Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Szomorú „rekordok** Csaknem 156 millió forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságán nemrégiben ál­lították össze a múlt esztendő „kárstatisztikáját”, összegezték, mennyit fizettek ki a iég. belvíz stb. okozta károk megtérítése­2 K ként a termelőszövetkezeteknek, állami vállalatoknak és magá­nosoknak. Sajnos. rekordév volt az 1965-ös, s ez leginkább az állatelhullásokkal. nagy­arányú jégverésekkel és a bel­vizekkel, a buzgárok okozta ká­rokkal magyarázható, összeha­sonlításképpen elmondjuk, hogy míg tavaly a kárvallottaknak Sor kerül-e ismét aranytermelésre a Dunán ? Érdekes beszámolót tűzött ki vitára a Magyarhoni Földtani Társulat: Csalagovits István geo­lógus tájékoztatását a Moson­magyaróvár és Komárom kö­zött, elsősorban a szigetközi Du- na-ártéren végzett kutatásainak eredményeiről. Ezen a Duna-szakaszon a ró­maiak idején, sőt még a közép­korban is, jelentős arányú és eredményes aranymosás folyt. ^ A huszas években egy kitű­nő magyar geológus, Pantó De­zső megvizsgálta már, érdemes lenne-e kitermelni azt az ara­nyat, amelyet itt a jégkorszak­ban és azóta ide hordott ka­vicstömeg közé rakódott le. A vizsgálat akkor azzal a meg­állapítással zárult, hogy kevés híján ugyan, de ez a munka ne mlenne rentábilis, legalább­is az akkor ismert módszerek­kel. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat megbízásából végzett mos­tani kutatás ettől némileg el­térő következtetésre vezetett, bár Pantó Dezső adatszerű meg­állapításai teljes mértékben igazolódtak. Való igaz, hogy ez a kavicstömeg, amelynek vas­tagsága meghaladja az ezer mé­tert, köbméterenkint átlag 0,01 gramm aranyat, mégpedig igen tiszta, 23—24 karátos aranyat tartalmaz. A talajvízszint fölöt­ti, átlag 15 méteres réteget szá­mítva ebben a 100—150 négy­zetkilométeren elterülő kavics­tömegben tehát 15—20 tonnára becsülhető arany rejtőzik. Ez az aranykészlet a régi módszerekkel és csupán önma­gában nem lenne gazdaságosan kitermelhető. Csakhogy a kavi­csot ma amúgy is kiemelik az építőanyag-ipar számára, s en­nek a költségeit csupán kisebb mértékben növelné az arany­nak, valamint a kavics között szintén jelenlevő megnetit- és gránáthomoknak — e két kitűnő csiszolóoornak — a különválasz­tása. Így időszerűnek látszik újra megvizsgálni a szinte mel­léktermék számba menő arany- szemcsék kitermelésének gazda- ságosságát­155,8 millió forintot fizetett ki a biztosító. 1964-ben ez az ösz- szeg 64,5, 1962-ben pedig mind­össze 25,9 millió forint volt. 126 millió u tsz-eknek A tsz-eknek összesen 126 mil­lió forint kártérítést fizetett a megyei igazgatóság. Ebben ter­mészetesen benne van a tűz, jég, állat, fagy stb. kár. Van­nak termelőszövetkezetek, ame­lyek igen nagy arányban kény­szerű részesei voltak ennek. A kecskeméti Béke például 5,4 millió, a kecskeméti Vörös Csil­lag 3,9 millió az alpári Búza­kalász Termelőszövetkezet pe­dig 5,2 millió forintot kapott kárának megtérítéseként. A Békének kifizetett összegből 5,2 millió forint esett a jég okozta károkra. A solti Szikra' Tsz ál­talános vagyonbiztosítás alapján 5,1 miliő forintot kapott, s eb­ből 4,2 milliót az árvízkárok