Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

Megfeleltek a várakozásnak nyomán Őszintén a hibákról 4 községpolitikai tevékenység fejlődése Csikérián 1950 őszén a csikériaiak örömmel és várakozással fogad­ták a községi tanács megalaku­lását, amelyben helyet kaptak munkások, parasztok, értelmisé­giek. Azt hiszem, hasznos, ha most. alig több mint másfél évtized múltán rövid visszapil­lantásban feltárjuk: hogyan fe­lelt meg a várakozásnak taná­csunk mintegy másfél évtizedes tevékenysége. Az elmúlt 15 év nem volt gondoktól és hibáktól mentes, de nyugodtan elmondhatjuk, hogy tanácsunk a nehézségek ellenére is ellátta feladatát. Ho­gyan tükröződik ez az utóbbi öt év eredményeiben? Mióta 1960-ban átszerveztük községünk mezőgazdaságát, a búza átlaghozama holdan­ként 21 százalékkal emelke­dett, a korábbi 12.3 mázsás — má­jusi morzsoltban számított — kukorica-átlagtermés 20 mázsára növekedett. A 100 holdra jutó tehénállomány 5,4-ről 6,4-re, a Munka után A műszaknak vége. Az üzem kapuján egymás után távoznak a munkások, munkásnők. Egy kisebb csoport együtt hagyja el az üzemet. Élénk beszélgetésük is kíváncsivá tesz és arra ösz­tönöz. hogy megfiaveljem: hová mennek ilyen naav egyetértés­ben. kocaállomány 3,2-ről 6,4-re gya­rapodott. A mezőgazdaság szocialista át­szervezésének hasznát és szük­ségességét igazolja a felvásárlás növekedése is. Amíg 1960-ban 22 vagon kenyérgabonát adott át községünk a felvásárló szer­veknek, addig a múlt évben ennek már több mint kétszere­sét, pontosan 54 vagont. A hí­zófelvásárlás az 1960. évi 678-cal szemben a múlt évben már meghaladta az 1000 darabot. S majdnem hasonló ütemben —, öt év alatt 21 százalékkal — nőtt a Vágómarha-felvásárlás. Az utóbbi években felélénkült a községpolitikai, községíejlesz- tési tevékenység is. Jóllehet a lakosság pénzbeli hozzájárulása a múlt évig 1961-hez viszonyít­va 21 százalékkal csökkent, a lakosság által végzett társadal­mi munka értéke azonban 16 ezer forintról több mint 60 ezer forintra emelkedett. S még ez­zel sem használtunk ki minden lehetőséget. Ezért döntöttünk úgy, hogy a szocialista demok­ratizmus fejlesztése érdekében községfejlesztési terveink elké­szítése előtt minden esetben közvéleménykutatást végzünk a lakosság körében. Az eredmény: már a múlt évben is több mint 900 javaslatot gyűjtöttek össze tanácstagjaink. Az idei évet pedig azzal kezdték, hogy számba vették azokat az utakat, járdákat, amelynek kijavítása társa­dalmi összefogással megva­lósítható. A községpolitikai tevékeny­ség fejlődésére egyébként jel­lemző példa, hogy az 1960-as évet megelőzően nem volt ritka az a tanácsülés, amelyet hatá­rozatképtelensége miatt el kel­lett napolni. Ma már nemcsak szívesen, szorgalmasan látogat­ják a tanácsüléseket, hanem él­ve jogaikkal, érvelnek, vitáznak álláspontjuk mellett és lelkiis­meretesen tolmácsolják válasz­tóik kérését is. így a múlt év­ben is 47 közérdekű, túlnyomó többségben megvalósítható ja­vaslat hangzott el a tanácsülése­ken — a tanácstagok felszólalá­sában. E javaslatok hatására került azután sor többek kö­zött a Hunyadi és a Sebesics sori út fel töltésére, a Vöröshad­sereg és a Kossuth utca fásítá­sára. Élénkek voltak a tanács­tagi beszámolók és gyakoriak a családlátogatások, melyek al­kalmával a mintegy félezer sze­mélyes természetű kérés mel­lett, 150 közérdekű kezdeménye­zés született, mint például a la­kosság húsellátásának biztosí­tása, a