Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

Nagy sikert arattak a Kecskeméti Konzervgyár és Hűtőház készítményei a moszkvai KGST konzervbemutatén A KGST konzervipari szek­ciója, a tagállamokkal történt előzetes egyeztetés alapján, 1965. december 1-től 9-ig konzerv­ipari kiállítást és tanácskozást rendezett Moszkvában. Hét or­szág vett ezen részt — mintegy 800 termékkel. A magyar kon­zervipar csaknem száz készít­ménnyel szerepelt a kiállításon. Kecskemétről Kiss Ernő, a konzervgyár kereskedelmi osz­tályának vezetője volt kint Moszkvában, s részt vett a ki­állítás rendezésében is. Benyo­másairól — röviden — így számolt be. — A tagállamok kóstolóbi- zottságai minden ország legjobb készítményeit végigkóstolták, úgy mondtak véleményt a kon- zervekről. A magyar konzerv­ipar igen szép sikert ért éL, ter­mékeivel a legjobbak közé ke­rült: Nagy volt az érdeklődés új cikkeink iránt. A Kecskeméti Konzervgyár különösen szárítmányaival ara­tott általános elismerést. Annál is inkább, mert kollekció for­májában a magyar konzervipar jelentkezett ezeknek a készít­ményeknek változatos sorával. A legjobbak közt fogadták el a szakemberek a pritamint, va­lamint zakuszka- és lecsó-ké­szítményeinket. Nem kis büsz­keséggel konstatáltuk, hogy sok owzág konzervipara a magyar konyha receptjei szerinti termé­keit ajánlotta. Például a gu­lyást így: „Magyar gulyás”. — Feladatom volt az is, hogy közvéleménykutatást végezzek, milyen készítményeink a leg­kedveltebbek, melyek iránt no a kereslet. Megállapíthattam mint ahogyan eddig is elsősor­ban a Szovjetunió vásárlásai segítették a magyar konzerv­ipar fejlődését, termékeink köz­kedveltsége biztosíték a jövőre nézve is. hogy továbbfejlődé­sünk előtt nem lesz akadály. Exportlehetőségeink bővülnek. Ezért is rendkívül fontos volt számunkra a moszkvai KGST konzerv-tanácskozáson való részvétel, illetve az ott el­ért siker. Összeütközött két vonat A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy január 21-én 19 óra 35 perckor Pestimre és Gyál állomások között a Lajosmizsé- Ig közlekedő személyvonat ösz- szeütközött egy Budapest felé haladó tehervonatta!. A baleset következtében Be- rezvai Lajos, a tehervonat ve­zetője a helyszínen meghalt, 18 személy megsérült. A sérültek közül Nagy Józsefnek, a sze­mélyvonat fűtőjének állapota súlyos. A személyvonat két kocsija, a tehervonat hat kocsija kisik­lott és megrongálódott. Meg­rongálódtak a mozdonyok is. A személyforgalmat szombat reg­gel 8 óráig autóbuszokkal, át­szállással bonyolították le. A rendőrség két személyt őrizetbe vett, szakértők bevonásával a beleset körülményeinek vizsgá­lata folyik. (MTI) Befejezés előtt a vágányhálózat felújítása Az utóbbi években oly roha­mosan növekedett a személy­es áruforgalom a vasútvonala­kon, hogy a régi vágányháló­zat már nem mindenütt felel meg a követelményeknek. A MÁV vezetői természetesen szá­moltak mindezzel és sokfelé megkezdték a vasúti berende­zések, valamint a sínpárok fel­újítását. Ilyen munkálatok foly­nak többfelé a Szegedi Vasút- igazgatóság területén is. A Cegléd—Nagykőrös, Nagy­kőrös—Kiskunfélegyháza, vala­mint Kunszentmiklós—Tass— Kelebia között befejezéséhez közeledik a korszerűsítés és megkezdődött Kiskunfélegyháza —Szeged között is a vonalsza­kasz teljes felújítása. A vasúti kocsik sima gurulását, s a szál­lítási sebesség növelését teszi lehetővé az új, 24 méter hosz- szú sínmezők lefektetése. A sínmezők hegesztését, vasbeton­aljakra való hegesztését külön­leges eljárással végzik a város­földi központi telepen, s innen szállítják a vágánykorszerűsités színhelyére. A felújítási munkák méreté­re jellemző, hogy csupán a Kis­kunfélegyháza—Nagykőrös kö­zötti szakaszon 120 ezer tonna zúzott követ használtak fel a Kiskunfélegyháza—Szeged kö­zötti szakaszra 218 ezer tonna zúzott követ szállítottak, 45 000 tonna salakot pedig a védőré­teg elhelyezésére. Ezenkívül háromezer vagont a vasbeton­aljak. 