Petőfi Népe, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-13 / 268. szám

3. oldal 1965. november 13, szombat Venas-rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban MOSZKVA. (TASZSZ) A Szovjetunióban bolygóközi ál­lomást indítottak útnak a Venus felé. Magyar idő szerint pénte­ken délelőtt tíz órakor a Ve­nus—2. állomás 56 000 kilomé­ter távolságban volt a Földtől, a fedélzeten elhelyezett műsze­rek normálisan működtek. A TASZSZ jelentése közli: A világűr és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására kidolgozott programmal össz­hangban 1965. november 12-én a Szovjetunióban űrrakétát bo­csátottak fel. amely önműködő bolygóközi állomást indított út­jára a Venus felé. A rakéta utolsó fokozatát elő­zetesen mesterséges hold pályá­jára juttatták, majd erről a pá­lyáról rajtolva a rakéta útnak indította a 963 kilós Venus—2. űrállomást a Vénus bolygó irá­nyába. A megjelölt röppályán haladó önműködő űrállomás mintegy három és fél hónap alatt teszi meg az utat a bolygóig. Az állomáson elhelyezett tu­dományos műszerekkel a Venus —2. útja közben széles körű tu­I dományos kutatásokat végeznek j ! a világűrben. A Venus—2 fedélzetén elhe- ■ lyezett műszereket vegyi és nap- [ | elemek táplálják. 1 A távmérő, mérő- és tudomá- i nyos műszerek automtikusan és ! a Földről kapott utasításoknak megfelelően lépnek működésbe í a repülési programmal össz­hangban. | Az űrállomás repülésének megfigyelését, röppályája adatai­nak mérését, a tudományos in­formáció vételét a Szovjetunió területén működő különleges mérőkomplexum végzi. A Venus—2. önműködő állo­más, pályája csaknem azonos az j előre kidolgozott pályával. November 12-én magyar idő szerint tíz órakor az űrállomás 56 000 kilométer távolságban volt a Földtől, a 104 fok 19 perc keleti hosszúság és a 26 fok 37 perc északi szélesség által meg­határozott pont felett. A Venus—2. űrállomás vala­mennyi berendezése normálisan működik. A beérkező információkat koordinációs számolóközpont dolgozza fel. (MTI) A Reuter-iroda jelentése sze­rint pénteken délelőtt Salisbury- ben minisztertanácsra gyülekez­tek a lázadó rhodésiai kormány tagjai. Rhodesia elszakadásának kikiáltása miatt az angol kor­mány Smithet és, 11 miniszterét elmozdította állásából. Az AP-hírügynökség külön- tudósítójának jelentése szerint a fehér telepesek valóságos far­sangi hangulatban dorbézolták át-az éjszakát. Salisbury főutcá­ját fehérekből összeverődött csoportok járták, a hangadók a „függetlenséget” éltették. A vá­ros szélén, az afrikaiak által lakott negyedekben azonban mélységes csönd volt — írja az amerikai újságíró. A salisbury-i kabinetülés megkezdésének időpontjában szállt le a New York-i repülő­téren Stewart angol külügymi­niszter gépe. Stewart. Wilson | brit miniszterelnök utasítására | repült New Yorkba, hogy részt vegyen a Biztonsági Tanács rho- desiai vitájában, amelyre Ang­lia kérésére kerül sor. Nagy- Britannia pusztán gazdasági in­tézkedéseket kíván tenni Rhode­sia ellen, s ehhez keres nemzet­közi támogatást. A brit pénzügyminisztérium csütörtökön este közölte, hogy a Rhodesiába irányuló brit ex­porttermékekért ezután sem fo­gadnak el rhodesiai fontot. Rho­desiát, mint ismeretes, kizárták a font sterling-övezetből. Brit polgárok nem hajtanak végre közvetlen rhodesiai beruházá­sokat, s az angol bank külön rhodesiai folyószámlát nyit, amelyre csak font sterlinget le­het befizetni. (A rendelet egyéb­ként számos kibúvót tartalmaz.) A rhodesiai dohány- és cukor­import