szolgáltatások javítása, a mezőgazdasági hozainok nö­velését segítő módszerek elter­jesztése. Javult az állandó bizottságok tevékenysége is. Egyedül szociális állandó bizottsá­gunk a múlt évben tizen­öt családnál végzett környe­zettanulmányt, s közülük tizenkettőt részesített rendkívüli segélyben, öt isko­lás gyermeket pedig természet­beni ^esélyben. Pénzügyi állan­dó bizottságunk többek között hasznosan vette ki részét a költ­ségvetés felülvizsgálatából, me­zőgazdasági állandó bizottsá­gunk egyik legjelentősebb ered­ménye pedig a rendszeres ha­társzemlék megszervezése volt. | íme az összegezés, melynek végére még feltétlenül odakí­vánkozik, hogy az eddigi ered­mények alapján a jövőben még fokozottabban szeretnénk igény­be venni tanácstagjaink és állan­dó bizottságaink segítségét, fej­lődést segítő terveink összeál­lításához, az emberek nevelé­séhez, a termelőszövetkezet megszilárdításához. Törekvé­seink legfőbb célja a szocialis­ta demokratizmus még telje­sebb kibontakoztatása, s az, hogy a lakosság mind nagyobb rétegét tudjuk bevonni a köz­ügyek intézésébe. Vízin Gergely vb-elnök A Bács-Kiskun megyei Hús- •ipari Vállalat igazgatója, Gom­bos Aladár elvtárs válaszolt la­punk 1966. január 4-i számának Amikor a fegyelminek nincs j visszatartó ereje című cikkére. A levelet kivonatosan közöljük: „Köszönettel veszem a cikk frójá- nak segítőkész munkáját, mert dol­gozóinkra feltétlenül nevelő hatású volt. Sajnálatos tény, hogy vállala­tunknál az elmúlt évben a társadal­mi tulajdon elleni vétségek aránya igen kedvezőtlenül alakult más vál­lalatokéval szemben. A vágóhíd ve­zetősége az 1914. évi decemberi párt- határozat szellemében igyekezett a társadalmi tulajdon védelmét és a munkafegyelmet megszilárdítani, — amelynek kisebb-nagyobb eredmé­nyei voltak, bár végső fokon még sok a tennivalónk. A belső ellenőr­zésnek vannak hiányosságai, s itt kell megjegyezni, hogy az egyes ve­zető beosztású személyek felelőtlen­ségéből származott a cikkben emlí­tett zsírhiány. Ezek a személyek már nincsenek vállalatunk állomá­nyában. A belső ellenőrzés munká­ját próbálta a vállalat vezetősége javítani amikor a rendészet dolgo­zóinak 8Q százalékát leváltotta, s he­lyettük arra alkalmasabb személye­ket állított be. Az ellenőrzés eddigi eredményeibe nem nyugodhatunk bele, s azt minden tekintetben to­vább kívánjuk fokozni. A fegyelmi büntetések kiszabásá­val kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nem alkalmazhatjuk minden esetben az elbocsátás büntetést. En­nek ellenére mi is érezzük, hogy a Uszályóriás Elkészült az első 1300 tonnás uszály a MAHART dunaharasz- ti üzemében. Az óriás uszály a közelmúltban sikerrel vizsgázott első próbaútjá.n, melyen ellen­őrző mérésekkel vizsgálták tel­jesítményét. (MTI foto — Fényes Tamás felvétele.) Mgelepetésemre útjuk a könyvtárba vezetett, ahol az is­merkedés után megtudtam, hogy együtt újítják mea az 1966-os évben könyvtári tagságukat. És lassan sók egyebet is megtudok róluk: a Szegedi Ruhagyár bá­csalmási telepének tizennégy ta­gú, Május 1 nevet viselő szo­cialista brigádját tisztelhetem u kollektívában. Vezetőjük Ko- vács-Csomor Lajosné. Az üzem­ben nem akárhogyan dolgoznak, hiszen tervüket mindig 100 szá­zalék felett teljesítik, a legutób­bi értékelésénél is 104 százalé­kot értek el. Ám nemcsak a munkában tartanak össze. A bri­gádtagok közül Baka Jenőné, Schoblocher Mária. Fekete De- zsőné és Vincze Margit ötlete