Petőfi Népe, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-24 / 303. szám

Úttörő téli olimpia, KlSZ-rendezvények, kirándulások Felkészültek a vakációra az ifjúsági szervezetek Ünnepi frizurák A vakáció öröm az iskolás gyerekeknek, de gond a szülők­nek. Sok dolgozó szülő szeret­né, ha gyermeke biztos helyen, hasznos szórakozással töltené a több mint kéthetes téli szün­időt- Az ifjúsági szervezetek ezért igyekeznek a karácsonyi szünidőt jól kihasználni. A szünidő jelentős esemé­nye a parlamenti fenyőfa­ünnep lesz, ahová minden megyéből 30—50 gyerek ér­kezik. Valamennyi úttörőcsapat ren­dez fenyőfaünnepséget. Nem ke­vésbé izgalmas szórakozás az ajándékcsomagok elkészítése sem. amelyekkel az úttörők mindenütt meglepik majd ki­sebb pajtásaikat. Sok csapat rendez karácsonyi vásárt, ahol cserebere alapon lelnek új gaz­dára az elolvasott könyvek, vagy régi játékok. Az „Úttörők' a ha­záért” mozgalom keretén belül is több eseményre kerül sor: az őrsök tovább folytatják a hasz­nos, nemes tettek végrehajtá­sát, például segítenek a felnőt­teknek a síkos utak salakozásá­ban. vagy magányos, idős em­bereket látogatnak meg. ellát­ják a ház körüli munkát. Sport- versenyeket is rendeznek a csa­patok, őrsi „Ki mit tud”-vetél- kedőkön versengenek, közösen készülnek a raj bemutatókra, megnéznek egy-egy filmet a moziban, műsort a tv-ben,majd vitát rendeznek a látottakról. Meghívnak egy-egy KISZ-tagot, vagy felnőttet, esetleg őrsük tiszteletbeli tagját baráti be­szélgetésre, vagy hogy az őrsöt üzemi, termelőszövetkezeti, színházlátogatásra, kirándulás­ra vigye. Az általános iskolá­sok arra is felhasználják a ka­rácsonyi szünidőt, hogy az úttö­rőmozgalom 20. évfordulójára Egy posnuni ember Kecskeméten ni. A lengyel ábécé AMIKOR a magyar ipari és mezőgazdasági üzemeket látoga­tom, mindenütt keresem a len­gyel—magyar gazdasági együtt­működés jeleit Kecskeméten igen jól esett nemzeti büszke­ségemnek a konzervgyár igaz­gatójának bejelentése, hogy a gyárban lengyel gépek is mű­ködnek és azok nagyon jól be­váltak. Mindenesetre megkér­deztem az elvtársat, nem udva­riasságból dícséri-e? A válasz az volt, hogy nem. A gépek való­ban jók. amit nem tud elmon­dani például a lengyel Warsza­wa gépkocsikról, melyeknek a konstrukciója elavult, sok ben­zint fogyasztanak. Azt válaszoltam az igazgató­nak, hogy nálunk Lengyelor­szágban hasonló vélemények vannak erről. Természetesen csak azokról a régi típusokról, melyekből elég sokat láttam itt Kecskeméten is. Az új Warsza­wa kocsik sorozatgyártását az elmúlt években kezdték. Új mo­torral. karosszériával és korsze­rűbb alkatrészekkel vannak el­látva, így jobbak is, szebbek is. De hogy ne maradjak adós az igazgatónak, el kell mondani, hogy Lengyelország is importál Magyarországból különböző gé­peket. vasúti kocsikat, motoro­kat és sok mást. Ezekről nálunk különféle véleménnyel vannak. Kitűnően működnek például az egyes szerszámgépek, vegy­ipari berendezések. Diesel-moz­donyok. A Pannónia motorok­nak viszont nincs valami jó hí­rük. MAGYAR barátaimmal foly­tatott beszélgetésekből kitűnt, hogy nagy és sikeres erőfeszíté­seket tesznek az ipar korszerű­sítése érdekében. Ennek őszin­tén örülök. És mi lengyelek mit teszünk az ipari termelés korszerűsíté­séért? Tavaly például gép-, vil­lamos- és hajóiparunk termé­keinek általános felülvizsgála­tát végeztük el. A termékeket három csoportra osztottuk. Az A csoportba soroltuk azokat a termékeket, amelyek technikai és gazdasági mutatói megfelel­nek a világszínvonalnak. Gépe­ink konstrukcióit összehason­lítottuk a neves nyugati cé­gek gyártmányaival. A B cso­portba középszintű ipari termé­keket soroltuk be. A csoportba pedig azokat, amelyek gyártása elmarad technikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt. AZ OBJEKTÍV vizsgálat eredményeként elmondható, hogy az összkép nem rossz, de nincs is ok az elbizakodásra. Megtudtuk, hogyan állunk a fő tennivalókkal. Pártunk és kor­mányunk az ipari termelés kor­szerűsítésének tervét jóváhagy­ta. Az 1966-os gazdasági évben a C csoportba tartozó termékek gyártását megszüntetjük. A B csoportba tartozó gyártmányo­kat korszerűsítik. Az összes ipari termelés 70 százalékát az A csoporthoz tartozó gyártmányok­nak kell adniok. Ezzel azonban még nincs befejezve a dolog. Tudjuk, az idő előrehaladt a ma még az A csoportba sorolt gyártmányok holnap már a B csoportba kerülnek. Ez ellen megfelelő intézkedéseket kel tenni. KATTOWICÉBEN egy nagy ipari kiállításhoz hasonló szer­vet hoztunk létre, ahova a leg­jobb szakembereket vontuk be. Azt mondtuk: ellenőrizni fog­juk mindazon gyártmányok konstrukcióját és prototípusát, amelyek sorozatgyártását az 1966—70-es években kell meg­kezdeni. Visszautasítunk minden olyan tervet, amely az adott gyártmány világszinvonalának nem felel meg. Még olyan ter­veket is, amelyek megfelelnek a jelenlegi világszínvonalnak, de a holnapi igényeket már nem elégítik ki. Mert az ipari termelés ciklusa nálunk élég hosszú. A tervtől a sorozatgyár­tásig néha 3—4 év is eltelik. Ha ezt a nyilvánvaló tényt nem vesszük figyelembe, akkor majd a 70-es években ugyanilyen problémák elé kerülünk, hogy elmaradunk a világszínvonal mögött. Nálunk Lengyelország­ban már megvannak a világ­színvonal elérésének feltételei, sőt az is, hogy annak sajátos, szocialista arculatot adjunk. Piotr Chonjnaeki készülődjenek. Az elnökségek, az úttörőházak összehívják a tisztségviselőket, hogy megbe­széljék a feladatokat. Az úttörő téli olimpia is jó szórakozást nyújt majd a leg­ifjabb sportolóknak. Csillebér­cen december 27—30-a és Sá­toraljaújhelyen január 3—6-a között rendezik meg a nagy téli sporteseményt. A középiskolások és ipari tanulók központi és megyei téli vezetőképző tanfolya­mait a szünidőben rendezi meg a KISZ. A három-öt napig tartó tan­folyamokon mintegy kétezer KISZ-vezető vesz részt- Minde­nütt, de különösen a hegyes, erdős tájakon sok kirándulást rendeznek. A diákklubok gaz­dag programmal készülődnek országszerte a téli vakációra Kulturális .bemutatókat, sport- versenyeket rendeznek, közös mozi-, színházlátogatást tervez­nek, utána vitával. Az országban 56 úttörőház és 150 diákklub működik, ahova a vakációzó gyere­keknek csupán kis része fér. A közös programok megvalósí­tását sok helyen akadályozza a helyhiány, a szünidőre bezárt fűtetlen iskolák, másutt az üres helyiségekkel rendelkező műve­lődési házak vezetőinek merev­sége. vagy a falusi ifjúsági szer­vezetek elzárkózása az iskolák­hoz tartozó KISZ-tagok közele­désétől. Pedig biztosan sok gye­rek vallatná iskolájában a ta­karítást, kályhás helyiségekben a fűtést is, ha megengednék, hogy ott készüljenek a kulturá­lis rendezvén y ékre. a verse­nyekre, vetélkedőkre. Ha a mű­velődési házak vezetői nem kérnek megfizethetetlenül ma­gas bérleti díjakat egy-egy üres helyiség kölcsönadásáért, ha né­hány tömegszervezet is befogad­ja a szünidő alatt a gyermeke­ket, és ha a falusi ifj úsági szer­vezetek hajlandók igénybe ven­ni a szünidőre hazatérő, más városban tanuló diákok segít­ségét, egyszóval, ha mindenütt jó szívvel fogadják a vakáció­zó gyerekeket, a dolgozó szülők gondja is csökken és a gyerekek is jó kedvvél. hasznosan tölt­hetik a szünidőt. V. A­Egy dinár — száz para BELGRAD (MTI) 1966. január 1-től új pénzegy­séget vezetnek be Jugoszláviá­ban. Az új pénzt, csakúgy mint a régit, dinárnak hívják és 100 párából áll. Egy új dinár értéke azonos lesz 100 régi dinár ér­tékével és egy para megfelel az eddigi egy dinárnak. A jugo­szláv népbank új papírpénzt bo­csát ki 100. 