Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
Gozbement százezrek Ahol többe került a leves, min# a hús Tőserdei látogatás Télen még sohasem láttam a Tőserdőt. Most is kinevettek azok. akiknek elmondtam a téli erdei kirándulás terveit, két barátom kivételével, akik velem tartottak. Nem is volt több leszálló, amikor megállt a vonat Tóser- dő megállónál. Csizmaszáron felül éró hóba huppantunk bele, és nem hányta el a havat előttünk senki az erdészlakhoz vezető úton. Szederkényi Zoltán főerdész is elcsodálkozott, amikor a három mozgó „hóembert” meglátta. A tőserdei erdészkerület 416 hektáron terül el. Tizenhárom hektáros csemetekertjében nemesnyár, tölgy, kőris, éger. fűz, erdei és fekete fenyő, valamint akáocsemetéket nevelnek. Nyáron a Tisza bolt ágából szívaty- tyúval öntözik a facsemetéket. Mit csinálnak az erdészek télen? Most éppen a fakitermelést irányítja Szederkényi Zoltán. de elsorol néhány fontos feladatot a szolgálati szabályzatból, mely szerint őrködik a tűzrendészeti és vadászati szabályok betartására, s egyúttal a vadőri teendőket is ellátja. A mi erdészünk személy szerint ismeri a Tőserdő mintegy 300 őzikéjét, tudja, melyik az a harminc, amelyik selejtezésre van kijelölve. Köztudott, hogy az őzek az embertől, kutyától mennyire félnek, de ha Szederkényi Zoltán végigmegy az erdőn vizslájával, az őzek odamennek hozzá. Tudják, hogy megbízhatnak benne. A cinkék ellepik az erdészház környékét, s amikor megjelenik az erdész, rajokban követik. Irta: Tóth Miklós. Foto: Lakatos József. Kecskemét egyik legfiatalabb ipari üzeme az ÉM Épületasztalosipari és Faipari Vállalat gyáregysége, amelynek eddigi fejlődése, termelési eredményeinek felfutása példaszerű volt. Ennek igazolására elég megemlíteni, hogy 1962-ben már 37 millió forintos tervüket 39 millióra teljesítették. A gyár termelésének további emelése azonban szükségszerűen megkívánta, hogy a parketta-alapanyagok szárításához szükséges gőzenergiát jelentős mértékben növeljék. S ez az egyszerűnek látszó kívánalom egy olyan kálváriához • vezetett, amely meg ma sem ért véget, százezrekbe került, s a termelés növekedését ez idáig még nem szolgálta. A gyár felettes szerve, amelynek egy kazán beszerzésére, felszerelésére 500 ezer forint állt rendelkezésére — ebben az összegben nem szerepelt a kazánház felépítése — az igénynek megfelelően 1963-ban 250 Amikor az erdész kiváló vadász és oéllővő bajnok is, ez nemcsak biztos kezének, sasszemének köszönhető, hanem gondosan ápolt fegyverének is. ezer forintért vásárolt a Budapesti Műszaki Egyetemtől egy BW típusú gőzkazánt. Ez óránként 2,7 tonna góz leadására volt alkalmas. Az elképzelés az volt, hogy ez a berendezés az óránkénti teljesítményével biztosítani tudja a szükséges energiát. A vétellel egy időben, még a kazán leszerelése előtt, megkezdődött a kazánház tervezése. Az IPARTERV egyik mérnöke megtervezte a kazánházat, amelynek kivitelezését 1963-ban az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat megkezdte. Alig indult meg az építkezés, rögtön kiderültek a tervezés hiányosságai. Az IPARTERV által készített tervdokumentációból teljesen hiányzott a kazánalap tervezése, s a kezelőszintet a szükséges ezer kilogramm per négyzetméter helyett 500 kilogramm/m: nyomásra tervezték. Eközben megkezdődött a Budapesti M űszaki Egyetemen a kazán leszerelése, amelyet az ÉM 23. számú Állami Építőipari Vállalat „szakemberei” végeztek el. Miért írtuk idézőjelbe a szakembereket? Nos, ehhez egy kis magyarázat tarzik. Az építőipari vállalat munkásai ugyanis hegesztőpisztollyal vágták darabokra a kazánt! Ennek ellenére Kecskemétre szállították, de a kazánbiztosi szakfelülvizsgálat megállapította: üzemeltetésre nem alkalmas, ki kell selejtezni. (Tönkrement egy kazán, s kidobtak 250 ezer forintot, a szerelési, szállítási költségeket