Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Fontos föladat: a kertészet és az állattenyésztés Ülésezett fejlesztése n megyei mezőgazdasági állandó bizottság XXI. ÉVF., 25. SZ. Ara SO fillér 1966. JAN. 30, VASÁRNAP "\ I A harmadik ötéves terv me- tógazdasági, felvásárlási és beruházási ' feladatairól tárgyalt szombaton délelőtt Kecskeméten á megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága. Dr. Glied. Károly, a megyei pártbizottság titkárának, az állandó bizottság elnökének megnyitója után dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának helyettes ve- ! zetője terjesztette elő beszá- 'l mólóját, kifejtette, hogy a megyében mindinkább a belterjes Befejeződött az országgyűlés ülésszaka évi genfi megállapodásokat — mint ezt történelmi dokumentumok is mutatják — az Amerikai Egyesült Államok már 1954-ben, az egyezmények aláírásakor sem ismerte el. Az j Egyesült Államok dél-vietnami intervenciója tulajdonképpen már akkor elkezdődött és azóta megszakítás nélkül tart. A Magyar Népköztársaság a világ mincjgn haladó erejével együttműködve követeli, hogy a Délvietnami Nemzeti Felszabadítás)'Front követései megvalósuljanak. A harmadik front: a politika és diplomácia frontja. Kormányunk azért munkálkodik, hogy a vietnami nép minél kevesebb (Folytatása a -3. oldalon.) nagyüzemi gazdálkodást kell kialakítani, helyt adva a már korábban is jelentkező törekvéseknek. Nagyon fontos feladat vár a mezőgazdaságra: magas fokon kell kielégítenie az élelmiszerellátást és a feldolgozóipar nyersanyagszükségletét, további újabb külföldi piacokat kell megteremtenie. Kiemelkedő szerepe 'van a kertészeti termelésnek. A zöldségtermesztés 28 ezer holdon valósul meg 1970-re, s jórészt ezt szolgálja a több mint 53 ezer holdon megépítendő öntözőrendszer, továbbá az, 50 ezer holdra kiterjedő talajjavítás. Az új szőlők termőre fordulása jóvoltából az évi borfelvásárlás megközelíti a másfél millió hektót. Egyebek között ezért is fontos a járulékos beruházások 63 millió forintos fejlesztése. A szántóföldi gazdálkodás rendszere kisebb átalakításra szorul, a gyenge futóhomok 10 ezer holdján — az alacsony hozamú rozstermesztés helyett — előnyösebb az erdőtelepítés, az olasznyárfák ültetése. Áz. állat- tenyésztés indokolja, hogy a kukorica termőterületét 10 ezer holddal növeljék a szövetkezeti gazdaságok. Hegedűs Béla, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetőjének helyettese beszámolt a felvásárlás eredményeiről, tennivalóiról. Mint mondotta a MÉK több mint 8800 hold zöldségfélére szerződött az idén. A vágómarhára való szeződéskötés vontatottan -halad, -sertésből pedig 77 ezer hízóra történt megállapodás. Mindkét beszámoló után vita következett, s azokat a bizottság tagjai javaslatokkal egészítették ki; Alperes a szervezetlenség Jégtörő ÍV, (4. oldal) Cukormakettől a tanyaközpontig Jubileum (6. oldal) cA mi etikai iánk (8. oldal) dr, Mészöly Gyula felssólulása sagosan belpolitikai vitánál, a költségvetés tárgyalásánál nagy figyelmet fordítson a nemzetközi viszonyok alakulására is. Itt élve Európa közepén, a múlt évszázadok során oly ,sok nemzetközi összeütközés tűzhelyén a magyar nép különösen erdekelt a nemzetközi feszültség békés, tárgyalásos rendezésében, a nemzetközi béke és biztonság kérdéseiben. Emellett Magyarország gazdasági élete egyébként Is különlegesen érzékeny a nemzetközi viszonyok változásai iránt. Népgazdaságunk életében nagy szelepet tölt be a külkereskedelem Nemzeti jövedelmünk harmicöt százaléka a külkereskedelemmel realizálódik. A most tárgyalás alatt levő költségvetés, ezzel együtt gazdasági életünk irányítási, mozgatási módszereinek átszervezésére irányuló intézkedéseink, határozataink mind arra irányulnak, hogy a hullámzó nemzetközi viszonyok között, a feszültségek váltakozó növeke öése és enyhülése közepette sta bilitást, egyenletes és rendszer.s fejlődést biztosítsanak gazdasági, kulturális és politikai életünknek, az általános életszínvonal emelkedésének. Szoros öszefüggés van tehát bel- és külpolitikánk között. A mai nemzetközi helyzetnek központi kérdése az Egyesült Államok délkelet-ázsiai agreszsziója és minden .jószandékú nemzetközi összefogásnak az ma a fő feladata, hogy ezt az agressziót megfékezze. A Magyar Népköztársaság minden lehetőségét felhasználja, Hogy a többi szocialista országgal és minden haladó erővel együttműködve mind a három fronton támogassa -a vietnami népet az Egyesült Államok agressziója ellen. Az egyik front a Vietnami Demokratikus Köztársaság védelme. A múlt év februárjában — amikor az Egyesült Államok megkezdte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását — a vietnami katonai konfliktus minőségi tekintetben új szakaszba lépett. A bombázások jelenlegi szüneteltetését tehát nem tehet úgy tekinteni, mintha a két hadban álló fél egyikének olyan engedménye lenne, amelyre a másik félnek valami ha-^ sonló arányú engedménnyel kellene válaszolni. A Szovjetunióval és más, a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai megsegítésére kész többi szocialista országgal együttműködve a Magyar Népköztársaság minden segítséget megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, amellyel függetlenségét védeni tudja. A másik front: a dél-vietnami felszabadító harc. Az 1954. Bevezetőben megállapította: örvendetes tény, hogy mezőgaz- daságupk hatékonyabb és gyorsabb ütemű fejlesztésének ügye a közvélemény érdeklődésének előterébe került. Az a nagy érdeklődés, a továbbfejlesztés lehetőségeinek keresése nagyon is indokolt. Igaz ugyan, hogy a második ötéves terv időszakában a népgazdaság a tervezett 34 milliárd helyett 41 milliárd forintot biztosított a mezőgazdaság beruházásaira, de az is iény, hogy a paraszti termelő- eszközök pótlásának szükségessége és más okok miatt ezek a beruházások jobbára csak a termelés folyamatosságát és nem számottevő bővítését tették lehetővé. A mezőgazdaság népgazdasági, és ezen belül nagy külkereskedelmi jelentőségéről szólva a. képviselő utalt többek között arra, hogy 1965-ben á tőkés országokba szállított- áruknak a felét a mezőgazdasági és mezőgazdasági eredetű élelmi- szeripari termékek képviselték. A mezőgazdasági export-import tavaly a kedvezőtlen Jdőjárás és az egyes növényfélek kisebb Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Tímár Mátyás pénzügyminiszter» és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. terméshozama ellenére is igen jelentős, a korábbi évekét is jóval meghaladó aktívummal zárult. Ami az idei évet illeti, a költségvetés az élelmiszeripar részére 3,5 százalékos termelés- növekedést irányoz elő, s ez az egész mezőgazdaságtól, de főként a gyümölcs- és zöldségtermeléstől az eddiginél lényegesen több nyersanyagot igényel. Mészöly Gyula ezután a második ötéves tervben megvalósított, s minden eddiginél nagyobb arányú gyümölcs- és szőlőtelepítési programról szólt, öt óv alatt az országban több mint 130 000 hold új ültetvényt teleltettek, s ennek csa'knem egy'rmada Bács megyébe jutott. \ homokbuckák helyére telepí- ett nagy kiterjedésű szőlők és gyümölcsösök — nagy gazdasági jelentőségükön túl — lenyűgöző látványt nyújtanak, s szinte bámulatba ejtik nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatókat is. A jól végzett munka örömét azonban zavarta — folytatta a képviselő — a járulékos, illetve kiegészítő beruházások elégtelensége. Nincs elég speciális talajművelő ' és növényvédő gépünk, kevés manipuláló és tároló hellyel rendelkezünk. Szállítókapacitásunk korszerűtlen és nem kielégítő, bekötőútjaink lassú ütemben épülnek. Áruki- készítési, csomagolási lehetőségeink még elmaradnak a nemzetközi normától. Ezeknek a problémáknak a megoldására a rendelkezésre álló anyagi eszközök leggazdaságosabb felhasználásával, megfontolt intézkedésekkel és jó szervező munkával sürgősen fel kell készülnünk, mert az új ültetvények rövidesen termőre fordulnak, s a megtermett áru esetleges romlásáért, pusztulásáért felelősséggel tartozunk. A kertészeti termelés másik fontos ágazatáról, a zöldségtermelésről Mészöly Gyula elmondotta. hogy ennek fejlődése az utóbbi két esztendőben megtorpant. Az ország zöldségterülete — elsősorban egyes zöldségfélék termelésének alacsony jövedelmezősége miatt — 1963. és 1964. között, tehát egy esztendő alatt 194 000 holddal csökkent. Az idei évre tervezett 9000 holdas területnövelés sem látszik teljesen kielégítőnek, ha figyelembe vesszük, hogy a konzerv- és hűtőipar az elmúlt évékénél mintegy 40 százalékkal több zöldség felvásárlását tervezi, s hogy emellett javítani kell mind a külkereskedelem, mind a hazai fogyasztók nyers zöld- ségellátását is. A képviselő bejelentette, hogy Bács-Kiskun megye kidolgozta a zöldségtermesztés távlati fejlesztési tervét és több mint 20 000 hold új te rület fokozatos bekapcsolásával kíván a konzervipar és az export nyersáru-szükségletének biztosításához hozzájárulni. Dr. Mészöly Gyula befejezésül a mezőgazdasági tudományos kutatómunka jelentőségét méltatta. A költségvetést elfo- gádta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. \ A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen indokolt, hogy az országgyűlés ennél a sajátPéter János felszólalása Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás— paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, s a Polit í' aj Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, és ai koi,- mány tagjai. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alefnöke nyitotta meg.