50. 10 és 5 dínáros címletekben. A fémpénz is új formában kerül forgalomba. Még ifjú a legény, de már modem borotvaírizurát kér a mestertől a kecskeméti Bem utcai szépen berendezett fodrászüzletben­Mint űrhajós pilóták, az űrkabinban sorakoznak a hölgyek a modem „kínzószerszámok” alatt. Hiába a szépségnek ára van. I megyei MÉH Vállalat teljesítette az áves tervét A Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat december 15-ével összesen és cikkenként telje­sítette az 1965. évi áruforgalmi tervfeladatát, néhány cikkből pedig máris jelentős túlteljesí­tést ért el. Az előző évhez képest a vál­lalat december 15-ig bezárólag 10 ezer mázsával több vasat, ezer mázsával több fémet, két­ezer mázsával több papírt. 1200 mázsával több textilhulladékot és 4 millió forint értékkel több nyersbőrt adott át a feldolgozó iparnak. A begyűjtött hulladé­kok és melléktermékek értéke 8 millió 500 ezer forinttal, az ösz- szesen értékesített hulladékok és melléktermékek értéke pedig 11 millió forinttal haladta meg máris az 1964. évi teljes árufor­galmat. Az év végéig a vállalat által a feldolgozó iparnak átadott nyersanyagok összértéke meg­haladja a 130 millió forintot. Az eredményeket a vállalat a ter­melékenység növelésével, a ter­vezetthez képest 2 százalékos költségmegtakarítással érte el. E forgalomból a vállalat Bács- Kiskun megyei egységei körül­belül 37,5 százalékkal részesül­tek. PETŐFI NÉPE A Magyar SzociaUsta Munkáspárt Bacs-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither DánleL Kiadja a Bács megyei Lapkiadő Vállalat. Felelős kladő: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, varos! Tanácsba* Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kladóhlvatall Kecskemét, szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető) a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési díj i nőnapra 13 forint. Bacs-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-65. Index: 25 065. FÉRJ: (Tömött sza­tyorral belép, nyomá­ban egy idősebb férfi.) Hoztam valakit, aki a csillárunk elromlott szá­rát megjavítja, hogy a mai karácsony estén minden égő világítson. FÉRFI: (Szerszám­táskával a hóna alatt.) Kisztihánd! FELESÉG: (Kelletle­nül.) Ilyenkor? Amikor már kitakarítottam? FÉRFI: (Magabizto­san.) Ne tessék meg­ijedni! Nem fogok sze­metet csinálni, FÉRJ: (Megnyugtató- lag a • feleségéhez.) Szakember. FÉRFI: Ezermester. FELESÉG: A ktsz- ből? FÉRFI: Z agyvapo­csékról. Az ottani híres gyógykovácsnál tanui­Karácsonyi kabaré EZERMESTER tam. aki szürke hályo­got is tudott az em­berek szeméről lefej­teni. FÉRJ: Ilyen _ baj unk nincs. FÉRFI: Hát lássunk neki a munkának. A térítőt vegyük le az asztalról, erre egy ho­kedlit teszünk és rá a szemetes ládát. FÉRJ: Hozom őket. (A konyhába siet.) FÉRFI: Még fogat is tudok húzni. FELESÉG: Egyelőre arra nincs szükségünk. FÉRJ: (Hokedlivel és szemetes ládával visz- szatér.L Tessék] FÉRFI: (Elhelyezi őket az asztalon, fel­mászik rájuk és dol­gozni kezd.) Egy kis kóbor áram még van benne. FELESÉG: Csak meg ne üsse magát! FÉRFI: Engem ne tessék félteni! (Hirte­len megbillen és nagy ívben lerepül a magas­ból, magával rántva a csillárt is. mely dara­bokra törik, mig a sze­métláda tartalma szét­szóródik.) FELESÉG: Terem­tőm! FÉRFI: Ne tessék megijedni, mert nem történt komolyabb ba­jom. (Feltápászkodik.) FÉRJ: (Rémülten.) De a csillár! FÉRFI: (L egyintve.) Azon kár sopánkodni, mert úgyis divatját múlt ócskaság volt. FELESÉG: Most mit csináljunk? FÉRFI: Ünnepek előtt már semmit. Az­után vesznek egy mo­dern csillárt és én majd felszerelem. FÉRJ: De mivel vi­lágítunk ma este? FÉRFI: Van még gyertya a világon! Az nem rongálja annyira a szemet, mint a vil­lanyfény. Kisztihánd! (El.) , (keve|

Next

/
Thumbnails
Contents