angliai leállítása hétfőn lép érvénybe. London és Salisbury diplomá­ciai szakításának újabb fejle­ménye, hogy Johnston volt rho­desiai brit főmegbízott (nagykő­vet) pen te Ken reggel einagyiu a rhodésiai fővárost. Elutazása előtt kijelentette: „Ez csak a fe­jezet vége, de nem az egész könyvé.” A Reuter beszámolója szerint csütörtökön este Zambiába in­dult Londonból a Zimbabwe Af­rikai Népi Unió Párt egyik ma­gas rangú tisztségviselője. A re­pülőtéren elmondotta: Utasítjuk híveinket, hogy ezután már erő­szakos eszközöket is használja­nak fel igazságos ügyük védel­mében. A másik nemzeti párt, a Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió londoni nyilatkozatában megállapította, hogy népi kor­mányt állít fel. Zambiában Kenneth Kaunda kormánya szükségállapotot hir­detett ki. Kaunda kijelentette: ha országa területét támadás éri, erővel csap vissza. Partraszállás Da Nang és Chit Lai között Lassúság és gyorsaság a száműzött kormánnyal szemlen-4 portugál gyarmati rendszer támogatói r üjabb amerikai csapatokat küldenek Vietnamba NOHA lázadónak és árulónak nevezte Lon­don Smith-éket, és kor­mányának 11 miniszte­rét megfosztotta tisztségétől, á függetlenség egy­oldalú kimondásának hírére — korántsem ta­pasztalható gyors és célratörő akció a hivatalos .brit vezetés részéről a Rhodesiái fehér telepes- kormány önkényének megtorlására. Gazdasági korlátozásokat ugyan kimondták, kiutasították a rhodésiai képviselőt is Angliából, ezzel együtt azonban rendkívül „rugalmasnak” tartják a meg­figyelők a brit politikáit Rhodesiával szemben. Ennek célja a tudósítók szerint, hogy elkerüljék az afrikai politikai pártok erőteljes fellépését, leszámolásukat a Smith-rendszerrel. Ugyanakkor Stewart washingtoni missziójával, a tessék-lás- sék gazdasági szankciókkal olyan hatást akar­nak elérni, hogy ne alakuljon külföldön „szám­űzött” rhodésiai nemzeti kormányzat. Az AP egyik munkatársának a brit kabinet egy tagja a kérdésről sommásan így nyilatkozott: .,Mi va­gyunk a száműzött kormány.” Főként Afrikából, de a világ minden pontjáról érkeztek jelenté­sek, amelyekben a legtöbb állam elítéli Smithék önkényeskedését. Zambia, a közvetlen szomszéd kijelentette, hogy nem fogja megakadályozni a hozzá menekültek akcióját Rhodesia ellen. A Rhodesiái Afrikai Nemzeti Párt egyik nyilatko­zata hangoztatja, hogy vér fog folyni, és Anglia lesz felelős minden következményért. Az afri­kaiak nem ismerik el Smith kormányát törvé­nyesnek. Tanzánia elnökhelyettese kijelentette, hogy az események súlyosan sértik az afrikai népeket, a guineai elnök minden afrikai vezetőt felszólított — készüljenek fel egy kollektív ka­tonai beavatkozásra Rhodesia ellen. India. Irak, az EAK nem ismeri el az új Rhodesiát, és AP- jelentés szerint Franciaország nyilván nem fog­ja elismerni. — Anglia leggyorsabb akciója ta­lán az volt, hogy az ENSZ-hez fordult, s a köz­gyűlés 4. számú bizottsága azonnal össze is ült a puccsszerűen kimondott függetlenség követ­kezményeinek megtárgyalására, s határozatait a közgyűlés megerősítette. Eszerint javasolják Ang­liának, hajtsa végre az ENSZ korábbi határoza­tait Rhodesiával kapcsolatban — helyezzék ha­tályon kívül az 1961-es alkotmányt, általános választójog alapján alkotmányozó gyűlést kell I összehívni, és a politikai foglyokat szabadon bo- \ csátani. — Stewart Washingtonba érkezését meg­előzően, Johnson is tárgyalt tanácsadóival a rho- desiai helyzetről egyéb kérdések mellett. Az amerikai kormány — mint Johnson később