Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
Vitég proletárja?, egyesületek! nfófí nem XXI. ÉVFOLYAM. 18. SZÁM Ara 60 fillér 1966. JANUAR. 22. SZOMBAT Megkezdte tanácskozását az MSZBT kongresszusa TVagy tartalék Pénteken, a Parlament fényárban úszó kongresszusi termében megkezdte tanácskozását a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. .... A kongresszus elnökségében foglalt helyet Szirmai Istixin, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Babies Antal akadémikus. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Demeter Sándor, a Kulturális Kaps sola tok Intézetének alelnöke, a tömegszervezetek számos vezetője, politikai, társadalmi és kulturális életünk kiválóságai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának tagja, a Szovjetunió népi ellenőrző bizottságának elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének tagja, s küldöttségének vezetője, valamint Sz. A. Andrjusenko altábornagy, az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviselője. A kongresszust Kardos László Kossuth-díjas professzor, az MSZBT alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi kongresz- szus óta elhunytakról, majd megnyitó szavaiban rámutatott, hogy a a kétnapos kongresszus jelentős állomás a Magyar-— Szovjet Baráti Társaság életében. Nemcsak számba veszi az elfiiúlt időszak munkáját és eredményeit, hanem megjelöli a társaság jövőbeli feladatait, azt az utat, amelyen járva hozzájárulhat a két nép barátságának további elmélyítéséhez. Ezután Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalától, majd pedig az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcos időszakától kezdve immár több évtizedes internacionalista, testvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tömörült szovjet népet és a szocialista forradalomért küzdő magyar dolgozókat — mondotta a szónok és hangsúlyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának. legjobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának további elmélyítése megfelel népünk érdekeinek, az egész nemzetközi munkásmozgalom érdekeinek, a béke és a halauás ügyét szolgálja. Kristóf elvtárs megemlékezett a szovjet emberék hősi harcairól, amely elhozta számunkra a szabadságot és függetlenséget Beszélt arról, hogy a Szovjetunió mindig támogatott és önzetlenül segített be ív- minket, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozva megállapította. hogy — a nemzetközi helyzet az utóbbi időben feszültebb lett. mert az imperialisták, elsősorban az amerikaiak, tudatosan mérgezik a világpolitika légkörét és az államok kapcsolatait. — A békeharc fő támaszai, a szocialista országok rendelkeznek azzal a gazdasági és katonai erővel, azokkal a politikai lehetőségekkel. amelyek reálissá teszik a világ népeinek békeharcát és elérhető céllá teszik a világháború megakadályozását. Kristóf István ezután a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődését méltatta és számos ténnyel, adattal mutatta be. hogyan segítette a Szovjetunió iparunk, mezőgazdaságunk fejlődését, majd az MSZBT tevékenységéről beszélt, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az elmúlt években oda- adóan munkálkodtak a magyar —szovjet barátság elmélyítésén. Ezután Szirmai Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának felszólalása következett, majd szünetet tartottak. A rövid szünetet követően vitára került sor, amelyben elsőként Trencsényi Waldapfel Imre akadémikus felszólalása hangzott el. A továbbiakban felszólalt a vitában Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövetségének titkára. T öreky Ernöné, a Borsodi Vegyikombinát mérnöke, Erdey-Grúz Tibor akadémikus. Babies Antal akadémikus, Major Júlia, a Debreceni Ruhagyár Tyereskova brigádjának vezetője. Kovács András újságíró, valamint Buss János, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatója, aki beszélt megyénk és a szovjetunióbeli krími terület sokrétű, több éve fennálló barátságáról. A délutáni ülésen részt vett és az elnökségben helyet foglalt Péter János külügyminiszter is. A kongresszus ma folytatja munkáját. Alig egy hónapja, hogy pántunk központi lapja ankétet rendezett a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről. A megbeszélésen dr. Gajdócsi István, a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke találóan jegyezte meg hozzászólásában, hogy a termelőszövetkezetek mellék-, segéd- ég kisegítő üzemei nagy tartalékokat, eddig mozdulatlan erőket szabadítanak fel, amelyek számottevően elősegítik a jövedelmezőség növelését. Egyben állandó keresetet jelentenek a termelőszövetkezetek tagjainak és hasznosak a népgazdaságnak is. Közismert, hogy a mezőgazdasági munka idényjellegű. Ilyenkor télen kevesebb elfoglaltság akad és a tagok jelentős része nem tud mihez kezdeni szabad idejével. Ez nemcsak a családokra hat hátrányosan, mert nincs kereset, de az egész közösség megérzi, hiszen ha a tag hasznos termelési munkát végez, ez a szövetkezet jövedelmét is emeli. Közös gazdaságainkban a fő üzemág mellett számos mellékés segédüzemág van, amely hozzátartozik a nagyüzem életéhez. Több termelőszövetkezetben savanyító, aszaló részleget létesítettek. A bognár-, kovács- és kádárműhelyekben egész évben folyik a munka. Sok helyen az építőbrigádok segítenek a beruházások megvalósításénál. Ugyanakkor dolgozhatnak a szövetkezeti tagok olyan üzemágakban is, amelyek bizonyos mértékig ipari tevékenységnek számítanak. Helyes például, hogy a kalocsai járás több termelőszövetkezetében szénporos téglaégetéssel segítenek az építkezéseknél jelentkező anyaghiányon. A kiskunfél- egyháa Bem József Termelő- szövetkezet. betonoszlopokat készít az új gyumölcstelepítéshez. A betonoszlop mint ismeretes, hiány cikk. A szövetkezet hatezer darabot akar elkészíteni a téli hónapok alatt, a fedett műhelyben. Ugyancsak Kiskunfélegyházán a Lenin Termelőszövetkezet két hold füzest telepített. A tagok a kertészetben nélkülözhetetlen kosarakat ennek terméséből fonják a télen. Magától értetődő, hogy szinte termelőszövetkezetenként más és más lehetőségek adódnak a tagok állandó foglalkoztatására. Üzemszervezési elveket tagadnánk, ha nem Ismernénk el a termelőszövetkezetek mellék-, segéd- és kisegítő iizem- ágainak fontosságát, létjogosultságát Mostanában erről egyre több szó esik. és számos értekezleten, összejövetelen, rendezvényen szóvá teszik & termelőszövetkezeti vezetők, hogy nehezen kapnak engedélyt egy-egy melléküzemági tevékenységhez. Emiatt megy tönkre például jelentős értékű gyümölcs, szőlötörköly stb. Így van ez számos szőlő- és gyümölcstermesztő körzetben. Termelőszövetkezeti szeszfőzdék, vagy pulpkészítö üzem létesítésével sok ezer forint értéket meg lehetne menteni. Ugyancsak zöldség- és gyümölcsaszaló. szárító üzemek létrehozásával szintén jelentősen emelni lehetne nemcsak a jövedelmezőséget, hanem javítani a lakosság ellátását is. Természetesen minden esetben figyelembe kell venni azt. hogy ne a nagyüzem kárára működjenek ezek a melléküzemágak. Most folyik a termelőszövetkezetekben a tervezés. Mérjék fel a helyzetet a közös gazdaságok vezetői és próbálják meg kiaknázni az említett lehetőségeket. Ehhez természetesen az is kell, hogy az illetékesek részéről az eddigieknél több segítséget kapjanak. K. S. Növekedett a takarmánykeverő üzemek termelékenysége Új „tápgyár" épül Csátalján A nagyüzemi gazdaságok állattenyésztése egyre fejlődik, korszerűbbé válik. Ebből következően mind több táptakarmányra is van szükség. A növekvő igények kielégítésére új takarmánykeverő üzemek épülnek, a meglevőket pxidig kibővítik. A Bács-Kiskun megyei Gabomafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója Sarok Antal lapunk kérdésére a takarmánykeverő üzennek fejlesztéséről a következő tájékoztatást adta: — Az utóbbi időben növekedett a megye takarmánykeverő Lemondott a Moro-kormány Róbert László, az MTI tudósítója jelenti; Huszonnégy órával azután, hogy az olasz kormány bizalmat kapott — a csütörtök esti ülésen a parlament többsége a Moro-kabinet ellen szavazott. A kommunisták, ahogy ezt Ingrao, a párt parlamenti csoportja elnökének pénteken nyilvánosságra hozott nyilatkozata hangsúlyozza — logikusan a válság kimondását, tehát a kormány azonnali lemondását követeli. A „drámai finálé”, ahogy ezt a Corriere della Sera is jelzi címében — legjelentősebb eseménye az, hogy a szavazás során Moro kereszténydemokrata pártjának, tehát a középbal koalíció uralkodó csoportjának körülbelül száz képviselője vagy távollétével tüntetett. vagy egyenesen a kormány ellen szavazott. Ami a száz kereszténydemokrata képviselő állásfoglalását illeti: egy részük azért főid ült szembe a kormánnyal, mert a klerikális körök álláspontjához híven még az állami gyermekéi napközi otthonok létesítésének elvétől is irtózott. Az olasz kormány pénteken délelőtt rendkívüli ülésen vitatta meg az előző napi szavazás kimenetelét, majd hivatalosan j közölték, hogy a kormány lemond, s Moi'o miniszterelnök még a nap folyamán tájékoztatja erről Saragat köztársasági elnököt. Az olasz kormány csütörtökön este történt meglep>etéssze- rű leszavazása után a szocialisták és a köztársaságpártiak a válság kimondását követelték Morétól. A pénteki minisztertanácson csatlakoztak hozzájuk a szociáldemokratáik is. üzemeinek termefése. Az 1963- ban és 1964-ben még 20—22 mázsás óránkénti kapacitással dolgoztak, viszont a lehetőség megvolt arra, hogy 30 mázsára emeljék a teljesítményt. 1965. óta már az üzemek korszerűsítése következtében 30, sőt a soltvadkerti és a dunavecsei takarmánykeverő 40 mázsás óránkénti teljesítménnyel dolgozik. Ennek a felemelt termelésnek kihasználásához raktárra van szükség. A készáru és alapanyagok raktározása napról napra növekvő gondot okoz, s ezt még fokozza az a tény, hogy a termelőszövetkezetek szállítása — nem ütemesen, hanem alkalomszerűen történik. Épp ez a raktárhiány tette szükségessé, hogy a megyében működő hat takarmánykeverő üzem tárolóhelyeit bővítsék. Többek között Duna- vecsén és Kalocsán három, Kecskeméten kettő, Mélykúton négy szín készült el. 1965-ben a megye takarmánykeverő üzemei 7350 vagon tápét gyártottak a Földművelés- ügyi Minisztérium által megállapított több mint harmincféle recept szerint. 1966-ban a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak több mint 8 ezer vagon tápot kellene gyártania. Mivel ehhez a jelenlegi raktárak sem elegendők, ezért a Ga- bonatröszt úgy határozott, hogy a Szentesi Erőtakarmánygyár szállít a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak 600 vagonnal. A megyei vállalatnál p>edig az idén a harmadik negyedévben Csátalján új. modem keverőüzem építését kezdik el. K. J.
