Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

/ Reggeltől estig Papírt, ceruzát — Ma Budapesten van az el­nök elvtárs — közölte velem a termelőszövetkezet egyik dol­gozója, amikor a hét elején sze­rettem volna vele egy találkozót megbeszélni — szerdára. — De holnapután feltétlenül itthon lesz. — hangzott a ha­tározott tájékoztatás. i Két nap múlva fény derült arra is: honnan ered a munka­társaknak ez a tájékozottsága. Fazekas Bálint, a tompái Kos­suth Tsz-elnöke az előjegyzési naptárát mutatja: — Minden elfoglaltságomat jó előre feltüntetem benne, nap­ra és órára. így nem titok, bár­mikor pontosan tudják, hol tar­tózkodom. Ami egy napba belefér... A naptár rovataiban ilyen be­jegyzések olvashatók: „Hétfő: De. tárgyalás Baján SZTK-ügy- ben; du. takarmány-megbeszé­lés. Kméten. — Kedd: major­villamosítás műsz. átvétele: du. marxista—leninista egyetem Khalason. — Péntek: 9. Jár. tanácsülés. — Szombat: Szegedi Piroska lakodalma.” Tovább nem is forgatom, pe­dig sok érdekes, százféle irányú elfoglaltságról árulkodik az év 365 napját magában foglaló tömb. Inkább Fazekas Bálintot faggatom: mi minden „fér bele” a tsz-elnök egy-egy napjába? Mosolyogva tárja szét a kar­ját. S ez a mozdulat szavak nél­kül is azt jelenti, hogy erről a témáról szinte riportregényt le­hetne írni, de legalábbis hosszú «rákon át sorolni. Halasról járok ki napon­ta Tompára. Nyáron már haj­nalban, a téli időszakban va­lamivel később. Jó szolgálatot tesz, sőt nyugodtan elmondha­tom: nélkülözhetetlen számom­ra a gépkocsi. Nem csupán a gazdasági területen való jövés­menést könnyíti, gyorsítja, de a számos járási, megyei tanács­kozás, ülés, megbeszélés, érte­kezlet aligha lenne nélküle megoldható. A közlekedés a já­rási székhellyel egyébként any- nyira nehézkes, hogy egy öt­perces tárgyalásra jóformán az egész napom rámenne... A napi programja a majorok látogatásával, szakmai megbe­szélésekkel, intézkedések meg­tételével kezdődik és határ- szemlével folytatódik. Ez utób­bi nem maradhat el, télen sem, hiszen nemrégiben is három héten át 30 erőgép végzett itt talajjavítást. Ennek, és a bel­vízrendezési munkáknak, a trá­gyahordásnak, a takarmányszál­lításnak az ellenőrzése — nem irodai teendő. Ilyenkor persze a gépkocsi sem minden: a 60 hold gyümölcsös alá történt te- repegyengetés megszemléléséhez például legalább három kilo­métert esetenként gyalog kel­lett megtennie. Ottjártam alkalmával némi­képp változott az elnök aznapi elfoglaltsága. Sokoldalú ember — Jelenleg folyik a leltár ér­tékelése, a zárszámadási előké­szítés, a gazdák jövedelmének végelszámolása, a termelési és pénzügyi tervek, továbbá a táv­lati termelési és fejlesztési terv' készítése, összeállítása. Ez az időszak a könyvelésé. És én, aki 12 évig voltam főkönyvelő, érthetően fokozott figyelemmel kísérem ezt a munkát. Minden tételt ismerni akarok, tisztán szeretném látni a gazdálkodás­nak ezt a folyamatát, ágát is! Mint kiderül, valamennyiük számára hasznos az elnöknek ez a „bogara”. A leltárfelvétel al­kalmával kimutatott kukorica- mennyiség nem hagyta nyugod­ni a fantáziáját. — Szinte le van fényképezve az agyamban valamennyi góré. Látom, melyik mennyire telí­tett. A felmért mennyiséget he­veseltem. Az utánaszámolásnál aztán kitűnt, hogy nekem volt igazam. Egyébként nem a lel­tárfelvétel volt rossz, hanem az időszaknak megfelelő nedves­ségtartalom megállapításánál tévedtek, nem is keveset. Milyen jó az, ha az elnöknek terményforgalmis „múltja” is van! Mert