Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

Gyógyító munka és kutatás Hétéves gyerek és az alkohol A finn népi orvoslás emlékei Megjelent a Megyei Kórház 1965-ös évkönyve Tizenkét testvér találkozott Ritka családi összejövetelre került sor a napokban Buda­pesten. Tizenkét testvér első alkalommal találkozott egymás­sal. A tizenkét Kovács-testvér ugyanis több helyütt nevelke­dett, s az évtizedek egymástól távol sodorták őket. A legfia­talabb az 53 éves Kovács Imre, most látta először legidősebb testvérét, a 73 éves Rózát. Egyi­kük, a 71 éves Erzsébet negyed­százada Angliában él és most a családi találkozóra Londonból utazott haza. A tizenkét testvér között egv ikerpár is van: Esz­ter és Róza. akik 73 évesek, ők voltak a szülők első gyer­mekei. A tizenkét testvér élet­kora 53 és 73 év között van. Együttes életkoruk 774 évet ad. A tizenkét Kovács-testvérnek 26 gyermeke született. A ritka csa­ládi találkozót házavatás alkal­mából rendezték. Az egyik test­vér Budapesten épített házat, s az új házban az első esemény e tizenkét testvér találkozója MtH. Hat nő: Eszter. Róza, Mária, Erzsébet, Zsófia és Zsuzsanna, hat férfi: József. Gábor, Sán­dor, Károly, János és Imre kö­zül hatan Budapesten élnek, egy Londonban lakik, a többiek Békésen, Csökmőn, Sarkadon, Békéscsabán és Tószegen. A nem mindennapos „testvérta­lálkozó” résztvevői azzal bú­csúztak egymástól: két év múl­va újból összegyűlnek. Mit tudhat a gyógyításra szo­ruló, vagy éppen a külső szem­lélődő a kórházról? Legfeljebb azt, hogy orvosai kisebb vagy nagyobb erőfeszítéssel, figye­lemmel segítették át betegsé­gén. Esetleg tudja, hogy az újabb betegek türelmetlenül várják a régiek távozását; azt, hogy rájuk is sor kerülhessen, meglehetősen zsúfolt megyei kórházunkban. Az évente itt ápolt öt-hatezer beteg közül vi­szonylag kevesen gondolnak ar­ra, hogy felépülésüket nemcsak a gyógyító, de a hivatását tel­jes súlyával vállaló kísérletező orvosnak is köszönhetik. A megyei kórházban elsősor­ban gyógyító munka folyik. De ahhoz, hogy ez az adott körül­mények között a lehető legna­gyobb eredménnyel járjon — a kísérletező, kutató mun­kát sem lehet mellőzni. S hogy ez így van, arra bősé­ges bizonyságot szolgáltat a kórház — nem sokkal az év vége előtt elkészült — 1965-ös évkönyve. Az alapítás 111. év­fordulója alkalmából ötszáz pél­dányban megjelent, 270 oldalas igényes, szép kiállítású kötet negyvenkét, képekkel, grafiko­Ííikncszáz négyze Műemlékeink nagyarányú res­taurálásának megkezdése óta re­neszánszát éli az épületaranyo­zó szakma. Az Országos Szak­ipari Vállalat mesterei az idén különösen nagy és jelentős mun­kát végeztek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának műemléképületében, az egykori Wenckheim-palotában. A hábo­rús sérülések miatt tönkrement neobarokk és rokokó ornamen­tikák, az Esterházy-kastély dí­szeinél is gazdagabban aranyo­zott gipszfaragványokat fiatalí­tották meg új nemesfém bevo­nattal. Egy karát híján színáranyból, vagyis 25 karátos nemesfémből nokkal illusztrált dolgozatot tar­talmaz. Valamennyi tudomá­nyos igénnyel íródott. Így a kö­tet nemcsak külsőleg, de tartal­mában, tényeivel is méltán rep­rezentálja a megyei kórházban folyó, sokirányú, tudományos munkát. A további méltatás helyett azonban hadd soroljunk fel né­hány — nemcsak a szakembe­rek érdeklődését lekötő — té­mát. Dr. Takács Sándor tanulmá­nya a 610 ágyas kórház beteg­felvételi rendszerének ismerte­tésével foglalkozik. Dr. Lusztig Gábor a tudományos kutatás kórházi lehetőségeinek feltárá­sát, módszereit választotta tá­rná jáu-L Ez utóbbiból többek között megtudjuk azt is, hogy a megyei kórházban 1957. óta működő tudományos tanács munkálkodása nyomán váltak rendszeressé a szaktudomány legfrissebb eredményeire tá­maszkodó, azt közkinccsé tevő klini-kopathológiai konferenciák, melyek az orvos-továbbképzés hatékony helyi fórumai; a ha­vonkénti betegbemutatások, a hazai és külföldi szakfo­lyóiratok rendszeres figye­lemmel kísérése. méter aranylemez készül a