Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
MKU----•-**-*-* Jfft ¥* ¥&§! 0y fW9U!J®w»(^ XXL ÉVFOLYAM, 4. SZÄM zlra 60 fillér *9««. JANUÁR <5, CSÜTÖRTÖK Szilárd és megbonthatatlan a szovjet és a magyar nép barátsága Az MSZBT megyei konferenciája Kecskeméten A Magyar-—Szovjet Baráti Társaság Bács-Kis- kun megyei Elnöksége tegnap délelőtt megyei konferenciát tartott Kecskeméten, a városi művelődési ház dísztermében, hogy megválassza a társaság új elnökségét és a küldötteket az MSZBT január végén megtartandó kongresz- szusára. A konferencia elnökségében helyet foglalt f bizottság titkára, Pankovits Józsefné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára, dr. Greiner József, ß városi pártbizottság titkára, Balabán Sándor alezredes, az MHS megyei elnöke, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, valamint Lóránt Sándorné, az MSZBT Or- | szágos Elnökségének tagja, a Hazafias Népfront j Országos Központjának képviselőjeként pedig i Molnár Ferenc. Dr. Weither Dániel beszédét mondja. főbbek között Borsodi György, a megyei pártA konferenciát dr. Bodóczky Ihászló, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg Ezután átadta a szót dr. Weither Dánielnek, a társaság megyei elnökének. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1960. tavaszán tartotta III. kongresszusát — mondotta dr. Weither Dániel elvtárs. — Azóta minden szempontból jelentős időszakot hagytunk magunk mögött: az országban és a világban egyaránt nagy történelmi változások következtek be. Mindezzel összefüggésben a magyar és a szovjet nép barátsága is tovább mélyült és új, nagv lehetőségek birtokába jutott. Éppen ezért helyes és időszerű felmérni a világ első szocialista hatalmához fűződő barátságunk ápolásának helyzetét és a konferencia vitájának segítségével meghatározni azokat a konkrét tennivalókat, amelyeket az újonnan megválasztandó megyei elnökség, annak vezetői a társaság fáradhatatlan és egyre nagyobb számú aktivistái a közeli évek további tevékenységében magukra nézve kötelezőnek tartanak. A magyar és a szovjet nép barátsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején született. Amikor a külföldi intervenció a belső ellenforradalmárokkal bandákká szerveződött a proletárhatalom megdöntésére, a magyar hadifoglyok közül százezren — elsősorban munkások és parasztok — a forradalom ügye mellé álltak és segítették megszilárdulni a szovjet hatalmai. — Megyénkben is számosán voltak, és még élnek olyanok — folytatta az előadó — akik szívükben őrizték és őrzik a szovjet hatalom megsegítésének emlékét. Közülük egy, Kovács Pál, az elmúlt évben november 7-én (a kitüntetés átvételét már nem élhette meg) a Szovjetunió Legfelső Tanácsa rendelkezése alapján megkapta a Harci Érdemekért Érmet. A két nép barátságának elévülhetetlen jelentőségű állomása volt az a történelmi fegyvertény, melynek nyomán hazánkat' felszabadította a szovjet hadsereg. Különös megbecsüléssel gondolunk megyénk felszabadítójára, a második ukrán front élén parancsnokló Mali- novszkij marsallra, a 20. évforduló megyei ünnepségein részt vett Szviridov altábornagyra, és a kecskeméti földre először lépő szimferopoli barátunkra, Kovtun vezérőrnagyra. — Közvéleményünkbe mélyen beivódott — hiszen ennek naponta látja tanúbizonyságát —, hogy a béke ügyének legbiztosabb és leghatékonyabb támasza a Szovjetunió. A szovjet nép ebben az évben a hétéves terv sikeres befejezésével újabb hatalmas lépést tett előre a kommunizmus építésének útján. A Szovjetunió ma több vasércet, kokszot, szenet, vasúti mozdonyt, traktort, kombájnt, cementet, ablaküveget, gyapjú- és lenszövetet, cukrot, halat és állati zsiradékot termel, mint az Egyesült Államok. Az utóbbi években több lakás épült a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban, Angliában, az NSZK-ban és Franciaországban együttvéve. — A megteremtett hatalmas ipari bázis lehetővé teszi, hogy a Szovjetunió sokoldalú segítséget nyújtson a szocialista országoknak, köztük hazánknak is. Ez szocialista építőmunkánk egyik igen fontos tényezője. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek mindkét fél számára. A második ötéves terv időszakában mintegy 10 millió tonna vasércet, hárommillió tonna kohókokszot, kétmillió tonna nyersolajat, ötmillió tonna faárut és 200 ezer tonna gyapotot importáltunk a Szovjetunióból. A megyénk üzemeiben működő gépeken túl jól ismertek, sőt elismertek a szovjet traktorok és mezőgazdasági gépek. Köztudomású, hogy az SZ—100-asok tették lehetővé az „aranyhomok- programként” ismert nagy vállalkozás végrehajtását, melynek keretében 54 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettünk. A gazdasági kapcsolatok ápolásában megyénk is kiveszi részét. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár és néhány ktsz a Szovjetunióba szállít. Jelentős gyümölcs-, szőlő-, zöldség- és konzervexportunk irányul a Szovjetunióba. Legutóbb egyezményt kötött kormányunk nagymértékű zöldségáru-szállításra, amelyben mintegy 25 ezer hold terméséről van szó. Ennek nagy részét megyénk adja, ami számunkra nagyon előnyös, hiszen ezzel adottságainkat az eddiginél lényegesen jobban hasznosíthatjuk és ugyanakkor áruinknak biztos piacot teremtünk. — A megyei pártbizottság kezdeményezésére — mondotta a továbbiakban Weither elvtárs — hasznosan alakulnak kapcsolataink a Szovjetunió szimferopoli területével. Eddig több küldöttség tett kölcsönösen látogatást és hasznos tapasztalatokat cseréltünk az iparfejlesztés, a kertészeti termelés, az ideológiai tevékenység és a pártmunka különféle módszereire vonatkozóan. A szimferopoli cipőgyárban állandóan érdeklődnek a kecskeméti cipőgyár munkája iránt. Az ottani Május 1 konzervgyárban féltő gonddal őrzik azt az albumot, amit a kecskeméti konzervgyárak adtak ajándékba. Jó barátságban van a Kujbisev élelmiszeripari gépgyár a Kecskeméti Zománclpari Művekkel. Bízunk benne, hogy a következő évek még bővíteni fogják a baráti kapcsolatokat a szimferopoli terület és Bács megye, illetőleg a területi székhely és a megyeszékhely között. A továbbiakban az előadó részletezte azokat az eredményeket, amelyeket hazánk és a megye a mezőgazdaság átszervezése óta a második ötéves tervidőszak során elért, majd így folytatta: — Ezek a jelentős politikai és gazdasági sikerek igen kedvező feltételeket teremtettek a társaság számára a magyar— szovjet barátság gondolatának további erősítésére és elmélyítésére. Az elnökség legfőbb célkitűzése éppen ezért az volt hogy a párt, állami, társadalmi és művelődési szervek segítségével széles alapokon biztosítsa a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítését, a kommunizmus építése újabb és újabb sikereinek bemutatását. A második törekvésünk az volt, hogy népszerűsítsük az orosz nyelvtanulást. A megyében jelenleg 20 orosz nyelvtanfolyam működik csaknem 400 hallgatóval. Még jelentősebb sikert könyvelhetünk el az általános és közép- iskolások nyelvversenyében, ahol csaknem 2000 tanuló vett részt. A verseny bebizonyította az orosz nyelv iránti érdeklődést, a nevelők jelentős pedagógiai eredményességét és azt is, hogy a versenyek igen célravezetőek, s a jövőben, ha lehet, még nagyobb méreteikben kell vele foglalkozni. A konferencia résztvevőinek egy csoportja. Ezután részletesen ismertette az MSZBT megyei elnöke a társaság kulturális és propaganda munkájának eredményeit, amelyeket a kiállítások, szellemi vetélkedők, a levelezési mozgalom és a Szovjetuniót ismertető filmek vetítésében értek el. Külön szólt a turistaforgalomról. Elmondotta, hogy az utóbbi években mintegy kétezer megyénkben járt a Szovjetunió különböző vidékein, a Szovjetunióból pedig mintegy ezerötszáz turista fordult meg Kecskeméten. Végül az MSZBT megyei elnökségének idei programjával és szervezeti kérdésekkel foglalkozott, majd befejezésül a következőket mondotta: — Bízunk abban, hogy a ma megválasztásra kerülő elnökség a következő években a párt, állami, és társadalmi szervek segítségével még jobban, érdekesebben és meggyőzőbben tudja szolgálni a magyar és a szovjet nép barátságát. A beszámolót számos hozzászólás és igen élénk vita követte. Felszólalt Borsodi György, Lóránt Sándorné, Farkas József, Szvorényi János, Major Imre, Gyóni Lajos, Lengyel Pálné, Gila János, Heltai Nándor és Szabics István. A napirend dr. Weither Dániel összefoglalójával ért véget, majd dr. Bodóczky László javaslatot tett az újonnan megválasztandó megyei elnökség tagjaira, és az MSZBT IV. kongresszusának küldötteire. A résztvevők a javaslatokat megszavazták. Ennek értelmében az MSZBT megyei elnöke dr. Weither Dániel, alelnökök: Gyóni Lajos és Krizsán János, titkár: Sávolt Béla. lett. Ezenkívül negyventagú elnökséget választottak a jelenlevők, valamint tíz szavazati jogú és három tanácskozási jogú küldöttet az MSZBT IV. kongresszus Sára. A konferencia befejezéseként az MSZBT megyei elnöke a III. kongresszus óta legjobban dolgozó elnökségi tagoknak és társadalmi aktíváknak átadta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét, s kitüntetésben a következők részesültek: Ambrus Jenő, dr. Volni Gyula. Major Imre, dr. Mándoki Antal, Fenyvesiné Gó- hér Anna, Tóth Lászlóné, Bozsó János, Tóth Sándor, Imre Gábor, Perny Irén, Tuba Elek, Dánffy Benő, Pocsai Gézáné, valamint a Bács-Kiskun megyei Nyomda Vállalat „Béke” szocialista brigádja.