volt még a múlt évben, hogy a könyvtárba is be kellene irat­kozni. Azóta valamennyien rendszeres olvasókká váltak. Másik példamutató kezdemé­nyezésük, hogy vasárnaponként a brigád egy-egy tagja mindig vendégül lát egy állami gondo­zott tanulót, aki fölött védnök­séget vállalnak. Nem csoda, Horni a brigád­naplóba szinte nap nap után újabb bejegyzés kerül. Nem­csak a munkáról, hanem közös örömeikről, gondjaikról is egy- egy közös kulturális, szórako­zást jelentő élményről. A nagy­szerű közösséggé forrt kollek­tíva tehát méltán érdemel fi gyeimet és dicséretet. Molnár József Böllér, a hírős Tárosból A böllért Zubor- nyák Andrásnak hív­ják. Jó pár éve segít a barátoknak, ismerő­söknek a disznóvágá­soknál, egyébként vá­góhídi dolgozó. — Vagyis nem ama­tőr, hanem „profi" böllér vagygk — jel­lemzi magái bevezető­ül. Kollégáitól tudom: Zubomyák András neve márkát jelent nemcsak a hentes-, ha­nem a böllér-szakmá- ban is. így hát mint böllérnek tettük fel neki a kérdést: — Hány sertés „kö­szönheti’" késének az utolsó nyikkanást? — Nehéz lenne erre pontosan válaszolni, de tudom, hogy sok volt köztük két mázsán jó­val felüli súlyú is. Szép, angol fajták, amilyenek a kedvence­im. — Hogyhogy ked­vencei? — Én ugyanis csak az angol fajtát kedve­lem. mert könnyű a pörzsölése, tisztítása, azért, mert vékony a koszhártyája... — Hány meghívása van még az idén? — Kevés. Tudniillik nincs sok időm, a vá­góhídon meg sok a munka, így hát csak egy-két rokonnak vál­lalok munkát. — Ha az idén már nemigen lehet közre­működésére számítani, azt árulja el: szükség­szerű-e a disznóölést hajnalban és féldeci­vel kezdeni? — A kérdés nem elég precíz. Sem a szükségszerűség, sem a hajnal. Akár hiszi, akár nem, én meg va­gyok pálinka nélkül, de még a bor sem na­gyon hiányzik. Munka közben pedig egyálta­lán nem iszo’n, csak ha nagyon hideg van, egy-két korty forralt bort. Ami a hajnalt illeti, ebből a szem­pontból is jól ismer­nek „ügyfeleim”. Nem szeretek túl korán kelni, általában fél 7­kor kezdek. Ha akad délutáni vágás, akkor 6 órakor. — Mennyi időbe te­lik egy sertés feldol­gozása? — Sok mindentől függ... Ha nagyon sietek, délre kész, de egy órára, legkésőbb fél kettőre bizonyosan. A húsipar gyors fej­lődése — bár furcsán hangzik — a böllér- munkában is érezteti hatását. Illetve abban, ahogyan a megrende­lők a sertés feldolgo­zását igénylik. Az em­berek ma már kevés­bé „szalonnásak", mint régen. Az sem cél, hogy másfél, két te­nyérnyi vastag szalon­nát hagyjunk meg. In­kább hosszában nye- setik a szalonnát, mert így könnyebb a keze­lése, füstölése, tárolá­sa is. A sonka helyett a kolbász lett a ked­venc, méghozzá a ser­tés-. ló- és marhahús keverékü paprikás kol­bász. Általában az egyik hátsó, vagy a két első sonka marad meg, a többi kolbász- szá „alakul”, — S az ízletes, ro­pogóspiros alföldi te­pertő? — Ez is kedvelt ma­radt. hiszen készítése egyszerű. Külön kell sütni, apró hulladék tepertőből, mert csak így garantálható a megfelelő átsülés és az ideális íz. Az is válto­zás a böllér szakmá­ban, hogy ma már sokkal kevesebb a füs­tölthús, mint régen. — Egyes vidékeken ma azt tartják, hogy a szalmaperzselés jobb mint a gáz. benzin, vagy faperzselés ... — Én ebben nem hi­szek. A magam részé­ről a gázperzselés mel­lett vagyok, ez a leg­jobb. Ezzel egyenletes a hőelosztás, nem sé­rül meg a bőr, a gé­pet lehet szabályozni, így nincs égetés, de nyersen maradt bőrfe­lület