Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
4. oldal 1965. november 1t. vasäraap Az országgyűlés befejezte munkáját (Folytatás az 1. oldalról.) tozások nem történnek meg, addig semmit sem lehet tenni a gazdasági munka megjavítására. Különösen felháborító, amikor azt látjuk, hogy egyes emberek hanyagsága, felelőtlensége miatt kárba vesznek értékes anyagok, vagy gondatlanság, i Kállai Gyula a közvéleményt foglalkoztató néhány társadalmi kérdésről is beszélt, s kiemelte, hogy népünk szocialista nemzeti egysége már olyan erős bázis, amelyre egész további tevékenységünket építeni lehet és kell is. Felhívta a figyelmet, több jelenség arra mutat, hogy Dobi István, Biszku Béla és Fock Jenő az ülésteremben. (MTI foto — Pálfai Gábor felvétele.) lustaság, nemtörődömség követ- j keztében bekövetkezett minősé- j gi hibák miatt nem lehet elad- j ni, illetve olcsóbban kell eladni j olyan termékeket, amelyeknek egyébként gondos kivitelezés esetén mind bel-, mind pedig külföldön jó piacuk van. A kormány határozottan elítéli a felelőtlenséget, a hanyagságot és felszólítja az ösz- szes gazdasági vezetőket: intézkedjenek a. hanyagság, a lazaság felszámolására, és a vétkeseket vonják felelősségre. ^1 Meggyőződésem, hogy ha szigorúan járunk el a rendbontókkal, a károkozókkal' 'kzéfnbenj ez a dolgozó tömegek elismerésével és helyeslésével találkozik. társadalmunk egyes rétegeiben erősödik az anyagiasság szelleme. Vannak, akik a közösség javára végzett becsületes munka helyett, életük értelmét és célját a szerzésben, sőt, a ha- rácsolásban látják. Elítéljük I azokat, akik tisztességtelenül ! jutnak nagy jövedelemhez — ! legyen szó az orvosetikai rendelkezéseket megsértő egyik-másik orvosról, spekuláló magánkisiparosról, magánkereskedőről, külföldön túrázó és csempésző sportolóról. Ezek a kevesek, a becsületesen dolgozó és élő szakmabeli társaikat is rossz színben tüntetik fel. Erősebb ellenőrzéssel biztosítani kell,1 hogy az ilyen esetek szűnjenek meg, ne válthassanak ki a dolgozók széles rétegeiben megütközést, ne okozzaFiataikorúak a bíróság előtt NEM MINDENNAPI bűnügyben hozott ítéletet a napokban a kecskeméti járásbíróság fiatalkorúakkal foglalkozó tanácsa. Az eset, amelyről annak idején mi is beszámoltunk, szeptember 7-én történt a Kecskemét—Jakabszállás közötti országúton, ahol az említett időpontban a három fiatalkorú és negyedik, még kiskorú társuk azzal a szándékkal csavargóit, hogy alkalmas helyen az út melletti szőlőkből lopnak. Éppen cigarettára gyújtottak, amikor kétfogatú lovaskocsijával melléjük ért Mészáros Lajos jakabszállási lakos, aki kért egy cigarettát a gyerekektől, majd a helyes útirány felől érdeklődött tőlük. A csavargó gyerekek beszédbe elegyedtek Mészárossal, felszálltak a kocsira, s amikor megtudták, hogy a piacról jön, ott nyolcszáz forintért eladott egy sertést, elhatározták: leütik a kocsist és megszerezve a pénzt, azt maguk között elosztják. Néhány kilométer után hozzá is fogtak tervük megvalósításához, de az szerencsére meghiúsult. Két arra haladó járművet megállítva Mészárosnak sikerült elfogatni őket. FÉNY DERÜLT a bíróságon arra, hogy milyen családi körülmények között élnek ezek a fiatalkorúak, akik mindany- nyian kecskemétiek. B. L., az elsőrendű vádlott például apját sohasem ismerte, anyja már a negyedik férfival él együtt, gyerekeivel nem törődik. A tizennégy éves fiú mindössze négy osztályt végzett az általános iskolából. Ideje nagy részét csavargással töltötte, már korábban is kisebb lopásokat követett el. HASONLÓ családi körülmények között él a másik két fiatalkorú M. J. és L. I. is, akik, bár két évvel idősebbek B. L.