Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

O Ne a barátnők tanácsára O A nyugtató kamilla Arcápolás — otthon A Kecskeméti Fodrász Ktsz 2-es számú kozmetikai részle­gében beszélgetünk Zubek Pál- né kozmetikussal, az otthoni arcápolásról. — Nagyon sokan szükségte­len luxusnak tartják a rend­szeres kozmetikai kezelést, de nagyobb ünnepek előtt eljön­nek, hogy „megszépüljenek”. Persze, csodát mi sem tudunk tenni — mondja a fiatal koz­metikusnő, aki — mint mon­dani ' szokták — „reklámja mesterségének”. — Tehát mit ajánl tilvasoinknak, hogyan ápolják bőrüket otthoni — Csaknem minden nő hasz­nál rendszeresen krémet, de sokszor nem azt, ami bőrének megfelelő lenne. Ez persze ab­ból adódik, hogy vásárláskor megveszik, amit éppen az el­adó ajánl, vagy ami a barát­nőjük szerint „nagyon remek”. Próbálgatják, válogatják a kü­lönféle készítményeket, pedig ezt nem szabad. Eredménye­sebb, ha arcukat a szakembe- nek megmutatják és csak az általa ajánlott, tehát a saját bőrüknek legjobban megfelelő krémet, kozmetikai szereket használják. — Kaphatnánk néhány jó taná­csot is? — Szívesen. Száraz bőrüek- nek tilos az arcot szappannal, melegvízzel tisztítani, helyette lemosókrémet használjanak. Utána rakják fel jó vastag ré­tegben a zsíros krémet. Tíz perc múlva — ha már jól fel­szívódott — a felesleget vat­tával le kell törülni. Zsíros bőrűek tápláló,, vitaminos kré­met használjanak. Nagyon jó hatású, ha naponta egyszer arcszesszel gyengén áttörlik bőrüket. Normális arcbőrre is szükséges a hetenként kétszeri krémezés, de a szem környé­két minden este kenjék be, mert itt ráncosodik a legha­marabb. Téli, hideg időben mindegyik típusnál szükséges, hogy nappalra is kenjenek vé­kony, védő réteget krémből az arcra. — Mikor kell feltétlenül kozme­tikushoz fordulni? — Nagyon gyakori eset, hogy a kezdődő pattanások otthoni nyomkodásával az egész arc elfertőződik. Ilyenkor már csak hosszadalmasabb kezelés­sel tudnak segíteni. Tehát pat­tanásos, mitteszeres bőrrel nem szabad otthon kísérletezni. — Mit tehetünk még annak ér­dekében, hogy szépek legyünk? — Nagyon fontos, hogy az arc bőrét minden este gondo­san megtisztítsuk a rárakódott porrétegtől. Utána jöhet a hi­deg-meleg arcfürdő. Hideg és melegvíz váltogatásával lo­csoljuk bőrünket, az utolsó mindig a -hidegvíz legyen. Ez nagyon jól tisztítja a póruso­kat és a vérkeringést is előse­gíti. — Farsang következik. Mit te­gyen a bálba készülő nő, ha már csak egy fél órája marad a szé­pítkezésre? — A jól letisztított arcot langyos kamillateába mártott vattával borítsa be, ugyanúgy a szemhéjakat, szemkömyéket is. így pihenjen fekve negyed­órát. A kamilla nagyon jó nyugtató hatással van a bőr­re, az apró ráncok kisimulnak. Megköszönjük a hasznos ta­nácsokat és visszaadjuk a ked­ves kozmetikusnőt türelmet­len pácienseinek. B. Zs. Jó étvágyat Hidegben nagyobb a test hővesztesége, ezért táplálé­kunknak elsősorban kalória­dús tápanyagokat, vagyis zsi­radékokat keli tartalmaznia. Arra nagyon kell ügyelni, hogy télen, különösen a szabadban dolgozók gyakrabban fo­gyasszanak meleg ételt és szabályos időközökben ét­kezzenek. így a szervezet kalóriaeliátása egyenletes, és ez csökkenti a fázást is. A zsírok közül va­jat lehetőleg naponta fogyasz- szunk. A nagyobb kalóriaigény ki­elégítését a hideg hónapokban több szénhidrát — tésztaféle — fogyasztásával is biztosít­hatjuk. Ilyen a kenyér, a főtt tészták.