Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
Műszerekkel a vízért es a víz ellen Stimulált magyar vetőmagvak A víz: mindenfajta élet elemi feltétele, s egyúttal a gondok forrása is. Akkor is ha kevés, akkor is ha sok van belőle. Világviszonylatban kutatóik ezrei keresik a választ arra a kérdésre: a bolygónk; felszínét szatra egyhangú, valójában izgalmas, olykor meglepetésekkel tarkított mindennapjait Egy-egy kutatási eredmény megszületését, amelynek aztán a gyakorlat veszi hasznát, évekig tartó vizsgálódás előzi meg. A naponkénti megfigyelések szorgalmas munkásai közé tartozik itt a telepen Bocsor Jánosáé laboráns, valamint Fazekas László, hidrológiád és meteorológiai észlelő. Munkájuk’ hogyan illeszkedik be a víz megzabolázásáért, illetve jó elosztásáért folytatott világméretű küzdelembe? — Tavaly 760 milliméter csapadék hpllott le — válaszol Fazekas László. —■ Az átlagosnak majdnem a kétszerese. Míg máskor 3—4 méter, most 70—80 centire van a talajvíz a felszín alatt. Legalább is a telep környékén. Máshol, sajnos, fentebb is. így a talajnedvesség vizsgálatának fokozott a jelentősége. Meghatározása céljából négy módszert veszünk igénybe. A legkorszerűbb, s egyúttal a leggyorsabb és a leggazdaságosabb a rádióizotópos eljárás. De eredményes és korszerű az elektromos mérés is. A mindenkori talajvíz milyen ásványi anyagokat és milyen intenzitással old ki a termőföldből — ez elsősorban a mező- gazdaság számára nem lehet közömbös kérdés. A talajvíz mintáinak vizsgálata Bocsor János- né feladata. — Hatvan, különböző mélységig fúrt kút, van a területünkön — sorolja. — Hetente kettőnek a vizéből veszek mintát. Kalcium- és magnéziumtartalom, lúgosság, összkeménység szempontjából végzem el a vizsgálatokat. A tavalyi év a vízbőség esztendeje volt. A belvizek elvonulása. kedvezőtlen hatásuk felszámolása céljából teendő erőfeszítésekhez nyújtanak segítséget az itt folyó hidrológiai műszeres megfigyelések is. H. D. három kontinensen A hagyományos talajművelés, az öntözés és a még rövid múltú kemizálás után az elektronika is bevonul a terméshozamok növelésének eszközei közé. Legalábbis ezzel biztatnak a Kertészeti és Szőlészeti Faiskola elektronikus magkezelő gépével végzett kísérletek. A nagy jelentőségű eljárás már kétségtelen gyakorlati eredményeket hozott, bár közvetlen élettani hatását még nem sikerült tisztázni. Maga a. módszer viszonylag egyszerű. Az elektronikus berendezéssel 20— 30 ezer voltos nagyfeszültségei állítanak elő, s az elektromos téren keresztülvezetik a vetőmagvakat. Az elektromos áram hatására a magvakban ionmozgás keletkezik, ami — egyelőre még nem pontosan ismert módon — megnöveli a magok szénhidráttartalmát. A nagyobb szénhidráttartalom pedig előnyösen változtatja meg a magból kikelő növény tulajdonságait: növeli terméshozamát, csökkenti tenyészidejét stb. Mindezt már széleskörű szántó« földi kísérletek igazolják: az elektronikusan kezelt növények 25 százalékkal több termést adtak, 5—10 nappal korábban értek be, s legalább 20 százalékkal több cukrot tartalmaztak* mint a „normális” növények. Ezeket az összehasonlításokat rövidesen Észak-Amerikában, Afrikában és a világ több más pontján is elvégzik. A magyar elektronikus magkezelő gép ugyanis íelkeltele a világhírű angol Gunson vetőmagtermelő cég érdeklődését is. Kezdeményezésükre a gépet egy időre ki is szállították az angliai Wit- ham-be, ahol működését a Cam- bridge-i egyetem biokémiai intézete ellenőrizte. A géppel különféle növények nagy mennyiségű magját | stimulálták. A magvakat a Gu|ison-cég külföldi telepein nevelik fel, hogy megállapíthassák, hogyan érvényesül a magyar berendezéssel kiváltott elektronikus hatás a különböző földrajzi viszonyok között. Ami közös haszonnal jár... szervezetet. Hogyan történt? Erről már Szűcs Lászióné, a szakszövetkezet párttitkára segít beszámolni Ilonkának. ■— Nálunk — magyarázta —, a fiatalok 80 százaléka tanyán él. Találkoztak a munkában. s ezzel kapcsolatuk ki is merült. Pedig — mondták nemegyszer — „Ilyenkor, télen mi is szívesen bejönnénk a tanyáról szórakozni, művelődni ...” — Mióta megalakult az alapszervezet — veszi át a szót a kultú- ros —, heti háromnégy alkalommal ösz- szegyülünk, még a KISZ-en kívüliek is eljönnek. Táncpróba, taggyűlés, klubest, a gazdaság eredményeiről, terveiről szóló előadássorozat szerepelt az eddigi programban, s rövidesen egészségügyi előadást, Világ térképe előtt tanfolyamot is szervezünk — közkívánatra. — Hallottam a gitár együttesükről is. — Igen, azt is megalakítjuk. A vezetőség is segít — szükség esetén — a hangszerek megvételében. S hogy a tanulásban se maradjunk le, az időközben 35-re gyarapodott KISZ taglétszámból többen jelentkeztek a kertészeti és szőlészeti technikum kihelyezett tagozatára. — Az első évfolyam megindításához azonban legalább 30 jelentkező szükséges — szól közbe a párttit- kárasszony. — Megkíséreljük ezt a létszámot „kiállítani”. Ha nem muszáj, ne várjon még egy évet sem a beiskolázásra Zsubori Mihály KISZ-titkár, Ócskái János és a többi jelentkező. ZSVBOR1 Mihály ezúttal nem volt bent a központban, egyik társához ment el beszélgetni. Hogy milyen ügyben? Erre is választ adott a mindent tudó „kultúros” lány. — KISZ-brigádot akarunk létrehozni. ha. Négy város 36 tenyésztője 212 galambbal vett részt a kiskunsági galambkiállításon Kiskunfélegyházán, a Kiskun Múzeumban rendezték meg a félegyházi galambtenyésztők idei első kiállításukat. A kiállításon Kecskemét. Cegléd. Kis- j kunhalas és Kiskunfélegyháza j 36 galambtenyésztője 16 fajta, összesen 212 galambszépséget mutatott be. Különös jelentősége van ennek a kiállításnak most, amikor előtérbe került a galambexport. A nyugati piacokon 2 dollár 30 centet fizetnek egy kiló feldolVédeft ferűlet Kunadacson A Kunadacs határában védetté nyilvánított 22 holdas, zsombékos, füves, úgynevezett turjános területen kísérleteket és megfigyeléseket végez az Erdészeti Tudományos Kísérleti Intézet. A többi között azt tanulmányozzák, hogy mesterséges beavatkozás nélkül, teljesen védett körülmények között hogyan fejlődik az ősi növényzet. gozott galambhúsért, amikor a csirkehúsért csak 60 centet kapunk. Rájöttek, hogy a galambhús nagy fejhérjetartalmával tápláló és könnyű étel. A föld- | művesszövetkezet 29 forintot fizet egy kiló galambhúsért. Ezen a kiállításon a kedvtelésből tartott díszgalambok mellett zömmel a hatalmas húsgalambok kaptak j helyet, s a tenyésztői díjat i$ ezeknek a galamboknak a tulajdonosai kapták meg. Sampion díjat kaptak; Ná- nási László, Kiss Lajos. Endre Sándor és B. Papp László. Tenyésztői díjat: {Kiss Lajos és Szabó István. Fajtalegjobb díjban részesültek: Barta Gábor, Nagy P. László, Varga Oszkár és Fehér Lajos. A kiváló eredményt elért galambok száma 31 volt. T. M. lehet, már a tavasszal. Az ide tartozók teljesítménybérben dolgoznak majd, s vállalják a szőlőterület kifogástalan megművelését, a telepítéstől kezdve a zöldmunkákon át, egészen a szüretelésig. Világos tehát a következtetés: A szövetkezetnek számottevő gazdasági haszna is lesz a lelkes KISZ- fiatalok munkájából. Nem hiába szavazta meg a vezetőség a két ezer forintos támogatást az alapszervezetnek, és a kultúrterem berendezését sem. — NÁLUNK az idős és a fiatal generáció mindig megfért egymással, mind a munkában. mind a szórakozásban. A kultúrtermet is közösenhasz- nálja. De hogy az együttlét még hasznosabb, tartalmasabb legyen, ezért is segítjük a fiatalokat — mondotta búcsúzóul a párt- titkár asszony. — Es ebből — tette hozzá — az idősebbeknek, a fiataloknak, a kollektívának. az egész gazdaságnak. csak haszna származik. Az olvasó hangja Kellemetlen meglepetés Több éve adjuk a tejet a La- josmizsei Tejszövetkezetnek. Hála feleségen} gondoskodásának és jó tehehünknek, a környékünkön mi szállítottuk a múlt évben az egy tehénre eső legnagyobb tejmennyiséget. Néhány nappal ezelőtt kellemetlen meglepetés ért bennünket. Felszólítást) kaptunk ugyanis hogy a tej, amit legutóbb beadtunk, csak 2,8 százalék zsír- tartalmú volt, aj régebbi 3,8 százalékkal szembjen. Felszólítottak^ hogy a tej zsírfoka gyenge és a továbbiakban — ha így marad — megvonják a tej után járó korpa juttatást. Feleségem nydmban besietett Lajosmizsére reklamálás végett és vitt magával 2 liter tejet a zsírfok újabb megállapítására. A vezetőnő fizetéssel lévén elfoglalva, egy másik ott dolgozó asszonyhoz ment ügyének elintézése érdekében. Az azonban néhány szóval elintézte; „Nem érdekel, amit „a parasztok” behoznak mintázni! Csak a tejesek által behozott tejet mérjük meg.” A kartársnő talán nem gon- • dőlt arra, mikor gúnyosan kihangsúlyozta a j „paraszt” kifejezést, hogy feleségem osztálytársa volt és egykor egy padban ültek a távoli tanvai iskolában. De még ennél is bántóbb volt a rideg elutasítás, amellyel ügyünk tisztázása iránt viseltetett. Hardi József Méntelek borító, s a szilárd földkérget is átitató irdatlan víztömeggel hogyan lehetne úgy megbirkózni, hogy az mindig és mindenhol az ember javát szolgálja. A Vízügyi Tudományos Kutatóintézet két telepe működik megyénk területen: Kömpöc és Hetényegyháza határában. Ezúttal az utóbbira látogattunk el. A műszerkerttel és kutakkal körülvett állomás a nyíri erdő mélységes csendjében éli a látBocsor János né mill írni ternyi pontossággal méri meg a vízminta mennyiségét. HÓFEHÉREK a kultúrterem falai, a mennyezetet díszítő szalagok, szerpentinek hullámzónak az ajtón beáramló léghuzatban. — Ez még szilveszteri emlék — jegyzi meg a piros-kék-sárga- zöld ~ szalagokra mutatva Dunai Ilona, a Kiskőrösi Petőfi Szak- szövetkezet KlSZ-alap- szervezetének kultúr- felelőse. — De nemcsak akkor, hanem már azóta többször is jól szórakoztunk itt. Hosszúkás, téglalap alakú helyiség a kultúrterem, amit az itteni fiatalok is segítettek átalakítani, berendezni. Raktár volt azelőtt, kiürítették, majd következett a renoválás, átalakítás, festés, takarítás. A bútorok, a berendezés kissé kopott, de már nem sokáig, mert: — A vezetőség ígéreteit tett új, modern bútorok vásárlására. Tv. rádió, s különböző társasjátékok is lesznek majd — magyar rázta Ilonka —, aki huszonegyed magával alakította meg novemberben • KlSZrüIap-PETOFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither OánieL Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácshá2 Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal! Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: i7-09. Terieszti a Magyar Posta. Előfizetési dli « nőnapra lä formt Előfizethető! a helyi oostanivataloknál és Kézbesítőknél Bacs-Klskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telelőm 11-63. Index! 33 065» Fazekas László —- a talajnedvesség elektromos észlelése közben. ^Pásztor Zoltán felvételei.) 9 I
