Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-27 / 22. szám
Mit terve* a győztes? Községfejlesztési eredmények és elképzelések a bajai járásban tóttá át a sokat jelentő díszes zászlót és a vele járó jutalomösszeget dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titkára dr. Gajdócsi Istvánnak, a Bajai Járási Tanács V. B. elnökének. Mivel érdemelte ki ezt a járás, mit végeztek a községek lakói és milyen elképzelések vannak a következő évek községfejlesztési munkájával kapcsolatban? Egy pillantás visszafelé Mielőtt az idei és a további esztendők feladatait képező fejlesztési munkálatokkal fog- ' lalkoznánk, vessünk egy pillantást visszafelé, hogy eddig mit ég mennyiért valósítottak meg a bajai járás lakói. Nem kell szégyenkezniük, még akkor sem. ha a második ötéves terv egész időszakának létesítményeit nézzük. 1960—1965. között például a vízhálózat bővítésére több mint 26.5 millió forintot fordítottak, s ebből 34 kilométeres hálózatot építettek. Ma már a járás 21 községe közül tizenháromban működik a törpevízmű, s jelenleg két községben van folyamatban ez a munka. Valamivel kevesebbet, de még így is jelentős összeget fordítottak építkezésekre, épületek javítására, felújítására. A 22 millió forintból legtöbbet kultúrházak, mozik, iskolák, 'egészségügyi létesítmények építésére költöttek. A 16 millió forint költségű járda- és útépítésből a második ötéves terv idején a járás lakossága több. mint 4,5 millió forint társadalmi munkával vette ki a részét és összesen 14 ezer 634 négyzet- méter út. és több mint 100 ezer négyzetméter járda készült el. Tavaly és az azelőtti, 1964-es évben igen dicséretes kezdeményezése volt a járásnak az öregek napközi otthonának életre hívása. Jelenleg a megyében összesen 12 ilyen napközi működik, s ebből 10 a bajai járás területén található. Ezek berendezésére a termelőszövetkezetek eddig félmillió forintot fordítottak, az épületek, helyiségek rendbe hozását pedig a tanácsok a községfejlesztési alapból végezték. Kultúr ház és mozi egy ott A harmadik ötéves . terv j irányszámai még ngpi ismerete- i sek, így pontos tervekről, számszerű adatokról nem beszélhet i tünk. De a Bajai Járási Tanácsnak ettől függetlenül eredeti, új elképzelései vannak, amelyeket. mint módszert más járásokban, a megye többi községeiben is átvehetnék. Miről van szó? A járás, de a községek vezetői is azt tapasztalták az elmúlt esztendőkben, hogy a kul- I túrházakban a nagyterem leg- ' több helyen nincs kihasználva. Havonként egy-két alkalommal tartanak benne rendezvényt. Ez szülte azt a gondolatot, hogy — ahol erre lehetőség van — a mozik és a kultúrházak összevonásával. a meglevők kibővítésével. korszerűsítésével kell kielégíteni a művelődési igényeket, biztosítani a kihasználtságot. TV-reléállomás, gyógyfürdő Egyelőre még mint csak lehetőség, javaslat merült fel az elgondolás, amelynek megoldásához a járási tanács, illetve a járás lakossága a megye vezetőinek segítségét kéri. Tekintettel arra, hogy Baja és környéke igen messze esik a televízió közvetítő és erősítő állomásaitól, rossz, gyenge a vételi lehetőség. A falvak és a város lakóinak viszont igen nagy igénye van a színházi közvetítések, különböző műsorok iránt, és így született meg az a szándék, hogy Baján — a megye egész déli területéről van szó — egy tv-erősítő állomást építsenek. Központi alapból erre belátható idön'r belül nincs lehetőség. A járási tanács, illetve* a községi tanácsok tájékozódása szerint azonban a te- levíziótulajdonosok kivétel nélkül hozzájárulnának a költségekhez, bizonyos részét község- fejlesztési alapból teremtenék elő. s a még fennmaradó kiadás fedezésére volna szükséges a megyei támogatás, A másik ilyen, sokakat érdeklő és érintő probléma a Dávod melletti püspökpusztai gyógyfürdő kiépítése, használhatóvá tétele. Jelenleg egyetlen, szoba nagyságú medence van, á itt zsúfolódnak össze a fürdözők. Nehezíti a helyzetet, hogy a jóval a felszabadulás előtt végzett fúrás, ma már nem ad elég vizei:, mert a kút