nem is számolva.) Menjünk tovább. A kazánház gyorsan épült a hiányos tervek szerint, amelyet menetközben szükségszerűen módosítottak, hiszen meg kellett erősíteni a kezelőszintet, a födémtartó pilléreket, s elkészíteni a kazánalapot. Igen, de a jó pénzért megvásárolt kazán tönkrement, s az épület már-már elkészült, s közben új kazánra lett szükség. A felettes szerv ismét vásárolt egy berendezést a Fővárosi Tanácstól 900 ezer forintért, amely már 4,6 tonna gőzt volt képes leadni egy óra alatt. Közbevetőleg meg kell jegyezni, hogy a nagyobb kapacitású kazánra a termelési terv előírásai miatt is szükség volt. Nagyobb kazán, nagyobb épületet kíván. A már jó részben felépített kazánház tervei, ismét módosításra szorultak. Teljesen új kazánalapra volt szükség, a födémszerkezetet meg kellett emelni, de ezzel egyidő- ben a tartópillérek megerősítésére is szükség volt. Mindezek a módosítások nemcsak 230 ezer forintot, de tetemes időt is igénybe vettek. Elérkezett 1965. nyara. Egy évvel eltolódott tehát a kazánház átadása, s ebben az évben a tervnek, megfelelően a gyár termelési érteke közel a duplájára, 65 millióra növekedett. (Zárójelben jegyezzük meg az előírás túlteljesítése a dolgozók derekas helytállásának köszönhető.) A történet természetesen ezzel még nem ért véget A múlt évben a szükséges változtatásokat elvégezték a kazánházon, sőt még egy szociális létesítményt is építettek, amelyet később terveztek be a költségvetésbe. S ha már itt tartunk, tegyünk említést arról is, hogy nemcsak a tervezésben, kazánleszerelésben, határidőben, de a beruházás kialakításában is történtek alapvető hibák. A gyárnak a kazánház megépítésére, a kazán beszerzésére ösz- szesen 2 millió 200 ezer forint állt rendelkezésére, s ha az első kazánt üzembe helyezik, még akkor sem tellett volna ebből az összegből vízlágyító berendezésre, táptartályra. A jelenlegi kazánházhoz a hiányzó létesítményeket már megtervezték, de kivitelezésére nem áll rendelkezésre a szükséges anyagi erőforrás. Lényegében tehát az történt, hogy a kecskeméti gyáregységnek magasabb tervet szabtak meg, de nem adták meg a szükséges beruházási összeget. Jelenleg, 1966. januárjában mi a Helyzet az 1963. óta épülő, de már 1964-ben a termelési tervben „munkába állított” kazán ügyében? Az építők elkészültek, s most a kazánszerelők dolgoznak. A gyáregység igazgatója szerint, ha minden sikerül, 1966. harmadik negyedévében — még mindig csak — ideiglenesen üzembe helyezik a kazánházat, mert csakis így tudják biztosítani a házgyárak által elkészített lakásokhoz szükséges parkettpanelek előállítását, a felemelt termelési terv teljesítését. A gyár vezetőinek, dolgozóinak optimizmusát, hitét, szorgalmát magasra értékeljük, de e tengeri kígyó hosszúságára nyúló kazánépítkezést, amely sok százezer forintot lopott ki az állam zsebéből, nem hagyhatjuk szó nélkül. Megkérdezzük: vajon felelősségre vonták-e a tervezőt, a kazánszerelő vállalat illetékeseit, hogy több százezer forintos kárt okoztak szakszerűtlen, hozzánemértő tevékenységükkel? A választ reméljük az illetékesek rövidesen nyilvánosságra hozzák! S a dolognak ez csak a kisebbik része. A kazánház építésének elhúzódása — a fentebb vázolt hibák miatt — számokban alig kifejezhető termeléskiesést okozott, amely szintén az államkasszából, a mi zsebünkből emelte ki a pénzt. Arról talán nem is kell beszélni, hogy az évekig elhúzódó épitkezés milyen jelentős építőipari kapacitást kötött le. Azt mondtuk, nem lehet felmérni az okozott kárt, de a károkozás felelősei nem ismeretlenek. Az erre hivatottaknak végre rendet kellene termien iök, mert hovatovább az egymilliós beruházások a terv előirányzatai ellenére hárommilliót fognak felemészteni. Gémes Gábor Tizennyolc külföldi túra az Expressz szervezésében Az elmúlt évben