Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
Baleset a lakásban Elengedhetetlen az elővigyázatosság Mi a teendő a gázmérgezettekkel, az áramütés áldozatával Kertészkedés az ablakban — Az utóbbi időben növekszik a háztartásokban bekövetkezett balesetek száma. A leggyakoribb balesetekről, s baj esetén, a legfontosabb teendőkről beszélgettünk a Balesetvédelmi Intézet munkatársaival. A takarítások idején a ztí- aódásos sérülések, a kar-, a lábtörés a leggyakoribb. finnek oka, hogy a háziasszony, vagy a háztartási munkában segítő férj, a poroláshoz, ablak- tisztításhoz, a függöny felrakásához öreg, rossz létrát, vagy egymás tetejére rakott székeket használ. Egy rossz mozdulat, Hogy mik vannak? Ha a hazai modern formák ellenzői belelapoznának a külföldi szaklapokba, vajon mit szólnának? Talán visszavonnák véleményüket. Mert a mi legmerészebb formájú bútoraink is szelíd, kissé maradi rokon szerepében tetszeleghetnének a külföldiek meghökkentő társaságában. Már amelyik meghökkentő. Hiszen akadnak ott másfélék, amelyeket szívesen látnánk itthon is. És hát legyünk őszinték: ezek a bátor-csodabogarak sem kimondottan csúnyák — csak éppen szokatlanok egy kicsit. pillanatnyi egyensúlyzavar, és megtörtént a baj. A zuhanás okozta vérző seb, horzsolás környékét jóddal megtisztítjuk, majd steril gézzel befedjük. Ha a vérzés erős, és a vér színe világospiros, akkor szorítókötést alkalmazzunk a kézen, könyökön, a lábon térd felett. Szorítókötésként bármilyen öv, nyakkendő, sál alkalmas. Azonnal orvost kell hívni, mert a szorítókötés egy óránál tovább nem maradhat a sérült testrészén. Törés esetén. — ami idősebbeknél ilyen esetben igen gyakori — az orvos megérkezéséig a sérültet, anélkül hogy különösebben mozdítanánk, igyekezzünk kényelmesebben elhelyezni. A statisztikai adatok szerint télen gyakori a szén- monoxid-mérgezés. A forrásban levő teavíz, a kifu- I tó leves, a túlságosan megra- I kott kályha, a rosszul csukódó j kályhaajtó, az eldugult füstcső, | mind balesetet okozhat. A szén- i monoxid belélegezve veszélyes méreg. Ezért fontos az óvatos- ság, ha azonban mégis megtörtént a baj, gyors segítségre van szükség. Gázmérgezésnél első feladat, hogy az áldozat szabad, friss, oxigéndús levegőhöz jusson. A széngázzal, gázzal telített helyiségben azonnal ablakot kell nyitni, kereszthuzattal kicserélni a levegőt. A helyiségben tilos gyufát gyújtani, de az elektromos csengő szikrája is robbanást okozhat! A háztartásokban egyre több az elektromos berendezés: a villanytűzhely, a porszívó, a padíó- kefélőgép, a villanyvasaló. Ha valakit áramütés ér, a legfontosabb. hogy az áramforrást, amelyen gyorsan csak lehet, kikapcsoljuk. Kesztyűben, vagy textilbe csavart kézzel nyúljunk a sérülthöz, mert a puszta kézzel való érintés úiabb baleseti lehetőség. Az áramütött sérültnél mesterséges légzést kell alkalmazni, amíg az orvos, s ezzel a szakszerű segítség megérkezik. Lakásunkban is történhet baleset; legyünk körültekintőek! Sz. M. Szobanövények szaporítása KEDVES dísze » lakásnak egy-egy cserép virágzó növény, j pálma vagy örökzöld. Megnyug- ! tat, ha ránézünk, mint minden, ■ ami szép. És milyen örömet j okoz, ha a gondosan ápolt nö- | vényünk egy-egy új levelet, : vagy bimbót hoz, de még ked- ! vesebb. ha azt saját magunk I szaporítottuk, neveltük. Egyes növényfajták szobai körülmények között is jól szapoTüllfelhő vagy sziluettruha? Mint például ez a szék. Stili-! zált tulipánhoz hasonlít, vagy legújabbkori trónszékhez, amelynek lenyirbálták az aranydíszeit. Kecses, szép darab, de sok le- ■ vegő. nagy tér kell hozzá, hogy, érvényesüljön. Hát erről a szék-: ről máris lemondhatunk... „Harminc-negyven méter, ! vagy esetleg még ennél is több anyagból varrják a legismertebb előkelőségek ruháját." — A 40-es évek elején a farsang, a,báli szezon kezdetén így harangozták be azt. hogy várhatóan kik lesznek a legelegán- sabbak. A pálmát — mint azt a Színházi Élet közölte — annak a színésznőnek a ruhája vitte el, amelyhez 50 méter ; tüllt