1600 vagont a használt sínanyag szállítására kellett igénybe venni. A vágányhálózat felújítása sofc vasúti kocsit köt le az amúgy is szűkös vagonparkból. A vasútépítők a vágánykorsze­rűsítéshez 'szükséges anyagok gyors be- és kirakásával és a vagonok mielőbbi rendeltetési helyre való továbbításával, se­gíthetik elő, hogy az általuk igénybe vett vasúti kocsik mi­előbb felszabaduljanak, s ezál­tal az áruszállítás minél zavar- talánabb legyen az országban. Se. S. Három pince, tizenkét csőrázas szín Járulékos beruházások a kiskunhalasi járásban A kiskunhalasi járás szőlő- ős gyümölcstermesztő közös gaz­daságaiban az idén nagy len­dülettel fognak hozzá a járu­lékos beruházások létrehozásá­hoz. Az új telepítések három nagy központjában, Jánoshal­mán, Balotaszálláson — mind­két helyen a tsz-közi vállalko­zás területén —. továbbá a mélykúti Alkotmány Tsz-ben megkezdik a szőlőfeldolgozóval ellátott pincék építését. Egy-cgy ilyen létesítmény 14—15 millió forintba kerül majd. s a félig földbe süllyesztett korszerű pin­ce betontartályaiban 30 ezer hektó bon tárolhatnak majd. Az új létesítmények mind­egyikét 600—700 hold szőlő ter­mésének feldolgozásához és tá­rolásához méretezték, miután holdanként 40 mázsás átlagter­mést vettek alapúi. A nagysza­bású beruházások két év múl­va készülnek el, aráikor is az új telepítésű szőlők zöme ter­mőre fordul. A későbbi ter­vekben palackozó gépsorok be­szerzése is szerepel. Sok száz hold új gyümöl­csöst is telepítettek a járásban az elmúlt évek során. Ezek is fokozatosan termőre fordulnak, s a termés előkészítésére, feldol­gozására máris nyolc új csővá­zas színt építettek a szövetke­zeti gazdaságok, a közös vál­lalkozások. Ezek egyenkénti alapterülete majdnem 300 négyzetméter, és a csomagolá- sos-válogatáson kívül sok más célra — magszárftásra. gének tárolására — is felhasználhatók. Ebben az évben újabb négy csővázas színt építenek. A postagalambsportról Sport vagy hobby? Sokat vi­tatkoztak már ezen a szakembe­rek és végleges döntést még senki sem hozott. A postaga- lambsport lelkes híveit azonban mindez nem zavarja. Ök szív­vel, lélekkel sportnak vallják kedvtelésüket és tálán nekik tak megélni. Eladták a galam­bokat, s ha azok visszamentek, nem akarták kiadni őket. Ilyen tagjai is voltak az egyesületnek. Amikor rájöttek, hogy ezt nem tehetik, inkább kiléptek. Az itt leírtakat Nyíri Pál, a kecskeméti postagalambsport ■ ■ V' ' ■HÍ ■ w 11 i 4mw Willi« * «■■I É1S& pp® Ms kmwm T.f *. wMwWt BBHi ■ mmm ATLÉTIKA 1965. A nőknél az atlétikai idény lé­nyegesebben nagyobb fejlődést ho­zott, mint a férfiaknál. Ezt bizonyít­ja a női futószámokban történt nagymérvű fejlődés is. A 100 m-es síkfutásban ugyanúgy mint 200 m-en különösen három versenyző emelhető ki: Benyáts, Gyulavári, és Várnagy. Háromuk versengése nagy­mértékben elősegítette az ugrássze­rű fejlődést. Különösen Benyátstól és Gyulaváritól várhatunk további jó eredményeket. Nagyszerű ered­ményeiket ért el még Mikó, Cser­mák, Llpták, Forgó és Horváth is. 400 és 800 m-en az igen szorgalmas elsőéves ifjúsági Mikó Zsuzsa áll a rangsor élén. öt követi az igen sok­oldalú Hertelendi Ildikó — mind­ketten kitűnően szerepeltek egész évben. Jó eredményeket ért még el Mezei, Sümegi és a nagyon tehet­séges serdülő Lípták Mária is. A 80 m-es gátfutásban is határozott fej­lődés következett be. Bizonyítja ezt az is. hogy a tizedik versenyző is 14,8-en belül futott. Egyaránt igen jó eredmény Hertelendié és Major- néé, de Gyulavári és Székeli ered­ménye is dicsérendő. A női futó­számok tehát meghozták a várt fej­lődést. Amennyiben a kiemelt verseny­zők az idén is rendszeresen edze­nek és versenyeznek, sok örömet szerezhetnek az atlétika híveinek és vezetőinek. 