Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
Vádoljuk az imperializmust! Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG IÁIM ft xxi. eviF., 24. sz. Ara 60 fillér 19E6. JAN. 29, SZOMBAT A bajai fiatalok tiltakoxása a vietnami agresszió miatt Pénteken délután a bajai Ganz Villamossági Művek és Készülékek Gyára KISZ fiataljai ifjúsági nagygyűlésen tiltakoztak az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen. A nagygyűlésen megjelent Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Do- an-Minh-Thep hazánkban tanuló vietnami diák, a budapesti Műszaki Egyetem flallgatója, Odor István, a bajai járási, és Pethő József, a bajai városi K ISZ-bizóttság titkára, valamint az üzem vezetői. Bada Pál, az üzemi KISZ vezetőség titkára megnyitó szavai után több mint kétszáz résztvevő előtt Borsos György mondott beszédet. — Ennek a gyárnak a falai között alakult meg 1957. március 29-én Baja város és a megye legelső KISZ-szervezete — kezdte felszólalását Borsos elvtárs. — Tizenöt ifjú kommunista hozott erre határozatot, ami egyben felhívás volt a megye valamennyi becsületes, szocializmushoz hű fiataljához. Az itteni fiatalokra mindig a harcos, kezdeményező szellem volt jellemző. Az itt elért eredmények részei az ország és az egész szocialista tábor gazdasági sikereinek, amelyek az ellenséges imperialista erők ellenszenvét, sőt nemegyszer támadását is kiváltják a nemzeti függetlenségükért. szabadságukért küzdő népek ellen. Szerte a világon folyik a gyarmati rendszer szétbomlása, s az erőviszonyok megváltozására a szocializmust építő országok eszméi, segítsége is nagy hatással van. Boros elvtárs emlékeztetett Ázsiában, Afrikában, Latin- Amerikában folyó agressziókra, majd azokról a hős északi és dél-vietnami fiatalokról beszélt, akik életük árán is küzdenek az amerikai betolakodókkal azért, hogy a vietnami nép egyesített hazájában szabadon, függetlenül éljen és saját elhatározása szerint építhesse jövőjét. A magyar ifjúság a szocialista haza- fiság és internacionalizmus érzésével tekint Vietnam felé, s ha elvtársaink földrajzilag távol is vannak tőlünk, szívünk értük és velük dobog a győzelemért. A szolidaritás más tekintetben is megmutatkozik — folytatta Borsos György. — A magyár fiatalok százai ajánlották fel önként, hogy ha kell, fegyverrel is segítik a vietnami szabadságharcot. Úttörőink soksok ajándékot gyűjtöttek össze a vietnami pajtások részére. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói vietnami vasárnapokat kezdeményeztek, a csepeli ifjúmunkások kommunista vasárnapi műszakot tartottak, hogy munkájuk eredményével is segítsék vietnami testvéreink harcát. A mai tiltakozó gyűlésünkön |s felhívjuk a megye KISZszervezeteit és úttörőcsapatait; szervezzenek szolidaritási munkaakciókat a vietnami nép harcának támogatására, s ragadjanak meg minden alkalmat az amerikai agresszorok leleplezésére. Borsos György, a KISZ Központi Bizottsága felhívásával fejezte be nagy tetszést aratott beszédét Borsos György beszéde után Doan-Minh-Thep szólt az üzem fiataljaihoz. Köszönetét mondott azért a segítségért, szolidaritásért, amellyel a magyar nép, a magyar ifjúság kíséri a vietnami nép harcát. Ezt követően Bada Pál átnyújtotta a vietnami vendégnek az üzem KISZ- szervezetének ajándékát, majd Kovács Ferenc, az egyik ifjúsági szocialista brigád vezetője felolvasta a jelenlevők tiltakozó táviratát az amerikaiak vietnami agressziója miatt és a táviratot elküldték az USA budapesti nagykövetségének. Végül Bada Pál ismertette az üzem KISZ fiataljainak felhívását, amelyben versenyre szólítja fel a megye valamennyi KISZ szervezetét az éves gazdasági tervek maradéktalan teljesítésére és a vietnami nép harcának segítségére, Áz országgyűlés folytatta az idei költségvetés vitáját Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, s a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A pénteki tanácskozás első felszólalója dr. Erdei Ferenc, Bács-Kiskun megyei képviselő volt. Egyebek közt hangoztatta, hogy az idei esztendő a népgazdaság fejlődése szempontjából több okból is jelentős. Növeli ezt. hogy a gazdasági életben már érvényesíteni kívánunk néhány, az irányítási rendszer reformjával összefüggő elképzelést, továbbá az a tény is, hogy 1966. a harmadik ötéves terv első esztendeje. Dr, Erdei Ferenc felszólalása Dr. Erdei Ferenc ezután beszélt a népgazdaság vezetésében érvényesült új vonásokról, majd a költségvetés néhány mezőgazdasági előirányzatát elemezte. Kiemelte, hogy a közép és hosszú lejáratú hitelek csaknem 5 milliárd forintos összegének 90 százaléka a termelőszövetkezetek támogatását szolgálja. A tsz-nek nyújtott vissza nem térülő támogatás összege 4,4 milliárd forint. A termelőszövetkezeti beruházások valamivel több mint négymilliárd foMegalakult a megyei népművelési és a megyei oktatási tanács Tegnap két fontos művelődési testület alakulása zajlott le Kecskeméten az Ökollégium- ban. A népművelés, illetve az oktatás legfontosabb kérdéseiben tavaly óta az Országos Népművelési Tanács, valamint az Országos Oktatási Tanács a legfelsőbb irányító és a különféle minisztériumok, főhatóságok tevékenységét egyeztető szerv. Most a két országos szerv megyei megfelelője alakult meg Kecskeméten. Az alakuló ülésen megjelent Pozsgay Imre, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője, valamint Akucs László, a Művelődésügyi Minisztérium területfelelőse. A Megyei Népművelési Tanács tagjait Madarász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese üdvözölte. Hivatkozott arra a fejlődésre, amely az utóbbi években a művelődésügyben megyeszerte végbement. Elismerés illeti érte — mondotta — elsősorban a pártbizottságok és pártszervezetek mellett működő kulturális bizottságokat. Ezek gyakran az állami szervek helyett is dolgoztak, s emiatt nem mindig jutott elegendő idejük fő feladatukra, az elvi irányításra és ellenőrzésre. A Megyei Népművelési Tanács és az ezután megalakuló járási, valamint városi, népművelési tanácsok feladata lesz a jövőben átvenni ezt az irányító tevékenységet, összefogni valamennyi népműveléssel foglalkozó szerv munkáját, javaslatot tenni és tanácsot adni népművelési ügyekben a tanács vb-knek. Ezzel az eddiginél szélesebb együttműködés teremthető meg. A résztvevők végül megtárgyalták az ügyrendet. majd Tövis Ferenc, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának megbízott vezetője előterjesztette a munkatervre vonatkozó javaslatokat. Ezután zajlott le a Megyei Oktatási Tanács alakuló ülése. Ennek a szervnek különösen fontos feladata lesz a következő években a középiskolai rendszer átalakítása, a szakközépiskolai hálózat megteremtése, amelyről a legutóbbi országgyűlés tanácskozott. Éppen ezért az alakuló ülés résztvevői elhatározták, hogy felmérik a lehetőségeket, számba veszik a rendelkezésre álló tantermeket és anyagi eszközöket, valamint a személyi feltételeket, s javaslatot terjesztenek a megyei tanács vb elé, hogy hol van szükség a gimnáziumok átszervezésére. s hol milyen szakközépiskola hozható létre. rintos előirányzatán belül az állami hitel meghaladja a 2,5 milliárd, az állami dotáció pedig az. 1,1 milliárd forintot. — Jogosan merül fel a kérdés: ilyen óriási terheket ró szocialista mezőgazdaságunk a költségvetésre? Tény és való, hogy ilyen kiadásokkal az államháztartásnak számolnia kell. A kép teljességéhez tartozik azonban, hogy az elmúlt esztendőkben a mezőgazdaságtól tetemes összegeket el is vontunk. Szemléletesen bizonyítja ezt, hogy például 1961-ben a mező- gazdasági árak 26 százalékkal maradtak a társadalmi ráfordítások alatt, az 1959. évi termelői árrendezés nyomán viszont 27 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban felhasznált ipari termékek és anyagok ára. Tegyük hozzá: míg a kisparaszti gazdálkodás, illetve a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti időszakában a mezőgazdasági termelésben felhasznált ipari termék és anyag aránya 15—20 százalék között mozgott, addig ma ez az arány a 48—50 százalékot is eléri, tehát a szövetkezetek, állami gazdaságok által vásárolt termelő eszközökre, anyagokra fordított összeg a fejlődéssel párhuzamosan emelkedik. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolatáról szólva rámutatott, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripari vállalatok jövedelmezőségének, nyereségének különbözősége, ellentmondása is látszólagos, viszonylagos. Az élelmiszeripari vállalatok számokban megmutatkozó nagyobb nyeresége ugyanis a két terület különböző, eltérő megítéléséből, azaz ugyancsak a gazdaságirányítás jelenlegi mechanizmusából származik. Ezért helyesebb lenne, há a két területet a tényleges helyzetnek megfelelően, minden vonatkozásban összetartozónak, egységes egésznek, élelmezésgazdaságnak fognánk fel. Ez helyesebben tükrözné a dolgok objektív összetartozását is. Erdei Ferenc a továbbiakban nyomatékosan aláhúzta; még sok vitában, a legkülönbözőbb álláspontok, nézetek egyeztetése után kell kialakítani azokat a szervezeti és árukapcsolatokat, amelyek megfelelnek népgazdaságunk jelenlegi helyzetének, az új követelményeknek. Kitért arra, hogy a mi viszonyaink között nem töltheti be megfelelően hivatását a vertikális integráció, amelynek nálunk is akadnak hívei. Hozzátette: hátrányokkal jár a mezőgazdaságtól elszakított nagyipari koncentráció is, mert a termelés folyamatát elszakítja a következő szakaszoktól. Jóllehet nem mindegy, hogy a fogyasztói árból mennyi jut a termelésre, a feldolgozásra és a kereskedelemre. A képviselő ezután azzal foglalkozott, hogy az új gazdaság- irányítási rendszer egyes elemeinek megvalósítása már az év elején is hasznos tapasztalatokat hozott. Egyebek között bebizonyította, hogy egy nyilvánvalóan helyes, szükséges gazdaságpolitikai lépés megvalósítása során is sok problémával, a legkülönbözőbb állásfoglalásokkal találkozhatunk. Az új mindenkiből élénk reagálást vált ki. még akkor is, ha nincs közvetlen hatása az egyes területekre, személyekre — mondotta. Erdei Ferenc ezután beszámolt arról, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sokoldalúan megvitatta a népgazdaság 1966. évi költségvetésének tervezetét. Arra az álláspontra jutott, hogy az előterjesztést helyesli, elfogadja, és (Folytatás a 3, oldalon.}