használtak fel. Azóta a báli ruhák anyaga nagymértékben megfogyatko- : zott, nemcsak azért, mert a ruhák általában megrövidültek. ; hanem szőkébbek is. Több mint | egv évtizeden át elfogadott volt a női kosztümöknél a rövid es- ; télyi. bár most ismét divat a hosszú, földig érő ruha. ám változatlanul tart ják magukat azok, \ amelyek éppen csak takarják a 1 térdet. Manapság mi teszi mégis a ruhát estélyivé, kivételes eseményekre alkalmassá? Nem annyira a formájuk, mint inkább anyaguk, illetve díszítésük. A fő követelmény, hogy az alkalmi ruha ' a mindennapétól eltérő legyen, kitűnjék, csillogjon. Fényes düssesz .gyönggyel hímzett bársony, csirke, fémszállal átszőtt kelme, dombojr- mintásos brokát-selyem adja ezt a hatást. A régi tüllfelhőkkel méltán veszik fel a versenyt a mostani, úgynevezett sziluettruhák, amelyeket, az tesz érdekessé, hogy a derékrészhez, vagy leginkább a vállhoz lebegő stólaszerű, pannónak nevezett lapot varrnak, s ez tánc közben ugyanúgy meglibben, mint annak idején a tüllruha fodra. Az idei farsang bálozó hölgyeinek tehát nem okoz olyan nagy gondot az öltözék, mint elődeinknek, mert az angolos kosztümruha megfelelő díszítéssel éppen olyan elegásn, mint a •hátul mélyen kivágott fürdőru- hapántos, princessz-szabású. ríthatók. Főleg hajtáis-, levél- vágy törzsdugványról nevelhetünk eredményesen és gyorsan új kis növénykéket. Gondos, türelmes munka kell hozzá, de megéri, hiszen a virágokkal való foglalkozás már maga is kikapcsolódást. felüdülést jelent. Ezúttal olyan növények szaporítási módjait ismertetjük, amelyek mostanában a legkedveltebbek és könnyen is gyö- kereskednek, ilyen a Dieffen- bachia, Philodendren, Szansze- veria. fokföldi ibolya és a vízi- pálma. A Philodendron és a Dieffen- bachia szobában rendszerint idővel felkopaszodik, a hosszú törzs végén csak 2—3 levél mavT'‘5év- >' Az asztalról már kevésbé. Persze egyelőre még furcsaságnak számít, de üveglapos asztalt — egyszerűbb megoldással — már terveznek iparművészeink. Előnyös tulajdonsága, hogy könnyen tisztítható, nem hagynak foltot rajta az étel- és italnyomok. Lehet. hogy minden mai furcsaságról holnap már kiderül: nagyon is praktikus? V- Zs. Fagyártalom — fagydaganat A kiméleiten hideg hatása — a fagy ártalom — legszomorúbb arca: a fagyhalál. Évtizedelckel ezelőtt még előfordult. Főleg, ha magalehetetlen vagy italos embert „fogott” markába a hideg. Ma az általános műveltség, az egészségügyi kultúra, a fejlett közlekedési eszközök, a magasabb életszínvonal terjedése következtében a htdegár- taiomnaik ez a formája a múlt emléke már. t>e ártatlannak látszó, alattomos alakja, a fagydaganat ma is gyakran keseríti az embert. A megfagyás és a fagydaganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a nagy hideg következménye és azt jelen,ti, hogy a szervezet körülírt részén a szövetfolyadék megfagy és a megfagyott testrész keménnyé válva törik, mint az üveg. A fagydaganat nem ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vérellátásé területen a vérkeringést még jobban megzavarja, és az ereket összenyomva folyadék felhalmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így megfagyott testfelület megduzzad, fényes* lilás-vö- rös, fájdalmas lesz és erősen Viszket. A fagydaganat tehát, nem olyan veszedelmes, mint a fagyás de igen kellemetlen. A fagydaganat kialakulásához még csak nagy hideg sem kell! De hát akkor mi? Elsősorban a szervezet hajlamossága. Esetleg valamilyen ártalom vagy az ellenállóképesség csökkenése, legyongültség. vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha. átázott cipő: továbbá a meggyengült, megromlott, hiányos vérellátásEzzel már jeleztük is, miként lehet a fagyártalmat megelőzni. Sohasem maradjunk átázott ruhában, vizes cipőben, nedves kesztyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni meg kell törülközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsölni és száraz ruhát kell húzni a nedves helyett. A legyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozottan ügyeljen