Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

;

S. oldal

1966. januAr 29. szombat

Slewart és Healey keveset intézett Fa^üb;n

a pénzügyi keretesek

Angol kormánykörökben nagy csalódást keltett Stewart külügyminiszter és Healey hadügyminiszter washingtoni látogatásának sovány eredménye. A két brit kabinetminiszter csütörtökön egész napos tárgyalásokat folytatott amerikai partnereivel, Rusk külügyminiszterrel és McNamara hadügyminiszterrel az angolszász katonai erőfeszítések összehangolásáról a Szueztől keletre eső térségben. Stewart pénteken hazautazott, Healey pedig továbbrepült Canberrába. ahol találkozik az ausztráliai kormány vehetőivel és az ugyancsak odautazó új- zélandi hadügyminiszterrel.

Londonban azt remélték, hogy a külügyminiszterek és a hadügyminiszterek találkozóján

nyélbe üthetik a Wilson-tervet, amelyet a brit miniszterelnök hat héttel ezelőtt terjesztett Johnson elnök elé. A terv lényege: Nagy-Britannia csatlakozna az Egyesült Államok, Ausztrália és Üj-Zéland katonai paktumához, az ANZUS-hoz, és ennek keretében a négy angolszász hatalom közös stratégiai tervezés alapján esetleg egyesített fegyveres erőkkel látná el a „csendőrt” feladatokat a Csendes-óceán és az Indiaióceán térségében.

„Az amerikaiak nem voltak abban a helyzetben, hogy ígéretet tehettek volna Nagy-Britannia védelmi terheinek köny- nyítésére” — állapítja meg a Daily Mail washingtoni tudósítója pénteki jelentésében.

Genfi feladatok

Amerikai háborús követelések Két rossz közül a kisebbik

HALASZTHATATLAN

feladat napjainkban, megakadályozni az atomfegyverek elterjedését

EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN

Folytatódik a nyomozás a Ben Barka-ügyben

Guy Chavanon francia államügyész csütörtökön este hivatalos közleményben is a sajtó tudtára adta, hogy a Figon lakásán talált magnetofonszalag semmiféle új elemet nem tartalmazott a Ben Barka-ügy felderítése szempontjából. A Figon lakásán talált többi okmány elsősorban kéziratokból áll, amelyek a Ben Barka-üggyel kapcsolatban egyes lapokhoz intézett levelek első fogalmazványainak tűnnek. A nyomozók

Tüntetés Marokkó algíri nagykövetségén

Algírban tanuló marokkói diákok 40—50 főnyi' csoportja,, tiltakozásul a Beh Barka-ügy miatt, pénteken délelőtt erőszakkal behatolt a marokkói királyság nagykövetségéül szolgáló belvárosi lakosztályba. A személyzetet kidobták, majd az ajtókat páncélszekrényekkel eltorlaszolták és iratokat égettek el. Eközben telefonon értesítették tettükről és tettük okáról a külföldi sajtóügynökségeket, valamint a rendőrséget. A kivezényelt rendőralakulatok sokáig hiába ostromolták az elbariká- dozott lakást. A marokkói diákok később kisebb csoportokban önként hagyták el nagykövetségüket.

figyelmét felkeltette egy kézirat, amely nem Figon kezétől származik, s a marokkói belpolitikával kapcsolatos kérdéseket tartalmaz. Az államügyész végül közölte a sajtóval, hogy Figon két hamisított személyi igazolvánnyal rendelkezett, útlevelében bejegyzés található egy 1964-ben tett marokkói utazásról.

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön ismét határozottan cáfolta, hogy a ClA amerikai kémügynökség szerepet játszott volna a Ben Barkaügyben.

— írja pénteki kommentárjában a Pravda, a genfi értekezlet kapcsán. A cikk hangoztatja, hogy a nyugati hatalmak egyáltalán nem foglalnak el konstruktív álláspontot e kérdésben, és szemmel láthatóan nem kívánnak lemondani a NATO nukleáris terveiről, amelyeknek célja, támogatni Bonn atom követeléseit. A genfi feladatok elemzése kapcsán a Pravda rámutat, hogy vannak lehetőségek a leszerelési értekezlet napirendjén szereplő kérdések holtpontról való elmozdításához. Ezt azonban elsősorban nem nyugati hatalmak állásfoglalása jelenti. Ezt megerősíti, hogy Johnson elnök a genfi értekezlethez eljuttatott üzenetében látszatra támogatja a leszerelés ügyét, de nem nyújt biztosítékot arra, hogy az NSZK atomfelfegyvere- zése ne történhessen meg mellékutakon sem. A johnsoni hét p>ont tartalmazza az elnök elképzeléseit a leszerelésről, amelyben ugyan bent foglaltatik az is. hogy atomfegyverrel nem rendelkező országot nem szabad nukleáris erőhöz juttatni —, mégsem zárja ki az NSZK részesedését valamilyen vegyes NATO-atomhaderőben.

NOHA LEGUTÓBB 15 amerikai szenátor juttatott el Johnson elnökhöz levelet, amelyben kijelentik: szükségesnek tartják a VDK elleni bombatámadások szüneteltetésének meghosszabbítását, s noha jelentések szerint az irányzatnak jóval több támogatója van tizenötnél, Johnson még nem válaszolt az üzenetre. Hacsak nem a válasz egy formája az, hogy a Pentagon hivatalos körei óriási propagandát fejtenek ki a háború tóvábbi klszCfes*- tése mejüett, s a hivatalos washingtoni körökben változat!: nul tartja magát az a hír, hogy az elnök rövidesen elrendeli a VDK újbóli bombázását. Emellett is nagyszabású propagandát fejtenek ki. így piéldául Stennis demokrata párti szenátor egyenesen 600 ezer amerikai katona Dél-Vietnamba küldését követelte, s emellett felszólította Johnson elnököt, hogy minden szépítés nélkül adja NATO- beli szövetségesei tudtára, hogy az Egyesült Államok egyedül tovább nem yiselheti Nyugat- Európa védelmének fő terheit, ] amikor e szövetségesek nem akarnak az Egyesült Államok segítségére sietnj. Vietnam ügyéljen. Tehát nem csupán az egész amerikai nemzetet akarja a harcias szenátor a háborúba bevonni, hanem Amerika európai szövetségeseit is.

MIKÖZBEN az Egyesült Államok hithű euró- piai szövetségese, Anglia képviselői. Stewart és Healey miniszterek Washingtonban tárgyalnak, odahaza „győzelmet” aratott a Wilson-kormány. Nagy győzelemnek tartják, hogy a hulli pótvá- lasztásokon a Munkáspárt jelöltje, Kevin McNamara szerezte meg a mandátumot a tory jelölt előtt. Ezzel kapicsolatban a liberális Guardian című lap megállapítja: a szavazók nyilván úgy gondolták, hogy ami kor választani kell a munkáspárti kormányzás és a tory hatalom visszatérése között Heath-szel szemben Wilsont választják, minthogy minden hibája ellenére jobban törekszik a szükséges változások végrehajtására. Magyarán: két rossz közül a kisebbiket választották.

Smith bizik, mert Dél-Afrika küldi az olajat

Ian Smith, a dél-rhodesiai szakadár kormány vezetője csütörtökön rádióbeszédében köszönte meg Dél-Afrikának, hogy kisegíti a nemzetközi gazdasági szankciók okozta bajokból. Smith kijelentette: bízik ben- pö hogy Dél-Rhodesia „kilábol nrajd a szankciók viharából” mégpedig barátai segítségével.

A dél-afrikai kormány zavartalanul folytatja a Dél-Rhode- siának való olajszállítást, bár állami szinten ezt nem Ismeri be. *

Súlyos harcok az amerikaid; és a szabadságharcosok között

Dél-Vietnamban a szabadság- harcosok csütörtökön éjjel és pénteken a hajnali órákban több akciót hajtottak végre. Bao Loc-tól keletre a partizánok gránátokkal lőttek egy repülőteret, amely a kormánycsapatok kezén van. Saigontól mintegy 210 kilométerrel délnyugatra, An Xuyen tartományban pénteken kora hajnalban a szabadságharcosok Quang Longban felrobbantottak egy gyűléstermet. A robbanás után a rendőrség átkutatta az épületet és ott hét további időzített bombát talált. A szabadságharcosok legmerészebb akciójukat Saigontól mindössze nyolc kilométerre hajtották végre, ahol felrobbantottak egy közúti hidat.

A nyomok nem

a Hetedik Mennyországba vezetnek.

A nyomok nőm a hetedik mennyországba vezetnek. Pedig a véresen komoly történet, amely a francia újságolvasókat legalább annyira lázba hozta, mint a nálunk sorozatban látott tv-film a mi nézőinket, egy „krími” meseszövését megszégyenítő módon indult. Szerepelt benne titokzatos telefonáló, álbajuszt ragasztó rendőrtiszt, s természetesen, csikorogva fékező, fekete gépkocsi is. .. Ezt a krímit azonban az élet írta — a múlt év legaljasabb és legbotrányosabb politikai gyilkosságáról, amely ezekben a napokban látványos körülmények között érkezett el a detektív-történetekben hagyományos „mindent megmagyarázó” utójáték előtti pillanatokhoz.

