Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

a Új gyermekkonzervek kerülnek forgalomba MEGIRIGYELTEM a nőket, akik a divat­lapból minden hónap- ban egy-egy sztár, sex­bomba, maneken taná­csát olvashatják arról, hogyan kell tetőtől talpig divatosan felöl­tözni. Bár erre senki nem kért fel, úgy ve­szem, mintha engem is interjúvolt volna egy szakriporter. Ezért spe­ciális öndivatomat len­tiekben ismertetem. Férfi vonalon. Kimondott model- alakom nincs ugyan, de ezért tehetem meg, hogy nem majmolom a pillanatnyi divatot. Derekam tizenkét esz­tendővel ezelőtt kez­dett elütni a darázsé­tól. Nem karcsú, mind­azonáltal tudom, hol van. Amikor fáj. öltözködésem ilyen­formán — mint mond­ják: egyéni. Nem sze­retem a sveifolt dere­kat, de amint a sza­bóm kifejezi, — hiába is szeretném. Masnikat sem rakok a zakómra, beérem hamis szivar­zsebekkel. Engem ez is kielégít, mert nem do­hányzóm. Ruháimra az jéllém* A férfidivatról ző, hogy rendkívül fér­fiasak. Erről jómagam sem feledkezem meg egy percre sem. Nappalra szeretem a begombolt kabátot és hozzá a deréktól lefe­lé két- irányba lejtő nadrágot. Ez alá má­sodnaponként mosott zoknit húzok. Mindig olyan színűt, amelyen legkevésbé látszik meg az idő nyoma és az út pora. A dunavecsei já­rásba például sosem megyek zöld bokafix- ben, mert igen elle­nemre van, amikor a birkák le akarják le­gelni a lábamról. Szereimén hangsú­lyozni, hogy a divat- diktátorokkal szembe­szegülve, nem vagyok hívé a mélyen kivá­gott pantallónak. El­vem az, hogy egy fér­fit sose a dekoltázs tegyen férfivá. KEDVENC színeim? Hm. A fuszeklinél már tettem némi célzás* Utálom a citromsárga nadrágot, viszont imá­dom a pepita-zakót. Ennek persze szubjek­tív vonatkozásai van­nak. Volt egyszer egy kislány ... Sosem fe­lejtem el, milyen eped- ve rebegte anno da- eumal: „Te pepita szá­jú ...” Ennélfogva termé­szetes, hogy nyakken­dőben az északnyugat- délkelet irányban srég csíkosat kedvelem. Legutóbbi szerzemé­nyem két darab — ár- leszállítás utáni — egy forint 25 filléres áru korálpiros nyakkendő — szürke pöttyökkel. Bár, mire a színházi bemutatóra felvettem volna, a feleségem tyúkkikötő madzag­nak fogta be mind­kettőt. Azzal érvelt, hogy ilyen olcsón spár­gához sem jutna. No, most a cipő. Hát kérem szépen, abszolút ellene vagyok a tűsar­kú férficipőnek. A nyáron egyetlenegy­szer kíséreltem meg ilyenben a kútra men­ni, de visszafelé már meztélláb cavlattam A cipőket zakóm jobb és bal szebébe dugtam, miáltal szörnyen ösz- szeszurkálták cipelő alsókaromat. Ezért — bármennyire is konzer­vatív vonásnak tűnik — maradok továbbra is a lapos sarkú cipő­nél. Ez azért is jó, mert később venni ész­re. ha már lyukas a talpa, továbbá menet­közben nem hangsú­lyozza az amúgy is szemmel látható csípőt. Mert esztétikus hatást eredményez ez a nők­nél, férfiaknál azonban egy hadirokkant zebu látványát idézi. NEM beszéltem még az étrendemről. Ember vagyok és a minden­evők családjába tarto­zom. Vasárnap regge­lenként teát fogyasz­tok. esetleg grape­fruit lét. Azt mond­ják, hogy ez az utób­bi pompás. Lehet. Sze­retem még a sülttököt, meg a szaharint, mert emlékeztet azokra a drága jó időkre, ami­kor még olyan hercig. karcsú gyerek voltam, hogy kétszer kellett bemennem valahova, míg egyszer észrevet­ték, —th —n vékony szeletekre vágva, kicsit sói­vá, cukrozva, a húsos zöldpapri­kát sütőbe megsütve, héját lehúzva használtam íeL A párolt zöldség­gel (lehet vegyesen is) töltött pala­csintákat tűzálló tálba leraktam, fe­hér mártással