öltözködésére. Es vigyázzon arra. hogy a vérkeringés ne károsodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorítja a hajszálereket és a vénákat, A lábbeliben gyakran mozgassa meg a lábujjait. A kezét, fülét, orrát, arcbőrét Időnként, dörzsölje, a lábszárat szorító gumit lazítsa és az arcot, orrot, állat, elsősorban a bokát, a sarkat és a bütyköt enyhén zsírozza meg, ha hideg napok jönnek. Egyesek szerint igen hasznos a végtagok ereinek tomásztatása. Erre a változatos meleg—hideg fürdő a legalkalmasabb, mert az ellentétes hőhatás az erek mozgékonyságát fokozza. F.z a módszer egyébként a fagydaganatok kiújulásának a megelőzésére is alkalmas. A fagydaganat — gyakori ismétlődése ellenére — gyógyítható betegség. A modern gyógyítás ma már — a régebben alkalmazott fagykenőcsök, fagybalzsamok mellett a rövidhullámot, az ultrahangot és a röntgensugarakat is sikeresen alkalmazza a fagydaganatok gyógyításában. Sajnos, még így is igen elhúzódó betegség, tehát érdemes törődni a megelőzésével. Or. Buga László rád. ílyejnkor már nem szép, legjobb szaporításra felhasználni. Philodendronnál a felső 2— 3 leveles részt éles késsel levágjuk —, ügyelve, hogy a levelek alatt még maradjon körülbelül [tíz centiméteres szár és ezen íéggyökér — majd a' „fejdugványt" úgy ültetjük el, hogy a léggyökerek , a földbe kerüljenek, de a legalsó levél pár centivel a föld felett legyen. Az ültetéshez nem túl nagy cserepet és homokkal kevert lomb- földet használjunk. Míg a növény jól meggyökeresedik — három-nágy héit — védjük a naptól, léghuzattól és leveleit permetezek naponta többször is. A megmaradt törzsrészt úgy daraboljuk fel, hogy minden dugványon legyen egy úgynevezett szem — szem alakú kis dudor a léggyökérrel ellentétes oldalon •— és rövidre vágott Íéggyökér. Az így előkészített tsörzsdugvtányokat kis cserepekbe. folyami homokba ültetjük, vízszintesen — a szem legyen felfelé és vékony homokréteggel takarjuk. Meleg világos helyre tegyük és óvatosan öntözzük. A homoknak sem száraznak, sem túlságosan vizesnek nem szabad lennie. Néhány hét múlva megjelennek az első levélkék, s ha teljesen kifejlődtek. a homokot cseréljük ki lombföldre. A Diejffenbachia szaporítása ugyanígy történik, csak ennél a gyökeresedéshez párás, meleg levegő szükséges. A cserépben elültetett fej- és törzsdugványokat megfelelő nagyságú befől- tes üveggel borítsuk le úgy. hogy az [üveg szájánál a levegő ki-bejárhasson. (Két kis fadarabra tegyük.) A SZÁNSZ E VERI A szaporítása sem nehéz feladat. A sárgacsi- kos szélű fajtát csak tőosztás- sal szaporíthatjuk, de a többinél már I levéldugványt is használhatunk. Sokszor van úgy, hogy véletlenül letörik egy levél, vagy ha túlöntözzük, gyökere elrovhad és a növény kidől. Szaporításra a jól kifejlett, kemény levelek alkalmasak, ezeket éles késsel 6—8 centiméteres darabokra vágjuk, egy napig szikkiadni hagyjuk, majd alsó végével pár centi mélyen homokba dug'gatjuk. Nagyon óvatosan öntözzük, s ha megjelennek az új hajtások — legkevesebb hat hét múlva — homokos földbe, cserépbe ültetjük át. Ha a fokföldi ibolya jól kifejlett, égős levelét rövidre vágott nyéllel nedves homokba tűzzük 4— előzőleg ezt is egy napig hagyjuk szikkadni — pár hét múlva apró kis levélkék jelennek meg. Gyorsan növekszik', félárnyékos helyen pár hónap m állva bimbót hoz és egész évben virágzik ez a kedves kis növény. A vízipálma szaporítása talán a légegyszerúbb. A rozsdásodó. régebbi leveleket a szár körül két centire visszavágjuk, a levél nyél bői is ugyanannyit hagyunk meg. majd az így elkészített dugványokat üvegpohárban, 1 világos helyen állandóan langyos vízben tartjuk. Egy-két hét alatt kis hajtások jelennek, meg a levélnyélen, s mikor ezek már öt-tíz centiméteresre növekedtek, homokos, kavicsos földbe ültetjük, egy cserépbe ötöt. hatot. AZ EREDMÉNYESEN szaporított,'szépen fejlett növényeinkkel —, ha nekünk már több van ebből a fajtából — kedves ismerőseinket ajándékozhatjuk meg, vagy elcserélhetjük olyanra, ami ablakunkból még hiányzik. B Zs,
