Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-25 / 304. szám
„Nyurga alak, széles kalappal... Henry Büttner jeles német karikaturista A Német Demokratikus Köztársaság lapjainak egyik legnépszerűbb munkatársa már évek óta Henry Büttner, akiváló karikaturista. Egy kis faluban él. az 5000 telket számláló Witt- ■ensdorfban. néhány ki- o méterré Kari Marx stadttól. Életének egyet- sn hosszú útját 1945 jaguárjában tette meg, mikor egyenruhát házak 17 esztendős alakjá- a, s fegyvert nyomtak ) kezébe (még kezelni ?m tudta), hogy Hamburg környékén feltartóztassa a szövetségeseik előrenyomulását. , Innen sok-sok hetes gyaloglás után érkezett haza. Egész életében nem járt többször Berlinben, mint három-négyszer —, amikor már elkerülhetetlenül fel kellett keresnie azokat a szerkesztőségeket és kiadóhivatalokat. amelyeiknek dolgozott. Egyébként postán küldi be munkáit. A legtöbb szerkesztő, noha évek óta együtt dolgoznak, még sohasem látta. Olvasóinak milliói közül, akik naponta nevetnek rajzain, alig né- hányan ismerik személyes«!. Tíz évvel ezelőtt Büttner maga sem tudta, hogy humorista. Kari Marx Stadt egyik nagy áruházának reklámgra- fikusaként dolgozott, árcédulákat írt és plakátokat rajzolt. Egyik rajzát közölte az NDK népszerű szatirikus hetilapja, az Eulenspiegel: ez volt Büttner belépője. első lépése a hírnév felé. Azóta küldi rajzait az újságoknak. Általában reggel kilenctől délig rajzol, naponta három karikatúrát készít évek óta. Rajzait azonnal fel lehet ismerni, ha véletlenül nincs is ott a monogramja, annyira egyéniek, jellegzetesek. Úgyszólván soha nem ír szöveget, képaláírást karikatúráihoz. Főalakja egy hosszú, nyurga alak, széles karimájú kalappal a fején: német kispolgár, áld mindent a legteljesebb komolysággal csinál. még a szemmellát- hatóan értelmetlent és a különöst is. Olyan családi körben él, amelyben a felesége az igazi úr a háznál- A módszeresség, a rend a legjellemzőbb tulajdonságai. Az az ember, aki egy a falon függő rajzos útmutató alapján köti be a cipőfűzőjét, aki szemét, fülét, orrát egy másik. ugyancsak a falra függesztett rajz szerint mossa meg, aki úgy utazik el szabadságra, hogy előzőleg megbízza a szobalányt: mindennap tép- je le a naptárról az elmúlt napokat, aki hivatali főnökként órával a kezében várja a „fáj- ront” pillanatát, hogy a már régen az ablakhoz csődült személyzetnek akkor adja ki a parancsot a redőnyök lehúzására. Rendes, házias ember: szenet‘hoz fel á pincéből, s a felhordásnál a legfelső' lépcsőfokon „Isten hozott” feliratot talál, amelyet a felesége ragasztott ki. Ha látogatóba megv magával viszi a saját díványát, ha borítékot akar leragasztani, nyelvét a vízvezietékcső alatt nedvesíti meg. Olyan holmikat visz be a hivatalába — egy melltartót, például —, amelyeket az ágyában talált, s leemeli a kalapját, ha a főnök szobája előtt halad el. Ütcai balesetnél. összeütközéskor elgörbült kocsijának egyik -ülését kiemeli, s a jegyzőkönyvet felvevő rendőrnek kínálja oda, hogy kényelmesebbé tegye az életét... A berlini Eulenspiegel kiadó közreadta Büttner rajzainak gyűjteményeit. A legutóbbi kötetének Scherzo curioso a címe. A zened életből vett címmel Büttner egy régi gyermekkori váí gyának is emléket állított: operaénekes akart lenni. Ez az álma nem valósult meg: Henry Büttnemek „nincs’' hangja... (Panorama)