meglocsoltam (egy deci tejben elkevertem egy tojás sárgáját) gyors tűznél tíz percig sütőben átfomdsítottam. Készítettem finom burgonyapürével töltött pala­csintát is, ehhez gombamártást tá­laltam. A HÚSOS palacsintához töltelék­nek maradék sült, vagy főtt húst (szárnyas is lehet) apróra daráltam és kevés fűszerrel ízesítettem. Hoz­zá sóska, paraj vagy paradicsom- mártás készült, A sonka sp^.1 a csín te két deka vaj­ból, egy kávéskanál lisztből, 10 de­ka apróra vásott sonkából és egy deci tejből főzött, kevés fűszerrel, pet r ezs-ei yemzö Lddel ízesített krém­mel töltve, fejes vagy uborka salá­tával került az asztalra. Sikere volt a sajtos palacsámtafei.­fújtnak. A palacsintát csikóikra vág­tam. Két tojáis sárgáját két deci tejföllel, két óvókénál reszelt sajt­tal és végül a tojások .kemény hab­jával elhabartaim, majd a palacsin­tametélttel ös-szekevertem. Az egész zsírozott tűzálló tálba került és for­ró sütőben pirosra sült. Nagyon finom az ÉDES PAI4A- CSINTAFELFÜJT. A metéltre vá­gott palacsintát mazsolával, cukros dióval megszórtam. Három tojásfe­hérjét kemény habbá kevertem, közben apránként öt evőkanál ba­racklekvárt kevertem hozzá. A ha­bot a tűzálló tálba halmozott pala­csintára öntöttem és sütőben meg­sütöttem. Az I almás, fahéjas, ka­kaós, diós és túrós palacsintát gon­dolom mindenki ismeri, de készül­het palacsinta nyers gyümölccsel is. Az édes tésztákat félbevágott őszi és sárgabarackdarabokkal vagy ki­magozott és lecsurgatott cseresznyé­vel, meggyel (ha savanyú, lehet ki­csit cukrozni is!) töltöttem meg. Hozzá vaníliakrémet, főztem. A krém felével sütőben átpár^tam a pala­csintáikat, a tjöbbiit tálaláskor ön töttem a tetejére. (Télidőben ké­szülhet mirelit gyümölcsből.) Ünnepi étel volt a lángoló csoko­ládés palacsinta. Három tojás sár­gáját, tíz deka cukorral, másfél de­ci tejjel, egy evőkanál Tiszttel és két deka kakjaóp orral elkevertem majd vízgőzön sűrűre vertem. Az­után a tojásfehérjékből vert ke­mény habot is hozzákevertem és, ezzel a krém miéi tortasz erűen — te­hát egymásra rakva a lapokat — töltöttem meg a palacsintáikat. Mi­után a sütőben jól átforrósodott, tetejére rummal átitatott kockacuk­rokat tettem es meggyújtottam. Nem-régiben kis keresztfiamtól le­velet hozott a posta. Szomorúan ír­ja, hogy a napköziben nagyon rit­kán sütnek palacsintát. De ha jó lesz a bizonyítványa, akkor a jövő nyáron újra eljöhet hozzám — s mivel az ő feladalajpyolt egy füzet­ben feljegyezni az uj recepteket — végig eszi a gyűjteményt. De arra kér; ha van Ipőm,. addig is talál­jak ki újabbakat, mert reméli, hosszú lesz a pyúr. Hát majd igyek­szem. Deák Zsuzsa A tettes: A FOG .4 gócelmélet beigazolódott — A második betegség — A rossz fogak és as emberi szerveset^ PALACSINTA s — sokféleképpen — Könnyű szépen, okosan - berendezni egy ú.j lakást — mondják azok a fiatal házasok, akik egyetlen, sokszor albérleti : helyiségben kezdik közös életü­ket. Különös szerencse, ha ez a szoba elég tágas és üres, így legalább kedvük szerint tudják kialakítani első otthonukat. Ho­gyan? — ez a fogas, de nem megoldhatatlan kérdés. Szeren­csére háziiparunk, iparművésze­tünk, hú tofgyártásunk számol ezzel a helyzettel. A szaküzle­tekben kaphatók górni»- és ko­vácsolt vas elválasztó falak, fa­állványok, segítségükkel válto­zatosabbá tehetjük, gazdaságo­sabban használhatjuk ki a la­kóteret. Képünkön is egy Ilyen célt szolgáló polcot mutatunk be ol­vasóinknak. Az állvány ketté­osztja a szobát, innenső oldalán a gyerek jut játszópolchoz, a férj pedig munkaasztalhoz, míg a harmadik rekesz a házias,zo- , nyé. aki polcon túli „birodal­mában”, az ily módon konyhá­nak kinevezett részben tevé­kenykedik. A polc előnyei: 1. Megosztja a szobát, elkülöníti a lakórészt a ..konyhától”. 