Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

Ne seft-diplomaták menjenek! Az ötvenes években volt alkal­mam néhány hétköznapi epizód során találkozni egyik vidéki váro­sunk NB I-es futballcsapatának néhány játékosával. Nemegyszer láttuk a négy-öt leghangosabb fiút, amint délelőtt, feltűnésit keltő lár­mával vonultak presszóból presszó­ba. Az „egészségügyi séta’* vége- felé már nem volt elég a járda sem nekik. Napirend lett egy-egy kocsmai randallírozásukból is, ami után né­melyikük orrán, álián vg*y halán­tékán hordott ragtapaszt egy dara­big. A legszebb az volt, hogy az ugyanilyen szépségflastrommal fel­díszített civil verekedő valósággal nimbuszt alakított ki maga körül. Lezser dicsekvéssel újságolta úton- útfélen: „Meggyepáltam a Kakuk­kot. , /• — Vagy: „összebalhéztam a Lukiccsal. Azért megnézhetitek az ürge fejét is. Ahol rátaglóztam, féltenyérnyi helyen ki kellett nyír­ni a hajából.” És sokak szemében bősök vol­tak. Mind a bámult sportemberek, akik „nem bírnak magukkal a sok kalóriától’?, mind a hálás szurko­lók, akik vállalták náluk a kereszt­apaságot. Csodálatosképpen — nem kéte­sek előtt kiemelt híre voH azok­nak a presszós lányoknak, akiket a hőzöngő futballisták szívesen csipkedtek meg. Itt, ott — még a pult mögé is utánuk settenked­ve. Hiszen a sztároknak szabad volt. .. A közvélemény túlnyomó es egész­séges része azonban émelygett et­től a zabolátlanságtól. És arról is cinikus megütközéssel beszéltek egymásközt a közönséges halandók, hogy egy-egy külföldi tlirán mi­lyen mesés sefteket vágnak le a dolgozók pénzén utaztatott, tenyé­ren hordott nagymenők. Hiszen ők maguk dicsekedtek vele a mindig körülöttük dongó sleppnek, milyen selymeket, harisnyákat, különleges szöveteket, órákat, ékszereket hoz­tak kintről. Ismertük egyikük-má- sikuk feleségét is, aki nyafogva sóhajtozott barátnőinek. — Ügy örülök már, hogy Pubiek nyugati túrára mennek. Legalább fel tud öltözni. Tavaly is csak két öltönyt tudtunk itthon csináltatni. Igaz, ezer forint volt maga a fa­zon. Hoz anyagot az egész család­nak. Ti, mit szeretnétek, drágáim? Tehát néhány, önfegyelmet, mér­téket, sportemberi tartást nem is­merő nagylcgény miatt — váloga­tott játékos nem volt köztük — eléggé elterjedt a legfelsőbb osz- osztályban szereplőkről olyan né­zet, hogy általában ilyenek. A laikus közvélemény úgy gondol­kodott a túraau tóbuszokról, hogy azok a határon „mentelmi jogot” élveznek, s rájuk nem vonatkoz­nak a tisztesség, becsület törvé­nyei. Pedig csupán néhály elkapa- tott csillag miatt ragadt ilyen jelző a külföldet gyakran járó sportolók egy részére: „seftelő diplomaták”. A közvélemény enyhén szólva furcsállotta, hogy illetékes sport­szervek éis hatóságok alig nyúltak erélyesen megfelelő eszközökhöz, mellyel egyszersmmdenkorra el­vették volna a kupeckedő, csencse- lő, seftelő sztárok kedvét a tör­vénytelenségtől. Ha ki is szivárgott valami, nz már a következő pesti utcában úgy eltorzult, hogy mire bejárta az országot, már egész bűnszövetkezetről tudtak „biztosat” a mindentudók. Mert