erősen megrongálódott. Oj fúrásra, s a fürdő bővítésére van 'tehát szükség. Ehhez a munkához, illetve költségeihez hozzájárulnának a járás termelőszövetkezetei, a községi canácso-k és a föjdmű- vesszövetkezetek is. Az elképzeléstől a megvalósulásig azonban hosszú az út. de reméljük, hogy egy szakaszát még az idén sikerül megtenni. Tudja-e, mi a kibuc ? in. Az összefogás jegyében Mint már fentebb is említettük, az eredmények mögött otttalálható az egész járás összefogása, a nagyarányú társadat mi munka stb. Az utóbbinak az értéke a második ötéves terv során például 3,5 millió forintra rúgott. Nos, a cikkben vázolt nagyobb elgondolások mellett természetesen más alkalom is kínálkozik a következő években arra. hogv a lakosság saját munkáját is „bele adja” a községek, a város szebbé, kulturáltabbá tételének megvalósításába. Nem fejeződött be minden építkezés az 1965-ös évvel. Üjabb járdákat, villanyhálózatot, törpe vízműveket, az egészségügyi ellátottságot szolgáló beruházásokat kell még létrehozni. Ezekhez feltétlenül kívánatos a lakosság anyagi es egyéb támogatása is. Igaz, ezt. eddig sem nélkülözték, de javítani való akad. Például a ter-l melőszövetkezetek csak eseten-t ként, előre meghatározott célra adnak községfejlesztési hozzájárulást. Sokszor — a munkáit természetéből adódik — a lakosság nem tud társadalmi munkát végezni, mert gépekkel gyorsabb, esetleg olcsóbb is.. Sürgetően merül fel tehát annak a szükségessége, hogy a társadalmi munkavégzés helyett hozzájárulást fizethessenek. , Ezek a gondok, s a fentiekhez1 hasonló tervek természetesen megyénk más járásaiban is elevenen élnek, hatnak. A községfejlesztési versenyből az fog kikerülni győztesen, ahol a legjobb módszereket alkalmazzák, s' legnagyobb eredményeket érnek el. Gál Sándor A KIBUC olyan szövetkezet, melyben mindenki képességei szerint dolgozik, de a jövedelem elosztása nem- a termelt javak mennyiségétől és minőségétől függ. Nincs bérrendszer sem. A kibuc tagjai teljesen azonos ellátásban részesülnek munkájuktól, beosztásuktól függetlenül. Az ellátás színvonala összefüggésben van a kibuc jövedelmezőségével. A TAGOK kulturális és egészségügyi szükségletéről, valamint az öregek ellátásáról is a kibuc gondoskodik. Magántulajdona a tagnak — személyi használati eszközein kívüli — nem lehet. Megtakarított pénze is csak any- nyi, amennyit k kibucból kapott zsebpénzből (évi 300—600 font, 100—200 dollár) megtakaríthatott. Bármilyen címen, vagy bárhonnan is kap juttatást a Ki bili-lakás, Acco térségében. Csak a férj—feleség lakik együtt, a gyerekeket a születésüktől fogva a bölcsődékben, majd a diákszállókban nevelik. A kibucban érettségiznek a fiatalok, majd két évig katonai szolgálatot teljesítenek a fiúk és lányok egyaránt. Utána vagy egyetem, vagy pályaválasztás következik, ami történhet a kibucban, vagy azonkívül is. A szülők a gyei-mekeikkel két-két és fél órát töltenek. A családban sem főzés, sem mosás nincs, ezt központilag oldják meg. Többször étkeztem kibuc étteremben, s az ellátás mindenütt ízletes és igen bőséges volt. A kibueókban igen magas fokú a gépesítettség. Mindenütt törekszenek a minél kisebb élőmunka-ráfordításra. Egy falusi téli tanfolyam haszna AHOGY NÉMELYEK SZERETNÉK... Csikérián a negyedik előada- ' sát tartották meg a falusi téli I tanfolyamnak. Már az első négy : előadás megszervezése is szá- ! mos olyan tanulsággal szolgált, amelyről érdemes szólni. Az érdeklődéssel végighallgatott vitaindítókat ugyanis minden esetben számos olyan — a bírálat és önbírálat jegyében elhangzott — javaslat, felszólalás követte, amely hasznos segítséget nyújt a gazdasági vezetésnek. Milyen javaslatok hangzottak el a vitaindítók után? Többek között az, hogy a háztájit több évre egyazon helyre jelölik ki a tagoknak, akik így érdekeltté válnak a föld termőerejének megőrzésében. Elhangzott olyan javaslat is. hogy a szövetkezeti vezetők ne csak pénzbeli dotációban részesüljenek. hanem annak egy részét munkaegységben kapják meg. Ugyanakkor