Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek tUm Az 1966. évi állami költségvetésről szélé törvényjavaslat az országgyűlés előtt XXI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JANUÁR 28. PÉNTEK Csütörtökön délelőtt XI órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, továbbá a politikai bizottság póttagjai, a központi bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplamáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Dr, Tímár Mátyás beszéde A2 1965-ös érvvel lezárult a második ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Má tyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30. az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel,' ami jelzi a társadalmunkban végbement^ hatalmas méretű átrótegeződést. Szerepet játszott a reáljövedelem emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az életszínvonal növekedésén bélül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt. A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtottunk végre — mondotta, majd így folytatta: A második ötéves terv időszakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági céljaink realizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradéktalanul. Űj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956. utáni években a gazdaság rekonstrukciója jól haladt és előbb fejeződött be a tervezettnél A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatának befejeztével ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem biztosítása érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletekés a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb területekre koncentráljuk. E téren nem tudtunk kielégítő eredményeket elérni. Nem javult eléggé a termékek minősége, nem szélesedett kellően az export, a gazdaságosság sok helyütt háttérbe szorult a mennyiségi feladatok mögött. Az indokoltnál nagyobbmértékben nőttek a készletek. A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben, ez feszültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előkészítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisztázatlan gazdaságirányítási kérdések (így például az árrendszer) lassították a fejlődés ütemét Az említett okok következtében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szemben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmozás nem igazodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyobb része a mezőgazdaságnál jelentkezett, a további rész az iparban, aminek oka elsősorban az önkaLtségcsökkentési feladatok nem teljesítése volt. Tímár Mátyás ezután az elmúlt év eredményeit ismertette, majd az 1966. évi költségvetésről beszélt. Elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az előző évit. A népgazdasági beruházásaink összvolumene 1966- ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsolatos járulékos létesítményekre fordított összeg. így az előző éveknél nagyobb mértötben létesülnek csomagoló, tárolószínek, tejházak, takarmányelőkészítők. Gépállomási díjkedvezmény címén 820 millió forintot, a gyenge termelőszövetkezetek állami támogatására —az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költségvetés. Egészségügyi ellátásra 5,680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9,920 millió forintot fordítunk. A védelmi, valamint rend- és jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében változatlan szinten vannak, hasonlóképpen az igazgatási kiadások Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszél. is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok szerint valamelyest csökken. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálkodási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százé lék. A fogyasztói ár-, a bár- és társadalombiztosítási intézkedések a költségvetés egyenlegét nem érintik. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differenciálás helyes elvét fenn kell tartani, és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil-árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenei, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus ..és műselyem kötöttáru stb. — mintegy 15—20 százalékkal olcsóbban vásárolhat a lakosság A parlament folyosóján: Kádár János dr. Molnár Frigyessel és lerók Györggyel beszélget. — mondotta, majd arról szólt, hogy az 1966. évi gazdálkodásban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bizottság által megerősített irányelveket. A jelentősebb intézkedésekre azonban 1967-ben és főleg 1968. január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egészében életbe lép — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befejezésül többek között ezeket mondotta: — 1966. harmadik ötéves tervünk kezdete. A terv fő arányai már kialakultak. A még hátralevő munka megvalósításakor biztosítani kell a beruházások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesítmények leginkább elősegítik a gazdasági egyensúlyt és a fejlődés fokozott ütemét. A vállalatok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terven felüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi kereslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. Fokozott szigorral kell fellépniük ^ az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vállalatokkal szemben. Az irányító szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rendellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a vezetőkre hárulnak mind az állam- apparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szocialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és költségvetési bizottság előadója emelkedett szólásra, majd ezután szünet következett. Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Vida Miklósnak adta meg a szót. Ezután Stark Janka Pest megyei, Szabó István Hajdú-Bihar megyei és Hornung Mátyás Szabolcs megyei képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet következett, majd Vass Istvánné elnökletével folytatódott a tanácskozás. Felszólaltak: Mihályfi Ernő Nógrád megyei, Varga István budapesti, Bódi László Csongrád megyei, Tóth László Győr megyei, Gazsó Sándor Zá- la megyei, és Szendrei Sándor Komárom megyei képviselőit. Az elnöklő Vass Istvánné ezután a csütörtöki ülést bezárta. Az Országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor az 1966. évi költségvetés vitájával folytatja munkáját. (MTIj
