Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
1966. január 29. szombat *. <A9tü Az országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját (Folytatás az l. oldalról.) fez országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Erdei Ferenc végül rámutatott, hogy — mint a népfront megyei, járási vezetőivel folytatott tanácskozások sorozata is bizonyította — a városok és falvak lakói jó ideje messzete- kintő intézkedéseket igényeltek, és sürgettek életünk gondjainak, problémáinak rendezésére, megoldására. Az igény őszinte segítőkészséggel, alkotó munkakedvvel párosult. A képviselő az 1966. évi költségvetés tervezetét elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután Cácsi Miklós Borsod megyei, Valter Ivire Somogy megyei, Papp János Baranya megyei, dr. Babies Antal budapesti képviselő szólalt fel. A délelőtti szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Gáspár Sándor emelkedett szólásra. bontakozik ki a szakszervezetek széles skálájú, sok színű tevékenysége a történelmileg megváltozott körülmények kő* zött. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közeljövőben megvitatja gazdasági vezetési rendszerünk reformjának irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is feltételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és Gáspár Sándor felszólalása Gáspár elvtárs elöljáróban a nemzetközi helyzet változásait elemezte. Hangsúlyozta; A Magyar Népköztársaság kormányáGáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. nak egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeakaratát, mély proletárintemaeiona- lizmusát. A magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg. anyagilag is támogatta és továbbra is támogatni fogja a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékbe?: támogatja a Magyar Nép- köztársaság békeszerető, internacionalista külpolitikáját — mondotta Gáspár Sándor, majd a tervgazdálkodás fejlődését, feladatait elemezte, s így folytatta; Tisztelt Országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával' kapcsolatban egyaránt. Más szóval; még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve,1 hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a mi társadalmunkban adottak, városban és falun egyaránt. Az ipart üzemekben a munkások közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszövetkezeti parasztság közvetlenül beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkások beleszólási és döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban osztályszervezeteik útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek. mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek a törvényben biztosított jogaikkal és alapelvként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő minden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útján a dolgozók véleményét. — Tisztában vagyunk azzal, hogy a betartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák el. A munkásközvélemény, a dolgozók igénylik, hogy következetesen érvényt szerezzünk határozatainknak. rendelkezéseinknek. Szükséges és helyes például a bérügyi és normaintézkedések végrehajtása, de ennek a hatása sem lehet kellően eredményes és hasznos, ha nem tudunk érvényt szerezni a termelés feltételeinek, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a lazaságok, rendellenességek megszüntetését célzó intézkedéseknek. Más szóval: az eddiginél sokkal jobban kell törekednünk a termelés jó feltételeinek biztosítására. Gazdasági vezetőinknek még jobban meg kell tanulniuk a helves üzem- szervezést. még következetesebben végre kell hajtaniuk azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek az üzemszervezéssel függnek össze. A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozottabb követelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségének véleményével. A munkások elemi igénye, hogv az üzemben rend és fegyelem legyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi munkásfcözvéleményre. Közvéleményünket foglalkoz-' tatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gondatlanság, felületesség, a köztulajdon megkárosítása, pazarlása következmény nélkül marad. Ez joggal váltja ki a munkások nemAz ülésteremben. Fehér Lajos és Kállai Gyula. mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés, de ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektívák nagv jelentőségű termelési és poli tikai tapasztalatainak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. Gáspár Sándor hangsúlyozta: a szakszervezetek szerepét nem lehet csupán a szűkén vett érdekvédelmi tevékenységre korlátozni. Szemünk előtt, a szocialista építő munka tüzében tetszését és — enyhén szólva — nem valami erkölcs-nemesi tő tényező. Kedve;« Elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal és ki-ki a maga helyén dolgozik hazánk boldogabb jövőjének formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista demokrácia adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, emberségünket és a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok Újabb állomás M elkezdődtek a termelőszövetkezeti zárszámadások. Még csak néhány zajlott le, a közgyűlések zöme február elején lesz. A zárszámadás mindig jelentős esemény a termelőszövetkezetek életében, hiszen egy esztendő erőfeszítéseiről. eredményeiről, gondjairól ad számot és tükrözi természetesen az elkövetett hibákat is. A jelenlegi zárszámadásoknak külön jelentőséget ad, hogy lezártunk egy jelentős fejlődési szakaszt, a második ötéves tervet és újabb nagy erőfeszítéseket teszünk a harmadik ötéves terv végrehajtására. A közvélemény előtt ismeretes, hogy elég nehéz volt az elmúlt esztendő a mezőgazdaságban. A különböző természeti csapások nagyon sújtották a közös gazdaságokat Ezt bizonyítja többek között az is, hogy az Állami Biztosító például csak jégkártérítés címén majdnem 78 millió forintot fizetett ki, vízkártérítés címén pedig 26 és fél milliót. Ennek ellenére fejlődött a mezőgazdasági termelés az elmúlt esztendőben is. ami bizonyítéka annak, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kiállta a próbát és tud dacolni azokkal az ellenható tényezőkkel, amely elsősorban a természet részéről jelentkeznek. Az elmúlt öt év alatt az előirányzott 19 százalék helyett 21,8 százalékkal nőtt a mezőgazda- sági termelés, az áruértékesítés pedig 24,8 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Nagyot léptünk előre a homok hasznosításában. A szövetkezetek eltelepítettek 21 700 hold szőlőt és 14 900 hold gyümölcsöst. Az állattenyésztés is jelentősen fejlődött. 1960-hoz viszonyítva 11 százalékkal több szarvasmarha, 7,7 százalékkal több sertés és 70 százalékkal több juh volt a közös gazdaságokban 1965-ben. F ejlődést az is bizonyítja, hogy 1964-ben még 97 gyenge termelőszövetkezet volt, amelyből az elmúlt évben mintegy 15—20 erősödött meg. Meg kell jegyezni azt is. hogy néhány szövetkezet közepesből vissza esett a gyengék közé. ami főként a vezetés hibáiból adódik. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a beszámolók általában őszintén, alaposan feltárják a helyzetet. Az eredmények mellett foglalkoznak a gazdálkodás, a vezetés hibáival is. Ez helyes, mert csalt így lehet továbblépni, levonni a tanulságok A második ötéves terv sikeres teljesítése egyébként jó alapot szolgáltat a harmadik ötéves terv megvalósításához. Az elmúlt esztendő pedig megalapozta az idei évet. Ezért nem közömbös, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága hogyan értékelik az eddigi munkát A tanulságok levonása azért is fontos, mert az idén is sok gond elé nézünk. Jelentős területet belvíz tx>rít a megyében. Sok helyen értékes kultúrát borít a víz. gabonát, új telepítésű szőlőt és gyümölcsöst Elengedhetetlen. hogy azonnal megtegyék a mezőgazdasági nagyüzemeink az intézkedéseket, mert az idei terveket jelentősen befolyásolhatja a vízkár. Fel kell készülni a járulékos beruházások megvalósítására. Ez elsősorban azokat a közös gazdaságokat érinti, amelyekben jelentős új nagyüzemi telepítés van. A kormányintézkedések következtében mindenütt várható az állattenyésztés fellendülése. A nagyobb állatlétszám több férőhelyet, több takarmányt igények T ennivaló éppen ezért van bőven és a zárszámadási közgyűléseken • az elmúlt gazdasági év elemzése mellett már előre kell tekinteni, megvitatni a soron levő feladatokat is. Több termelőszövetkezetben a zárszámadási közgyűlést egybekapcsolják a tervtárgyalással. A kettő szorosan összefügg. Helyes tehát ha alaposan megvitatják a termelőszövetkezetek párt- szervezetei. gazdasági vezetői, tagjai az elmúlt év eredményeit és tanulságait összefüggésbe hozva az idei teendők- keL K. S. nevében rendszerünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az ő idejük. — Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve — ismét próbálkoznak. sőt követelőznek. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár hete néhány Nógrád megyei községben megjelentek a volt földesurak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő. volt földesúr birtokát, kastélyát kövételte vissza, mondván; „Most van itt az ideje.” Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt és soha többé nem tér vissza. Nyugodjanak végre bele abba. hogy amíg az elmúlt ezer év az önöké volt, a következő évezred a miénk — a munkásoké, a parasztoké, a fizikai és szellemi dolgozóké! Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádolnak bennünket. Ugyanakkor ,.a másik oldalon” pedig egyesek azt mondják: liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott és nem is fog változni. Továbbra is megőrizzük rendszerünk humanizmusát — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség betartásán, de ez nem a gyengeség jele. hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Tisztelt Országgyűlés! Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megvalósítása nemzeti felemelkedésünk egyedüli útja. Csakis ebben a nagy munkában, építésben kovácso- lódhat még szorosabbra népünk szocialista nemzeti egysége. Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindannyiunkra, a terv és a .költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja. Meggyőződésem, hogy a magyar munkásosztály, az egész tnagyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva, mindent megtesz az 1966. évi feladatok valóra váltásáért. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadom. ★ A délutáni ülésen a felszólalók között voltak: Baskai Tóth Bertalan Pest megyei, Placskó József né Zala megyei, Nemeslaki Tivadar Komárom megyei Horváth István, Sarló Istvár budapesti, Bognár József, Kert .Jánosné Somogy megyei, Balogh r^ászló Békés megyei, Fegyveres István Vas megyei, Nagy Istvánná Borsod megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém • megyei képviselő, Péter János külügyminiszter, Vendel Zoltánná " Zala megyei képviselő.