bevonat. Alig fél te­nyérnyi aranylemezekből kell kivágni, összeilleszteni és felra­gasztani, de ezek a lemezek hi­hetetlenül vékonyak, szinte meg sem mérhetjük közismert esz­közeinkkel. Vastagsága csupán a milliméternek egy tízezred ré­sze. A vékony fóliát kézzel nem szabad megérinteni, mert nyom­ban ujjúnkra tapad, elszakado­zik és menthetetlenül összegyű­rődik. Az aranyozónak a léleg­zetvételre is ügyelnie kell, hi­szen a legkisebb légmozgás is felkapja, ellibbenti és tönkre­teszi az aranylapot. Ezért huza­tosabb helyeken, vagy a sza­badban ponyvatakaró védelme alatt aranyozzák a díszeket, a különleges eszközöket, többek között mókusszőr-pamacsot hasz­nálnak, nehogy összegyűrődjék, elszakadjon a nemesfémfólia. Tíz gramm aranyból, vagyis ezer féltenyérnyi aranylapból csaknem hat és fél négyzetmé­ternyi bevonat készül. Egyedül a Szabó Ervin Könyvtár else emeleti olvasótermében mint­egy százezer aranylapot ragasz­tottak fel a faldíszekre. Tavalj aranyozták a Műcsarnok főbe­járatánál álló embelmagasságé korinthoszi oszlopfejeket. A Mátyás-templom lorettói kápol­nájában az oltáraranyozást res­taurálták, s dolgoztak az Or­szágházban, a sárospataki temp­lomban és a tihanyi apátság templomában. Munkájuk múl' évi mérlege kb.: 1400 gramm­nyi nemesfémből készített 90( négyzetméter aranylemez, mely­ből, ha egyetlen hosszú szala got hasítanánk. Budapesttől Vár palotáig érne. Munkaügyi perekből Egy vállalat ellen volt mun­kása pert indított. Előadta, hogy kilépésekor munkakönyvét négy hónapig visszatartották, és emiatt nem tudott elhelyezked­A munkakönyvét ki keli adni — A Munka Törvénykönyve értelmében a vállalat a munka- viszony megszűnésekor a mun­kakönyvét azonnal köteles ki­adni. Akár önkényes kilépéssel, akár más módon szűnik meg a munkaviszony, a munkakönyvét semmiféle jogcímen visszatarta­ni nem szabad. Amikor tehát a vállalat a munkakönyvét jog­talanul pem adta ki. ezzel volt dolgozójának kárt okozott, amit megtéríteni köteles. Azonban a Bér csak jogerős határozat alapján vonható le S a tudományos tanács műkö­désének sikerét fémjelzi a kór­házi évkönyv immár negyedik kötete is. (A benne szereplő dolgozatokat egyébként az Or­szágos Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács pályázatként is elfogadja.) Dr. Bolyos Mihály a rossz­indulatú daganatok korai felis­merésének általános, tapaszta­lati úton szerzett irányelveit tár­ja az olvasó elé, dr. Bitó Ist­ván és dr. Mihályi László a kórház tízéves anyaga- alapján készített tanulmányt a röntgen- vizsgálatok szerepéről a gyo- morperforáeiók felismerésében. Sokéves, aprólékos megfigye­lésekből levont, a gyógyítómun­kát biztonságosabbá tevő tanul­ságok, különleges esetek elem­zésének gazdag tárháza ez a kötet. Szakmai ismeretek nél­kül is megrendültén olvastuk például azokat a laboratóriumi leletekkel, latin kifejezésekkel tűzdelt sorokat, amelyek egy hétéves kisfiú életének meg­mentését idézik. A hétéves gyermeket hosszú ideje fennál­ló hasi fájdalmak után vitték a szülők kórházba. Több rá­kérdezés után kiderült, hogy a kis beteg „rendszeresen fogyasz­tott alkoholt, s ezenkívül ciga­rettázott is”. Vizsgálatok, ideg­feszítő gyógyító próbálkozások után születik meg a diagnózis: nyombélíekéüy-átfúródás. Két­szeri műtét. Négy hónap múltán már a kontroli-vizsgálat is a legteljesebb gyógyulással nyug­tat... Hosszan lehetne idézni a könyvből, mely az orvosi mun­ka minden ágát érinti, s mely­ben nemcsak az „idősebb” nem­zedék, de a fiatalok közül is többen szóhoz jutottak. Kellemes meglepetéssel szolgált az is, hogy néhány érdekes tu­dománytörténeti dolgozat kö­zött a finn népi orvoslás Kale­valában tükröződő emlékeinek feltárásával is találkoztunk dr. Józsa László tollából. E. É. ni. Azt is elpanaszolta. hogy munkabéréből jogtalanul levo­násokat eszközöltek. Az első sé­relemmel kapcsolatban a bíró­ság a következőket mondta ki: munkást kárenyhítési kötele­zettség is terhelte. Ha az elvár­ható gondossággal hatósági szer­vekhez fordult volna, például az ügyészséghez, bizonyos, hogy