ebben a szakmában s dolgozott. Az pedig, hogy TÜZÉP-tapasztalatokkal is rendelkezik, az építkezések so­rán érezteti jó hatását. ,Dróton“ és személyesen Beszélgetésünket a telefon csöngése tépi ketté: soron kívül száz hízó szállítását kérik. In­tézkedés: járlatlevelek kiállítá­sa, járművek biztosítása iránt. Majd a Barneváltól telefonál­nak az éves szerződések meg­kötése ügyében. Kopogás az ajtón: Alács Ist­ván, az ellenőrzőbizottság el­nöke közli, hogy hétfőn tartják az e havi bizottsági ülést. Kér­dezem, hogyan működik a hét­tagú bizottság. — Ahol a macskák nem alusznak, ott az egerek sem cincognak — feleli jóízű neve­téssel. A fegyelmi ügy jóval több, mint három éve, de ér­tékben csak tört része aman­nak. Nem a visszaélések száma nőtt tehát, hanem az éberség fokozódott. Még ki sem lépett István bácsi, de már itt van Rombola Féter, a háztáji és legeltetési bizottságnak a tagja. Január 1- től a „kossuthosok” kezelik a községi legelőterületet, ennek felmérése ügyében jött. A majd 400 hold kiváló minőségű ős­gyep megérdemli a törődést! Az ajtó mindig nyitva áll — így megy ez minden áldott nap — mondja Fazekas Bálint, de cseppet sem méltatlankod­va, inkább elégedetten. — Ez a dolgok rendje. Egyszer kísérle­tet tettem arra, hogy zárt ajtók mögött állítsak össze valami sürgős kimutatást, vagy tárgyal­jak, de rájöttem, ez nem meg­oldás. Nyomban „elszigetelve” éreztem magam, az ablak alatt jövő-menő gazdákat pedig be­csapottaknak. Az a tsz-vezető. aki órára akarja időzíteni a munkáját, az nem képes ellát­ni a feladatát. Az órarendet csak az iskolában lehet betartani. Már pedig a tsz-központ nem iskola, de nem is hivatal: a gazdasági élet egyik fontos fó­ruma. A pillantásom ismét az elő­jegyzési naptárra téved. Vajon, hány arca is van az elnök­nek? . Gyűjtemény — meghívókból — Sok — mondja röviden, de nyomban indokol is. — össze­gyűjtöttem a közelmúltban cí­memre érkezett meghívókat. ! Ezekből is képet lehet alkotni az elfoglaltságomról. Nézem: járási pártbizottság ülése, munkásőrség rendezvé­nye, állattenyésztési értekezlet, Társadalmi Szemle értekezlete a pártközpontban, lakodalmi meghívó. — Igen, a fiatalok, KISZ-is- táink lagziján való részvétel is „ismétlődő” programpont. Már pedig mifelénk az ilyesmi szom­A világ minden tájára A magyar autóbusz ma már világmárka, az „Ikarus”-ban készült autóbuszok 75 százaléka külföldre kerül. Képűnkön: hosz- szú sorokban szerelik a gyár hatalmas csarnokában a buszok belső fcez eudtaéseit. \ AZ EGYÉNRE eső reálbér növekedésének — amit idénre 3,5%-ban számítunk — döntő forrása a népgazdasági terv tel­jesítése lesz. Az egyéni, családi számvetéseknél nem lehet te­hát, kihagyni a mérlegnek ezt a fontosabb felét sem. Amint az ország idei tervéhez felhasználtuk a múlt évi ta­pasztalatokat, tehát megmértük, hol, miért sikerült jól, amit ma­gunk elé tűztünk, illetve miben szaladtunk túl, vagy maradtunk el — ugyanúgy tegyük ezt meg egyénenként is. Üzemünkbe, termelőszövetke-' zetünkbe vagy irodánkba úgy járjunk be, hogy ebben az év­ben a múlt évieknél szélesebb látókörrel végezzük részfelada­tainkat. Legyen az eddiginél „természetesebb”, hozzánk kö­zelebb álló az az elv, hogy mi­kor például a termelékenység vagy a minőség tervkövetelmé­nyeiről hallunk, tudjuk, hogy azok „beváltása” csak. rajtunk áll. Rajtam, aki a magnó alkat­részét gyártom, a zománcot ége­tem, a marhát hizlalom, a pap­rikát palántálom vagy a búzát kombájnodon! — s mindezeket irányítom. EZ JELENTI azt, hogy látom munkámat a népgazdasági terv elmaradhatatlan részeként. Ér­zem felelősségemet, hogy am tavaly helytelenül csináltam, azt ebben az évben elkerüljem. Ez önállóságot, állásfoglalást követel tőlem. Arra késztet, hogy változzak, fejlődjek, több­re legyek képes, jobban dolgoz- > zak.