Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek tUm Az 1966. évi állami költségvetésről szélé törvényjavaslat az országgyűlés előtt XXI. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JANUÁR 28. PÉNTEK Csütörtökön délelőtt XI órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, to­vábbá a politikai bizottság póttagjai, a központi bizottság tit­kárai és a kormány tagjai. A diplamáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólás­ra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Dr, Tímár Mátyás beszéde A2 1965-ös érvvel lezárult a második ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Má tyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalék­kal emelkedett, a mezőgazdasá­gi — a megelőző öt év átlagá­hoz képest — mintegy 10 szá­zalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30. az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentő­sebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak szá­mának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel,' ami jelzi a tár­sadalmunkban végbement^ ha­talmas méretű átrótegeződést. Szerepet játszott a reáljövede­lem emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az életszínvonal növekedésén bélül, a teljesítmé­nyekkel szorosabban összefüg­gő reálbérek emelkedése csu­pán 8 százalék volt. A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtot­tunk végre — mondotta, majd így folytatta: A második ötéves terv idő­szakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági célja­ink realizálásához, de elképze­léseinket nem valósítottuk meg maradéktalanul. Űj problémák jelentkeztek az ipar területén. Az 1956. utáni években a gaz­daság rekonstrukciója jól ha­ladt és előbb fejeződött be a tervezettnél A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatá­nak befejeztével ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcso­latos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem bizto­sítása érdekében — a beruházá­sokat a belföldi szükségletekés a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb területekre kon­centráljuk. E téren nem tud­tunk kielégítő eredményeket el­érni. Nem javult eléggé a ter­mékek minősége, nem szélese­dett kellően az export, a gaz­daságosság sok helyütt háttérbe szorult a mennyiségi feladatok mögött. Az indokoltnál nagyobb­mértékben nőttek a készle­tek. A mezőgazdaságról elmondot­ta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a terme­lés, javult a munka szervezett­sége, mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jö­vedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben, ez feszültségek for­rásává vált. A nagy átalakulás jó előké­szítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának fo­lyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlansága, egyes tisztá­zatlan gazdaságirányítási kérdé­sek (így például az árrendszer) lassították a fejlődés ütemét Az említett okok következté­ben a nemzeti jövedelem az öt­éves terv utolsó évében, a ter­vezett 36 százalékkal szemben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmozás nem igazodott elég­gé e változáshoz, ami külkeres­kedelmi mérlegünket kedvezőt­lenül befolyásolta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyobb része a mezőgazdaságnál jelentkezett, a további rész az iparban, ami­nek oka elsősorban az önkaLt­ségcsökkentési feladatok nem teljesítése volt. Tímár Mátyás ezután az el­múlt év eredményeit ismertet­te, majd az 1966. évi költség­vetésről beszélt. Elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készletgazdálkodást. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés alakulásával összhangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal haladja meg az elő­ző évit. A népgazdasági beruházá­saink összvolumene 1966- ban 45,1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Növekszik a korábbi években megvalósított beruházásokkal, ültetvénytelepítésekkel kapcsola­tos járulékos létesítményekre fordított összeg. így az előző éveknél nagyobb mértötben lé­tesülnek csomagoló, tárolószí­nek, tejházak, takarmányelőké­szítők. Gépállomási díjkedvez­mény címén 820 millió forin­tot, a gyenge termelőszövetke­zetek állami támogatására —az előző évhez hasonlóan — 700 millió forintot biztosít a költ­ségvetés. Egészségügyi ellátásra 5,680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9,920 millió fo­rintot fordítunk. A védelmi, valamint rend- és jogbiztonsági kiadások az előző évhez képest lényegében válto­zatlan szinten vannak, hasonló­képpen az igazgatási kiadások Dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter beszél. is. Az államigazgatási szervek létszáma, az előirányzatok sze­rint valamelyest csökken. A tanácsok költségvetése az előző évvel szemben 360 millió forinttal emelkedik. Gazdálko­dási rendszerünkben 1966-ban számos változás következik be. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv sze­rint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százé lék. A fogyasztói ár-, a bár- és társadalombiztosítási intéz­kedések a költségvetés egyenle­gét nem érintik. Kétségtelen, hogy a jövedelemnövekedés in­kább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jöve­delmű családoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelmek differen­ciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy a jövőt illetően a differen­ciálás helyes elvét fenn kell tartani, és lehetőséget kell biztosítani a bérezési és anyagi érdekeltségi rendszeren keresztül ennek ér­vényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textil-árleszállításra vonatkozó határozat is, amely azt jelenei, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműk, körkötött női harisnya, kártolt gyapjúszövetek, szintetikus ..és műselyem kötöttáru stb. — mintegy 15—20 százalékkal ol­csóbban vásárolhat a lakosság A parlament folyosóján: Kádár János dr. Molnár Frigyessel és lerók Györggyel beszélget. — mondotta, majd arról szólt, hogy az 1966. évi gazdálkodás­ban már számos vonatkozásban érvényesítjük a Központi Bi­zottság által megerősített irány­elveket. A jelentősebb intézke­désekre azonban 1967-ben és főleg 1968. január elsején kerül sor, amikor a reform teljes egé­szében életbe lép — jelentette ki Tímár Mátyás, majd befeje­zésül többek között ezeket mon­dotta: — 1966. harmadik ötéves ter­vünk kezdete. A terv fő ará­nyai már kialakultak. A még hátralevő munka megvalósítá­sakor biztosítani kell a beruhá­zások koncentrációját azokra a területekre, ahol az új létesít­mények leginkább elősegítik a gazdasági egyensúlyt és a fejlő­dés fokozott ütemét. A válla­latok vezetői törekedjenek a belkereskedelem áruellátásának javítására, az export terven fe­lüli növelésére. Biztosítsák, hogy valódi ke­reslettel alá nem támasztott termelés sehol ne legyen. Fokozott szigorral kell fellép­niük ^ az állami és társadalmi ellenőrzés szerveinek a rendet sértő, hanyagul gazdálkodó vál­lalatokkal szemben. Az irányí­tó szerveknek és a bankoknak fel kell figyelniük minden rend­ellenességre. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a veze­tőkre hárulnak mind az állam- apparátus intézményeinél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasználják azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyek a szo­cialista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után dr. Pesta László, a terv- és költségvetési bizott­ság előadója emelkedett szólás­ra, majd ezután szünet követ­kezett. Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Vida Miklósnak adta meg a szót. Ez­után Stark Janka Pest megyei, Szabó István Hajdú-Bihar me­gyei és Hornung Mátyás Sza­bolcs megyei képviselő szólalt fel. Ezután ebédszünet követ­kezett, majd Vass Istvánné el­nökletével folytatódott a tanács­kozás. Felszólaltak: Mihályfi Ernő Nógrád megyei, Varga István budapesti, Bódi László Csongrád megyei, Tóth László Győr megyei, Gazsó Sándor Zá- la megyei, és Szendrei Sándor Komárom megyei képviselőit. Az elnöklő Vass Istvánné ezután a csütörtöki ülést bezár­ta. Az Országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor az 1966. évi költségvetés vitájával folytatja munkáját. (MTIj

Next

/
Thumbnails
Contents