- nél, a negyedik általánoson nem jutottak túl. Igen gyenge tanulmányi eredményt mutattak fel és végül — mivel túl- korosak lettek — abbahagyták a tanulást. M. J.-t például az ötödik osztályban sok igazolatlan mulasztása miatt osztályozni nem tudták. Anyja nem törődött vele, eddig több férfival élt együtt. Ez év májusában a fiú több társával együtt lopást követett el, amiért a bíróság jogerős Ítélettel próbára bocsa i- totta. j EZEKNEK a körülményeknek kétségtelenül köze van ahhoz, hogy a szülői felügyelet nélkül felnőtt, rendezetlen családi viszonyok között élő gyerekek bűncselekmény elkövetésétől sem rettentek vissza. A járásbíróság a három fiatalko- , rút rablás kísérletében mondta > ki bűnösnek és egy év, másfé' év, illetve nyolc havi szabad ságvesztésre Ítélte őket. Ne«’’ dik, még gyermekkorú társu' kai szemben a rendőrség hozo* megszüntető határozatot ügyét a városi tanácshoz át. Az Ítélet nem jogerős G. S. 1 nak erkölcsi kárt. Ha pedig törvénybe ütköző cselekményről van szó, bíróságaink törvényeink értelmében szabják ki azt az ítéletet, amely megfelel a tisztességes dolgozó emberek igazságérzetének és amely visz- szatérítteti a közösségnek mindazt, amit jogtalanul elvettek tőle. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy mindenütt biztosítsák a jogok és a kötelezettségek egységét, s hogy a szocialista elosztás elvének megfelelően az részesüljön nagyobb a tf iyban a javakból, aki létrehozásukért a legtöbbet tette, aki többet és jobban dolgozott. Ezután a lakáskérdésről beszélt Kállai elvtárs. Mint mondotta: Addig is, amíg az álla- j mi, szövetkezeti és magánerőből való lakásépítés ütemét még tovább tudjuk fokozni, következetesen kell alkalmazni az érvényben levő lakáskiutalási rendszert. Ezt ugyanis sok helyen megsértik. Teljesen jogosan hangzik el a bírálat, hogy míg nagyon sokan évekig kénytelenek várni jogos igényük kielégítésére, addig előfordul, hogy olyanok jutnak ingyen állami lakáshoz, akik autó helyett lakást vehettek volna inkább, s általában megfelelő anyagi erővel rendelkeznek ahhoz, hogy saját költségükön teremtsék meg maguknak az otthont. A kérelmezők szociális I körülményeit — mindenekelőtt j a több gyermekes családok igé- j nyeit — a lakáselosztás jelen- j légi rendszerében is sokkal job- j ban figyelembe kell venni. Kállai Gyula a továbbiakban az oktatás problémáiról szólt, j Kállai Gyula beszéde után I hosszan zúgott a taps, majd az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra. Az országgyűlés a művelődésügyi miniszter beszámolóját! és válaszát jóváhagyólag tudó- I másul vette. Ezután dr. Szalay József, a ! Legfelsőbb Bíróság elnöke j emelkedett szólásra. Részletesen j beszélt a Legfelsőbb Bíróság 1 teljes ülésén hozott két irány- | elvről, melyek az emberi élet i védelmét fokozottabban bizto- ! sító ítélkezési gyakorlat kérdé- | seivel, illetve a házassági bon- i tóperekkel kapcsolatos általános \ szempontokkal foglalkoznak. Dr. Szalay József beszámolóját az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ezután . interpellációkra került sor. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Az elnöklő Vass Istvánné eredményes, jó munkát kívánt a képviselőknek, s az ülésszakot be- j zárta. Miközben kulturális életünk runkásainak és különösen a filmes szakembereknek az okoz gondot, hogy országszerte elég gyér a mozik látogatottsága, Kecskeméten azzal küszködünk: mit kellene tenni, hogy ne maradjon filmszínház nélkül a város lakossága? De hogyan alakulhatott ki ilyen helyzet az egyébként korszerű mozihálózattal rendelkező megye székhelyén? Az Árpád Filmszínház felújítása az Építési és Szerelőipari Vállalat jóvoltából lassan két éve húzódik. Néhány héttel ezelőtt aztán még egy nem várt esemény is bekövetkezett: A tatarozás alatt levő épület