helyesnek tartanák a garantált munkaegység felszámolását, mivel az a helyi körülményely között nem hat elég ösztönzően a termelésre. Kérik azt is, hogy a vezetők premizálása mellett nagyobb gondot fordítsanak a tagok prémiumrendszerének kidolgozására. Egyik figyelemre méltó javaslat az is, hogy a közös gazdaság traktorosait a tsz-tagság sorából nevelje ki a vezetés. Vetődtek fel olyan kérdések is, hogy az irodalmi alkalmazottaknak jár-e vagy van-e háztáji földjük? Kiderült az is: nem találkozott a tagság helyeslésével, hogy a nyolc-ados kukorica szedésével nemcsak tsz-tagokat, kívülállóikat is megbíztak, s az, hogy előfordult hiba a tagok részesedésének elkönyvelésénél is. Az észrevételek, javaslatok őszinte feltárása e téli tanfolyam kereté-ben — legalábbis az eddigi tapasztalatok alapján — sok, az embereket foglalkoztató kérdés tisztázását segíti. Hiszen minden esetben a legilletékesebb vezetőktől kapják meg a tájékoztatást a felvetett kérdésekre, s reméljük, hogy a hasznosítható javaslatok megvalósításáról is gondoskodnak majd a gazdasági vezetők, mert azok sók segítséget adhatnak az idei munkák megszervezéséhez. összefoglalóul csak annyit, az eddigi vitákból sokat tanultunk mi vezetők, de a község lakossága is tájékozottabb lett. Vizln Gergcly vb-elnök PETŐFI NEPE A Magyar Szociaüsta Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. #Főszerkesztő: dr Weither Dániel. Kiadja » Bács megyei Lapöadő Vállalat. felelős kiadd: Mezei István tgazgatí Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 16-19. 25-16. KladShlvatali Kecskemét. Szabadság tér !/a Telefon: n-ns. Terleszti a Magyar Posta. Előfizetési dtt i nönaora iá ionul Előfizethető a Helyi postahivataloknál ée kézbesítőknél 3acs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Teletöm 11-65. fsuk*: »065. tag, az a kibucot illeti meg. Jelenleg is van kibuctag minisztere Izraelnek, akinek a fizetését a kibuc vesii fel, ugyanakkor gondoskodik a miniszter szükségleteiről. A nők 45 éves kortól egy, 50 éves kortól kettő, 55 évtől három, 60 évtől napi 4 óra munkakedvezményt kapnak, illetve 60 év után nem j kötelesek munkát végezni. Ezenkívül minden nő havi három napon át — orvosi bizonyítvány nélkül — beteg lehet. A férfiak 50 éves kortól kapnak napi egyórás munkaidő- csökkentést és 65 éves koruktól vagy nyugdíjba mennek, vagy négy órát naponta dolgozhatnak. Megpróbáltam j megállapítani a kibuccük hovatartozását. Ez azonban -rendkíyül sokrétű. A kommunista kibuctól a szélsőbaloldali ortodox vallásoson át a szélsőjobboldali kibucig minden árnyalat megtalálható. * Izraelben a legnagyobb kincs: a víz! Sok-sok évi szívós kutató munkával állapították meg a különböző növények optimális vízszükségletjét. Amely növények öntözése nem volt gazdaságos, azokat egyszerűen nem termesztik. A mezőgazdasági termékekből nem törekednek önellátásra, hanem a nagyobb termelési értékeket, adókat igyekeznek megtermelni, a többit importálják. A legjövedelmezőbb mezőgazdasági termékekből — narancs, citrom, banán, zöldségfélék -4 ugyanakkor egyre nagyobb mennyiséget exportálnak. Vízfelhasználásuk az egyes növényeknél lényegesen több mint hazánkban. Ez természetesen, a két éghjajlat közti különbség miatt vajn. Az éves víznorma a különböző növényeknél (esőszerű öntözéssel, miután területük 90 százalékát csőszerűén öntözik) a következő: az egyéves szántóföldi növények 4—500 millimétert, az évelő pillangósok 1000—1200 millimétert, a gyümölcsi és szőlő. 720— 1050, a zöldségnövények 400— 1000 millimétert-, kapnak évente hektáronként. SZINTE általános a felszín alatti csővezetékes, félstabil eljárás. Ugyanolyan intenzitású szórófejeik vannak, mint nálunk. (6—10 milliméter víz óránként.) Hordozható öntözőcsöveik kizárólag alumíniumból és műanyagból (polietilénből) készültek. (Folytatása következik.) Dr. Fekete Istvró Megyénk járásai között folyó i községfejlesztési verseny ván- j dorzászlaját a bajai járásban; őrzik. A műit év augusztusában.1 ünnepélyes keretek között nyúj- i