megtérítéseként, míg a közös gazdaság jégkára 622 ezer, ál­latkára pedig 308 ezer forintot tett ki. Érdemes megjegyezni, hogy az említett termelőszövet­kezetek évi biztosítási díja egy esetben sem érte el a félmillió forintot Többszörösen — a kecskeméti Békénél például több mint tízszeres mértékben — kapták vissza azt az össze­get. amelynek befizetése révén a biztosító kockázatot vállalt a vagyonért. Csak emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy 1965-ben megyénk 92 községében 42 jég- veréses nap volt. Megyei ösz- szesítésben az ebből származó kár meghaladja a 78 millió fo­rintot Kötelező és casco E komoly károk rendezése, kifizetése igen nagy munkát követelt az Állami Biztosító megyei igazgatóságának vala­mennyi munkatársától. Dicsé­retükre legyen mondva, hogy a követelménynek eleget tettek és általában határidőn belül, viszonylag rövid idő alatt in­tézkedtek. A biztosító ezzel egy­idejűleg foglalkozott más jel­legű biztosításokkal, károkkal is. Így például a kötelező gép­jármű-szavatossággal és a casco- val. A múlt esztendő, sajnos, ebben a vonatkozásban is re­kordnak számít. A kötelezőek kategóriájában 263 baleset tör­tént, számukra összesen 842 ezer forintot fizetett a bizto­sító, szemben az 1964. évivel, amikor 241 káresemény volt. Még nagyobb összeget képvisel a casco-val rendelkező gépjár­műtulajdonosok kártérítése. Az elmúlt évben 560 esetben ösz- szesen több mint másfél millió forintot fizetett ki az igazgató­ság. Ennél nagyobb összeget, ötmillió forintot tett ki. amit az élet- és balesetbiztosítások­kal bíró személyeknek utalvá­nyoztak. , Lj biztosítási formák Az egyszerűsítés, a kevesebb adminisztráció kedvéért új, egy- egy területet jobban átfogó biz­tosítási formákat vezet be az Állami Biztosító az idei év áp­rilisától kezdődően. Nincs mó­dunkban, hogy részletesen is­mertessük ezeket, csupán váz­latosan beszélünk róluk. Első­sorban azt a nagy fontosságú újítást kell megemlíteni, amely lehetővé teszi, hogy a termelő- szövetkezeteknek — az eddigi gyakorlattól eltérően — az ár­vízkárokat is megtérítsék. A biztosító ezt megelőzően ugyanis csak a belvizek által okozott károkért vállalt kockázatot. Nos, ezentúl az újítások, ész- szerűsítések lényege, hogy az egy veszély- és kárközösségbe tartozókat egy csoportnak te­kintve, rájuk azonos feltételek mellett köthető biztosítási szer­ződés. Például külön és átfo­góan lesz a falusi és a városi lakosságnak egy-egy biztosítási forma. Ez tulajdonképpen koc­kázatvállalási bővítést jelent és a háztáji gazdaságoktól egészen a műtéti segélyekig terjed Vágül szóljunk néhány szót a néhány évvel ezelőtt megszer­vezett és hamarosan népszerűvé vált önsegélyző csoportokról. A múlt évben tovább gyarapodott ezeknek a száma és megyénk­ben ma már több mint 25 ezer tagot számlálnak. 