Az áldozat: Mehdi Ben Barka, a marokkói ellenzék legendáshírű vezére, a havannai trikontinentális értekezlet előkészítő bizottságának vezetője. A tettes: Ufkir tábornok marokkói belügyminiszter. A bűntársak: a marokkói és — a francia kémszolgálat emberei. A bűntény, a gyilkosság színhelye egy Párizs környéki villa, ide szállították az ügynökök Beán Barkát, miután a francia fővárosban fényes nappal — két rendőrtiszt segítségével — elrabolták.

DE GAULLE KÖZBELÉP

Ez az utóbbi mozzanat akkora vihart kavart, hogy a francia kormány kénytelen volt minisztertanácson foglalkozni az üggyel, sőt, maga de Gaulle elnök, aki Ben Barkát személyesen is ismerte, rendelt el „rangra való tekintet nélküli” ir^níiatAí A közvéleménv szinte

rint is — a francia rendőri és hírszerző szerveik műve volt. Párizs számára már csak presztízs okokból is fontos, hogy igazolja a francia hatóságok — másodlagos szerepét, ami viszont a „marokkói vonal” felgöngyölítése nélkül nehezen képzelhető el.

RANDEVÚ FRANKFURTBAN

De vajon, hogy kerül a csizma az asztalra — és a francia hírszerzés az „Operation Ben Barká”-ba? A francia kormánypárti sajtó eleinte az Afrikában rendkívül aktív amerikaiakat, közelebbről a CIA-t gyanúsította. Valószínű, hogy ennek a húrnak a megpendítése afféle előzetes mentőakció volt: így próbálták volna elterelni a figyelmet a francia hatóságok felelősségéről. Az érvelés akkor mégis logikusnak lűnt, hiszen Ben Barka elrablása kétségtelen tőrdöfés a francia—marokkói kapcsolatok hátába, ami különben az amerikaiak terveibe igen jól beleillik. Ma már tudjuk, hogy francia ügynökök támadták hátba a francia kormány afrikai politikáját. Hogyan történhetett ez? Párizs és az afrikai fővárosok rendőri sízcirvei között még a gyarmati időkben kialakult az együttműködés. Valószínű, hogy ennek az együttműködésnek a tehetetlenségi nyo- matéka érvényesült most a francia és marokkói ügynökök első pillantásra megmagyarázhatatlan összjá- tékában.

Erre vall Ben Barka fivérének múlt heti sajtónyilatkozata is. Eszerint a fivér frankfurti lakásán tavaly áprilisban politikai tárgyalások kezdődtek Ben Barka és Marokkó párizsi nagykövete között. A téma: az uralkodó egykori matematika tanárából ellenzéki vezetővé előlépett Ben Barka és a rabati udvar esetleges közeledése. Ezt a közeledést tette lehetetlenné Ben Barka elrablás« és meggyilkolása, ami

pártkülönbség nélkül követeli, hogy

a hatóságok vonják le az eset konzekvenciáit. A kabinet máris bejelentette, hogy alaposan átszervezi a francia hírszerző és kémelhárító szolgálatot, módosítja a rendőrség és az igazságügyi szervek kapcsolatát. Leváltották a kémszolgálat Fin- ville fedőnevű őrnagyát, aki mindent tudott az emberrablásról. Sőt: váratlanul nyugdíjazták a hírszerző szolgálat főnökét, Jacquier tábornokot. Végül: csaknem három hónappal a történtek után a francia kormány áldását adta arra, hogy nemzetközileg körözzék Ufkir belügyminisztert, és ugyancsak marokkói magas állású cinkosait, akiknek ténykedését a világsajtó már novemberben alaposan szellőztette. ..

A RABATI REAKCIÓ

A hivatalos francia vádemelés esetleg Párizs és Marokkó diplomáciai kapcsolatainak életébe kerülhet. A kéit ország viszonya már Ben Barka elrablását követően fagypont alattian hűvös volt, előbb FL Hasz- szán király párizsi, majd a francia földművelésügyi miniszter marokkói útja maradt el. Most a két ország nagykövetei utaztak haza. A francia körözésre válaszul a rabati kormány, s maga az uralkodó tüntető módon szolidaritást vállalt Úf- kirral. — n. Hasszán egy ünnepi fogadás előkelő nemzetközi nyilvánossága előtt jelentette ki, hogy feltétlenül megbízik miniszterében. Marokkói részről — nem minden él nélkül — azzal vágnak vissza a vádakra, hogy a Ben Barka-ügy, a párizsi átszervezések tanúsága szea fivér ezt határozottan állítja — csak is a kormány és az udvar reakciós köreinek állt érdekében. Elsősorban Ufkir belügyminiszternek, aki két és fél esztendeje, egy állítólagos összeesküvés ürügyén, a külföldön tartózkodó Ben Barka fejére is kimondatta — a többi ellenzéki vezetővel közös — halálos ítéletet.

FOTO — A PREFEKTŰRA ELŐTT...

A marokkói szálak vissza gomb o- lyítása tehát nem aKármilyen politikai dzsungelbe vezetné egy párizsi per publikumát. No. persze, távolról sem teljes még maga a párizsi gombolyag sem. A napi hírekben kavargó nevek közül csak egyet említünk: azét az emberét, aki az új év első hetében váratlan feltűnésével, majd még váratlanabb eltűnésével — ismt lökést adott a Ben Barka-pernek. Ez az ember Georges Figon, a szemüveges „filmvállalkozó” és gengszter. . . Bár hetek óta körözték, még a párizsi rendőrprefektúra épülete előtt is sikerült róla fényképet készíteni — csak a rendőrség nem találta. Pedig fontos ember: Ben Barka beug- gyilkosság végrehajtásáig első kézből származó tanúvallomásokkal szolgált rejtekhelyéről a párizsi sajtónak. És ez az esmber -— még nincs egy hete

— rendkívül különös körülmények között öngyilkos lett. Legalább is a helyszínre érkező rendőrök így konstatálták. S még ki sem hűlt Figon, az ügybe belekeveredett rendőrtisztek módosították korábbi

— beismerő vallomásukat. . . Csoda hát, ha a francia lapok azt gyanítják, hogy valakinek vagy valakiknek érdekben állt a fecsegő szemtanú elnémítása.

S ezeket a valakiket szintén nem

— a Hetedik Mennyországban kell ; keresni. . •

hogy a hold-újévi fegyverszünet óta a legsúlyosabb harcokról van szó.

B—52-s amerikai bombázók pénteken déljelótt három hullámban Intéztek támadást: délvietnami terület ellen: Saigontól hatvan, illetve nyolcvan kilométerre.

Nguyen Huu Tho. a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front elnöke válaszolt Szufa- nuvong hercegnek, a laoszi hazafias front pártja központi bizottsága elnökének január 17-i nyilatkozatára. A DNFF vezetője elítéli a | felszabadított laoszi területek amerikai gépek által bombázását, mérgező vegyianyagok laoszi területeken történő felhasználását.

Szato elvetette a semlegesség! politikát

A japán parlament most folyó ülésszakon a kormány kül- és belpolitikájáról Szato miniszterelnök mondott beszédet. Kijelentette: ebben az évben ki kell jutnunk a depresszióból és át kell építenünk gazdasági életünket. Az Egyesült Állámokhoz fűződő kapcsolatokról szólva Szato elvetetjte azt a gondolatot, hogy kormánya mondja fel a japán—amerikai biztonsági szerződést és semleges politikát folytasson.

lloHch as AÁSZ elnökét vádolja

Juan Bosch volt dominikai elnök pártjának, a dominikai forradalmi pártnak három vezető tagja csütörtökön nyilatkozatot adott ki, amelyen azzal vádolja az AÁSZ Dominikába kiküldött bizottságának elnökét, hogy beavatkozik Dominika belügyeibe. A tiltakozásra az adott okot, hegy Penna Marinho, a bizottság elnöke egy interjúban kijelentette, Juan Boschnak nem kellene jelöltjetnie magát a júniusra tervezett elnökválasztásokon.

/

Dél-Vietnam keleti partvidékén, az 1. számú főútvonal mentén amerikai, dél-vietnami és dél-kóreai csapatok pénteken hajnalban tovább nyomultak előre, a szabadságharcosol k; 1 azonban nem kerültek harci érintkezésbe. Ugyancsak megszűnt a harci érintkezés a Mekong folyó deltájában is az amerikaiak és a partizánok között.

Helikoptereken szállított amerikai katonaság és dél-vietnami szabadságharcosok között pénteken reggel harcokra került sor a dél-vietnami partvidék két különböző pontján. A harcokról közelebbi részletek még nem ismeretesek, de az AFP saigoni tudósításában megjegyzi,