rövidlátásból, rosszul értel­mezett diszkrécióból elhallgatták a konkrét tényeket a nyilvánosság előtt. S egy-két vétkes iránti ta­pintathói a tiszta, becsületes sport­emberek tisztességét is kockáztat­ták. Csak helyeselni tudta az ország közvéleménye, amikor például az öttusázók néhány legjobbját tiltot­ták el büntetésből hosszú időre a versenyzéstől — ismert visszaélés miatt. Most is csak örülni tudunk annak a nyíltságnak, amellyel a Brémába útnak indult úszócsapat néhány tagjának tisztességtelen el­járását az ország elé tárták. Né­hány spekuláns, seftsman miatt az egész csapat itthon maradt. Ez pre­cedens lesz arra a jövőben, hogy egymásért is felelősek azok a sportolók, akik hazánk színeit, mint diplomaták képviselik külföl­dön. T—th Nevelési feladatok a természetjárásban ■BT Kosárlabda Megkezdődtek a középfokú is­kolai kosárlabda-bajnokság küz­delmei. A selejtezőket két cso­portban (Északi és Déli) rende­zi meg a megyei középfokú is­kolai sportbizottság és a me­gyei kosárlabda-szövetség. A Északi csoportban csütörtöko í Izsákon játszották az első mér­kőzést. Kecskeméti Bányai J. Gimn.— Izsáki Gimnázium 91:41 (47:23) Női mérkőzés. Izsák. V.: Sza­bó. Adamik. Ld.: Molnár J. 39. Dobos 12, Pelle és Csajányi 10—10. ill.: Lipták 21. Mónus 18. Kecskemét városi kosárlabda-bajnokság eredményei: Nők: Kecskeméti Dózsa—Bá­nyai 69:13 (22:6). Ld.: Szelei 24. Molnár J. 13, Kövesi 8. ill. Mónus Zs. 8. Férfiak: Piár II.—Katona II. 60:27 (22:10), Kertészeti—ITSK 62:23 (21:19). A megyei kosárlabda-szövet­ség versenybírósága a Serdülő Kupa női döntőjéből a verseny­től való távolmaradás miatt tö­rölte a Kiskunfélegyházi Móra »Gimnázium csapatát. A 3. he­lyezésért a selejtező két cso­portjának 2. helyezett csapatai az Izsák és a Kecskeméti Dó­zsa II. vív oda-visszavágós mér­kőzést. ben van a legtöbb ezüst jelvé- nyes és ifjúsági túravezető. Az 1966-os év legnagyobb terve, és a megyei oktatási felelősök leg­nehezebb feladata a nyári tős­er dei ifjúsági túravezetőképző tábor megrendezése. A táborban 50 természetjáró fog megismer­kedni a túravezetői tanfolyam anyagával. A tanfolyamod célja, hogy a természetbarátokat szak­képzett vezetők vezessék egy- egy túrán, és ismertessék meg velük Magyarország legszebb tájait. Répánszky Attila A megyei U. osztályú sakkbajnokság Mint minden sportágban, a természetjárásban is sokat fog­lalkoznak az ifjúság nevelésé­vel. Az alapfokú elméleti okta­tást a természetjárók, szakosz­tályaikban kapják meg. Miki­den évben több szakosztály rendez térképolvasói tanfolya­mot. Ezeken a tanfolyamokon az ifjú természetjárók az alap­vető tájékozódási és tereptant kérdésekkel foglalkoznak. A tanfolyamok elvégzése még nem jár túravezetői minősítéssel. Az idén még ebben a hónapban, három kecskeméti szakosztály kezdi meg a tanfolyam előadá­sait. A Vörös Meteor természet­járói Sáfár József, a Katona Jó­zsef Gimnázium természetjárói Szablics István és a Duna—Ti­sza közi Kísérleti Gazdaság ter­mészetjárói Balta Klára veze­tésével ismerkednek meg a ter­mészetjárás elméletével. Maga­sabb fokú képzettséget a túra- 1 vezetői tanfolyamok nyújtanak. Megyénkben 1964-ben egy ifjú­sági és egy ezüst jelvényes tú- ravezetöi tanfolyam i’olt. Eze­ken a tanfolyamokon elérték azt, hogy országosan megyénk­fjxlet kétes haszonnal Árdrágító üzérkedőket lepleztek le A busás haszon reményében az üzérkedők, árdrágítók nem sajnálják a pénzt, a fáradságot, a „rizikót”, azon igyekeznek, hogy az olcsó élelmiszereket, főleg húsféléket és élő állato­kat is jelentős felárral adják tovább. Szerencsére káros te­vékenységüket nem sokáig tud­ják folytatni, mert Idejében el­veszik kedvüket a feketézőstül. Néhány nagyon is jellemző mó­don tevékenykedő üzérkedőről rántották le a közelmúltban a leplet, akik rövidesen elnyerik méltó büntetésüket. A napidíj 900 forint A dunavecsei járásban elég sűrűn megfordult idős Kozma Mihály Tatárszentgyörgy, Rá­kóczi út 54. szám alatti lakos. Tasson jó néhány gazdához lá­togatott el, akiknek — miután már kihízott a szalonnának va­ló — felesleges kukoricájuk akadt. Idős Kozma Mihály gyorsan megegyezett a gazdák­kal, s a csöveskukorica mázsá­ját 170—180 forintért megvásá­rolta. Kilencvenöt mázsa kuko­ricát szállított Tatárszent- györgyre, amelyet 210—230 fo­rintért adott el gazdatársainak. Az üzleten — ha átlagosan má­zsánként 40 forintot számolunk — 3600 forintot keresett... Valamivel kevesebbet jöve­delmezett Raffael Illés Kisszál­lás V. kerület 82. szám alatti lakosnak a kupec-kedés. Az egyik nap kiment a kiskunha­lasi vásárba, s két lóra alku­dott, amelyet meg is vásárolt. Néhány óra múlva még ott a vásárban tovább adta „alig” 900 forint haszonnal. Szép sum­ma a napi díj, de ugyanilyen lesz a folytatás is. iXégjőlőd ai. államnak, egyötöd a maszeknak Az üzérkedő legtöbbször fe-1 dőfoglalkozást is választ arra j gondolva: ígv nehezebb igazi tevékenységére fényt deríteni, így járt eV Orvos Endre. Tom­pa, Damjanich utca 4. szám alatti „bőrbegyűjtő”. Birkabő­rökre specializálta magát, s te­gyük hozzá, ebben a szakmában igazán tekintélynek örvendett. Rövid idő alatt 624 darab birkabőrt vásárolt 71 000 forint értékben — természetesen en­gedély nélkül. S. hogy ne le­gyen feltűnő a dolog, fedezék­ről Is gondoskodott. A megvá­sárolt bőrök 80 százalékát a Melléktermék és Hulladékérté­kesítő Vállalatnak adta el. S mi lett a többi 20 százalékkal Ezek a biricabőrök különböző szűcs kisiparosok műhelyébe vándoroltak. No nem kellett félteni Orvos Endrét, nem járt rosszul. A birkabőrökön nem kevesebb mint 13 000 forintot keresett. Félegy házi specialitás Kiskunfélegyházán talán a leglátogatottabb a baromfipiac. Ennek ellenére a háziasszonyok sokszor túlságosan is drágán jutnak egy-egy szép pár csir­kéhez, kihízott tyúkhoz. Ennek is, mint mindennek, megvan az oka. Szálkái Szabó Jánosné, Kiskunfélegyháza, Béke utca 10. szám alatti lakos sűrűn lá­togatta a piacot. Heti két al­kalommal négy-öt pár barom­fit vásárolt meg, amelyet még ott a piacon Ismét eladott. A „fáradságát” természetesen meg kellett fizetni, egy-egy pór ba­romfi tíz forintot hozott a konyhára. A