sem marad. Azt sem tapasztaltam, hogy a szalmaperzselés ál­tal jobb minőségű len­ne. S az a böllér. aki úgy érzi. lépést kell tartania a szakma fej­lődésével, ugyancsak ezt a nézetet vallja. Bubor Gyula fegyelmi határozatok néha egyolda­lúak, sok esetben liberálisak, amely abból adódik, hogy a vállalat évek óta szakember-utánpótlással küzd. Súlyosabb vétségek elkövetésekor természetesen, alkalmazzuk a fe­gyelmi büntetés legsúlyosabb fokát mint Rácz és társai esetében. Meg keU még jegyeznem, hogy a válla­lat társadalmi szervezeteinek tudat­formáid munkája sem teljes egészé­ben kielégítő, s nem végeznek meg­felelő felvilágosító munkát az egyes megtévedt dolgozókkal szemben. . A Bács-Kiskun megyei Hús­ipari Vállalat igazgatójának cik­künkre adóit válaszával, amely­ben nagyon ősztatén feltárja az üzem belső! életének gond­jait, egyetértünk. Nagyon he­lyesen értékelt^ azt a segítő szándékú bírálatot, amelyet az üzemmel kapcsolatban tettünk. Bizonyára a vállalat vezetősége, a párt- és a tömegszervezetek összefognák hatékonyabb felvi­lágosító munkára képesek, ez csak is erősítheti az ott dolgo­zók munkához, la társadalmi tu­lajdonhoz való viszonyát. S ta­lán még annyit: a húsipari vál­lalat igazgatójának gyors rea­gálását a hibák; okának feltárá­sát, s konstruktív intézkedését példának tekinthetik azok a ve­zetők, akik egy-egy bíráló írá­sunk kapcsán a fentiek helyett igyekeznek objektív tényezőkre hivatkozva megmagyarázni a bizonyítványt. ! Keresettek a modern bútorok A megyei Iparcikk-kiskeres­kedelmi válalat tavalyi bútor­forgalmának mintegy 40 száza- zaléka a kecskeméti bútoráru­házban bonyolódott le. Az áru­ház 29 860 000 forintos bevétele 109,8 százalékos forgalmi terv­teljesítést jelent. Az eladott bú­torok 60 százaléka új vonalú, modern, komplett garnitúra volt. Igen keresetetek voltak a ma­gyar szobabútorok, a Csillag, a Hangutat-garni túrák, a Rába, a pécsi lakószobák, a Csobánc, a Balaton, azj Avas-garniturák, s a nagykőrösi bútorgyár kom­binált szobabútorai. Sajnos, a Varia bútorokihoz tartozó hosz- szúkás dohányzóasztal, a tv- szekrény, a rádió és a tv-asz- tal, igen sokszor hiánycikknek bizonyult a múlt évben. Az áruházbán jelenleg 15 fé­le garnitúrát ajánlalak a vá­sárlóknak. A tervek szerint áp­rilisban befejeződnek az átala­kítási munkáljatok, s ezt köve­tően megnyílik a lakberendezé­si áruház ahol a bútorokon kí­vül a lakberendezési cikkeket is árusítanak majd. fl rendőrség felhívása A Kecskemét^ Városi és Járási Rendőrkapitányság közli, hogy az alább felsorolt 'talált tárgyak tulaj­donosai jelentkezzenek: két darab Csepel gyártmányú férfi kerékpár: gyári számuk: B 55 895, 40 882, egy darab Mátra- gyjártmányü női kerék­pár gyári száma: D 69 449, egy da. rab Csepel gyártmányú férfi kerék­pár, gyári száma: T 48 477, két da­rab ismeretlen gyártmányú női ke­rékpár, gyári számuk: K 6« 187, 74 194, egy darab papírzsák, egy pénztárca és egy darab teherautó­indítóvas (kurbli). PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Klskun: megyei Bizottsága és a megyei tanács lapia Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telelő nközoont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: [7-09. Terpeszti » Magyar Posta. Előfizetési dn j i ninaora u forint. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Bacs-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefoni u-86. index; 85 065,

Next

/
Thumbnails
Contents