2. A háziasszonynak cg.v kicsit a konyhaszekrényt is pótolja. 3. A gyereknek külön játszóhelyei biztosít, ahol nyugodtan foglal­kozhat, a lakás feldúlásának veszedelme nélkül, i. A lenyit­ható polc íróasztalnak felel meg. 5. Előnyei, számos hasz­nossági tényezője mellett lát­ványnak is kellemes, hangulatos. Nem tudora, lói hányféleképpen készíti a palacsintát, én több tucat­nyi módja;, ismerem». Arra pedig, hogy mindig. újabb és újabb vál­tozatokat keresek, kis keresztfiam szorított rá. a nyári szünidőben. Mindennap megkérdeztem tőle. hogy mit főzzek? ö mindennap azt felelte: palacsintát. De hát ki tud­ja naponta ugyanazt az ételt jó­ízűen megenni? Viszont ha „csak ezt szereti”, miért ne kedvezzek neki? Így azután valóban minden nap palacsinta került a tányérjába, de mindig másmilyen. Tésztába cso­magolva még a főzelékféléket is megette. A ZÖLDSÉGES palacsintához sós tésztát kavartam, kicsit sűrűbbre n.agyva egy liter masszához egy de­ka. tejben felfuttatott élesztővel kö­rülbelül fél órát langyos helyen kelH.S7.tve. (Én minden változathoz kelt tésztát sütök, ez sokkal köny- nyebb szerkezetű, nem szívja ma­gába a zsírt és finomabb is, mint a másik.) Tölteléknek a sárgarépát, karalábét, zellert apró kockákra, a zöldbabot, spárgát egyoentis dara­bokra vágva, a zöldborsót fejtve, mindegyiket vajon puhára párol­va, a paradicsomot nyersen nagyon tudja eldönteni: a második be­tegséget kezelő orvos rendsze­rint kikéri a fogorvos, a gégész, a sebész véleményét és együtt döntenek. Ha csupán egy-két foggyökérről van szó. akkor a döntés nem nehéz. Ha a man­dula kivételéről, vagy nagyobb száj műtétről, akkor a góctala- nítás elhatározása már nehe­zebben megy. A góofertSzés körül tehát vannak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisztázásukkal. Mit, tegyen a beteg? Rá kell bíznia magát az orvosok alapos meggondoláson nyugvó elhatá­rozására; s még kellemetlensé­gek árán is Vállalnia kell a ki­sebb bajt a nagyobb veszély el­kerülése érdekében. Dr. Kovács György, azi orvostudományok kandidátusa. hogy gennyes, súlyos gyulladá­sokat fenntartó fogakat, man­dulákat, a második betegségtől teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyeneket nem sza­bad megtűrni a szervezetben. Mi történjék azonban a ké­tes esetekben? Ilyenkor a második betegség jellege befolyásolja döntően az orvos elhatározását. Ha a má­sodik betegség súlyos, akkor nincs helye bizonytalankodás­nak. Egy vagy több rossz fog. vagy imfndula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszély­ben forogjon egv ember általá­nos egészségi állapota. Ha vi­szont jelentéktelen második betegségről van szó. akkor fe­lesleges nagyobb szabású fogá­szati vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak kitenni a bete­get. Ezt egy orvos többnyire nem A gyakorló orvosok évszáza- 1 dók óta tapasztalják, hogy bi- s zonyos betegségek, amelyek < makacsul ellenálltak mindenfé- I le gyógymódnak, elmúlnak, t vagy legalább is javulnak, ha ' a beteg rossz fogait eltávolít­ják. A fogakhoz később csat­lakozott a mandula. ■ majd — bár ritkábban — néhány más szerv is. a vakbél, az epehó- | Iyag stb. A fog gyökerek ben. a gyö- . kerek között, az állcsont­ban, a mandulákban néha lassú, lappangó, panaszokat