* a burgonya, a rizs. Biológiai szempontból legérté­kesebb a burgonya. Az állati eredetű fehérjék közül főként a sovány húsokat, a tejet, sajtot, halat, tojást, a növényi eredetű fehérjék kö­zül pedig a hüvelyeseket ik­tassuk étrendbe. Ne feledkez­zünk meg a belsőrészekről, például a májról, veséről, tü­dőről, sőt a zsemlével kevert vérről sem. Téli estékre, vacsorának kö­zülük a könnyebben emészthe- tőket válogassuk össze: sajtot, füstölt, vagy savanyított ha­lat, s mellé orosz, vagy csip­kebogyó teát adjunk, sok cit­rommal. Több szénhidrát fogyasz­tása esetén a szervezetnek több B-vitaminra van szüksége. Ezt leginkább a fekete ke­nyérben, élesztőben, a belső­részekben, a’búsban és a hü­velyesekben találjuk meg. C-vitaminszükségletünket a citromon kívül a burgonya, a káposzta, torma, sárgarépa, petrezselyem és zeller fogyasz­TÉLI ALAKÍTÁSOK Érdemes tavalyi, vagy divatjamúlt ruháinkat átszabni, át­alakítani, mert kis költséggel, fáradsággal új ruhánk lesz, melyet szívesen viselünk. Néhány ötlet: Átmeneti kabátból meleg kötényszoknya készíthető. Szabása egyenes, tetszés szerint elöl-hátul karcsúsító bevarrásokkal készí­tett. Az anyagból készült övvel, vagy fekete lakk bőrövvel is vi­selhetjük. Utóbbi csak karcsúaltnak ajánlható. A két rátett zseb — ha telik az anyagból — hasznos az apró holmiknak, de díszt-: lésként is jő. Régi ruhából blúzt és szoknyát is készíthetünk. Ha a szövet- ruha felsőrészét lefejtjük, övvel használható szoknyával bővült ruhatárunk. Régi puplin nyári ruhából „új” blúzt alakíthatunk. A farsang közeledése az alkalmi ruhák alakítását is aktuálissá teszi. A tavalyi bársonyruhához düsessz bolerót készíthetünk. Fekete gyöngyözéssel újszerű, divatos lesz, A régi, bőszoknyás taft táncruha szoknyájából enyhén trapéz­vonalú ruha szabható. A gyöngy idén igen divatos, a szabásvona­lat tehát hangsúlyozhatjuk, ezüst vagy aranyszínű gyönggyel. A bolerós alkalmi ruhát prémszegéllyel frissíthetjük fel. Ha a ruha magas nyakú bársony, va"v fekete szövet, fehér teddyber szegéllyel díszíthetjük az ujját, sőt körben az alját is. Maglódi Magda Kutató orvosok — orvosi kutatások A NAPOKBAN két alkalom­mal is módom volt találkozni a kutatóorvos misztériumával. Városunk egyik tiszteletre­méltó mezőgazdasági szakte­kintélye kérdezte: „Mennyi beteget szokott látni egy ku­tatóorvos?” A másik megjegy­zést egy autójavító szakember érettségi előtt álló fia tette: „Kutató orvos szeretnék lenni.” Mind az előbbi, mint az utób­bi nyilatkozat és az azt követő beszélgetés némi tájékozatlan­ságot árult el az említett fo­galomról. Valószínűnek tartom, hogy rajtuk kívül is akad jó néhány, pályaválasztás előtt álló fia­tal. akit érdekel ez a téma, s olyanok is. akikkel előfordul, hogy képzeletben még mindig romantikus környezetbe helye­zik a kutató orvost. Kétségtelen, hogy a penicil­lin feltalálása, a rák-problé­ma megoldása, a gyermekbé­nulás rémének legyőzése nem­csak az orvostudomány törté­netének izgalmas fejezetei, de korunk regényes mozzanatai is. Ezek alapján adódik a kér­dés: Ki és hogyan lesz kutató orvos? Miként dolgoznak ezek az orvosok? BiZONYOS, hogy kntató or­vosként az működhet, aki or­vosi tanulmányait elvégezte. Ez azért lényeges, mert orvosi- de mihez ? tásával fedezhetjük. A hordós káposzta is értékes C-vitamin- forrás. Mosás nélkül, rövid ideig főzzük, vagy gyerekeknek kenyér mellé adjuk. A boltokban sok tartósított és fagyasztott zöldség- és gyü­mölcsféle kapható. Ha mirelit készítményt főzünk, fagyasztott állapot­ban tegyük a forró vízbe. hogy C-vitamin tartalmát megőrizze. A zöldségfélét ne főzzük vasedényben, mert így is veszít vitamintartalmából. A mélyhűtött húsféléket forró zsírban sütjük, hogy tápérté­két teljes egészében értékesítse szervezetű nk. alapműveltség nélkül részlet- kutatásokat sem lehet megfe­lelő kritikai szemlélettel vé­gezni. De feltétlenül szüksé­ges a szakterületen előforduló technikai megoldások ismere­te, a használandó módszerek biztos ; technikai kivitelezése is. Ezek elsajátítása türelmet, figyelmet és kézügyességet is igényel. HA EGY ORVOS valamely kutatási területen „bedolgozta” magát, uralja a technikai és elméleti feltételeket, akkor vállalkozhat arra. hogy önál­lóan kutasson. Itt azonban is­mét egy újabb kívánalom ke­rül előtérbe, mégpedig az iro­dalom j ismerete. Mindazt tud­ni, ismerni kell, amit világ­szerte az adott szakterületen a kísérletező munka eredmé­nyeként elértek, nehogy arra fecséreljék az időt, amit má­sok már feltártak. Elégj általános az az elkép­zelés. hogy a kutató orvos el­vonul laboratóriumába a fur­csa nevű hatóanyagok, mütő- fel szerelések, kísérleti állatok közé és „se lát. se hall”, csak kutat. A valóságban ez álta­lában nem így van, mert a kutatónak feltétlenül kapcso­latot kell tartania a beteg­ággyal! vagyis a. gyógyító mun­kával Sok olyan orvoskutató Is van, aki a szokástól eltérő esetekét dolgozza fel. .vagy statisztikai kísérleteket végez, anél k ü L hogy gyakorlati jel­legű kísérletet állítana be. Az ilyen munka is igen hasznos, mert kérdéseket vet fel. érté­keléseivel új kísérleti, gyógyí­tási szempontokra hívhatja fel a figyelmet. MINDENKÉPPEN izgalmas és sokrétű munka ez — mely­nek számtalan változata, kü lönféle művelői vannak. Pél­dául nem lehet összetéveszteni a hivatalos munkaidőben dol­gozó tudományos munkát f> kísérleti eredményeihez, ötle­teihez és lehetőségeihez al­kalmazkodó dinamikus kutató­val. Ez utóbbi pedig nem a hivatalban, vagy kinevezéssel „születik”. A munka és hiva­tásszelletet, az érdeklődés és kitartás neveli, alakítja tevé­keny kutatóvá. DR. KONTI GÉZA Villahorgolással készített tálcakendo Anyaga 60-as horgolócérna, 10-es tűvel és 4 cm-as villával készítve. Munkánkat L láncszemmel kezd­jük, majd a fonalat a kétágú fém- villa egyik ágán áthajtjuk és a villa közepén a láncszemen a szá­lat áthúzzuk. Az igy keletkezett hurokba 1 kispálcát készítünk. Most a szálat a villa másik ágán hajtjuk át és a láncszemen áthúz­va az előző hurok első szálába egy kis pálcát öltünk. Ismét áthajtjuk a szálat a villa másik ágán, a szá­lat áthúzzuk, az előző hurokba 1 kispálcát öltünk, s ezt ismételjük, míg a kívánt hosszúságot el nem értük. A képen bemutatott tálca­kendő 80 hurokkal, négy ősikből készült. A szalagok (csíkok) összehorgo- lása a tálcakendőn kétféle minta szerint készült. Két szalag segéd­fonál nélkül hurkolódik. Ezt úgy csináljuk, hogy horgolótűvel az el­ső hurokpárba szúrunk, mégpedig először az al«ó, azután a felső hu­rokba, s a felső hurkot áthúzzuk az alsón. A felső hurok a tűn ma­rad. Felvesszük a következő alsót és ezt húzzuk át az előbbi hur­kon. Ezt ismételjük a két szalag között, s a hurkolás végét azonos színű fonállal elvarrjuk. A középső összedolgozás már se­gédfonállal történt; két-két hurkot fogtunk össze rövidpálcával és két láncszem után ismételünk. Egyéb­ként az segédfonállal való össze­dolgozás menete is ugyanaz: elő­ször az alsó, majd a felső szalag- soiTt vesszük. Ha készen vagyunk, a térítőt kö- rülhorg<i>ljuk. az alsó és felső sza­lagsor két-két hurkát rövidpál­cával Összefogjuk és egy láncsze­met készítünk választásnak. A ké­pen látható térítőnél mindig elő­ször a 3. és 4. hurkot, s azután az 1. és 2. hurkot fogjuk össze. Oldalait rövidpálcávai horgoljuk be* Szegedi Beláné

Next

/
Thumbnails
Contents