új­ságírókkal közölte „törvénytelen hatalomszerzés­nek”, „lázadó rendszernek” tartja a Smith-ural- mat, hazahívták onnan az amerikai diplomáciai személyzetet. (Japán, sőt az NSZK is megvonta a rhodésiai diplomatáktól a mentelmi jogot.) AZ ÄLLÄSFOCI,AI,ÁS értékéből sokat levon, hogy ezenközben az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülése előtt bebizonyosodott, hogy Amerika és Nagy-Britannia jelentős anyagi támogatással já­rul hozzá a fajüldöző, reakciós, elnyomó Dél­afrikai Köztársaság és a portugál afrikai gyar­matok rendjének fenntartásához. Valamint, hogy az említett johnsoni tanácskozáson — az elnök texasi farmján — döntés született arra nézve, hogy tovább növelik a Vietnamban harcoló ame­rikai csapatok létszámát. Egyes jelentések sze­rint ez jelenleg 160 ezer főre rúg, de a közel­jövőben a 225 ezret is eléri. Az erősítés a dél­vietnami amerikai katonai vezetők kérésére tör­ténik. A hivatalos indok az, hogy Dél-Vietnam- ban megnövekedett az észak-vietnami katonák száma. EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN Aldo Moro befejezte tárgyalásait Mazaérke»ett a veterán küldöttség Pénteken hazaérkezett a Szov­jetunióból az a veterán küldött­ség, amely az SZKP Központi Bizottságának meghívására Ré­vész Gézának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tagjának veze­tésével részt vett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. (MTI) Aldo Moro olasz miniszterel­nök, aki Petar Sztambolics ju­goszláv kormányfő meghívására tartózkodik Jugoszláviában, pén­teken délelőtt Zágrábból rövid pihenőre Dubrovnikba utazott. Jugoszláviában elégedettek az olasz miniszterelnök látogatásá­val. Belgrádban rámutatnak: az aktuális nemzetközi események értékelésében mutatkozó kü­lönbség olyan tény, amelyre eleve számítani lehetett. A két fél tárgyalásai mégis hasznosak voltak, egyrészt hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez, másrészt új lendületet adtak a jugoszláv— olasz kapcsolatok fejlődésének. Schröder Párizsban Keresztülvifték a ratifikációt Péntekre virradó éjjel a ja­pán kormánynak sikerült rali- Cikáltatnia a parlamenttel a ja­pán—dél-koreai szerződést. A szavazást a házszabályok meg­sértésével az ellenzék tiltako- j zásának semmibevételével tar­tották meg. PÁRIZS (AFP. Reuter) Gerhard Schröder nyugatné­met külügyminiszter pénteken délelőtt Karl Gerhard külügyi államtitkár kíséretében Bonn­ból Párizsba érkezett. A nyugatnémet külügyminisz- . tér két napot tölt a francia fő- I városban, hogy megbeszéléseket folytasson Couve de Murville francia külügyminiszterrel. A tárgyalások feltételezhetően az Európai Gazdasági Közösség problémáira és a francia kül­ügyminiszter moszkvai látogatá­sának részleteire összpontosul­nak majd. A HARM1D1H égő tiltakozó Da Nang és Chu Lai között a tengerpart egy lakatlan ré­szén dél-vietnami kormánycsa- patók és amerikai tengerészgya­logosok partraszállási műveletet hajtottak végre, mert egy újabb támaszpont létesítése céljából meg akarták tisztítani a terü­letet. Egy amerikai katonai szó­vivő ezzel kapcsolatban cáfolta azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint szovjet halászhajók tartózkodnak a partok közelé­ben az amerikai—dél-vietnami hadművelet ideje alatt. Amerikai ügyvédek egy cso­portja — a Vietnamban folyta­tott amerikai politikával foglal­kozó ügyvédi bizottság tagjai — New Yorkban memorandumot adott ki. amelyben elítéli az amerikaiak vietnami interven­cióját. Csütörtök este Manhattanben a „Fiatalok ligája a háború és a fasizmus ellen” nevű szerve­zet rendezett tiltakozó tüntetést a vietnami háború ellen. Egy fiatal anya, a 24 éves Celene Jankowski szerdán este az Indiana állambeli South Bend-ben meggyújtotta ruháit, szintén tűzhalállal tiltakozva a vietnami háború ellen. Kijelen­tette: „Az egész világ problé­mái az én problémáim.” Egyik 'szomszédja észrevette az égő ru­hájú asszonyt, segítségére sie­tett, a tüzet eloltotta, a fiatal- asszonyt kórházba szállították, állapota nem életveszélyes. Ce­lene Jankowski már a harma­dik, aki az Egyesült Államok­ban élő fáklyává akarta vál­toztatni magát a vietnami há­ború elleni tiltakozásul. Élő fáklyák Kétségbeesett tettekre ragad­tatják magukat Amerikában azok, akik átérzik egy kegyet­len háború barbarizmusát, amely tetézett azzal a szörnyű váddal — hogy minden ameri­kai nevében folytatják. Micso­da sűrű, mesterséges felhőt bo­csáthatnak ebben az államban a valóság, a tények elé, ha fel­nőtt, érett ember, családapa tiltakozását mindezzel szemben csak úgy véli kifejezésre jut­tatni. hogy megsemmisíti ön­magát, élő fáklyaként áll a hadügyminisztérium elé, ilyen tettet tart csak alkalmasnak arra, hogy felrázza a közvéle­ményt és a hivatalt. Milyen világ az, ahol a tények meg­világításához élő fáklya kell? Morrison története ennyit mon­dott. Halála után azonban nem történt semmi — az áldozat hiábavalónak, meddőnek bizo­nyult —, nem volt képes sem olyan méretű tiltakozó mozga­lom kezdeményezőjévé válni, amely a háború tüzét eloltsa, sem a Pentagont, az amerikai hadügyminisztériumot nem rendítette meg, nem fogta vagy inkább nem akarta felfogni figyelmeztetésnek — a tisztes­séges emberek figyelmezteté­sének. A washingtoni tűzhalál meddő áldozat volt. S egyfajta példává nőtt — azoknak a sze­mében, akik keresztüllátnak az amerikai mesterséges füg­gönyön. Morrison után egy húszéves ifjú New Yorkban, az ENSZ székháza előtt lépett a morrisoni útra — égő ruhái hívták fel a rendőrség figyel­mét. Súlyos égési sebekkel fek­szik kórházban — mert a há* ború ellen van, s úgy látta, reménytelen a gyűlölet, a há­borúk kiiktatása az életből. Meghalni indult. Az égő fáklyát eloltották, s rá két napra Goldwater hívei meneteltek a New York-i ut­cákon, tüntetve a vietnami há­ború folytatása mellett, a „győ­zelmes befejezésig”. Humprey alelnök, pedig kijelentette, hogy kerüljön, amibe kerül, el­határozták, győzni fognak Dél- Vietnamban. A katonák mind­addig ottmaradnak — mond- dotta —, amíg létre nem jön az igazságos és tartós béke. S igaz, hogy vannak olyan szer­vezetek, amelyek kifejezésre juttatják a goldwaterizmus el­leni szembenállást — már- már rendszeressé váltak a be­hívóégetések — két élő fák­lya sem volt elég ahhoz, hogy egységes közvéleményt formál­jon az Egyesült Államokban. Még mindig menetelnek a goldwateristák. A tisztán látó amerikai ki­utat keres. És többen közülük el­dobják életüket, hogy ilyen mó­don legalább egynéhány járóke­lőt felrázzanak. Tegnap jelentet­ték, hogy ismét a tűzhalált akarta választani egy Indiana állambeli fiatalasszony, anya, aki tudja, ott az Indiana ál­lambeli helységben; a világ problémái az ő problémái is. És azon a napon döntöttek Austinban az elnöki reziden­cián a vietnami csapaterősíté­sekről. Ügy látszik, Ameriká­ban, a XX. század második felében az ország vezetői tö­kélyre viszik a békevágy meg­csúfolását. fBencze) Farsangi hangulat Smithék körében A% angol nagykövet: „Ez csak a fejezet vége...11

Next

/
Thumbnails
Contents