-1 Az egyéni, családi tervekből il is c.s.ak így lesz valóság. k* - ' 5L.L. Itt is számolnak, ott is dob gozik a ceruza, toll. Aligha volt mostanában olyan esztendőkez­det, amikor ennyi mérleg ké­szült volna az otthonokban. Mindenütt számol a család. Mennyi is lesz a várható bevé­tel, futja-e abból mindenre, amit tavaszra, nyárra, egész év­re terveztek? Mivel kell job­ban takarékoskodni? Vannak az ár- és bérpolitikai intézke­déseknek már ismert, de van­nak csak később napvilágra kerülő részletei. Mint a pél­dákból is láttuk, a húsra, tej­termékre, tüzelőre, zsírra, sza­lonnafélékre. ezeken kívül a családi pótlékra nézve mar konkrét számítgatásokat lehet végezni, ismerjük az áremelés, illetve csökkentés mértékét. AMIKOR a keresetnövelő bérintézkedések végrehajtási utasításai is megjelennek, le- mérhetővé válnak az érintett 800 ezer dolgozóra vonatkozó személyi hatások. Ha a nagyobb keresetűek progresszív nyug­díjjárulékának összegszerűsége ismertté lesz — akkor még pon­tosabbra sikerül majd az egyé­ni, családi kalkuláció. Nem szól­va altról, hogy az árváltozás napjaira nyilvánosságra kerül­nek aa árjegyzékek is. Készül tehát az egyéni, csa­ládi mérleg. Olyan helyzetben vagyumk, hogy egy új népgaz­dasági terv indulásával egyidő- ben alakítjuk az új egyéni ter­veket is. Népgazdasági és egyé­ni érdekek elválaszthatatlanok ezekben az ár- és bérpolitikai intézkedésekben. A most folyó egyéni mérlegkészítéseket meg­előzte egy népgazdasági szám­vetés. Amit már eddig is meg­ismertünk ebből, bizonyossá te­szi előttünk, hogy az intézkedé­sek a családok nagy többségét nem érintik hátrányosan. Vala­mit megvilágít ebből a cikket bevezető néhány „típus”-példa is. Abból, hogy az ár- és bérpo­litikai intézkedések összefügge­nek az 1966-os népgazdasági tervvel, következik, hogy az egyéni, családi tervezgetések- nek is szorosan kell kapcsolód­tok az ez évi tervfeladatokhoz. A jövedelemcsökkentő és növe­lő intézkedések társadalmi ösz- szességukben egalizálják egy­mást. Ebben az összefüggésben — a magasabb jövedelműeket kivéve — így lesz ez általában a családok háztartási egyenle­gére nézve isj EGY TUDOMÁNYOS dolgo­ * I zó így vélekedett. — Három kiskorú gyerme­kem van, ez tehát a családi pótlékban valószínűleg plusz 150 forint. Fizetésem nem éri el a négyezer forintot, tehát hozzávetőleges számításom sze­rint 200 forint mínusz a prog­resszív nyugdíjjárulék. Koksz- szál fűtünk otthon, s ha lineá­risan 25 százalékos áremelke­dést számítok, akkor ez havon­ta 50 forint pluszköltséget je­lent. Eddig tálát összesen mí­nusz száz forint. Hát nem olyan ijesztő! Őszintén szólva a hús­ár emelkedése kevésbé izgat, j Kisebb lesz a hűsadag Vasár­I nap odahaza, igaz, de nálunk ; elsősorban a tejtermék árának í emelkedése lesz érezhető mí- j nusz. Három — fejlődésben le- I vő gyermekem van. ők még I naponta csak „egyszer” esznek: ! reggeltől estig. Vaj, sajt — ezek­kel szinte tömni kell őket. Ezenkívül engem a közlekedés is hátrányosan fog érinteni, mert sokat utazom a városban. — HA 30 FILLÉRREL töb­bet kapunk literenként a tejért, ikkor ebből a többletből ki tud­juk fizetni a tehenészek kere­setét — mondta a több ezer loldas tsz