az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda szervezésében nyolc csoport utazott a megyéből külföldi országokba. Ifjúmunkások, pa- rasztfiaíalok, diákok, fiatal értelmiségiek szereztek életre szóló élményt ereken a túrákon. A KISZ megyei bizottságán elmondották, hogy 1966-han ösz- szesen 18 ifjúsági turistacsoportot szerveznek a megyében. A kiskunfélegyházi járásból Potsdam—Lipcse körútra, a csehszlovákiai Magas-Tátrába, a lengyel fővárosba, Varsóba és Gdyniába utazhatnak a fiatalok. Kecskemétről májusban két csoport indul Potsdemba és Lipcsébe, továbbá Drezdába és Fraunsteinbe, Freyburgba és Lipcsébe, valamint a Bad— Schandau—drezdai körútra. A megyeszékhelyről júliusban egy magas-tátrai és pozsonyi, egy prágai, és augusztusban egy Prága—zivohosti körút szerepel a programban. Ugyancsak augusztusban indulnak útnak Kecskemétről ' a Varsó—Swi- noujscie-i lengyelországi körutazás részvevőn Csendes m erdénháa és környéke... Kedves Pajtások! Február 15-ig megrendezik a megye általános iskoláiban is az MSZBT, a Magyar Úttörők Szövetsége és a Művelődésügyi Minisztérium által meghirdetett szóbeli orosz nyelvi versenyeket. Felhívjuk figyelmeteket arra, hogy az örsi orosz nyelvi versenyek legjobbjai szintén benevezhetnek az iskolai vetélkedőkbe. Valamennyi iskola legjobb hetedik, nyolcadik osztályos oroszosa a járási, az itteni első helyezettek pedig a megyei versenyen, míg a megyei győztesek az országos döntőben indulhatnak. Az országos bajnokok szovjetunióbeli turista úton vesznek részt, a járási és a megyei győztesek értékes tárgyjutalmakat kapnak. * — TÉLEN IS mozgalmas az élet a mélykúti 3583. sz. Zrínyi Ilona Úttörőcsapatban. Vetélkedők, a KISZ-esekkel közös teadélután szerepelt az eddigi programban. s a pajtások már készülnek a februári jelmezes karneválra. Sok szó esik a következő nyári táborozásokról; a pajtások a nyári hónapokban Lillafüred környékén szeretnék felállítani sátraikat. Vlasies Mária őrsvezető • — A kiskunhalasi 860. sz. Ady Endre Úttörőcsapat kisdobosai mesejátékot mutatnak be február végén. Az úttörők társadalmi munkábán két jégpályát létesítettek, ahol nemcsak korcsolyáznak, Iranern jégkoron- goznak is. Baranyi Sándor és Sárközi Éva *-f JÓL SIKERÜLT teadélutánt ten- dezett vasárnap a dávodi általános iskola úttörőcsapatá. Néhány nevelőt is meghívtunk a találkozóra. It a dó Erzsébet őrsvezető 6 X A TÉLT SZÜNET utolsó napján 170 pajtás részvételével rendezte meg a tompái úttörőcsapat a hagyományos téli portyáját. Az úttörők ellátogattak Tél király birodalmába, megküzdÖtek a Kardfogú tigressel, és sok más érdekes kalandban volt részük. Sztrinkó István csapatriporter * ÉRDEKES TUDÓSÍTÁST küldött Bajáról Gyulánszki István. Megalakult — írja — a városi úttörő nagytanács, s az első ülésen többek között elhatározták a nagytanács tagjai, hogy a város parkosítására, az utcák, iskolák tisztán tartására, kiállítások, vetélkedők rendezésére mozgósítják a bajai úttörőcsapatokat. C — NEMRÉGIBEN megbetegedett a soltvadkerti 928. sz. Petőfi Sándor Ü ttör őcsapat Rózsa Örsének vezetője. Az őr$ tagjai meglátogatták beteg pajtásukat, majd segédkeztek a hóeltakarításban is. A téli szünidő alatt a tavaly és tavaly előtt végzetl nyolcadikosokkal találkoztunk, akik a pályaválasztással kapcsolatban adtak számunkra értékes. hasznos tanácsokat. Haász Jolán riporter-őrsvezető PETŐFI NEPE 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgat/ Szerkeszt őség: Kecskemét, városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 28-1«. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szabadság tér I/a. Telelőn: 17-09 Teneszti a Magyar Posta. £ ló fizetési díj i nőnapra u tortat, Előfizethető: a helyi postahivataloknál és ____________kézbesítőknél_____________ Ba cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefont ll-ag, Indo»! *5 9«.