100 m (megyei csúcs 12,4): Benyáts E. (Kecskeméti Dózsa) 12,7, Gyula­vári M. (Bajai MTE) 27, Várnagy (Kecskeméti D.) 27,2, Benyáts E. (Izsáki Gimnázium) 13,2, Mikó Zs. (Kecskeméti D.) 13,2, Csermák Cs. tBajai MTE) 13,3, Lavrity A. (Bajai MTE) 13,3, Jerkó K. (Bajai MTE) 13.4, Kovács K. (Báosmegyei Sí) 14.4, Székely A. (Bács m. Sí) 13,4. 200 m (megyei csúcs: 25,9): Gyula­vári M. (Bajai MTE) 27, Várnagy S. (Kecskeméti D.) 27.2. Benyáts E. (Kecskeméti D.) 27.5, Forgó É. (Ba­jai MTE) 27,8, Jerkó K. (Bajai MTE) 27,8, Horváth E. (Bajai MTE) 27,9, Csermák Cs. (Bajai MTE) 23. Mikó Zs. (Kecskeméti D.) 28,1. Koroknai K. (Kecskeméti D.) 28,2, Hertelendi I. (Bajai MTE) 2*8,3. 400 m (megyei csúcs: 60,9): Mikó Zs. (Kecskeméti Dózsa) 63.4, Eipták M. (Izsáki ßimn.) 2:31.9, Mezei M. (Bajai MTE) 2:33, Hertelendi I. (Bajai MTE) 65,5, Vár­nagy S. (Kecskeméti D.) 66,4, Sü­megi R. (Bajai MTE) 66.5, Merkel Zs. (Bajai MTE) 67,8, Török E. (Kis­kunfélegyházi Móra Gimn.) 68, Un- gi M. (Kkhalasi Mgt.) 68,2, Toldi M. (Kmajsai Gimn.) 68,6. 800 m (megye*! csúcs: 2:28,2) Mikó Zs. (Kecskeméti D.) 2:31,6, Hertelendi I. (Bajai MTE) 2:31,9, Mezei M. (Bajai MTE) 2:33, Horváth E. (Baja’l MTE) 2:36,6, Sü­megi R. (Bajai MTE) 2:38,2, Szaikál M. (Khalasi Mgt.) 2:4i5,4, Bajtai M. (Kecskeméti D.) 2:45,6, Merkel Zs. (Bajai MTE) 2:46, Rille E. (Bajai Kertészeti Techn.) 2:46.2, Forgó E. (Bajai MTE) 2:48.8. 80 m gátfutás (megyei csúcs: 12.0): Hertelendi I. (Bajai MTE) 12,7, Majomé (Bajai MTE) 12,8, Gyulai M. (Bajai MTE) 13,2, Székely A. (Kecskeméti Slj 13.4, Pestality M. (Bajai MTE) 14,0, Gsenki M. (Kiskunfélegyházi Móra Gimn.) 14,2, Szabó G. (Bajai MTE) 14.5, Sámán A. (Bajai MTE) 14,7, Lovríty A. (Bajai MTE) 14,7, Mikő I Zs. (Kecskeméti D.) 14,7. ‘ Ezt a kérdést tettük fel Tit­kos Pál edzőnek. Hiszen január második felében járunk, s ed­dig nem sokat hallottunk a kecskeméti NB U-s csapat fel­készüléséről. — Január 4-én itthon kezd­tük meg az alapozást. Torna­termi edzést, sajnos, nem tud­tunk tartani, mert terem nem állt rendelkezésünkre, így a sok erőfejlesztő gyakorlatot is a szabadban tartottuk.. Sok-sok futás és gimnasztika szerepelt még a műsoron. Szombat kivé­telével mindennap tartottunk edzéseket. Az első nehézsége­ken már túl vagyunk és nap­ról napra jobb erőben van a csapat. — Hallottunk edzőtáborozás­ról is? — Igen, valószínűleg február első napjaiban utazunk el két­hetes táborba, bár a tervezett helyen komoly gondot fog okoz­ni a pályakérdés. A szurkolók szeretnének már valami biztosat hallani a játé­kosállományról. Van-e új játé­kos? — Winkler eltái'ozásával két „villám” igazoláshoz volt jo­gunk. Egyikkel Keksz Lászlót, az Agrártudomány Egyetem fe­dezettjátékosát igazoltuk, aki az MTK ifjúsági csapatától került az egyetemre. A másik jelöli Józsa Miklós, a Bp. Honvéd tartalékcsapatának jobbszél- söje. A Honvéd kiadta a játé­kost. Mindkét igazolást már be­nyújtottuk és előreláthatólag semmi akadálya sem lesz, hog i a két játékost átigazolják hoz­zánk. Nem lesz kapusgondunk sem, hiszen Gór Pistát még