1965-ben majdnem száz százalékos fejlő­dés mutatkozik. Egy esztendő alatt ugyanis 14 ezerrel gyara­podott az önsegélyző csoportok létszáma. Kétségtelen, hogy ez rendkívül előnyös és éppen ezért vonzó biztosítási forma. Üdültetések, országjáró kör­utak, különböző alkalmakra ki­fizethető szociális segélyek sze­repelnek a lehetőségek között. Valószínűleg ebben az évben még tovább szaporodik a lét­szám. s egyre több tsz-tag, üzemi munkás veszi igénybe a csoportok által biztosított elő­nyöket. Gál Sándor Vándorkiállítások a színházakban A Színháztudományi Intézet az idén több vándorkiállítást rendez nagy szinészegyéniségek, illetve színházművészetünk jeles képviselői halálának évforduló­ja alkalmából. A rájuk emléke­ző, egy-egy nagy alakításukat felidéző fényképekből, színházi plakátokból, jelmezekből össze­állított tárlatok anyagát több vidéki színházban kiállítják. A Színháztudományi Intézet ilyen­formán elveníti fel a száz éve elhunyt Egressy Gábor emlékét. Mivel halálának évfordulója július 30-ra, a színházi holtsze­zonra esik, úgy tervezik, hogy az emlékkiállítást téhány héttel később, az évad megindulásakor rendezik meg. Ugyanakkor meg- melékeznek a hetvenöt évvel | ezelőtt meghalt Csiky Gergely» íróról, műfordítóról, a magyar kritikai realista dráma megte­remtőjéről. Ugyancsak kiállítást rendez­nek Kabos Gyula halálának 25. évfordulója és a kitűnő rendező és díszlettervező, Oláh Gusztáv halálának 10. évfordulója alkal­mából. (MTI) Cikkünk nyomán Kösiönjük a segítséget Lapunk január 8-i számában helyt adtunk Csorba Ferenc nyugdíjas főkönyvelő levelének, melyben a kecskeméti Szalvai Mihály körút lakóinak nevében a gyenge villanyvilágításra pa­naszkodik. Az akkor elhangzott kérés nem maradt hatástalan, ami Csorba Ferenc újabb leve­léből is kitűnik: „Nagyon köszönöm az elvtár­satoaiL bogy panaszomnak Élőmunka — ráfordítás nélkül ív. AZ ÖNTÖZÉSNÉL több olyan praktikus dolgot láttam, amit itthon is célszerű lenne megva­lósítani. Hordozható csöveiket nem kézzel telepítik át. hanem kis kerekekre, vagy csúszószánra szerelik, s az egész (általában 200 méter hosszú) vezetéket egyszerre traktor húzza át a kö­vetkező állásba. A legminimá­lisabb élő munkával végzik te­hát az öntözést. A párolgási veszteségek csök­kentése érdekében általában közvetlenül a csőre szerelik a szórófejeket, s a gyümölcsösök­ben is a fa koronája alatt ön­töznek. paradicsom 500. hagyma 450, sárgarépa 40Ö, alma. körte 300, szőlő 250, narancs 400. citrom 500 mázsát adott hektáronként. * A kibucok és moshavok ál­talában csak a termeléssel foglal­koznak. de közös erővel hozzák létre azokat az üzemeket, ame­lyeket vagy a mezőgazdasági ter­melés (pl. takarmánygyár, lucer­naszárító üzem stb.). vagy az értékesítés (mosás, osztályozás, tárolás, gyapottisztítás stb.) meg­követel. Ezeket az üzemeket a kibucok és a moshavok közösen építik fel és üzemeltetik. Itt is alapvető szempont az automa­tizálás, a minél kisebb élőmun­K erekre szerelt öntöző cső. Minden vízfelhasználó önál­lóan rendelkezik vízmérő órá­val, így pontosan ellenőrizheti a kiadagoit vízmennyiséget, sőt minden öntözőtelepen olyan automata órát szerelnek fel, amelyen a kiadandó vízmeny - nyiséget be lehet állítani. Mi­után ez a mennyiség eltávozott, az automata kikapcsolja az ön-, tözőberendezést. Öntözéseiket általában éjjel végzik, senkinek sem kell az öntözőtelepen leni­ni, csak este beállítják az auto­mata órát és a csapot kinyit­ják. Az öntözést tehát gyakor­latilag élőmunka ráfordítása nélkül végzik. Gyümölcsöseiket általában fű­vel. vagy füves