állattenyésztésének irányítója és folytatta a számo­lást, mit jelent csupán ez az össztagság jövedelemalakulá- sában. — Két, 14 éven aluli gyerme­künk van. Eddig nem Kaptunk családi pótlékot, mert csak an­nak a tsz-tagnak járt, aki leg­alább három 10 évnél fiatalabb gyermeket tartott el. Ez -a mos­tani változás, amit július else­jére ígértek meg, a mi csalá­dunknak havi 140 forintot je­lent. Ezzel is csökkent az a kü­lönbség, ami a munkások, aü\ kalmazottak és a tsz-tagok szo­ciális ellátása között van. —- Így nyilatkozott a négy gyerme­kes tehenész, és mutatta note­szét is, amelyben számolgatott. — Első hallásra azt hittem, engem is anyagi veszteség ér. Amikor azonban a nyilatkoza­tot, s a később megjelent cik­keket áttanulmányoztam, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a hozzám hasonló helyzetben levő embereket nem érintik kedvezőtlenül az intézkedések — magyarázta az üzemi dolgo­zó, és ő is papírt ceruzát fogott. Irta, amit már sokszor számol­gattak odahaza. — Az én fize­tésem nem éri el egészen az 1800 forintot, a feleségem 1300 forintot keres. Számítunk bér­emelésre is, s ha ez meglesz, a bér, valamint a családi pótlék emelése nálunk többet tesz ki, mint a hús, a tejtermékek, a fűtőanyag és a közlekedés árá­nak emelkedése. baton délben kezdődik, s ki tud- ja meddig tart... De félretéve a tréfát, aho- j gyan ő maga mondja: a tsz- j elnök a legteljesebb mértékben i közéleti személyiség is. Tagja . a járási pártbizottságnak, az egységes községi párlvezetőség- nek; népi ellenőr, a falusi sport­kör elnöke, hogy a számtalan különböző rendű és rangú bi­zottságban betöltött tisztségeit ne is említsük ... Egy gondolat- ébresztő, bíráló hangú nyílt le­velének megjelenése óta a Nép- szabadságnak is tudósítója. Egy napig magánember — Tulajdonképpen mikor van alkalma a kikapcsolódásra? „Indiszkrét” ez a kérdés, tud­ván azt, egy elejtett megjegy­zése nyomán, hogy mostanában a tsz-tervezgetés mellett a mar­xizmus—leninizmus esti egyete­me tananyagának a tanulmá­nyozása is fél éjszakáit tölti ki. — Bizony, hétköznaponként igen szeszélyesen alakul a ha­zatérésem időpontja. Ma dél­után az MNB járási fiókjánál tárgyalok ... (Csaknem megfe­ledkeztem arról, hogy a szövet­kezet jogvitás ügyeit is ő in­tézi, s hozott vissza ezzel a te­vékenységével „a sírból” nem is egy-két forintot, hiszen itt­létének három évében egyetlen vesztett pere sem akadt!) __— Eg yszóval, ma ha minden jól megy, már ötkor otthon lehe­tek. Persze nem ritka a tíz órai, esetleg éjféli hazatérés sem. Ha pedig hoszadalmas, „parázs” ve­zetőségi ülésünk van, akkor kénytelen vagyok Tompán éj­szakázni. A vasárnap azonban az enyém, akkor magánember vagyok. Ulti, romi, sakk, és az elmaradhataían meccs a szóra­kozásom ilyenkor — gyullad ki a tekintetében a vidámság. És mindeme bokros elfoglalt­ságok mellett sikerült — köz- gazdasági, jogi és mindegyre te­rebélyesedő mezőgazdasági szaktudása segítségével — pél­dásan „felhoznia” a közös gaz­daságot. Szóljon ezúttal csak annyi annak kétségtelen ered­ményessége mellett, hogy a 38 ev átlagos korú tagság csupán a múlt évben hetven, 25 éven aluh fiatallal gyarapodott. Ismét nyitják az ajtót, vzroan Béla, az Állatforgalmi Vállalat helyi felvásárlója érkezik, meg­kötni a szarvasmarha-hízlalási szerződést. Künn lassan alko- nyodni kezd. A bankban ezóta már bizonyára várják az elnö­köt. S én nem mernék rá mér­get venni, hogy ötre hazaér.., Jóba Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents