Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

Vádoljuk az imperializmust! Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IÁIM ft xxi. eviF., 24. sz. Ara 60 fillér 19E6. JAN. 29, SZOMBAT A bajai fiatalok tiltakoxása a vietnami agresszió miatt Pénteken délután a bajai Ganz Villamossági Művek és Készülékek Gyára KISZ fiatal­jai ifjúsági nagygyűlésen tilta­koztak az amerikai imperializ­mus vietnami agressziója ellen. A nagygyűlésen megjelent Bor­sos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Do- an-Minh-Thep hazánkban ta­nuló vietnami diák, a budapes­ti Műszaki Egyetem flallgatója, Odor István, a bajai járási, és Pethő József, a bajai városi K ISZ-bizóttság titkára, valamint az üzem vezetői. Bada Pál, az üzemi KISZ ve­zetőség titkára megnyitó szavai után több mint kétszáz résztve­vő előtt Borsos György mondott beszédet. — Ennek a gyárnak a falai között alakult meg 1957. már­cius 29-én Baja város és a me­gye legelső KISZ-szervezete — kezdte felszólalását Borsos elv­társ. — Tizenöt ifjú kommunis­ta hozott erre határozatot, ami egyben felhívás volt a megye valamennyi becsületes, szocia­lizmushoz hű fiataljához. Az itteni fiatalokra mindig a harcos, kezdeményező szellem volt jellemző. Az itt elért ered­mények részei az ország és az egész szocialista tábor gazdasági sikereinek, amelyek az ellensé­ges imperialista erők ellenszen­vét, sőt nemegyszer támadását is kiváltják a nemzeti függet­lenségükért. szabadságukért küzdő népek ellen. Szerte a világon folyik a gyarmati rendszer szétbomlása, s az erőviszonyok megváltozásá­ra a szocializmust építő orszá­gok eszméi, segítsége is nagy hatással van. Boros elvtárs emlékeztetett Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában folyó agressziókra, majd azokról a hős északi és dél-vietnami fiatalokról beszélt, akik életük árán is küzdenek az amerikai betolakodókkal azért, hogy a vietnami nép egyesített hazájában szabadon, függetlenül éljen és saját elhatározása sze­rint építhesse jövőjét. A ma­gyar ifjúság a szocialista haza- fiság és internacionalizmus ér­zésével tekint Vietnam felé, s ha elvtársaink földrajzilag távol is vannak tőlünk, szívünk értük és velük dobog a győzelemért. A szolidaritás más tekintet­ben is megmutatkozik — foly­tatta Borsos György. — A ma­gyár fiatalok százai ajánlották fel önként, hogy ha kell, fegy­verrel is segítik a vietnami sza­badságharcot. Úttörőink sok­sok ajándékot gyűjtöttek össze a vietnami pajtások részére. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem hallgatói vietnami vasárna­pokat kezdeményeztek, a csepe­li ifjúmunkások kommunista vasárnapi műszakot tartottak, hogy munkájuk eredményével is segítsék vietnami testvéreink harcát. A mai tiltakozó gyűlésünkön |s felhívjuk a megye KISZ­szervezeteit és úttörőcsapatait; szervezzenek szolidaritási mun­kaakciókat a vietnami nép har­cának támogatására, s ragadja­nak meg minden alkalmat az amerikai agresszorok leleplezé­sére. Borsos György, a KISZ Köz­ponti Bizottsága felhívásával fe­jezte be nagy tetszést aratott beszédét Borsos György beszéde után Doan-Minh-Thep szólt az üzem fiataljaihoz. Köszönetét mondott azért a segítségért, szolidaritá­sért, amellyel a magyar nép, a magyar ifjúság kíséri a vietna­mi nép harcát. Ezt követően Bada Pál átnyújtotta a vietna­mi vendégnek az üzem KISZ- szervezetének ajándékát, majd Kovács Ferenc, az egyik ifjú­sági szocialista brigád vezetője felolvasta a jelenlevők tiltakozó táviratát az amerikaiak vietna­mi agressziója miatt és a távi­ratot elküldték az USA buda­pesti nagykövetségének. Végül Bada Pál ismertette az üzem KISZ fiataljainak felhívá­sát, amelyben versenyre szólít­ja fel a megye valamennyi KISZ szervezetét az éves gazda­sági tervek maradéktalan telje­sítésére és a vietnami nép har­cának segítségére, Áz országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lását Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos. Gás­pár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A pénteki tanácskozás első felszó­lalója dr. Erdei Ferenc, Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Egyebek közt hangoztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szempontjából több okból is jelentős. Növeli ezt. hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irá­nyítási rendszer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966. a harmadik ötéves terv első esztendeje. Dr, Erdei Ferenc felszólalása Dr. Erdei Ferenc ezután be­szélt a népgazdaság vezetésé­ben érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasági előirányzatát ele­mezte. Kiemelte, hogy a közép és hosszú lejáratú hitelek csaknem 5 milliárd forintos összegének 90 szá­zaléka a termelőszövetkeze­tek támogatását szolgálja. A tsz-nek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4,4 milliárd forint. A termelőszö­vetkezeti beruházások valami­vel több mint négymilliárd fo­Megalakult a megyei népművelési és a megyei oktatási tanács Tegnap két fontos művelő­dési testület alakulása zajlott le Kecskeméten az Ökollégium- ban. A népművelés, illetve az oktatás legfontosabb kérdései­ben tavaly óta az Országos Nép­művelési Tanács, valamint az Országos Oktatási Tanács a legfelsőbb irányító és a külön­féle minisztériumok, főhatósá­gok tevékenységét egyeztető szerv. Most a két országos szerv megyei megfelelője alakult meg Kecskeméten. Az alakuló ülé­sen megjelent Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság propagan­da- és művelődési osztályának vezetője, valamint Akucs Lász­ló, a Művelődésügyi Miniszté­rium területfelelőse. A Megyei Népművelési Ta­nács tagjait Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese üdvözölte. Hivatkozott arra a fejlődésre, amely az utóbbi években a művelődésügyben megyeszerte végbement. Elis­merés illeti érte — mondotta — elsősorban a pártbizottságok és pártszervezetek mellett működő kulturális bizottságokat. Ezek gyakran az állami szervek he­lyett is dolgoztak, s emiatt nem mindig jutott elegendő idejük fő feladatukra, az elvi irányí­tásra és ellenőrzésre. A Megyei Népművelési Tanács és az ez­után megalakuló járási, vala­mint városi, népművelési taná­csok feladata lesz a jövőben át­venni ezt az irányító tevékeny­séget, összefogni valamennyi népműveléssel foglalkozó szerv munkáját, javaslatot tenni és tanácsot adni népművelési ügyekben a tanács vb-knek. Ezzel az eddiginél szélesebb együttműködés teremthető meg. A résztvevők végül megtár­gyalták az ügyrendet. majd Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának megbízott vezetője előterjesz­tette a munkatervre vonatkozó javaslatokat. Ezután zajlott le a Megyei Oktatási Tanács alakuló ülése. Ennek a szervnek különösen fontos feladata lesz a következő években a középiskolai rend­szer átalakítása, a szakközép­iskolai hálózat megteremtése, amelyről a legutóbbi országgyű­lés tanácskozott. Éppen ezért az alakuló ülés résztvevői elhatá­rozták, hogy felmérik a lehető­ségeket, számba veszik a rendel­kezésre álló tantermeket és anyagi eszközöket, valamint a személyi feltételeket, s javasla­tot terjesztenek a megyei ta­nács vb elé, hogy hol van szük­ség a gimnáziumok átszervezé­sére. s hol milyen szakközépis­kola hozható létre. rintos előirányzatán belül az állami hitel meghaladja a 2,5 milliárd, az állami dotáció pe­dig az. 1,1 milliárd forintot. — Jogosan merül fel a kér­dés: ilyen óriási terheket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadásokkal az ál­lamháztartásnak számolnia kell. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy az elmúlt esz­tendőkben a mezőgazdaságtól te­temes összegeket el is vontunk. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy például 1961-ben a mező- gazdasági árak 26 százalékkal maradtak a társadalmi ráfordí­tások alatt, az 1959. évi terme­lői árrendezés nyomán viszont 27 százalékkal emelkedett a me­zőgazdaságban felhasznált ipari termékek és anyagok ára. Te­gyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szövetke­zeti gazdálkodás kezdeti idő­szakában a mezőgazdasági ter­melésben felhasznált ipari ter­mék és anyag aránya 15—20 százalék között mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 száza­lékot is eléri, tehát a szövetke­zetek, állami gazdaságok által vásárolt termelő eszközökre, anyagokra fordított összeg a fejlődéssel párhuzamosan emel­kedik. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar kapcsolatáról szólva rámutatott, hogy a mezőgazda­ság és az élelmiszeripari vál­lalatok jövedelmezőségének, nye­reségének különbözősége, ellent­mondása is látszólagos, viszony­lagos. Az élelmiszeripari válla­latok számokban megmutatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület különböző, eltérő megítéléséből, azaz ugyancsak a gazdaságirányítás jelenlegi me­chanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, há a két te­rületet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatko­zásban összetartozónak, egysé­ges egésznek, élelmezésgazda­ságnak fognánk fel. Ez helye­sebben tükrözné a dolgok ob­jektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiakban nyomatékosan aláhúzta; még sok vitában, a legkülönbözőbb álláspontok, nézetek egyezteté­se után kell kialakítani azokat a szervezeti és árukapcsolato­kat, amelyek megfelelnek nép­gazdaságunk jelenlegi helyzeté­nek, az új követelményeknek. Kitért arra, hogy a mi viszo­nyaink között nem töltheti be megfelelően hivatását a verti­kális integráció, amelynek ná­lunk is akadnak hívei. Hozzá­tette: hátrányokkal jár a mező­gazdaságtól elszakított nagyipari koncentráció is, mert a termelés folyamatát el­szakítja a következő szakaszok­tól. Jóllehet nem mindegy, hogy a fogyasztói árból mennyi jut a termelésre, a feldolgozásra és a kereskedelemre. A képviselő ezután azzal fog­lalkozott, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer egyes ele­meinek megvalósítása már az év elején is hasznos tapaszta­latokat hozott. Egyebek között bebizonyította, hogy egy nyil­vánvalóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés megva­lósítása során is sok problémá­val, a legkülönbözőbb állásfog­lalásokkal találkozhatunk. Az új mindenkiből élénk reagá­lást vált ki. még akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, személyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután beszá­molt arról, hogy az országgyű­lés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan megvitatta a nép­gazdaság 1966. évi költségveté­sének tervezetét. Arra az állás­pontra jutott, hogy az előter­jesztést helyesli, elfogadja, és (Folytatás a 3, oldalon.}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents