Petőfi Népe, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
1966. január 16. vasárnap s 3. oldal A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról.) I Az új rendelkezések érteimé- j ben az állami építőipari válla- latok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem család- fenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint különélési pótlékban részesülnek. Ez az intézkedés az érintett dolgozók jövedelmét havi 125—375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelése és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros munkaerő- hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. Az említett intézkedésekkel nem érintett építőipari vállalatoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvényben. A munkahelyi pótlék bevezetése az érintett dolgozóknál — a főépítésvezetőknél, építésvezetőknél, főmunkavezetőiméi, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dolgozó mérnö- ; köknél és technikusoknál — 10 százalékos béremelést jelent. A különélési pótlék emelése, valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forinttal növeli az építőipari dolgozók jövedelmét. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét február 1-én érvénybe lépő intézkedések évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az ősz- szegből — a kormányhatározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosan 7—8 ; százalékos keresetnövekedést eredményez. A béremelésben I részesített munkaköröket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttesen határozzák meg. A béremelésnél figyelembe veszik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a munkavégzés kedvezőtlen feltételeit, a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakorlatot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban viszonylag elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő területeket is. Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül végső soron a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vállalatnál ki. mennyi béremelést kap. A bányászatban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra emelik mintegy 25 ezer dolgozónál. Emelik a föld alatti szakmányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörönként differenciálva. A vegyipari ágazat munkásainak 40—15 százalékát érinti a rendezés, főleg a nehéz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatottakat, így pl. a gumiiparban rendezik a hen- gerkeverők, a vulkanizálok és más egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók bérét. Az emelés mértéke 4—8 százalék. A villamosenergia iparban felemelik például a szén- és salakmozgatók, a kábel- és villamoshálózat-szerelők bérét 4—7 százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 százalékos béremelésben, elsősorban a nagyolvasztók, a meleghengerművek. az öntödék munkásai. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a ková- csolóüzemek, az edzőm ühelyek dolgozóinál, esztergál yosoknál. nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sóiatéri munkásoknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendelkezésükre bocsa- i tott béremelési keret 80 százalékát használják fel a minisztérium irányelvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskörben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás részesüljön különböző mértékű bérkorrekcióban. A könnyűiparban a béremelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozókat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szakszámos rendszerbe sorolt munkások csalinem kétharmada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egyharmada átlagosan 8 százalékos és a kisegítő állományú rakodók csaknem kétharmada átlagosan 5 százalékos béremelésben. Ehhez a bérrendezéshez az 1966. évi bér- fejlesztés egy í’észét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag iparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutó-an 60— 150 forint béremelésben. Ezen belül 11 700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segédüzemek munkásai szintén béremelésben, illetve kisebb bérkorrekcióban részesülnek. Az Építésügyi, valamint a Közlekedés- és Postaügyi M misztérium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság területén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint. A MÁV-ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százalék, az autójavító. iparban 2340 munkás mintegy 4—5 százalék havi bér- emeléist kap. A K P,M karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka részesül átlagosan 3— 4 százalékos béremelésben, a rakodómunkások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék béremelést. Az erdőgazdaságokban mintegy 20 ezer munkás kap béremelést, elsősorban az alacsony keresetű erdőművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunkások. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, rakodó és anyagmozgató munkásoknál 4— 5 százalékos béremelés lesz. Egyéb nem ipari minisztériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béremelés. A bérintézkedés a tanácsi helyiipari, szolgáltató és kommunális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisioari szövetkezetek bérszínvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főművezetők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A béremelkedés mértéke — a rendezésben részesülő művezetőknél — 100— 300 forint között váltakozik a szakképzettségüktől, szorgalmuktól, az általuk irányított terület jellegétől függően. A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa felhívja a gazdasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett kategóriák bérének megállapításánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelősséget, a magatartást figyelembevéve körültekintően járjanak el és a lehetőségek szerint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelésük mértékéiül. Nyugdíjemelések Február 1-től évi 200 millió forint költségkihatással felemelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagságon alapuló alacsony összegű nyugdíjakat. A havi 750 forintot einem érő sajátjogú nyugdíjaknál átlag 10 százalék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forintot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 százalékkal emelkednek úgy. hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb ösz- szegű félárva- és a 400 forintot el nem érő teljes árva ellátások is. A félárva felemelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OMBI) sajátjogú és özvegyi járadékot is. Progresszív nyugdijjárulék bevezetése A nyugdíjjárulék mértéke havi 1800 forintig változatlanul 3 százalék; e felett pedig a következő: 1801—2300 forintig 4 százalék 2301—3000 forintig 5 százalék 3001—1000 forintig 6 százalék 4001—5000 forintig 7 százalék 5001—6000 forintig 8 százalék 6001—7000 forintig 9 százalék 7000 forint felett 10 százalék A felsorolt százalékos kulcsok alkalmazásánál a dolgozó havi együttes összes keresetét kell számításba venni. Családi pótlék emelése A családi pótlék felemelésének éves kihatása 850 millió forint, 50 millió forinttal több a tervezettnél. A családi pótlék rendezése több mint 600 ezer — bérből, illetve fizetésből élő — családot érint. Gyermekenként havi 50 forinttal emelkedik a két- és többgyermekes családok, továbbá mindazok családi pótléka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pótlékot (egyedülálló nők stb.). A családi pótlék emelése kiterjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, a kisipari szövetkezeti tagokra, továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkaviszonyuk, illetőleg kisipari szövetkezeti tagságuk alapján sajátjogú nyugdíjban részesülnek. 2 gyermek után 200 forintról 300 forintra, 3 gyermek után 360 forintról 510 forintra, 4 gyermek után 480 forintról 680 forintra, 5 gyermek után 600 forintról 850 forintra, minden további gyermek után gyermekenként 120 forintról 170 forintra emelkedik a családi pótlék. Az egyedülálló nők családi pótléka 1 gyermek után 90 forintról 140 forintra, 2 gyermek után 240 forintról 340 forintra emelkedik. A termelőszövetkezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztése A Minisztertanács határozatot hozott a termelőszövetkeze tek társadalombiztosítási rend szerének továbbfejlesztéséről. Eszerint arra kell törekedni, hogy a szolgáltatások megközelítsék a munkaviszonyban álló dolgozóknak és családtagjaiknak nyújtott szolgáltatást. Július 1-től kerül soir a betegségi ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék kiterjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfejelő időpontban tájékozta tás jelenik meg. (MTI) Újabb zárszámadási közgyűlések Eredményes esztendő a kecskeméti tsz-közi baromfitársulásnál Kétmillió forint a borítékban Bácsbokodon A Kecskeméti Termelőszövetkezetek Baromfinevelő önálló Közös Vállalkozása szombaton délelőtt tartotta zárszámadási közgyűlését. Az összejpvetelen ott volt Reile Géza, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Sánta Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Részt vettek a zárszámadási közgyűlésen a társulás nyolc termelőszövetkezetének igazgatóság! tagjai. Paksi József igazgató számolt be az -’’múlt, év gazdálkodásáról. Elmondta, hogy a tervezettnél jó- | val több pecsenvecsírkét szál- j Irtottak a felvásárló vállalatnak. 1 Hasonlóképpen túlteljesítették a tojás termelési tervét, az egy tojóra jutó tojásmennyiség a tervezettnél 7 százalékkal több. Számottevően növekedett a társulás tiszta vagyona. A társtermelőszövetkezetek között 620 ezer forint jövedelem kerül szétosztásra. A beszámoló ismertette a jövő évi feladatokat. Többek között egy 15 ezer férőhelyes csibenevelőt is létesítenek. Jelenleg 12 ezer naposcsírkéjük van. Január 15-ig a társulás baromfitelepének tojáshozama 117 ezer darab voll* Ugyancsak szombaton délelőtt került sor Bácsbokodon az Ezüstkalász Termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlésének megtartására. Ezen Ódor József elnök adott számot az elmúlt évben végzett gazdálkodási tevékenységről, amely a közös további gyarapodását eredményezte. A gazdák a vállalt termelési feladatoknak sikeresen eleget tettek. Ennek köszönhetően — a rendszeresen felvett e’őlegeket nem számítva — a zárszámadási közgyűlést, követően összesen mintegy 2 millió forint „vándorolt” a borítékokban jogos tulajdonosához, Üj színek, új formák Az új esztendő élső munkanapján arról tájékoztatott Kiss Tibor, a Kalocsai Műanyagfeldolgozó Vállalat termelési osztályának vezetője, hogy reggel leltározással kezdték az 1966Petreez János, a pvc-szőnyeg vastagságát ellenőrzi mikrométerrel. os esztendőt, délután azonban már teljes lendülettel megkezdődött a műhelyekben a munka. Azóta többet is megtudtunk az üzemről. Túlteljesítették például elmúlt évi termelési tervüket, az idén 6 millió forint értékű áruval gyártanak többet, mint tavaly. De talán nem is ezek a száraz tények tarthatnak elsősorban számot az újságolvasó érdeklődésére. A kalocsai tanácsi vállalat egy sor új — háztartásokban hasznos — árucikk gyártását kezdi meg. Űj profilja az üzemnek a bakelit. Eddig kilenc présgépet állítottak be, amelyekkel a belkereskedelem megrendelésére különböző színekben, ízléses kivitelű tálcákat, tányérokat, poharakat stb. gyártanák. Növelik a vásárlóközönség körében népszerű polisztirolból készült likőrös poharak, bonbonierek, tányérok gyártását, sőt új mintákkal és színárnyalatokkal a választékot is bővítik. Polietilénből fröccsöntéssel fogmosópoharak, szappantartók és egyéb háztartási cikkek gyártását kezdik meg ebben az évben. Az ajándékboltokban rövidesen megjelennek az üzem által előállított szaruból készült dísztárgyak — cigarettatárcák, hamuzók, asztali lámpák — amelyek mintadarabjai a kereskedelmi szakemberek tetszését igen megnyerték. Nem utolsósorban említjük az üzem igen keresett gyártmányát, a pvc-szőnyeget. Ez különösen a vidéki városokban volt hiánycikk. Ezért a Kalocsai Műanyagfeidolgozó Vállalat ebből a tavalyihoz viszonyítva jelentősen növeli termelését. Nagy Ottó