födémszerkezete megroppant — máig kiderítetlen okok következtében. Maradt tehát, a jó öreg „Városi”, amelynek az állapotát elég ennyivel jellemznünk: A nemrégiben lezajlott statikai vizsgálat után a szakemberek kijelentették, hogy a födémszerkezet jelenlegi állapotát figyelembe véve, legfeljebb az első hó leeséséig használható az épület. Két gazda között — gazdátlanul Joggal merülhet fel most az olvasóban: vajon miért tűrték az illetékesek, hogy a Városi mozi a használhatatlanságig elavuljon ? Mielőtt feleletet keresnénk erre szögezzük le: az épület elöregedett, a tatarozással csak — ideig-óráig — el lehetett volna tolni az elavulását. A tatarozás egyébként a városi tanács feladata lett volna, miután az épület mindmáig az ő birtokában van. csak január 1-én adják át véglegesen a bérlőnek, a Moziüzemi Vállalatnak. Véleményünk szerint — és ezzel ma mór egyetértenek a városi tanács vezetői is — a tulajdonjog átruházásának már évekkel ezelőtt meg kellett volna történnie. A két gazda között ugyanis — mint a Városi mozi állapota igazolja — végül is gazdátlanul maradt az épület. Ideiglenes megoldás kíná kozik Vécsy György, a Moziüzemi Vállalat igazgatója közölte, hogy az „Árpád” felújításának a befejezését jövő tavaszra ígéri az Építési és Szerelőipari Vállalat. A legfontosabb teendő tehát, most a Városi mozi életének a meghosszabbítása, legalább eddig az időpontig. Dr. Pelikán József, a Műszaki Egyetem Tartószerkezeti Tanszékének vezető professzora — akinek az irányításával a korábban említett statikai vizsgálat lezajlott — kijelentette, hogy egy speciális módszerrel meg lehet erősíteni az épület födémszerkezetét úgy, hogy még legalább egy évig biztonságosan használható. További sorsát azonban csak egy újabb vizsgálat döntheti el. Ideiglenes megoldás tehát kínálkozik. Kérdés azonban, hogy mi lesz a statikusok által szabott határidő lejárta után? Az Árpád mozi ugyanis a renoválás befejeztével is csak 400 embert tud befogadni és ez, a város több mint 70 ezer lakosához viszonyítva, igen kevés. Toldozás-foldozás helyett újat A megyei és a városi tanács művelődési osztályának, valamint a Moziüzemi Vállalatnak a vezetői egyetértenek abban, hogy végleges megoldást csak egy korszerű, új filmszínház felépítése hozhat. E véleményt támogatja az is, hogy egy régebbi terv szei'int hat és fél millió forintba kerülne a jelenlegi épület teljes felújítása. A tetőszerkezetet ugyanis teljesen ki kellene cserélni és a födém súlyának növekedése szükségessé tenné, hogy — a gyenge falaktól független — támasztó szerkezetet alkalmazzanak. Toldozás-foldozás helyett tehát, célszerűbb napirendre tűzni az új filmszínház építését — a jelenlegi helyén. A szakemberek szerint egy hatszáz személy befogadására alkalmas, korszerű épület nyolc-tízmillió forintba kerülne. Igen ám. de honnan teremtsük elő az anyagi fedezetet? Nyilvánvaló, hogy elsősorban a Moziüzemi Vállalat, illetve a Filmfőigazgatóság gondja ez. De teljes mértékben egyetértünk Tövis Ferenccel, a megyei tanács művelődési osztályának megbízott vezetőjével abban, hogy — erejéhez mérten — a városi tanács is hozzájárulhat a költségekhez. Tudomásunk szerint az elmúlt napokban folytak is tárgyalások ebben az ügyben — egyelőre eredménytelenül. A kecskeméti mozik helyzete azonban mielőbbi megoldást követel. Békés Dezső Hét végi üdülőknek A földet egyengető gépóriással Kecskeméten, a széktói strand mellett „találkozott” fotóriporterünk. Mint kiderült e gép már a strandlerület közeli bővítését készíti elő. A területen ugyanis tavasszal parkosítás, fásítás kezdődik, s itt épül ki a. tavaszi parcellázás után a városi üzemek, vállalatok, intézmények hét végi üdülőtelepe. Kecskemét nem maradhat mozi nélkül
