami akciók biztosítanak. Igen pozitív hatást váltott ki például a takarmányjuttatással összekötött, különböző állat- és állati termékre vonatkozó szerződések rendszere. A közelmúltban jelent meg a rendelet a kisgép- és munkaeszköz-ellátás megjavítására. Már eddig is jelentős számban vették igénybe a pénzügyi támogatást, amelyet középlejáratú hitel formájában kapnak meg az Országos Takarékpénztártól gazdaságaik rekonstrukciójához, elavult berendezéseik pótlásához. A megyében az elmúlt év novemberének végéig 196 tételben több mint 1,2 millió forint ilyen hitelt vettek igénybe a háztáji és egyéb kisegítő gazdaságok. A mezőgazdasági termelés ösztönzésére a közelmúltban jelzett kormányhatározatok szintén elősegítik a háztáji gazdaságok árutermelését. A fel- vásárlási vállalaton keresztül leszerződött és átadott minden vágóharháért minőségtől függően 800—1200 forinttal, hízó sertésért 100—120 forinttal többet kapnak, mint eddig. A tejfelvásárlás ára literenként át- j lagosian 30 fillérrel, a zsíros i gyapjúé kilogrammonként 15 forinttal emelkedik. Ezek az intézkedések kedve- | zően hatnak a termelőszövet- ! kezeli parasztság életszínvona- \ Iára, egyúttal a háztáji termelésre is. Népgazdasági érdek fűződik ahhoz — mint ahogy az előbbiekben bizonygattuk —, hogy a háztáji gazdaságok lehetőségeit kihasználjuk és figyelembe vegyük azt. hogy a közös és a háztáji szerves egységet alkot, melyen belül észszerű munkamegosztás mellett hasznos együttműködés alakítható ki. Magány Imre, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője ' A párHitkár I I [nnepi taggyűlés. Jelen van a városi pártbizottság titkára, Sztanojev András is. Hideg János, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttitkára búcsúzik. Visszatekint az elmúlt évtizedre és azzal zárja szavait, hogy már 64 éves, úgy érzi át kell adni a helyét a fiatalabbaknak. H. Szabó Margit, a pártvezetőség tagja, a KISZ-szervezet titkára egy szép virágcsokrot nyújt át meghatottan Hideg elvtársnak. Elbúcsúzik tőle az elnök, Pesir István is. aki éppen azóta van a szövetkezet élén, amióta Hideg Jánost megválasztották a termelőszövetkezet pártszervezetének titkárául. Emlékezik az együtt töltött időkre, a harcos évekre, melynek eredményességét 'az is bizonyítja, hogy a szövetkezet évről évre erősödött és ma már a jó közepes gazdaságok közé tartozik. 1965-ben az előző évhez képest tíz forinttal emelkedett egy munkaegység értéke, és az egy személyre jutó jövedelem elérte — a háztájin kívül — a 48—19 ezer forintot. elbúcsúzott Mindenki meghatódik egy kicsit. Egy évtized jelentős idő minden szövetkezet életében. A küzdelmes hétköznapokhoz szinte hozzánőtt a párttitkár személye is. Régóta ismerem Hideg Jánost, tudom, hogy szeretik. Erről meggyőződtem akárhányszor kint jártam a Vörös Csillagban. M indig vidámnak. jókedvűnek láttam. Most is egy szinte anekdotának számító kis történettel kezdi a beszélgetést. — Egyszer kaptam egy aktát, még mezőgazdasági osztályvezető koromban, hogy mondjam meg, hány vadnyúl van a határban. Az elintézés rovatban beírtam egy ismert népdal szövegét., amely így kezdődik: Nézem. nézem, de mind hiába nézem, mert nem látom... — már mint a vadnyulakat. Vissza is küldtem az aktát oda. ahonnan kaptam. A mezőgazdasági osztályon nem akadt olyan munkatárs. aki vállalkozott volna arra. hogy megszámolja a vadnyulakat a határban. Akkor majdnem fegyelmit sóztak a nyakába. Humoráért, jó kedvéért —, amelyhez csatlakozik a lelkiismeretesség, szorgalom. kötelességtudás — szeretik az emberek. Sajnálják is, hogy kérte felmentését. — De nem búcsúzik el ugye végleg a szövetkezettől? — Dehogy — válaszolja kissé sértődötten. — Maradok pártvezetőségi tag, segítek az elnöknek és irányítom majd a szociális, kulturális bizottságot. Nem szakadok én el innen. J^zemei most is vidáman csillognak. mozgékony alakja, fiatalos külseje merészen tagadja a 64 esztendőt. Pedig alaposan kijárta az élet iskoláját. Kubikos, napszámos volt. A kubikosok kemény emberek, zömük részt vett a munkásmozgalomban. Hideg János 1929-ben lépett az illegális kommunista pártba, azóta harcol a boldogabb holnapokért. 1919-ben vörös katona volt. 1959-ben a Tanácsköztársaság negyvenéves évfordulója alkalmából emlékérmet kapott. A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést 1954-ben kapta meg. Az öt- és hétéves munkásőr-emlékérem tulajdonosa. Tavaly kapta a Munka Érdemérem arany fokozatát. Erősebbek a gátak Bajára érkezett a jégtörő flotta A NAGY DUNAI ÁRVlZ kárvallottjai 'már fedél alatt vannak. Nagy Károly, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökhelyettese, aki az ár levonulása után megszervezett helyreállítási bizottság elnöke volt, a katymári kt&z-t dicséri, amely Szeremlén szeptember 30-ig helyreállította a megrongálódott lakásokat. Az új házakat építő kisipari szövetkezetek is megérdemlik az elismerést, közöttük a garaiak, nagybaracskad- ak, mélykútiak,, halasiak, bács- bokodiak és bácsalmásiak. A csávolyi ktsz is, amely Sükös- dön készült el november 7-re három házzál. Az új otthonok felépültek, de mi a biztosítéka annak, hogy a folyó nem fog újra rájuk törni? Erre a kérdésre Kiss György, az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója adta meg a. választ. A helyreállítási munkák 750 ezer homokzsák kiürítésével és mosásával kezdődtek. A homokzsákok mentése után a pátrialemezeket kihúzták, majd a helyükön keletkezett rések eltömésére agyagos pépet nyomtak. A kimentett pátrialemezeket beszállították Bajára, ahol új eljárással erre a célra szerkesztett géppel tisztították meg. MIUTÁN a követ a gátaktól elszállították, megkezdődött a „földanyag” beépítése. A jugoszláv határtól északra 7 kilométer hosszan, tehát az egyik legkritikusabb helyen, a töltés magasságát 130 centiméterre] emelték a tavalyi árvíz szintje főié. Nagyszabású helyreállítási munka folyt Űjmohácstól északra is. Úgynevezett hidrolokali- zációs eljárással iszapot nyomtak a Dunán levő Szabadság-zátonyból a töltés mi A fölösleges vizet visszás . ,>attyúzták az e célra elkészített kazettákból. A visszamaradt és kiszáradt anyagot beépítették a töltésbe. Két nagyobb buzgár hely ón felderítést végeztek. Átvágták a töltést és filmre vették a víz járatait, majd utána ismét visz- szatöltötték. M a erősebbek a gátak mint korábban, s az 1965- ösnéi nagyobb árvíznek* is ellenállnak. ELKÉSZÜLT Dunafalva védelmére a töltéserősítés, most 1966-ban Úszódnál építenek még ugyanilyen védőgátat. Ezek a földmunkák, feltárások 25 millió forintba kerültek, és ezek során 418 ezer köbméter földet mozgattak meg. A vízügyi szolgálat felkészült a jeges árvíz elleni esetleges védekezésre. Bajára érkezett a jégtörő flotta. A jugoszláv vízügyi szervekkel történt megegyezés alapján Cunaföldvártól Vukovárig saját hajóinkkal végezzük a jégtörést. A jégzajlás megindulása után két hajó átmegy Jugoszláviába és az ottani Dunaszakaszon igyekszik: működésével a jég beállásának időpontját későbbre, tavasszal pedig a jég megindulásának időpontját előbbre hozni Ezáltal kevesebb jég torlódik fel, hiszen nagy részük a jégtörőhajók közreműködésével idejében, levonul. Védett ősborókások A Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága mellett működő természetvédelmi bizottság kezdeményezésére az Európában egyedülálló ősborókások fenntartása végett Bugacon 240 hektáros területet nyilvánítottak védetté. Kunpeszéren pedig az alföldi viszonyok között ritkaságszámba menő nyírfacsoport kapott oltalmat. Ugyanitt tizenkét hektáron gyöngyvirágos tölgyerdőt, Kunadacs környékén pedig 22 hektáron mocsaras, füves, úgynevezett turjános területet hagytak meg a természetes növény- takaróval. Az idén újabb akció indul a vidék madár- és növényvilágának védelmére. (MTI) Jól bevált az új szerződéses rendszer Az elmúlt év második felében lényeges változások történtek, az ország burgonya- és zöldségelláRégi papírok között kutat. — Nézze ezt a jegyzőkönyvet — mutatja. — 1956. november 18-án kelt. Ekkor alakult újjá a párt. erről szól az írás. Nehéz idő volt ez. A gazdák között nagy volt a káosz. Sok munkába került, míg lecsillapítottuk a kedélyeket. Pesir István elnök nem győzi dicsérni a volt párttitkárt. Mindig az emberek közt forgolódott. Közvetlensége, tájékozottsága nagy hatást tett rájuk. — Ismeri az emberek hangulatát. véleményét — ez nagyon fontos —. hangoztatta mindig. Többek között ő javasolta, hogy a brigádvezetők ne motoron közlekedjenek a határban, hanem lóháton. — Ez nem jelenti azt. hogy „lóhátról” beszéljenek a gazdákkal, hanem azt, hogy jobban lássanak, hiszen a motoron csak „elszáguldanak” az emberek mellett. o egyébként biciklin jár. Van egy kis motorja, de azt csak ünnepnapokon túráztatja. Jelenleg is naponta meglátogatja gazdatársait. Most például legnagyobb gondja az. hogy miképp szervezze meg az alapító tagok háromnapos har- kányfürdőd kirándulását. K . S. tását biztosító termelési szerződések rendszerében. Az új rendszer gyakorlati főpróbája — az 1966. évi burgonya- és zöldség- termelési szerződések kötése. A legfrissebb statisztika szerint a termelők a lakosság ellátásához elegendőnek ítélt — tehát felvásárlásra tervezett — 115 209 holdnyi burgonyából már ez ideig 105 365 holdat lekötöttek. Ez a tervezett terület 91,5 százaléka. A zöldségfélékből az idén 108 731 hold termését biztosították, illetve szándékoznak biztosítani a szerződéssel. A már megkötött — 1906. évi — szerződések szerint korai burgonyából háromezerhárom- százhetvenöt vagon, átvételére készülnek fel. A kora tavaszi időszak legkeresettebb cikkéből, a zöldsalátából 26 519 000 fej, a tervezettnél 9,6 százalékkal több kerül majd a hazai piacokra, illetve exportra. Az ugyancsak a primőrök közé tartozó parajból 7,5 százalékkal, a korai fejes- illetve kelkáposztából 19,3 illetve 21,1 százalékkal biztosítanak többet a szerződések a tervezettnél. A tervezettnél 0: százalékkal nagyobb mennyiségre kötötték meg máris a szerződéseket a nyári időszak „nagy cikkére”, a zöldpaprikára is. Egyes cikkeknél — mint például az uborka és a vöröshagyma — viszonylagos elmaradás tapasztalható.