félegyházi piacra járt Fe­kete Istvánná és Sági Józsefné kiskunmajsai lakos is. Egy-egy alkalommal húsz-húsz darab vágott vagy élő baromfit vásá­roltak, s azt Budapestre szál­lították. Nem kétséges, hogy mindezt nem emberbaráti jó- szándékból, hanem pénzért tet­ték. Az árdrágítókról, üzérkedők­ről lerántották a leplet. Ezek az emberek egy darabig nem állí­tanak akadályt a gazdásági élet vérkeringése elé, nem terjeszt­hetik kiagyalt, de számukra hasznot hajtó rémhíreiket. S talán mondani sem kell, ha va­laki ilyen szándékkal próbál ártani, félremagyarázni kormá­nyunk határozatát, s ezzel fél­revezetni az embereket, meg­kapja méltó büntetését. Kétes haszonnal jár az ilyenféle üz­letelés. Gémes Gábor a megyei TS 'ebriári elnökségi ülése A megyei TS elnöksége feb­ruár 2-án, szerdán tartja idei második elnökségi ülését. Na­pirenden a Kiskunhalasi TS vezető és irányitó tevékenysé­ge, a megyei atlétikai szövet­ség munkájának értékelése, va­lamint az 1965. évi statisztikai jelentés jóváhagyása szerepel. A héten már a hatodik for­dulóig jutott el a megyei II. o. sakkbajnokság küzdelme. A ter­vezett öt mérkőzésből csak hár- ~t játszottak le. mert az sák—Félegyházi Műanyag és a Lajcsin izse—Solt mérkőzést el kellett halasztani. A forduló eredményei: Kecs­keméti Fémmunkás—Kereske­dő Tanuló Iskola 2—4. Kecske­méti Vasas—Jánoshalma 0—6. Kerekegyháza—Kecskeméti Bar- nevál 3,5—2,5. A megyei II. o. bajnokság ál­lása: 1. Kerekegyháza 22 pont, Izsák 21,5, Kecskeméti Tipográ­fia 20,5, Lajosmizse 19,5. K. Barnevál 15. Jánoshalma 13, Kereskedő Tanuló Iskola 13, Solt 9, K. Vasas 7.5, K. Fém­munkás 5, F. Műanyag 4 pont. Kézi bda­játékvezetői tanfolyam Kecskeméten A Kecskeméti Városi Kézi­labda Szövetség III. osztályú játékvezetői tanfolyamot indit. Jelentkezni lehet a városi TS (Kecskemét, Rákócziváros 35/a. Tel.: 12-66) helyiségében. A tan­folyam első előadása február 4-én este 6 órakor lesz. A kecskeméti úszók legsikeresebb éve veit a tavalyi A Kecskeméti Vízmű Sport- körének téli fellegvárá­ba, az Ének-Zenei Általános iskola tornatermébe látogattunk el. Hetenként két alkalommal lehet itt találni a megyei úszó­medencék kis és nagy bajno­kait. Élesen szól a síp, pattog­nak a vezényszavak Rigó László úszóedző szájából. A különböző izomerősítő és ügyességfejlosztő gyakorlatokat egyaránt nagy lelkesedéssel végzik a jelenle­vők. A változatos programú edzés végén kosárlabdázásra kerül sor. Ekkor jut először nagyobb lélegzethez az edző. aki egyéb­ként a megyei úszószövetség titkári teendőit is ellátja. Nem sok ideje marad arra, hogy ki­fújja magát, mert arra kérjük, hogy beszéljen az úszószakosz­tály munkájáról, eredményei­ről. — A kecskeméti úszók tava­lyi szép sikere csak azok szá­mára meglepetés — kezdi a be­szélgetést Rigó László —, akik nem tudják, hogy mennyi ki­tartó munka, energia és szor­galom árán született meg... Tulajdonképpen 1964-ben indultunk él igazán a fejlődés útján. A városi párt- bizottság határozata alapján kl­óméit szakosztállyá vált a Kecs­keméti Vízmű Üsző Sportköre. A támogató lépés a Vizmű Vál­lalat nagyarányú segítségével forrt össze. A sportköri elnök, Benkó Zoltán igazgató is szív­ügyének tekintette és tekinti a szakosztály eredményes kibon­takozását. 