munkakönyvét egy hónap alatt megkapja. Ezért a bíróság a munkakönyv jogtalan vissza­tartása miatt csak egyhavi át­lagkeresetének megfelelő össze­gű kártérítést állapított meg ré­szére. Statisztiko — ifjú házasokról A Központi Statisztikai Hi­vatal Megyei Igazgatóságán vi­szonylag csendes volt az év ele­je. A vállalatoktól, intézmé­nyektől szokás szerint január 10-től várják a statisztikai ösz- szesítések „áradatát” — így a hivatal dolgozói! közül jó néhü- nyan a múlt éviről maradt sza­badságot most hasznosítják. A „szolgálatot teljesítők* azonban itt sóm unatkoznak, mert a múlt évben megkezdett állatszámlálás, j mezőgazdasági terméseredményjek megállapítá­sa mellett az é\t' első napján új feladat is _ került. Hétfőn kez­dődött. meg — s egy hét múlva fejeződik be — a gépösszeírás megyénk mezőgazdasági üze­meiben, s ugyancsak hétfőtől érdekes statisztikai felmérés kezdődött — az. ifjú házasokról. Ez utóbbi folyamatos, egész év­re munkát adó ] feladatot jeleni A megye tízegynéhány községé­ben és két városéban valameny- nyi, az anyak^nywezeto előtt megjelenő ifjú jpárt megkérdez­nek a családi élettel leap csőlá­tás elképzeléseikről, terveikről. Reméljük: mire: válaszaik össze­sítésre kerülnek — az év vé­gére a legfrissebbek terveiből jó néhány már |meg is valósul... I középiskolás KlSZ-vezetök továbbképzése Háromnapos tan folyamot tar­tottak Kecskeméten a megyei középfokú tanintézetek KISZ- vezetői részére; A három nap alatt számos ^rdehes előadást hallgathattak n^eg a résztvevők. Többek között Kárpáti Sándor, a KISZ KB titkára előadást tartott „A KISZ feladatai az ok­tatási reformtörvény végrehaj­tásában” címmel. Az állam és az egyház kapcsolatának helyes értelmezéséről : Szakáts Gyulß megyei egyházügyi főelőadó be­szélt. Terhe Dezső, a megyei KISZ-bizottság titkára a szer­vezeti élet problémáiról és a vezető szervek működéséről, Ba­rabás János, a kecskeméti kö­zépiskolai pedagógus pártszer­vezet titkára pedig „A párt irá­nyítása a középfokú tanintéze­tekben” címmel tartott előadást. Munkában a böllér Ami a másik panaszt illeti, a munkaviszony megszűnésekor a gyár ruhatartozás és bérelőleg címén 835 forintot levont, a ruha árából még megmaradt összeget pedig rávezették a munkás MIL-lapjára. A bíróság mindenekelőtt azt tisztázta, jo­ga volt-e a vállalatnak a levo­náshoz. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkező álláspontot foglalta el: a vállalat bírósági (hatósági) foglalás nélkül, tehát közvetlen úton csak a fizetési előleget, a tévesen kifizetett munkabért és a megállapított kártérítést von­hatja le. Egyéb címen levonni csak akkor lehet, ha azt külön jog­szabály megengedi, vagy jog­erős hatósági határozat elren­deli. Ebben az esetben tehát a levonás csak a bérelőleg ere­jéig volt jogos. A munkaruha­tartozással kapcsolatban nem, mert a vállalat nem rendelke­zett olyan jogerős határozattal, amely a közvetlen levonást, il­letve a MIL-lapra rávezetést megengedte volna. A MIL-lapra ugyanis csak a levonás útján törlesztendő tartozásokat lehet rávezetni. A vállalat a fizetési előleg levonása után fennma­radt 668 forint munkabért kö­teles kifizetni. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja, fföszerkesztä: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős KLadö: Mezei István Igazgat« Szerkesztőségi Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségj telefonközpont: 26-19, -25-16. EOadőhlvat-ali Kecskemét, Szabadság tér Da. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető i a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési db i nőnapra 13 form­Bacs-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefoni 11-85. index; ss«6i. A bölléreknek módjukban áll most a mesterségüket gyakorol- I ni: hiszen tart még a disznóölések ideje. Fotóriporterünk nemré- ! giben Tiszaújfalú egyik legismertebb böllérévél, Rőfi Ferenccel I találkozott, aki épp a rokonság 160 kilós hízójának hüvelyknyi vastag szalonnáját hasította fel avatott kezekkel»

Next

/
Thumbnails
Contents