lucernával te­lepítik be és arra törekszenek, hogy a gyümölcsösök talaját a legkisebb mértékben bolygas­sák. A gyümölcsösök szerves- anyag-ellátását ugyanakkor a 3—4 évenként feltörésre kerülő füveslucema gyökérmaradvá­nyaival oldják meg Minden növénykultúrának messzemenően biztosítják a ter­vezett terméshez szükséges táp­anyagot. A kiadandó tápanya­gok mennyiségét és arányát — a termelendő növény ismereté­ben — évenként, vagy eseten­ként, laboratóriumi vizsgálat út­ját állapítják meg. NÉHÁNY főbb növény át­lagtermése az általam megláto­gatott kibucokban és mosha- vokban; lucerna 150. kukorica 60, cukorrépa 500, burgonya 350. PETŐFI NÉPE A Magyar Szociálisra Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tani a. Főszerkesztő: dr Weither DárUeL Kiadta a Báca megyei Lapklaűő Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-111. 25-16. Kiadóhivatalt Kecskemét. Szahadsáe tér 1®. Telefon: 17-09. Teflesztl a Magyar Posta. •: 6fizetési dH l hónapra U tortól Előfizethető' i helyi postahivataloknál Se kézbesftőkné; Baca-Klskun megyei Nyomda v Kecskemét - Telefon: 11-98 Indes; 53 965 ka-ráfordítás. Takarmánygyáraikban 48—50 féle standard takarmányt állí­tanak elő különböző állatfajok és fajták kora. neme. hozama szerint, állatorvosi előírás alap­ján. A lucernaszárító üzemek a kaszálást, beszállítást is vég­zik saját gépparkjukkal, ez a munka nem terheli a mezőgaz­dasági üzemet. A zöldség és gyümölcs osztá­lyozása automata gépsorokkal történik, a csomagolásnál kézi munkát is alkalmaznak. Egy- egy ilyen üzemhez 1000—1500 vagonos hűtőház is tartozik. Egészen vázlatosan, felsoro­lásszerűen azokat igyekeztem elmondani, ami Izrael mező- gazdaságában érdekes és ebből néhány hasznosítható dolgot próbáltam kiemelni. Az öntözés — s ezzel lényegé­ben Izrael kulturált mezőgazda­sága — azonban mindössze 240 ezer hektár, ami ezen kívül esik kopár, megműveletlen si­vatag. Hihetetlenül sok tenni­való van tehát még az izraeli mezőgazdaságbán. s ehhez sok bevándorlóra, s a víz feltétlen biztosítására van szükség. MA IZRAEL lakossága mint­egy 2 millió 300 ezer, s remé­lik, hogy 1970-ig élérik a 3 mil­liót. Őszinte tisztelettel gondo lók az izraeli mezőgazdasági dolgozókra. mert rendkívül rossz adottságaik ellenére a már hasznosított terüljeten kultúrált, jövedelmező gazdálkodást ala­kítottak ki. E munkát nagy mértékben segítette' az a tény, bogy a hatalmas beruházások­hoz az anyagi erőforrás is ren­delkezésre állt. Dr. Fekete István Felrobbant az olajtartály Az Országos Villamos Távve zeték Vállalatnak. Budapes XV. kerület. Körvasút sor 106. szám alatti telepén, egy szink­ron kompenzátort javítottak, miközben öngyújtószikrától fel­robbant az olajtartály, a rob­banás következtében öt ember égési sérülést szenvedett, a fe­lelősség megállapítására a vizs­gálat megindult. neiyt aaraa. ameiyneK meg is volt az eredménye. A villany­üzem dolgozói kint jártak laká­somon. s az üzemzavart meg­szüntették. Azóta a világítás kifogástalan. Köszonetünket nem csak a szerkesztőségnek, de a villanyüzem dolgozóinak is sze­retném tolmácsolni — a kör­nyék lakóinak nevében is — a gyors és eredményes segítsé­gért.;«

Next

/
Thumbnails
Contents