novem­berben visszaigazoltuk a Tata­bányától. Így Czéh Gáborral és Huszárral együtt most már három kitűnő kapusunk van. Még egy régi játékosunk tér vissza. Dobó István — aki két évvel ezelőtt Csepelre távozott — visszatér a Dózsához, de ki kell várnia a hat hónapot. Mikor láthatunk először ed- zőmérközést? — Ügy tudjuk, hogy hétfőn kezdenek hozzá a Széktói Sta­dion gyepszőnyegének megtisz­tításához és a futópályáról is eltávolítják a havat, hogy meg­felelő edzéslehetőséghez jus­sunk. Az első edzőmérkőzésünk előreláthatólag február 6-án lesz, de még nem tudjuk, hogy kivel játszunk. Ezt követően több hétközi edzőmérkőzést ját­szik a Dózsa fővárosi csapatok­kal. Ennyit mondott az edző és úgy hisszük, a hallottak meg­nyugtatják a szurkolókat. Az idén talán szerényebb körülmé­nyek között, de sokkal nagyobb lelkesedéssel készül az NB 11-s csapat a bajnoki küzdelmekre. A jobb munkát segíti az új szakosztályvezetés is. amely a nemrég megtartott választáson az álábbiak szerint alkault. Szakosztály elnök: Milovai Má­tyás, szakosztályvezető: Tordasi Károly, szakosztályvezető h.: Kálmán József. Intézők: Kőrös János, Rudovics István. Bódogh Gyula, Rigó Imre. Sok siker kívánunk az új vezetőségnek. Reméljük, az idei év az eddi­gieknél több örömet hoz majd. M)6 Zoltán Nyíri Pál, a kecskeméti postagalamb-sportegyesület elnöke dísz­oklevelet nyújt át Szilvássy Jánosnak, az egyesület legrégibb taeiának. kecskeméti egyesület 1964. év óta tart szoros kapcsolatot kül­földi. német sportbarátokkal. 1964. év óta folyamatos a kis­kunfélegyházi és kecskeméti egyesület párosversenye is, me­lyet először a félegyháziak, majd az elmúlt évben a kecs­kemétiek nyertek meg. A kecs­keméti egyesület 19 tagjának galambjai indultak a szövetség által rendezett külföldi, vala­mint a délterület által rende­zett mosonmagyaróvári verse­nyen. Talán furcsán hangzik, de a postagalamb-tenyésztőknek is sokat kell tanulniok. Pedig ez természetes, ha egyöntetű, erős. szép és főleg versenyképes ga­lambokat akarnak nevelni. 1965. évben az egyesület először ren­dezett ilyen szaktanfolyamokat. A beszámoló után Nyíri Pál elnök megemlékezett az egyesü­let nemrég elhunyt kitűnő tag­járól. Laczi Károlyról, majd díszoklevelet és ajándékot nyúj­tott át Szilvássy Jánosnak, az egyesüket legrégibb tagjának, aki 25 éve működik már az egyesületben és jelenleg szak­előadói tisztséget tölt be. Vége­zetül Szilvássy János osztotta ki a tagoknak az év során nyert díjakat. van igazuk. A postagalambok teljesítménye valóban nem cse­kély dolog. A kis madarak so­kat dolgoznak, sok száz kilomé­tert repülnek évente. Talán ép­pen ennek a felismerése teszi a tenyésztőket a sportág lelkes sportolójává, illetőleg edzőjévé. A postagalamb-tenyésztés nem egyszerű dolog. Valamikor csak nagyon kevesen. gazdagabb, vagy magas fizetésű emberek engedhették meg maguknak a postagalambtartást. A felsza­badulás után azonban — ez is, mint a többi sportág — széles körben elterjedt. Egyesületi for­mában már igen régen működ­nek Kecskeméten, sőt az egye­sületi élet itt sem volt mentes a belső villongásoktól. A régi egyesület, mely akkor N. 1. jel­zéssel működött, 1958. évben kettészakadt és N. 16. néven egy újabb alakult. Mi is tulajdonképpen a pos- tagalambsport? Aki foglalkozik vele. az t^dja igazán, hogy mennyi fáradsággal és lemon­dással jár és hogy mennyire sport. Mert bizony azelőtt akad­tak olyanok is. akik ebből akar- elnöke az egyesület közgyűlé­sén mondta el. A továbbiakban még azt is megtudtuk, hogy a Mi újság a Dózsa házatá’án?

Next

/
Thumbnails
Contents