1964. decemberében kezdtük él először a tornatermi edzése­ket. s ezzel párhuzamosan heti két alkalommal „vizes” edzést is tartottunk Kiskunfélegyhá­zán. Sajnos, ekkor még zavaró­lag hatott, hogy a vasárnapi edzéseket a fürdővendégek aka­ratlanul is akadályozták. A lehetőségeik adva voltak, ■r*_ a remények megnőttek, lassanként a bizonyítás is sike­rült. Már májusban részt vett szakosztályunk egy-egy verse­nyen, s ahogy az időjárás meg­engedte, kivonultunk a szabad­ba. Igaz, ehhez nagy elszántság kellett, hiszen a víz még nem érte el a kellő hőfokot, de mindegyik úszónk szívesen lá­togatta a nagyközönség előtt még zárva tartó széktói strand­fürdőt. Alihoz, hogy ízelítőt adhas­sunk a kecskeméti úszók fejlő­désének mértékéről, két-három éves visszapillantást kell ten­nünk. Akkor még a megyében is nagyon szerény eredménye­ket mondhattunk magunkénak. A megyei városok közötti pont­versenyben Kecskemét erősen leszakadva, az utolsó helyen állt. A következő évben is csak egy hellyel kerültünk feljebb a tabellán. Tavaly már diadal­maskodtunk. Megelőztük Baját, Kiskunfélegyházát és Kiskunha­last. / A megyei sikereket követték a megyén kívüliek is. A Ka­posvár—Kecskemét városok kö­zötti úszóviadalon két ízben is elsők lettünk. A legnagyobb si­kert az országos vidéki felnőtt úszóbajnokságon értük el. Tu­lajdonképpen a megszerzett 13. hely csak szerény helyezést je­lent. Ám, ha arra gondolunk, hogy az első 20 helyezett között még sohasem szerepelt gács­Kiskun megyei csapat, akkor már szebbnek tűnik az elért helyezés. A kecskeméti csapat olyan együtteseket előzött meg a verseny során, akiknek mód­juk van egész évben úszóedzé­seket folytatni, hiszen meleg vi­zű fedettuszoda áll rendelkezé­sükre. Csak példaként említe­ném meg a következő csapa­tokat: Pécsi Dózsa. DVTK, Ceg­lédi VSE, Tatabányai Bányász, Szolnoki MÁV, Szegedi VSE stb. Természetesen a sikerek nem ütik meg az orszá­gos mércét. Éppen ezért még nagyon sok a teendőnk. A to­vábbi sikeres szereplés érdeké­ben mindent megteszünk. Ter­veink alapján az idén már két csoportban folynak a tornater­mi edzések. Szeretnénk a „vi­zes” edzéseinket mindkét alka­lommal hétköznap lebonyolíta­ni. További edzők beállításával az edzőhiányt kívánjuk megol­dani. Terveink között az eredmé­nyekre vonatkozó célt is talál­hatunk. A három II. és nyolc III. osztályú versenyzőnk ered­ményére jó lenne ráduplázni. Az idén is beindítjuk a már jól bevált úszótanfolyamokat Lehet, hogy ez évben nem tudjuk megtartani megyénkbe : a vezető helyet, de a íegfor*-- sabb célunkat megvalósítjuk: M ire felépül és megnyit iá kapuit a kecskeméti fe­dettuszoda. akkorra már les- egy összekovácsolt, ugrásszer ■ fejlődésre képes versenyzögár dánk — fejezte be nyilatkoza­tát Rigó László. Ha a szorgalom és az akar.it párosul a tehetséggel, az ered- mony setn marad eh.«

Next

/
Thumbnails
Contents