alig, vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyama­tok zajlanak, ; amelyek ugyanakkor, a szerve- i zet más helyein okozhatnak gyulladásos megbetegedéseket, például a szívben, vesében. ízü­letekben. a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik „második betegségeknek”. Az első ugyanis a fog, vagy j a mandula betegsége. A „második betegség” lehet, | j jelentéktelen, de súlyos is, ; amely a beteg munkaképessé- j gét vagy akár életét veszélyez­teti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy a mandulagyulla­dást okozzák: a véráram útján jutnak el a test különböző szer­veibe, s otf gyulladást okoznak, j Később ez a felfogás megdőlt, I a kutatók megállapították, hogy ; nem maguk a baktériumok, ha­nem az általuk termelt mérgek okozzák “a „második betegsé-1 get”. A fogban, mandulában levő j elváltozást gócnak nevezik: or-1 vosi szóval: fókusznak. Az ál- j taluk előidézett betegséget pe- ; dig gócfertőzés névvel jelölik, j A „gócelmélet” megszülető- ; sekor az orvostudományban j j nagy szenzációt keltett. Fogak I | és mandulák százezrei estek ál- | dozatául. Azóta a beteg sorsát1 í minden szempontból alaposab- ; ban mérlegelő, kritikusabb, kö- j rültekintóbb álláspont .győze- ] delmeskedett. Ma sem vitás. két társaik már előzőleg „minő- j ségileg ellenőrizték”! A csecsemők és kisgyermekek részére eddig is kapható volt néhány gyümölcs-, illetve főze- lékpüré. A jelenlegi sorozat ezektől abban tér el, hogy a ; főzelékpürék tejjel, vajjal, bú­zaliszttel vannak dúsítva, mások pedig hússal és májjal. Termé­szetesen mindez pép formájá­ban, hogy a mamának semmi dolga — a melegítésen és tá­laláson kívül — ne legyen vele. A májjal dúsított főzelékpürék j révén olyan gyermekételekhez j juthatnak a kismamák, amelye- ; két különben nem tudnak rend­szeresen beszerezni, pedig a máj. illetve a benne levő D-vl- tamin a gyermek csontképződé­séhez különösen fontos. Az egyhangú étrendet hamar megunnák a kicsik, viszont a forijalomba kerülő tízféle főze- ; lék, illetve ételkonzerv már fi- j gyelemre méltó változatosságot is biztosít. Hogy a FŰSZERT Vállalat által az induláshoz rendelt mintegy 20 ezer doboz elégséges lesz-e, illetve milyen gyorsan kell utánrendelni, az nagymértékben attól függ, hány anyuka próbálja ki ezeket az Egészségügyi Minisztérium ál- j tál is fémjelzett készítménye- j két. I (Tudósítóiktól.) Az anyáknak — különösen a dolgozó nőknek — a kisgyermek táplálása nem kevés gondot okoz. Szeretnénk mindig frisset vásárolni és ha sikerül is azt kapni, amit keres­nek, akkor is hosszú időt vesz igénybe az étel elkészítése. A iiatal mamák — különösen az első gyermeknél — az elválasz­tás után az ételek összeállítá­sának szempontjával sincsenek teljesen tisztában. A kisgyer­mek fejlődése ugyanis a fel­nőttnél sokkal gyorsabb ütemű és ezért még lényegesébb szá­mára, hogy a táplálkozás-élet­tani szempontból szükséges éte­leket megkapja. A közeli napokban új kon- zervek jelennek meg boltjaink­ban, amelyről egy csecsemő ké­pe mosolyog a fiatal mamákra. És bár a gyermekek részére gyártották őket, az Időbeni megtakarítás a fiatal mamák­nál jelentkezik. És, hogy az or­vostudomány által előírt ét­rendnek is megfeleljenek e kon- zervek, az Országos Élelmi­szer- és Táplálkozástudományi Intézet szakorvosok bevonásá- x al nemcsak felülvizsgálta a re­cepteket, hanem a sorozatgyár­tás megkezdése előtt, azt több csecsemőgondozóban ki is pró­bálták. A kisgyermekek tehat olyan ételekhez jutnak, amelye­OTT TŰL A POLCOM...

Next

/
Thumbnails
Contents